Népszabadság, 1979. október (37. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-02 / 230. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1,20 Ft 1979. október 2., kedd AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA KXXVII. évfolyam 230. szám Közös érdekek Néhány esztendővel ezelőtt a Zala megyei tanács tetemes öszszegű támogatást adott a megye legnagyobb építőipari vállalatának fejlesztéséhez. Akkoriban bizonyára sokakban felmerült a kérdés: ugyan miért? A vállalat önállóan gazdálkodik, oldja meg a saját gondjait, és ne a tanácsok amúgy is forintokra beosztott pénzére támaszkodjon. A kérdést már nem kell megválaszolni, azóta ugyanis kézzelfoghatóan bebizonyosodott, hogy a közös érdekek alapján létrejött együttműködés hasznot hozott a tanácsnak is, a vállalatnak is. A közös érdek ebben az esetben nyilvánvaló, hiszen a tanácsnak és az építőipari vállalatnak egyaránt fontos, hogy a tervezett lakások, üzemek és egyéb épületek idejében, jó minőségben, a tervezett költségért készüljenek el. Ugyancsak egyértelmű, hogy a közös érdekeket tartotta szem előtt a soproni tanács, amikor a város hőerőművének kapacitásnövelő beruházásához közel tizenötmillió forintot adott át saját beruházási alapjából. Gondoltak a hatodik ötéves tervben felépülő lakások hőellátására, s arra, hogy ezzel néhány iparvállalat távlati fejlesztéséhez is hozzájárulnak. Mindennapos gyakorlat már, hogy a tanácsok különféle módon segítséget nyújtanak a lakosság jobb ellátására , és természetes saját eredményeik javítására törekvő kereskedelmi és szolltatóvállalatoknak, szövetkezetinek. Az ilyen együttműködés eredményeként jó néhány áruház, szolgáltatóközpont készült el az országban. A tanácsok természetesen nemcsak adnak, hanem kapnak is, hiszen így érvényesül a kölcsönösség elve. Az ötödik ötéves terv időszakában például az ország sok városában a tervezettnél több óvoda épült fel a vállalatok és intézmények támogatásával. Formális gondolkodással azt lehet mondani: épp elég saját kiadása van minden tanácsnak, minden vállalatnak, mindenesetre a több kiadás sem elég minden terv, igény kielégítésére. Hát akkor miért adnak másnak is? Hiszen éppen ez az! Nem másnak adnak, hanem a lakosságnak, a dolgozóknak, s ez rendszerint nem áldozathozatal, hanem jól felfogott érdek. Mert a jól megalapozott, egybehangolt vállalati és tanácsi fejlesztésekkel is sok pénzt lehet megtakarítani, mindannyiunk hasznára. Jó néhány olyan beruházás szerepel a tanácsok terveiben, amelyhez közük van az adott területen működő vállalatoknak, intézményeknek is. Sopronban például az előkészítés során kiderült: ha a tanácsi beruházásban épülő ipartelepi vízvezeték a tervezettnél nagyobb keresztmetszetű lesz, akkor az ottani vasútigazgatóság gondjai is megoldódnak; természetes tehát, hogy az igazgatóság érdekeinek megfelelő arányban hozzájárult a nyomóvezeték megépítéséhez. Szerte az országban sok hasonló példát találunk, a tanácsok mindinkább törekednek arra, hogy közöttük és a közigazgatási határon belül működő szervezetek között közös érdekeltségen alapuló gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre. Ezek a kapcsolatok olykor még alkalmiak, véletlenszerűek pedig előrelátó gondolkodással, a hosszabb távú vállalati és tanácsi fejlesztési elképzelések egyeztetésével, a közös célok meghatározásával tervszerűbbé, tehát még eredményesebbé válhat ez az együttműködés. Kónya József Közös feladatunk a béke védelme Leonyid Brezsnyev megbeszélése a Szocialista Internacionálé leszerelési munkacsoportjával A leszerelés időszerű kérdéseiről folytatott megbeszélést Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a Szocialista Internacionálé leszerelési munkacsoportjának küldöttségével, amely Kalevi Sorsa, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke, a munkacsoport elnöke vezetésével tartózkodik Moszkvában. A megbeszélésen Brezsnyev rámutatott: a Szovjetunió Kommunista Pártja mindig kulcsfontosságú kérdésnek tekintette a leszerelést, amely minden ország dolgozói számára létérdek. Az 1970-es években sikerült elérni azt, hogy a feszültség jelentős mértékben enyhüljön, sikerült háttérbe szorítani a hidegháború híveit. Létrejöttek a feltételek ahhoz, hogy fontos lépéseket tegyenek a fegyverkezési verseny korlátozása felé. Brezsnyev ezzel kapcsolatban szólt a SALT I II. szerződésről, és megállapította: a szerződés nemcsak a hadászati fegyverzet menynyiségi és minőségi korlátozását jelenti, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy továbbhaladjanak ezen az úton. Az SZKP KB főtitkára ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az enyhülés és a leszerelés ellenségei még korántsem