Népszabadság, 1973. február (31. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-01 / 26. szám
Befejeződött a NSZEP küldöttségének Olaszországban tett látogatása Befejeződött a Német Szocialista Egységpárt küldöttségének olaszországi látogatása. A küldöttség a nyolcnapos látogatás befejező napján, találkozott Enrico Berlinguerrel, az OKP főtitkárával. A baráti légkörben lezajlott találkozón Berlinguer ismét hangot adott az olasz kommunisták örömének és megelégedésének, hogy Olaszország és az NDK között diplomáciai kapcsolatok létesültek és kifejezte azt a reményét, hogy a két ország kapcsolatai minden téren tovább bővülnek és fejlődnek majd. Werner Lambert, az NSZEP PB tagja, a központi bizottság titkára, a küldöttség vezetője rendkívül eredményesnek mondotta a látogatást és elismeréssel szólt az OKP dinamizmusáról, politikai erejéről és internacionalizmusáról. A látogatásról szerdán közös közleményt hoztak nyilvánosságra. Az NSZEP küldöttsége, amely kedd este elutazott az olasz fővárosból, rendkívül zsúfolt programot bonyolított le. Fogadta őket Medici külügyminiszter, Pertini, a képviselőház elnöke, Moro, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke és De Martino, a szocialista párt főtitkára is. Werner Lambert és Paul Markowski, az NSZEP külügyi osztályának vezetője ezenkívül találkozott Agostino Casaroli érsekkel, az egyházi közügyek tanácsának titkárával. A felek „nyílt légkörben, hasznos véleménycserét folytattak a Vatikánt és az NDK-t kölcsönösen érdeklő kérdésekről” — nyilatkoztak az illetékesek a találkozó után, amely az első hivatalos magas szintű kapcsolatfelvételt jelentette az NDK és a Vatikán között. (MTI) Európai biztonság Nagykövetek plenáris, ülése Helsinkiben Befejezte munkáját az IPU konferenciája Az európai biztonsági és együttműködési értekezletet előkészítő nagyköveti tanácskozás részvevői szerda délelőtt a Dipoli kongreszszusi palotában újabb plenáris ülést tartottak. Az ülés napirendjén a biztonsági tanácskozás napirendjének kérdése szerepel. Ötnapos tanácskozás után szerdán befejezte munkáját az Interparlamentáris Uniónak az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó helsinki konferenciája. A szerdai plenáris ülésen 28 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada 150 parlamenti képviselője állást foglalt a biztonsági értekezlet mielőbbi megtartása mellett. A konferencián határozatokat fogadtak el a gazdasági, a tudományos, a kulturális, a műszaki, az oktatásügyi és a tájékoztatási együttműködésről. A dokumentumok szerint a jövőben megfelelő feltételek esetén újabb találkozót tartanak, s ezeken megvitatják az európai biztonsággal és együttműködéssel kapcsolatos különféle elgondolásokat és javaslatokat. (MTI) NDK-NSZK határbizottság alakult Bonnban Az NDK és az NSZK kormányának képviselőiből határbizottság alakult szerdán Bonnban. A két német állam kapcsolatainak alapjairól szóló szerződésihez csatlakozó jegyzőkönyvnek megfelelően a bizottság felülvizsgálja a két ország közti határok jelzéseit és kidolgozza a határvonalakkal kapcsolatos dokumentációt. A Német Demokratikus Köztársaság delegációját August Klebes, a külügyminisztérium osztályvezetője, az NSZK küldöttségét dr. Siegfried Fröhlich minisztériumi igazgató vezeti. Alakuló ülésén a bizottság rögzítette további munkamenetét. A következő találkozót február 21-én Berlinben tartják. (ADN) * Az arab hadügy- és külügyminiszterek kairói tanácskozása Jordánia beleegyezését adta a keleti front újjászervezéséhez (Kairói tudósítónktól.) Sazli egyiptomi vezérkari főnök, az Arab Liga katonai főtitkárhelyettese gyümölcsözőnek minősítette az arab külügy- és honvédelmi miniszterek kedden véget ért kairói tanácskozását, de csak