Népszabadság, 1974. július (32. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-31 / 177. szám

1974. július 31., szerda VESZPR­ÉMI FAÁR­UG­YÁR: Keresett termékeket, gazdaságosan A veszprémi Szigeti József Fa­árugyár alig 600 embert foglal­koztat. Mint Tóth József főköny­velő elmondta: nemrég tételről tételre megvizsgálták termékeik gazdaságosságát. Az elemzés szo­morú eredményt hozott: a ter­melés egyötödét kitevő export­gyártmányaik ráfizetésesek s nem találták gazdaságosnak a hazai gyártás 15 százalékát sem. Kézenfekvő megoldásnak látszott 12 termék gyártását azonnal megszüntetni, így lett volna jó és egyszerű — mármint a vállalat, ám nem a fogyasztók szempont­jából. Nem ezt tették. Az akkori 12 megkérdőjelezett termékből ma is gyártanak székeket, heverőket, fotelokat, fogasokat, asztalokat, valamint egészségügyi fatömeg­cikkeket (WC-ülőkéket) , de gazdaságosan. Csupán a tévé­szekrény, az íróasztal, a fregoli, a karfák és egyéb alkatrészek előállítását, továbbá az exportra való rönkvágást kellett megszün­tetniük. Székből például 1968-ban nyolcfajtát gyártottak, összesen 85 ezret. Most 172 ezret készíte­nek, de nem a választékot csök­kentették, ellenkezőleg: húszféle széket adnak a kereskedelemnek. Ám míg a hajdani nyolcfajta csak annyiban hasonlított egy­másra, hogy mindegyiknek négy lába volt, a mostani húsz szék között a főkönyvelő szavaival él­ve logikai összefüggés van: leg­főbb részeik azonosak, de az ülés, a támla alakjának és anyagának (szövet, műbőr, lemez) variálá­sával szembetűnő változásokat hoznak létre, egy-egy székcsalá­don belül is (hét családot alakí­tottak ki). A régebbi, úgynevezett szék­üzemben nemcsak széket, hanem karfát, heverőt és más terméke­ket is gyártottak ugyanazokkal a gépekkel, kis szériákban. Csupán azzal, hogy e „vegyes üzemből” valóban széküzem lett, a tech­nológiai sor állandósága, a szál­lítási utak megrövidítése, a na­gyobb széria és nem utolsósor­ban a munkakörülmények javí­tása révén évenként öt-tizenhá­rom százalékkal tudták növelni a termelékenységet. Tovább korszerűsítették a ré­gebben is piacképes termékek gyártását is, nemcsak modernebb gépek beállításával, hanem egye­bek közt átgondolt munka- és üzemszervezéssel. Néha meglehe­tősen prózai gondokkal kellett megbirkózniuk. A múlt század végén Veszprém határába tele­pített kisüzem az idők folyamán semmivel sem lett nagyobb, de a város terjeszkedése folytán egy­szerre csak Veszprém szívében találta magát. A termelés is nőtt: a szűkös helyen mind ne­hezebb volt tárolni a feldolgo­zásra váró faanyagot. A máglyák alsó része besüllyedt a talajba, a nedves fa rendkívül lassan szá­radt, gombásodon, és alig lehe­tett hozzáférni. Ráadásul akkor szűnt meg a Veszprém—alsóörsi vasútvonal, és ezzel a vállalat iparvágánya is, a megnövekedett szállítási távolság évenként egy­millió forint többletköltséggel fe­nyegetett. Ekkor elhatározták, hogy füg­getlenítik magukat a vasúttól, és a jövőben deszka helyett méret­re vágott bútorléceket vásárolnak a környező erdőgazdaságoktól. Az eredmény: többletköltség nél­kül úszták meg az iparvágány megszüntetését, s amúgy mellé­kesen sikerült megszüntetniük a raktározási gondokat és a desz­kák, rönkök mozgatásával járó nehéz fizikai