Népszabadság, 1978. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-01 / 206. szám
it ! Soha többé! Vajon képes-e az emberiség arra, hogy tanuljon a saját történelméből? A kérdés nem szónoki. Esztendő híján éppen ma négy évtizede, hogy a hitleri Németország kirobbantotta a második világháborút, minden idők legszörnyűbb világégését, amelynek ötvenmillió élet vált martalékává. Soha többé! — ezt kiáltottuk, amikor végre vége volt. Aztán jött Korea, a hidegháború első forró összecsapása, az Egyesült Államok hosszú indokínai hadjárata, s a közel-keleti robbanássorozat, napjainkig hallható detonációival. Ki tudná hamarjában akár csak elősorolni, hogy hányszor jártuk meg — ama rossz emlékű amerikai külügyminiszter szóhasználatával — a szakadék szélét? Ezt kiáltottuk — soha többé! — Hirosima után is, amikor először ismertük meg az atombombázás borzalmait. Aztán jött a hidrogén-, legújabban a neutronbomba, a szárnyas, a cirkáló és ki tudja, még hányféle rakéta. A Washington által rá kényszerített fegyverkezési hajsza máris oda juttatta a világot, hogy — szinte gombnyomásra — többszörösen el tudja pusztítani önmagát. Soha többé! — ezzel a két szóval szerettük volna örökre eltemetni a fasizmust, a népirtást, a jogtiprást, a faji és nemzeti gyűlölséget. Ám Európában —ahol pedig immár utolsó végváraiban is kibukott a hatalomból — neonáci kongregációk, újfasiszta merényletek, destabilizálási kísérletek. Latin-Amerikában véres diktatúrák. Afrikában fajüldöző telepesrezsímek figyelmeztetnek: a fasizmus elleni harc — amelynek nemzetközi napjául okkal választotta szeptember első napját a haladó világ — még nem ért véget. A hetvenes évek első felében úgy tűnt, hogy az emberiség kezd tanulni a saját történelméből. Abban az időben, amikor a Nyugat eljutott a háború utáni európai realitások elismeréséhez, az Egyesült Államok elfogadta, hogy a konfrontáció helyett a koegzisztenciára alapozza a Szovjetuniókhoz való viszonyát, s Helsinkiben 35 állam képviselője aláírta a békés egymás mellett élés tíz pontját. Azóta némely nyugati fővárosban — mindenekelőtt Washingtonban — visszaléptek. Az irányt rekord katonai költségvetés, a fegyverkorlátozási tárgyalások lefékeződése, bekerítési próbálkozások, beavatkozási kísérletek, hidegháborút idéző propagandakampányok jelzik. Ez az út rossz felé vezet. De nem végzetszerűen szükséges végigjárni. A második világháború egyik nagy tanulsága az, hogy az emberiséget fenyegető közös veszedelem — akkor: a náci barbárság — ellen lehetséges a különböző társadalmi rendszerű országok együttes fellépése; ennek — kommunista- és szovjetellenes megfontolások diktálta — elodázása köztudomásúan Hitler étvágyát, a világra leselkedő veszélyt növelte. Napjainkban ilyen közös veszedelem egy termonukleáris világkatasztrófa, amelynek esélyeit nyilvánvalóan nem a fegyverzetek további felhalmozásával lehet csökkenteni: ezt a spirált a — háborús veszély elleni együttes cselekvésnek gáncsot vető — szélsőséges erők tornásszák mind magasabbra. A szocialista közösség — hazánk is — küzd az enyhülés eredményeinek megőrzéséért és kiterjesztéséért, a tényleges és hathatós fegyverzetkorlátozási és leszerelési megállapodásokért. Hogy soha többé ne kelljen azt kiáltanunk: Soha többé! Serény Péter VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: SC fillér MPSZABADSÁG 1973. szeptember 1., péntek AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXXVI. évfolyam 206. szám A Szovjetunió és Szíria elutasítja a különmegállapodások útját Koszigin fogadta Khaddam külügyminisztert A Közel-Kelettel kapcsolatos élénk dipplomáciai aktivitásról érkeztek jelentések. Khaddam Szíriai külügyminisztert Moszkvában fogadta Koszigin miniszterelnök, az egyiptomi alelnök pedig Szaúd- Arábiában tárgyal, s kitudódott, hogy Washingtonban amerikai csapatok közel-keleti állomásoztatását fontolgatják. Alább ismertetjük tudósítóink és a hírügynökségek beszámolóját. Khaddam szíriai külügyminisztert szovjetunióbeli hivatalos baráti látogatásának harmadik napján, csütörtökön a Kremlben fogadta Alekszej Koszigin miniszterelnök. Mint moszkvai tudósítónk, Kis Tibor írja, a találkozóról nyilvánosságra hozott közlemény az eszmecserét tárgyszerűnek és barátságosnak minősíti, és