a jövő mutatja meg a védelmi tanács ülésén elfogadott titkos és nyilvánosságra hozott határozatok valóságos értékét. A védelmi tanács határozata kimondja, hogy valamennyi arab állam szabad kezet kap azoknak a pénzügyi és katonai eszközöknek a meghatározásában, amelyekkel hozzájárulnak a közös terv megvalósításához. A tanácskozás legjelentősebb fejleménye kétségkívül az volt, hogy Jordánia beleegyezését adta a keleti front újjászervezéséhez, s ennek eredményeként Ahmed Iszmail egyiptomi hadügyminisztert az egyiptomi, a szíriai és a jordániai front közös főparancsnokává nevezhették ki. Kuvait, Szaúd- Arábia, az arab emirátusok szövetsége, Algéria, Marokkó és Katar vállalta, hogy pótlólagos támogatást nyújt a Szíriai front megerősítéséhez. A védelmi tanácsnak egyelőre nem sikerült elérnie, hogy a Palesztinai ellenállási mozgalom egységei visszatérhessenek Jordánia területére, s a keleti front újjászervezése keretében onnan folytathassák fegyveres akcióikat. Továbbra is nyitott kérdés, hogy el tudják-e hárítani az akadályokat a visszatérés útjából, s teljesítheti-e az ellenállási mozgalom a közös katonai tervből reá háruló feladatokat. Allón izraeli miniszterelnökhelyettes és Dajan hadügyminiszter nyilatkozatai arról tanúskodnak, hogy Izraelt nyugtalanítja a keleti front újjászervezésének és a gerillatevékenység felújításának terve, lehetősége. A két politikus az izraeli stratégia módosításával fenyegette meg Jordániát, amenynyiben az valóban felzárkózik az egyiptomi—szíriai fronthoz és engedélyezi a gerillacsoportok viszszatérését. A különbéke útját egyengető Husszein király, mint emlékezetes, több ízben kijelentette, hogy országa nem visel többé háborút Izrael ellen. Kairói megfigyelők szerint nincs kizárva, hogy a jordániai magatartás váratlan módosulása csupán taktikai jellegű, s inkább esetleges politikai rendezés kilátásaival függ öszsze, mintsem a katonai megoldás gyakorlati támogatásával. Feltűnést keltő változás, hogy a védelmi tanács üléséről kiadott közleményekben nem esik szó arab csúcstalálkozó összehívásáról, holott az értekezlet előtt a tanácskozás egyik fő céljaként említették. Bócz Sándor MMmmimfts im februári. TERMELŐSZÖVETKEZETEK Miért kell a támogatás? Az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának idei első ülése újra ráirányította a közfigyelmet a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzetére és jövőjére. Nagy érdeme volt ennek az ülésnek, hogy a mintegy 800 érintett közös gazdaság problémáit tágabb — népgazdasági összefüggésben — vizsgálta és így jelentős mértékben hozzájárult a közvélemény helyes tájékoztatásához. Sajnálatosan sok ugyanis még mindig a félreértés, a félremagyarázás az említett tsz-ekkel és a nekik juttatott évi egymilliárd forintnyi, megkülönböztetett támogatással kapcsolatban. Különösen a tsz-zárszámadások idején élénkülnek fel a téves elképzelések. Ha a sajtó hírt ad a gyengén gazdálkodó szövetkezetekről, gyakori az indulatos vélemény: „Miért tömi az állam ezeket milliós összegekkel?” Valóban, aki nem ismeri a tsz-ek helyzetét, gondolhat arra, hogy az eltelt 12—13 év miért nem volt elég a bajok orvoslására? Ha a tsz-ek közül 1600 kielégítően, sőt jól gazdálkodik, akkor ez a 800 miért nem tud már végre felzárkózni? Talán ilyen sok tsz-ben alkalmatlan a vezetés vagy hanyagok, munkakerülők a tagok? Szó sincs erről! Természetesen még most is van néhány közös gazdaság, ahol „szubjektív” okok, emberi gyöngeségek, hibák idézik elő a kudarcokat. A gyenge tsz-ek túlnyomó többsége azonban nem tehet arról, hogy nem tud sikeresebben gazdálkodni. Hossz földeken, meredek, terméketlen domboldalakon nehéz kielégítő eredményeket elérni. Az ilyen tsz-ekben az átlagosnál jóval