munkát. Azóta ugyanis teherautókon, egység­­csomagban érkeznek a méretre szabott bútorlécek, s mert idő­közben kiépítették a belső uta­kat is, emelővillás targoncák sza­ladgálnak a dolgozók helyett. A faárugyárban egyébként is azt vallják, hogy az emberi oldal elengedhetetlen feltétele a jó munka- és üzemszervezésnek, a hatékony termelésnek. Évenként 10—14 ipari tanulót képeznek házon belül, a legjobbakat faipa­ri technikumba irányítják. A fi­zikai dolgozók kétharmada szak­vagy betanított­ munkás, s ha úgy akarják, hamar gép mellé kerülhetnek a segédmunkások is, és vállalati segítséggel képezik tovább magukat a gazdasági em­berek, a műszakiak. A vállalat termelési értéke 1968-ban 62 millió forint volt, az idén — változatlan létszámmal — várhatóan eléri a 100 milliót. A jó munkának köszönhető, hogy nyereségük az 1968-as évi 8,7 millió forintról 12 millióra nőtt. K. T. Lépcsőzetes munkakezdés Szegeden is? Csongrád megye közlekedési gondjai (Tudósítónktól.) Másfélszer annyi utast szállít a Volán Szegeden és Csongrád me­gyében, mint öt évvel ezelőtt, és a vasúttól is mind többen pár­tolnak át hozzájuk, de az autó­buszok száma kisebb mértékben nőtt, mint a forgalom, s emiatt, különösen csúcsidőkben, nagyobb a zsúfoltság. Annak ellenére, hogy a városok 10—60 kilomé­teres vonzási körzetében — az úgynevezett elővárosi forgalom­ban — az átlagosnál jobb minő­ségű utak révén is, ebben a me­gyében a leggyorsabb az utazás, a zsúfoltság miatt az utasok nagy része mégis rosszabbnak ítéli a helyzetet a régebbinél. A megyében majdnem 40 szer­ződéses vagy rendszeres külön­járat szállítja a vállalatok mun­kásait, s közülük a három műsza­kosokat még félig sem használják ki. Ennek ellenére idegeneket nem szállíthatnak, még ha ez minden józan elgondolással ellen­kezik is. (Érdemes lenne e jog­szabályokat felülvizsgálni.) Most legfeljebb arra van lehetőség, hogy két vállalat egy irányban futó kocsiját összeházasítsák. Vannak, akik javasolják, hogy szüntessenek meg távolsági jára­tokat, ami vitatható, mert Sze­gednek elfogadható vasúti kap­csolata csak a fővárossal van, in­nen vonattal Pécsre, Békéscsabá­ra, tehát a Balatonra utazni bün­tetéssel ér fel. Manapság már a helyi közle­kedésben Csongrádban is csak­nem annyi autóbuszt használnak, mint a távolsági forgalomban (Szegeden ötször annyi autóbusz van a városi forgalomban, mint tíz évvel ezelőtt), vagyis a közle­kedés ésszerűsítésére legalább annyira szükség van a városok­ban, mint rajtuk kívül. Néhány szegedi villamosvonal vitatható megszüntetése és a Tar­ján lakótelep fejlődése mind sür­getőbbé teszi a lépcsőzetes mun­kakezdés bevezetését, még ha gyári gyors­járatokkal igyekszik is javítani a közlekedést a Volán. Annak idején a fővárosban is sok vita és huzavona előzte meg a „lépcsőzést”, s úgy látszik, e ta­pasztalatokból más városok nem tanultak. Szegeden például van­nak, akik a sok üzemet, sőt a vasutat is érintő egyeztetés bo­nyolultsága miatt csak a köny­­nyebben mozgatható diákságot, iskolákat kívánják lépcsőztetni, de a megyei tanács felhívta a várost, hogy foglalkozzék a témá­val. A megye öt városában 41 vas­úti megálló van, többségük feles­leges, csupán a forgalmat lassítja. Ezek megszüntetésén és más