Népszabadság, 1973. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-01 / 77. szám
1973. április 1., vasárnap NÉPSZABADSÁG Az új angol adórendszer a bérből és fizetésből élőket sújtja Nagy-Britanniában — amely január elsejétől tagja a Közös Piacnak — szombaton éjféltől kezdve új forgalmiadó-rendszer van érvényben: az értéknövekedési adó. (Ez az adószerkezet Olaszország kivételével az egész gazdasági közösség adórendszere.) Az új adórendszer lényege, hogy a javakat és a szolgáltatásokat azok előállításának vagy nyújtásának minden szakaszában adóval terheli meg, s a termelők és szolgáltatók ennek megfelelően alakítják ki az árakat. Angliában az értéknövekedési adó — angol nyelvű rövidítéssel VAT — átlagos kulcsaként a legutóbbi költségvetés a 10 százalékot határozta meg. A kormány magyarázatok és figyelmeztetések tömkelegével árasztotta el a vásárlókat, azt állítva, hogy az adóegyszerűsítés lényegében hasznos A VAT valóban lenyomja bizonyos cikkek árát, ezek azonban olyan termékek, amelyeket a kis keresetű rétegek sohasem vagy csak ritkán vásárolnak meg. (Színes televíziók, fényképezőgépek, ékszerek és drágakövek, luxusautók, mosógépek.) Emelkedik viszont például a konyhafelszerelések, a tisztítószerek, a mosatás, a televíziójavítás ára. Tíz százalékkal nőnek az éttermi árak is. A hét végén Londonban a vásárlók valóságos rohamot indítottak az üzletek és áruházak ellen, hogy megelőzzék a VAT-ot. Április elseje az első napja a brit kormány új jövedelempolitikai szakaszának is. A most véget ért első szakaszban egyáltalán nem volt szabad emelni a béreket. Bizonyos áremelkedési korlátozások is érvényben voltak, de ezek alól sok volt a kibúvó. Április elsejétől, a „második szakaszban” az áremelkedési korlátozásokat még jobban fellazítja a VAT, s így az eddiginél is hátrányosabb helyzetbe kerülnek a bérből és fizetésből élők, akik számára őszig■ heti egy font sterlinges és ezen felül az előző évi jövedelem négy százalékának megfelelő bérjavítást engedélyeznek. Hamarosan felemelik egymillió tanácsi bérlő lakbérét, újabb háziáraknak engedélyezik a lakbéremelést, miközben az élelmiszerárak a „befagyasztás” novemberben kezdődött korszaka óta átlagosan 9 százalékkal emelkedtek. (MTI) . A chilei forradalom sikere a gazdasági problémák megoldásától függ Kommunisták az ország előtt álló feladatokról A Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma pénteken folytatta le központi bizottsági beszámoló vitáját, melynek központi témája az ország előtt álló politikai és gazdasági feladatok megoldása. Ezekről a kérdésekről beszélt Orlando Milas gazdaságügyi miniszter, a párt kb politikai bizottságának tagja. Felszólalásában hangoztatta, hogy a chilei forradalom sikere döntően a gazdasági problémák megoldásától függ. Megoldásukhoz pedig egyrészt távlati célként biztosítani kell az abszolút többség támogatását a népi egység számára, továbbá: elszigetelni és felszámolni a reakciót, elejét venni a polgárháború kirobbanására törekvő aknamunkának, bővíteni és elmélyíteni a népi egységkormány eddigi tevékenységét. A konkrét gazdasági feladatokról szólva Milas hangoztatta, hogy szükség van a gazdaságban a folyamatos tervezésre és az egységes gazdasági vezetésre. Végezetül pedig a termelékenység fokozására szólította fel a chilei dolgozókat. (MTI) Napirenden az eszmei nevelőmunka Csehszlovákia Kommunista Pártjában (Prágai tudósítónktól.) A CSKP Központi Bizottságának tavaly októberi és idei februári ülése óta a párt életében jelentős időszak kezdődött. A plénumokon elfogadott határozatoknak megfelelően a kádermunka és az eszmei nevelőmunka feladatai