hangoztatja, hogy a megbeszélésen Koszigin és Khaddam a kétoldalú együttműködés fejlesztésével összefüggő kérdésekről cserélt véleményt, továbbá szóba kerültek kölcsönös érdeklődésre számot tartó világpolitikai témák is Ami a szovjet—szíriai viszonyt illeti: a találkozón mindkét fél hangsúlyozta, hogy az együttműködés fejlesztése megfelel népeik érdekeinek, egyúttal pedig a közel-keleti igazságos és tartós béke megteremtését szolgálja. A legújabb közel-keleti fejleményeket elemezve Koszigin és Khaddam egyetértett abban, hogy a kialakult, feszült helyzet az arab népek megosztására irányuó újabb kísérletek következtében tovább bonyolódott. A felel: egyben hangsúlyozták, hogy azok a kapituláns feltételek, amelyeket bizonyos körök az arab népekre próbálnak kényszeríteni upán Izraelt és az őt támogató imperialista erőket elégítik ki Koszigin és Khaddam a találkozón megerősítette, hogy a Szovjetunió és Szíria elutasítja a különmegállapodások útját, és a jövőben is következetesen síkra száll az izraeli agresszió következményeinek felszámolása, továbbáa térség valamennyi népének törvényes érdekeit figyelembe vevő, átfogó rendezése mellett. A TASZSZ hírügynökség beszámolt róla, hogy az egyiptomi—izraeli különtárgyalások jelenlegi állását vitatták meg az egyiptomi nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülésén. Az Al-Ahram szerint az ülésen Szadat elnök azt erősítgette, hogy az egyiptomi küldöttség Camp Davkiben a közel-keleti konfliktus átfogó rendezésére fog törekedni. Ez egyrértelmű mindenfajta ,,részleges, kétoldalú, ideiglenes vagy szakaszos" megoldás elutasításával. Megfigyelők felhívják a figyelmet, hogy valahányszor újabb egyiptomi-izraeli megbeszéléseket tartanak, az egyiptomi elnök mindannyiszor kinyilvánítja szándékát a tartósés igazságos közelkeleti béke megteremtésére. Ez a taktika kizárólag arra szolgál, hogy leplezze az egyiptomi elnök szándékát, hogy az arab népek rovására újabb engedményeket tegyen. Mint kairói tudósítónk, Kereszty András jelentette, Mubarak egyiptomi alelnök csütörtökön Rájadban megkezdte tárgyalásait Fahd herceg szaúd-arábiai trónörökössel. Mubarak útjának időzítése arra mutat, hogy az út célja Kairó és Rijad álláspontjának egyeztetése, véleménycsere a Camp David-i amerikai—egyiptomi—izraeli hármas csúcsértekezlet előtt. Az Al-Kabasz című tekintélyes kuvaiti napilap — washingtoni forrásokra hivatkozva — csütörtökön azt írta, hogy a Camp David-i tanácskozás „előre lefutott mérkőzés”, az eredmények „már készen vannak”. Előzetesen megállapodtak arról, hogy az értekezlet végén bejelentik „a béke alapelveiről szóló dokumentumot”, azt az okmányt, amelynek elfogadásától tette függővé Egyiptom azt, hogy tovább haladjon a Sínai-félszigetre vonatkozó kétoldalú megállapodás kidolgozásának az útján. A Camp David-i találkozóról írva a szíriai Al-Baath című lap rámutat: az ENSZ és a genfi közel-keleti békekonferencia szerepének semmibevételével az Egyesült Államok a közel-keleti konfliktus különutas rendezését támogatja. Washington, miközben Szadatot amerikai befolyás alá vonja, s továbbra is támaszkodik Izraelre, mint az imperializmus előretolt közel-keleti bázisára, arra számít, hogy tetszése szerint rendelkezhet majd a térség népeinek sorsával. Az arab népek azonban — írja az Al-Baath — senkinek sem engedik át jogaikat. Az ő sorsukról nem dönthetnek Camp Davidben. (Washingtoni tudósítónk jelentése a 2. oldalon.) MAI SZÁMUNKBAN Hol tartanak a lakásszövetkezetek ? (3. oldal.) Prága reneszánsza (1. oldal.) Tárca: Egy erény hiánya (4. oldal.) Mi lesz a burgonyával ? (5. oldal.) Ajánlott levél a barátsághiányról (6. oldal.) Jövő heti rádió- és televízióműsor (10. oldal.) Fényképezés, biológiai vizsgálatok a Szaljut-6-on Túlvannak a kísérleti program felének teljesítésén a nemzetközi űrexpedíció tagjai a Szaljut űrállomáson: Bikovszkij és John kettőse — a tapasztalt állandó személyzet, Kovaljonok és Ivancsenkov segítségével — eddig kivétel nélkül minden feladatot az előírásnak megfelelően oldott meg. A fényképezés mellett természetesen más kísérleteket is folytattak csütörtökön a Szaljuton. A program szerint hajtották végre a biológiai vizsgálatokat, amelyek a többi között a mikroorganizmusok szaporodásával, a