ész­­szerűsítéseken kívül az autóbusz­­közlekedés jelentős fejlesztését is tervezik: az év végére új autó­buszállomás épül Makón, s elké­szült már az új hódmezővásárhe­lyi és szentesi állomás terve is. Szentesen 40 millióért forgalmi­­műszaki telep is épül. MŰSOROK Zenélő Udvar: Mozart: Bastien és Bastienne; Haydn: Aki hűtlen, pórul jár (Zenés komédiák A/1., 8. esőnap aug. 2-án). Budai Parkszínpad: Lu­xemburg grófja (8). NÉPSZABADSÁG Új Kossuth-könyvek A Kossuth Könyvkiadó megje­lentette — a Párttörténeti Inté­zet gondozásában — az MSZMP 1967—1970 közötti határozatainak és dokumentumainak válogatott kötetét, amely a IX. és a X. pártkongresszus közötti négy esztendő 83 dokumentumát tar­talmazza; közülük többet első ízben hoztak nyilvánosságra. Mi­niatűr kiadványként, Máté György válogatásában és beveze­tőjével látott napvilágot Az ille­gális Szabad Nép című dokumen­tumkötet. A szlovák népnek a nemzeti felkelés idején folytatott fasizmus elleni harcát örökítette meg Garam menti krónika című regényében Peter Jilemnicky; a könyv a pozsonyi Pravdával kö­zös gondozásban jelent meg. Szovjet szerzői kollektíva mun­kája Friedrich Engels életrajza, sok képpel, egyéb dokumentum­mal. E. J. Bregel könyve — A polgári gazdaságtan új irányza­tai és a mai kapitalizmus — marxista leleplezése néhány olyan elméletnek, amely a kapi­talizmus „átalakulását”, a szo­cializmushoz való közeledését, sőt az abbá való „átnövését” hir­deti. I. M. Mracskovszkaja: A re­­vizionizmustól az árulásig című könyve a csehszlovák Ota Sik közgazdasági nézeteinek bírála­ta. A vezetéstudomány, a válla­latirányítás tudományos meg­szervezésének fontos kérdéseivel foglalkozik O. G. Kozlova és J. N. Kuznyecov közös műve, A termelésirányítás tudományos alapjai. Az űrhajósok életéről, kikép­zéséről, repülőútjairól szól Jev­­genyij Rjabcsikov szovjet újság­író riportkönyve, A kozmosz Ko­lumbuszai; a kötet már több nyu­gati országban is megjelent. A Népszerű történelem sorozat új kötete Tilkovszky Lóránt: SS-toborzás Magyarországon című könyve. A gengsztermódszerektől sem visszariadó, 88 éves korá­ban elhunyt, hírhedt William Randolph Hearst kalandos életét, sötét üzelmeit mutatja be a né­met Georg Honigmann izgalmas életrajzi regénye, a Hearst, a sajtókirály. Kisgyerek a gyufával, felnőtt a hegesztőpisztollyal Súlyos tűzesetek felelőtlenségből Három életveszélyes sérült, három súlyos sebesült Hétfő éjjel, eddig még ismeret­len okból, tűz keletkezett a sarud! Tiszanyente Mg­tsz-ben.. Elégett egy nyitott színben elhelyezett, mintegy 1400 zsák lucernaliszt. Az anyagi kár jelentős. Ugyancsak hétfőn, a reggeli órákban tűz volt a nagyigmándi CPS közös vállalkozás lábon álló búzatábláján. Kigyulladt egy Kloss-típusú kombájn és mintegy fél hektár lábon álló búza. Az anyagi kár itt is jelentős. A tűz, a vizsgálat eddigi megállapítása szerint, a kombájn elektromos be­rendezéseinek zárlatától keletke­zett. Eddig még ismeretlen okból Budapesten, a Vendéglátóipari Országos Szövetkezet XXII. ke­rület, Árpád utcai göngyölegtáro­lójában is tűz keletkezett. Az anyagi kár megközelíti a 300 000 forintot. Hétfő délután tűz pusztított a sárszentimihályi Gorsium Áfész kárpitosüzemében is. A ragasztó­helyiségben, ahol rendkívül