sorában napirendre került a tagkönyvcsere idején a CSKP-ból kivált személyek helyes munkaköri besorolásának és a velük való további bánásmódnak a kérdése. A központi ellenőrző és revíziós bizottság befejezte a kizárásokkal és a tagság megszüntetésével kapcsolatos fellebbezések kivizsgálását A benyújtott több mint 15 ezer fellebbezés 14,5 százalékának, esetében az eredeti döntést a folyamodó javára változtatták meg. A sajtóban legutóbb megjelent cikkek nyomatékosan rámutatnak arra, hogy nagymértékben differenciált magatartást kell tanúsítani a volt párttagok iránt: e megkülönböztetés alapja nem lehet csupán az, hogy az illető személyt kizárták vagy megszüntették párttagságát. A legfontosabb és döntő ismérv régebbi konkrét tevékenysége és saját hibáinak őszinte kritikus elemzése. Vagyis, hogy valóban a jobboldali eszmék aktív terjesztői közé tartozott-e, vagy csak passzívan viselkedett a válságos időszakban és rövid ideig megtévesztette a jobboldali propaganda. Ebből kell kiindulni a munkaköri besorolásoknál is. Miles Jakes, a revíziós bizottság elnöke, most a Rudé Právóban megállapította: „szükséges, hogy eszmei nevelőmunkát végezzünk azok között is, akiktől ugyan a párt megvált, ám akik nem tartoznak a jobboldali opportunizmus eszméinek terjesztői közé. Meg kell nyerni őket a szocialista építőmunkában való aktív részvételhez, képességeiket az össztársadalmi érdekek szolgálatába kell állítani. Ez egyúttal fontos feltétele a még néhol érezhető jobboldali hatás teljes semlegesítésének is”. Flesch István Meghosszabbítják a jugoszláv képviselők mandátumát A Jugoszláv Szövetségi Képviselőház Népek Tanácsa Belgrádban megtartott ülésén úgy határozott, hogy a szövetségi képviselők idén lejáró mandátumát egy évvel meghosszabbítja. A döntés lehetővé teszi, hogy az idén esedékes parlamenti választásokat jövőre, már a módosított alkotmány előírásainak megfelelően bonyolítsák le. Az alkotmány módosítását a tervek szerint ősszel vitatja meg és hagyja jóvá a szövetségi képviselőház. (MTI) Karjalainen a szovjetfinn kapcsolatokról Ahti Karjalainen finn külügyminiszter a finn szakszervezetek központi szövetségének kétnapos szemináriumán tartott felszólalásában kijelentette: A szovjet— finn barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés fennállásának 25 éve alatt a két ország között több területen jelentősen kiszélesedtek a kapcsolatok. A felek közötti teljes bizalom és az az őszinte kívánság, hogy a szerződés betűjének és szellemének megfelelően jószomszédi kapcsolatokat építsenek ki egymással, a társadalmi rendszerek különbözősége ellenére is jó eredményeket hozott. (TASZSZ) Kefejez Miatt a magyar pártmu ■■nkáskit illető Krg hulváriai látogatása Borisz Velcsev, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szombaton baráti eszmecserén fogadta a magyar pártmunkásküldöttséget, amely Jakab Sándorral, az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tömegszervezeti osztálya vezetőjével az élen hétfő óta tartózkodik Bulgáriában. A szívélyes légkörben lezajlott eszmecserén részt vett Bojtig János, hazánk szófiai nagykövete is. A magyar pártküldöttség a pártmunka tapasztalatait cserélte ki Szófiában és vidéken a BKP helyi funkcionáriusaival és ipari üzemeket, valamint agráripari komplexumokat látogatott meg. A delegáció vasárnap utazik haza. Választlási gyűlrs II n Jel n s 1orosfon Szombaton több választási gyűlést tartottak Hajdú-Bihar megye községeiben. A Hajdúdorogon megrendezett gyűlésen Karakas László, az MSZMP megyei pártbizottságának első titkára méltatta az elmúlt két esztendőben elért eredményeket. ÉPÜL A MEDVEI HÍD A Ganz-Mávag Hídgyára és a Hídépítő Vállalat dolgozói építik a Dunán a medvei hidat, amelyet a tervek szerint az idén november 7-re adnak át. Képünkön: az épülő hídfő a Duna csehszlovákiai partján. 