magasabbak a termelési költségek és az átlagosnál jóval alacsonyabbak a hozamok. Viszont — közismert —, hogy mezőgazdasági felvásárlási áraink a közepes adottságú gazdaságok helyzetét veszik figyelembe. Vagyis, csak a közepes és annál jobb termelési feltételek között gazdálkodó üzemek termelési költségei térülnek meg a felvásárlási árakban. Azzal tehát, hogy az illetékes kormányzati szervek a mezőgazdasági felvásárlási árakat ilyen elvek alapján állapították meg, tulajdonképpen betervezték a már említett évi egymilliárd forintnyi támogatást is, melyet az átlagos termelékenységi szint alatt levő gazdaságok kapnak. Hazánkban különféle gazdasági és társadalmi okok szükségessé teszik a kedvezőtlen adottságok között — az átlagos termelési szint alatt — folytatott földművelést is. Ebből a tényből következik tehát az említett állami támogatás nélkülözhetetlensége. Igazságtalan, félrevezető és káros tehát e nagyon is indokolt és észszerű állami támogatás miatt bármiféle tsz-ellenes hangulatot kelteni. Bizonyosan sokan gondolnak azonban arra, hogy a kedvezőtlen adottságú tsz-ekben is van mód — a lehetőségek jobb kihasználásával — javítani az eredményeken. Ez teljesen jogos vélemény. Erről az országgyűlés mezőgazdasági bizottsági ülésén is sok szó esett. A belső tartalékok mozgósításával és az állami támogatással együtt érhetnek el csak ezek a gazdaságok megfelelő előrehaladást. Már tudjuk — a legutóbbi évek tapasztalatai megtanítottak erre bennünket —, hogy a kedvezőtlen adottságú tájak, tsz-ek problémái hosszú távon oldhatók meg. Ehhez nagy anyagi erőfeszítések, nagyszabású talajjavítások, termelésiszerkezet-változások, új munkaalkalmak is szükségesek. A mezőgazdaság egymagában képtelen erre. Igazuk van azoknak, akik fontos társadalompolitikai kérdésnek tekintik a kedvezőtlen adottságú tsz-ek helyzetének javítását. Félő, hogy az a termelési és jövedelmi különbség, mely a gyenge és a jó tsz-eket egymástól elválasztja, az elkövetkező években növekedni fog. Ez a tény káros feszültségek forrásává válhat. Fontos kérdésre hívta fel tehát a figyelmet az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Ennek megoldása, a különbségek enyhítése az elkövetkező évek jelentős feladata. Tóth Benedek Romen Chandra budapesti látogatása Romen Chandra, a Béke-világtanács főtitkára az Országos Béketanács meghívására január 28. és 30. között Budapesten tartózkodott. Látogatása alkalmával tájékoztatást adott az ősszel Moszkvában sorra kerülő béke-világkongresszussal kapcsolatos kérdésekről, a Béke-világtanács előtt álló időszerű feladatokról, valamint a BVT Vietnamban járt küldöttségének tapasztalatairól. Konzultációt folytatott a magyar békemozgalomnak a moszkvai békevilágkongresszus előkészítésében való részvételéről. Remes Chandrást fogadta Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és dr. Sík Endre, Lenin-békedíjas, az Országos Béketanács elnöke. SZOCIALISTA ETIKA A szerénység kötelező Ilyenkor, a tél derekán van a konferenciák, a tanácskozások, a szakmai tapasztalatcserék fő szezonja. Csak egyet-kettőt a sok közül: a híradástechnikai tudományos egyesületek országos titkári értekezlete a Technika Házában, a Komárom megyei orvosok és pedagógusok konferenciája a TIT tatabányai székházában, építőipari munka- és üzemszervezési tanácskozás a békéscsabai Technika Házában. Néhány ülés, konferencia azonban különös sajátossággal hívja fel magára a figyelmet, mégpedig a helyszínnel. A Zöldség- és Gyümölcskereskedelmi Egyesülés igazgató tanácsa a Gellért Szállóban ülésezett. Az élelmiszer- és vegyi kereskedelem vezetőinek szakmai tanácskozását a Gundel Étteremben tartották. A Fővárosi Ásványvíz- és Jégipari Vállalat sajtótájékoztatóját a Royal Étteremben