baktériumok növekedésével, az élő szövet viselkedésével kapcsolatosak. (MTI) Általános sztrájk és városi harcok Nicaraguában A Somoza-rezsim légierejét is bevetette a felkelők ellen A nicaraguai Matagalpát megszállva tartó több mint 500 diák szerdán a várost „szabad területnek” nyilvánította. A diákok könnyűfegyverekkel, házi készítésű bombákkal folytatják a védekezést a Nemzeti Gárda egyre megújuló támadásai ellen. A nicaraguai polgárháborús eseménysorozat keddi csatájában többen életüket vesztették, s mintegy 200 sebesültet szállítottak a város kórházaiba. A lakosok nyílt támogatást nyújtanak a felkelést vezető diákoknak, ellátják őket élelemmel, vízzel és a szükséges felszerelésekkel. Miguel Obando Bravo, Managua katolikus érseke — aki a politikai foglyokat kiszabadító sandinista gerillaakció során közvetítőként szerepelt a gerillák és a kormány között — szerdán Matagalpába utazott, hogy békítő tárgyalásokat kezdeményezzen a felkelők és a hatóságok között. Somoza, a rezsim elnöke szerdai nyilatkozatában cáfolni igyekezett a Matagalpa bombázásáról érkezett híreket, ismételten hangoztatta, hogy 1931-ig Nicaragua elnöke kíván maradni, és „latinamerikai kommunista szervezeteket” vádolt azzal, hogy hatalmának megdöntésére törnek. Gabriel Chamorro — a januárban meggyilkolt ellenzéki nicaraguai újságíró, Joaquim Chamorro bátyja — a kolumbiai rádiónak adott szerdai interjújában megerősítette a matagalpai bombázások hírét, s beszámolt a harcok részleteiről. A múlt pénteken meghirdetett általános sztrájkról elmondta, hogy az szerdán az ország nagyobb városaiban 100 százalékos volt. Nyilatkozatában a latinamerikai országok szolidaritását és erkölcsi támogatását kérte Somoza diktatúrájának megdöntéséhez. Az Egyesült Államok kormánya fontolgatja annak lehetőségét, hogy „közvetítőként” lépjen fel a nicaraguai belpolitikai válságban — jelentette be szerdán az amerikai külügyminisztérium. Washington igyekszik érintkezésbe lépni a szemben álló felekkel, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen közöttük. Nyugati hírügynökségek szerint a Carter-kormány „semleges álláspontra” próbál helyezkedni a nicaraguai válságban, legalábbis eddig hivatalos állásfoglalást nem hoztak nyilvánosságra a nicaraguai helyzetről. Megfigyelők rámutatnak: az Egyesült Államok számára is kezd kényelmetlenné válni Somoza diktatúrája, amely hosszúéveken át határozott amerikai támogatást élvezett. Az Emberi Jogok Nemzetközi Ligája, valamint a Demokráciáért és Szabadságért küzdő Amerikaközi Társaság szerdán levélben tiltakozott Waldheim ENSZ-főtitkárnál a Somoza elnök hadserege által Matagalpa fegyvertelen polgári lakossága ellen intézett bombázások miatt. A két szervezet felkérte az ENSZ-főtitkárt, hogy küldjön a helyszínre vizsgáló bizottságot a helyzet tanulmányozására, még mielőtt a válság teljesen ellenőrizhetetlenné válik és ártatlan életek ezrei esnek áldozatul a zsarnokság fegyveres erői és a politikai szabadságjogok helyreállításáért küzdő padsári lakosság közötti harcban. (MTI) ÚJ ISKOLA SZOMBATHELYEN Szombathelyen, a Joskar-Ola lakótelepen 11 tantermes általános iskola épült. Ötszáznegyven kisdiák már itt kezdheti a tanévet. (Rózsás Sándor felvétele / MTI Fotó.) Egyelőre tovább tart a hűvös idő Néhány napja tart az őszies, a sokéves átlagnál több fokkal alacsonyabb hőmérsékletű időjárás. Bár csütörtökön valamelyest javult az idő — többfelé felszakadozott a felhő, a Dunántúlon néhány órára kisütött a nap is —, lényeges változás egyelőre nem történt, s nem is várható. Szerdán és csütörtökön több felől jelentettek esőket, zivatarokat; a legtöbb csapadék Békéscsabán, Makón, Baján s e városok környékén hullott. A hőmérő a kora délutáni órákban is csak 15—19 fok közötti meleget jelzett, és különösen a hideg, északias szél tette kellemetlenné az időjárást. Sajnos, a következő napokra sem sok jóval biztat a meteorológia. A kedd reggelig terjedő előrejelzés szerint időnként még megnövekszik a felhőzet, többfelé várható zápor, eső. A hajnali órákban 5—10, napközben 16—21 fokra számíthatunk, s az ország területének 40 százalékán várható nagyobb csapadék. Az egyetlen biztató a távprognózisban, hogy talán a hét végére w /tvc/S7-¡ff\A n ? ownlin.S a 7". él.