5 A jelölőgyűlésekkel kezdődött, s a héten már választási gyűlésekkel, rétegtalálkozókkal folytatódott az az országos méretű eszmecsere, amelyet két hét múlva a tanácstagválasztások zárnak le. A hét végére ugyan befejeződnek a választási gyűlések és a rétegtalálkozók is, de a párbeszéd közös dolgainkról tulajdonképpen azután is folytatódik, sőt még az urnákba bedobott szavazólapokkal sem ér véget. Nem azért, mintha a választók és a megbízottaik közötti véleménycsere, párbeszéd vég nélküli lenne, hanem, azért, mert a szocialista demokrácia nemcsak a véleménynyilvánítás, a kérés, a javaslattevés jogában demokrácia, hanem alkotó hozzájárulást feltételez a véleménycsere, az elhatározások után is a végrehajtáshoz, az ellenőrzéshez. Magyarán szólva, nem röppennek el, nem merülnek feledésbe a jelölőgyűléseken, a választási nagygyűléseken elmondott szavak, azokat újra és újra felidézik, az ígéreteket számom kérik, a lakosság igényt tart rá, hogy el is fogadják és hasznosítsák segítségét. Várakozásn felül Mindezekkel nem a választások utáni feladatokra kívántunk utalni — ez még korai lenne —, mint inkább a magyarázatát adni annak, miért mondták egymás után a megyékben, a városokban, a falvakban ely gyakran ezen a héten is: „várakozáson felüli siker.” Siker a részvevők számában, az érdeklődésben és a részvevők aktivitásában. Mi más lehetne ennek a magyarázata, mint az, hogy a legutóbbi tanácsválasztások óta eltelt két esztendő alatt a tanácstagok, a tanácsi testületek és az apparátus valóban rászolgált a választók két év előtti bizalmára, jól sáfárkodott a rendelkezésére álló anyagi, erkölcsi tőkével. Ezért, ha ma valaki elmegy a választási gyűlésre, a rétegtalálkozóra, az tudja, nem hiába megy el, hiszen van miről hallania, véleményt nyilvánítania, ha csak egy mondat, egy javaslat erejével is előmozdíthat közhasznú ügyeket, megoldásra váró tennivalókat. Mi mással magyarázhatnánk, hogy a gyűlések részvevőinek száma olyan helyeken is, amelyek igazán nem számítanak a lélekszámuk nagyságánál fogva jelentős helységek közé, meglepően nagy. A Komárom megyei Csolnokon például 7tl8-an, a Győr-Sopron megyei Csornán több mint 400-an jelentek meg. És ugyanezt mondhatjuk el a réteggyűlésekről is. Veszprém megyében a Bakony Művekben megtartott murkásréteggyűlésen például 1800-an, ugyancsak Veszprémben, a Volántól 1600-an vettek részt. De nemcsak a szakszervezetek, a nép- front, hanem a tömegszervezetek is eredményesen működnek köz-re a réteggyűlések előkészíté- sében. Különösen szembetűnő, hogy a KISZ-szervezetek — amelyek mert nem területi alapon szerveződnek és így nemigen tudtak jelentős segítséget nyújtani a jelölőgyűlések előkészítéséhez — most a rétegtalálkozókra igen eredményesen gyűjtik össze az ifjú választókat, köztük az első alkalommal urnákhoz járulókat. Csak Pest megyében például 50 ilyen találkozót szerveztek. a lakosság aktivitása A jelölőgyűlések után gyakran mondogatták: a választási gyűlések iránt talán nem lesz ilyen nagy az érdeklődés, hiszen megtárgyalták ott a mindenkit közvetlenül érintő kérdéseket, a körnzet gondjait, tennivalóit, véleményt mondtak a jelöltekről, ki is választották, meg is szavazták, őket. Mi vonzza majd oda a választógyűlésekre a lakosságot, hiszen ott is ha szóba is kerülnek a helyi kérdések, végeredményben mégis- csak a nagypolitika kérdései dominálnak majd. Nos, a csalódás kellemes. Kiderül, a lakosság nemcsak a