tűz­veszélyes Palmatex-rag­asztót hasz­nálnak, felelőtlenül ívhegesztést is végeztek. Az ívhegesztés be­­lobbantotta a ragasztóanyag gő­zeit, s a keletkezett tűztől a he­lyiségben dolgozók közül három személy életveszélyes, további két dolgozó súlyos égési sérülést szenvedett. Tűz volt hétfő délután a Sza­­bolcs-Szatmár megyei Biri köz­ségben is. Kigyulladt Krakovics György szakszövetkezeti tag Mező Imre 20. szám alatti dohánypaj­tája. A tűz rövid idő alatt tovább­terjedt, s összesen 8 gazdasági udvarban pusztított. D­ohánypaj­­ták, sertésólak, istállók és kuko­­ricagórék égtek. Egy ló és több sertés elpusztult. A tűz elterjedé­sét az állami­­tűzoltók, valamint a környező községek: Nagykáló, Balkányi és Biri önkéntes tűzol­tói akadályozták meg. A tüzet a vizsgálat eddigi megállapítása szerint, Krakovics László 5 éves kisfiú okozta, a felelőtlenül keze ügyében hagyott gyufával. A tűz következtében a 72 éves Krakovics György mindkét karján és jobb arcán súlyos égési sérülést szen­vedett. Közlemény az új vadászati idényről Az. augusztus 1-én kezdődő új vadá­szati idényre a MÉM kiadta a vadá­szatokat és az élővadbefogást szabá­lyozó közleményt. A múlt évihez ké­pest több módosítást rendeltek el. Például a vadkacsát már augusztus 1- től szabad vadászni, de augusztus 31-ig csak húzáson. (Ezzel elkerülhe­tő a fiatal, még alig repülő kacsák lelövése.) A mezei nyúl november 1- től december 31-ig tartó vadászatánál megszűnt az 5 vadásznapra szóló kor­látozás. Balkáni gerlére — tekintettel a szemes terményekben okozott ká­rosítására — egész évben szabad va­dászni. Fülledt, meleg idő A hűvös és nedves óceáni léghullámok, fő­képp a Brit-szigeteken keresztül most az Észa­ki-tengeren és a Balti­tengeren át a Szovjet­unió európai területének északi része felé halad­nak, így a változékony, helyenként esős időjá­rás főként szárazföl­dünk északi felére jel­lemző. Viszont Európa déli részein továbbra is nyárias, meleg, jobbára száraz az időjárás. A sok napsütés és a meleg levegő együttes hatására ezeken a vidékeken a nappali felmelegedés né­hány fokkal magasab­ban alakul, mint a sok­éves átlag. Kánikulai melegről is érkezett je­lentés, Dél-Spanyolor­­szágban 40 fokot, a ju­goszláv tengerparton pe­dig 35 fokot mértek. Hazánkban kedden folytatódott az előző napokhoz hasonló meleg, napos, száraz időjárás. Csak a déli, kora dél­utáni órákra jelentek meg a szép idő gomolyfelhői, így a zavartalan napsütés, valamint a meleg levegő kö­vetkeztében már a délelőtt folyamán többfelé 30 fokot mutattak a hőmé­rők, kora délután pedig 31—33 fokot mértek. A következő 24 órában időjárásunk­ban nem lesz lényeges változás, fül­ledt, meleg marad az idő. Várható időjárás ma estig: Napközben kissé megnövekvő fel­hőzet, elszórtan zápor, zivatar. Időn­ként megélénkülő déli-délnyugati szél. Fülledt, meleg idő. Várható legmaga­sabb hőmérséklet 29—34 fok között. A Duna vízállása kedden Budapest­nél 462 centiméter volt, mára 435 cen­timéter várható. A Balaton vizének hőmérsékle kedden Siófoknál 23 fok volt. 1974: Júli­us 30. 13 óra. hideg áramlás meleg áramlás célk a hideg és a meleg levegő választóvonala (front) * Kó,­r kód, V zápor, R zivatar 9 A SZABADSÁG-STRANDON (Mikó László felvétele.)

Next