rendezték. Ami ezeket a jellegzetes színhelyeken tartott tanácskozásokat illeti, feleslegesnek tetszik a kommentálás, a tények önmagukért beszélnek. Sajnos ez is beleillik a vállalati reprezentáció alakulásáról látható képbe: a vállalatok és a szövetkezetek reprezentációs költségei 1968 óta jóval több mint háromszorosan megnövekedtek. Ha lúd, legyen kövér — nyilván így vélekednek azok a vállalatok, amelyek a józan mértéktartás legfelső határait is átlépik, és ennek a megindokolására azt mondják: van miből, telik... Erre úgy replikázhatnánk: lehet, hogy a szóban forgó vállalatnak telik, a gazdájának — a nép államának — azonban nem. Sem az előkelősködő, hivalkodó vállalatok és szövetkezetek egyegy, az ország osztályon felüli vendéglátó-helyiségeiben megtartott rendezvénye, sem pedig az évi reprezentáció országos végösszege nem rendíti meg a népgazdaság egyensúlyát. Azt azonban nem hallgathatjuk el, hogy a szerénytelenség és a költekezés, a mi viszonyainkhoz semmiképp sem illő jelenség. Az a tény, hogy egy-egy vállalatnak vagy szövetkezetnek megvan erre a lehetősége, egyáltalán nem menti fel az ottani felelős vezetőket az etikai-morális megfontolás kötelezettsége alól. A lehetőségeknek és a szocialista etika követelményeinek összhangban kell lenniük. Ezért az említett jelenségek ellen korántsem a pénzügyi ellenőrzés vagy a bizonylati fegyelem ellenőrzése az egyetlen harci eszköz. A politikai és a morális ellenőrzés eszközeivel hatékonyabban kellene küzdeni az ellen a szemlélet ellen, amely a drága hencegést sugalmazza, gátlástalan önfitogtatásra csábít. A normális mértéktartás túllépésének kárhoztatásával szemben nem elfogadható ellenvetés, hogy most nincs turistaszezon, ezért a reprezentatív vendéglátó-helyiségekben ülésező és tapasztalatcserélő testületek senki elől sem foglalják el a helyet. Amikor tehát kívánjuk, hogy ezek az ülések, tanácskozások, konferenciák sikeres munkát végezzenek, azt is hozzátesszük: e munkához jobban illő körülmények között, szerényebb környezetben végezzék el a feladataikat. Horváth József A KISZ központi bizottságának nyilatkozata a vietnami nép győzelméről A KISZ központi bizottsága nyilatkozatot tett közzé, amely a többi között hangoztatja: a világ haladó erői, soraikban a magyar ifjúság is, örömmel fogadták a hírt, hogy a szocializmust építő Vietnami Demokratikus Köztársaság népe és Dél-Vietnam felszabadító erői döntő győzelmet arattak: az amerikai agresszorok és saigoni bábjaik fegyverszünet megkötésére kényszerültek. A világméretű szolidaritás — a segítség, amelyet a szabadságáért küzdő, hős vietnami nép legfőképp a szocialista országokból, s kiváltképp a Szovjetuniótól kapott; a nemzetközi tiltakozás, amelyben cselekvően vettek részt a tőkésországok haladó erői, közöttük az amerikai békeharcosok is — megálljt parancsolt a háborús gyújtogatóknak. Indokína más részzein még folyik a háború. A magyar fiatalok a világ haladó erőivel együtt követelik: hallgassanak el ott is a fegyverek! Váljék végre Indokína egész területe a béke és társadalmi haladás földjévé! — fejeződik be a nyilatkozat (MTI) Alumíniumipari szakemberek utaztak a VDK-ba Alumíniumipari szakemberek utaztak szerdán a Vietnami Demokratikus Köztársaságba, hogy feltárják és meghatározzák az ország bauxitkincsét Ez az előkészítő munka az alapja annak, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság létrehozza bauxitbányászatát és ezzel megteremtse az alumíniumipar kialakításának feltételeit A magyar szakemberek kutatómunkája a további együttműködés előkészítése is. Az eddigi tárgyalások szerint nemcsak a bauxitbányászat kialakításához, hanem a timföldgyártás megvalósításához is a magyar ipar tapasztalatait kívánják felhasználni.