járda, a víz, az üzlethálózat és az ehhez hasonló közvetlen szükségletekre vonatkozó tervekről akar hallani, hanem olyan kérdésekről is, amelyek ha áttételesen is, de összefüggnek velük: a nagypolitika problémáiról, tervei- ről. A helyi igények, szükségletek és az országos igények, a helyi gazdaság és a népgazdaság, a helyi kommunális létesítmények sorsa és a népgazdaság nyersanyag- és energiaellátása összefüggnek, el-választhatatlanok egymástól, s ez utóbbiak határozzák meg a lehe-tőségeket. Értik ezt a választópolgárok, és ma már ilyen széles ös-szefüggésekben gondolkodnak, érdeklődnek, kérdeznek, javasolnak, s ajánlják fel segítségüket. Maga a politika érdekli tehát őket, az országvezetés felső szintű gondjai, tervei. S mi más lenne az ismérve, s a kívánalma a szocialista demokráciának, ha nem ez, mi más biztosítana széles alapot a lakosság aktív közreműködéséhez, ha nem a nagypolitika ismerete, összefüggéseinek látása, megértése. Persze az időpont is kedvező, hiszen alig öt hónap választ el bennünket attól a számvetéstől, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága végzett el a párt X. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról. Van tehát bizonyos mérce, alap az értékeléshez és a tennivalók meg- határozásához, sőt az öt hónap alatt végzett munka értékeléséhez is. A Központi Bizottság állásfoglalása ez idő alatt felkeltette azok érdeklődését is, akik annak idején talán csak az árintézkedésekre reagáltak, mind nagyobb tömegek felismerik, hogy a párt számvetése, helyzetértékelése, a belőle következő intézkedések az ország fejlődésében fontos helyet foglalnak el, a határozatok végrehajtásához hozzájárulni tehát személyes érdekük is. S ez ismét csak a mellett bizonyít, amit a nagy létszámú választási gyűlések, rétegtalálkozók is tanúsítanak: ma már nem a demokratizmus külső, formai megnyilvánulásaira esik a hangsúly, hanem az érdemi részvételre, közreműködésre. A választási előkészületek demokratikus fórumai nem a kinyilatkoztatások, a szép szavak, az ígéretek és fogadkozások fórumai, hanem az együttes gondolkodásé, az öszszefogásé, a közös elhatározásoké, a cselekvésé. Igy elértés: ««*sríd».* A Hazafias Népfront ezeken a választási gyűléseken is bizonyítja: hathatós erjesztője, erősítője a nemzeti összefogásnak, a szocialista demokrácia szélesítésének. Nem csupán az alapvető kérdésekben egyetértő emberek tömörítésének, összefogásának elősegítésére képes, hanem arra is, hogy száz és százezrek konkrét cselekvésének forrásává is tegye az egyetértést, az összefogást. S a választások előkészítésében a Hazafias Népfrontnak is és minden tömegszervezetnek ez a legfőbb feladata. Ezen a héten tovább folytatódnak a választási gyűlések. De mint eddig, ezen a héten és az utána következő héten sem csupán ezek lesznek a választások előtti párbeszéd, eszmecsere fórumai. A gyűlések révén sem juthatunk el minden választóhoz, ezeken sem tudunk választ adni minden kérdésre. A személyes kapcsolatoknak, az egyénenkénti beszélgetéseknek tehát igen jelentős szerepük van az választásokig hátralevő két hétben. Nem szabad elfelednünk, hogy bár személyekre szavazunk április 15-én, a személyekre adott szavazatok a politikára adott szavazatok is egyben és értékük akkor van igazán, ha azokat a politikát valóban jól ismerő, érte tenni, dolgozni akaró választópolgárok dobják az urnákba. S hogy minél több ilyen választó járuljon majd április 15-én az urnákhoz, ebben sokat segítenek a nagy érdeklődés mellett megtartott népes választási és réteggyűlések éppúgy, mint a személyes találkozók, eszmecserék. Faragó Jenő Párbeszédek a politikáról