tették le a fegyvert. Szólt azokról az imperialista propagandakísérletekről is, amelyek az állítólagos szovjet veszélyt igyekeznek felhasználni. Megállapította: az hazugság, és csupán a fegyverkezési verseny kezdeményezőinek ködösítése, köztük azoké, akik most olyan terveket szorgalmaznak, amelyek megvalósulása Nyugat-Európát a Szovjetunióra irányzott amerikai fegyverek kiindulópontjává változtatnák. Ezek az erők veszélyes játékot folytatnak a tűzzel. A Szovjetunió senkit sem fenyeget, senki ellen sem készül támadást indítani — mondotta az SZKP főtitkára. — A Szovjetunió tartós békére törekszik, s amikor kiépíti védelmét, semmit sem tesz azon felül, ami elengedhetetlenül szükséges a saját és szövetségeseinek biztonságához. A Szovjetunió állhatatosan azt javasolja, hogy csökkentsék a Varsói Szerződés és a NATO fegyverzetét és fegyveres erőit, s tucatnyi javaslatot terjesztett elő erről. Az SZKP továbbra is azon lesz, hogy gyakorlati kapcsolat létesüljön a szocialistákkal és szociáldemokratákkal, konstruktív párbeszédet folytasson minden más demokratikus és békeszerető erővel — hangoztatta Brezsnyev. — Nagyra értékeljük azt, amit már elértünk ezen a téren, és készek vagyunk az ilyen kapcsolatok továbbfejlesztésére, hiszen a legfontosabb az, hogy közös feladataink vannak, olyanok, amelyek a népek sorsát érintik. Leonyid Brezsnyev arra hívott fel, hogy a szavakról térjenek át a tettekre a leszerelésben. — Készek vagyunk arra, hogy ennek érdekében cselekedjünk. A leszerelés előrehaladása szempontjából alapvető jelentőségű a bizalom és a kölcsönös megértés légkörének létrehozása — mondotta az SZKP főtitkára. Kalevi Sorsa és Bernt Karlsson, a Szocialista Internacionálé főtitkára köszönetet mondott Leonyid Brezsnyevnek azért, hogy pontosan és világosan kifejtette a Szovjetunió álláspontját a leszerelés problémáiról. Kalevi Sorsa elmondotta: a munkacsoport találkozott már az Egyesült Államok elnökével, az ENSZ főtitkárával és az el nem kötelezett országok képviselőivel. Felhívta őket az enyhülés folytatására, a leszerelésre. — Hasonló felhívást szeretnénk előterjeszteni itt, Moszkvában, mivel tudjuk, hogy ön régóta odaadást tanúsít a béke politikája iránt, meggyőződésünk, hogy önnél pozitív visszhangra találunk — jelentette ki végezetül a munkacsoport elnöke. (MTI) Fidel Castro tv-nyilatkozatban utasította vissza a washingtoni koholmányokat a WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Fidel Castro, a legnagyobb amerikai tv-hálózatnak, a CBS-nek vasárnap este újabb interjút adott az úgynevezett kubai üggyel kapcsolatban, melyet becslések szerint 30 millió amerikai láthatott. — Arról a szovjet kontingensről — mondotta a kubai államfő —, melyet nálunk 12-es kiképző központnak neveznek és 1962 óta tartózkodik Kubában — tudott Kennedy elnök, tudott Johnson, Nixon és Ford elnök, és tudnia kellett róla Carter elnöknek is. Jelenlétét senki sem tekintette soha fenyegetésnek az Egyesült Államok számára. Nem éri el a mozgósítható kubai fegyveres erők fél százalékát sem. Fidel Castro élesen bírálta Cartert, aki úgy állítja be, mintha új felfedezésről lenne szó, és ezzel a mesterségesen keltett hamis ürüggyel támadja, rágalmazza Kubát és a Szovjetuniót, kockára téve — saját homályos belpolitikai játszmája érdekében — a nemzetközi stabilitást. Egyébként amerikai sajtójelentések is rámutatnak: a guantanámói amerikai támaszponton lényegesen nagyobb létszámú amerikai katonai kontingens tartózkodik, mint amennyi a szigetországban levő szovjet katonai személyzet létszáma. A guantanamói bázis kérdésével Fidel Castro korábbi, szombati sajtókonferenciáján foglalkozott, ahol kijelentette: Carter elnöknek erkölcsi kötelessége lenne kivonni katonáit, kiüríteni a guantanamói haditengerészeti támaszpontot, mivel annak működése törvénytelen és erkölcstelen. Paja Frigyes megbeszélései az ENSZ-ben Paja Frigyes külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője New Yorkban találkozott Ludmila Zsivkova bolgár kulturális miniszterrel, a bolgár ENSZ-küldöttség vezetőjével. A meleg, elvtársi, baráti légkörű megbeszélésen áttekintették a kétoldalú kapcsolatokkal összefüggő kérdéseket, és az ENSZ- közgyűlés napirendjén szereplő egyes témákat. Puja Frigyes hétfőn látogatást tett dr. Kurt Waldheimnél, az ENSZ főtitkáránál. A megbeszélésen a közgyűlés napirendjén szereplő kérdéseket tekintették át. A találkozón jelen volt Hallal Imre nagykövet, Magyarország állandó ENSZ-képviselője. A magyar külügyminiszter a nap folyamán találkozott Kamphay Boupha laoszi megbízott külügyminiszterrel, Uppadit Pancsarijangkhun thaiföldi külügyminiszterrel és csehszlovák kollégájával is. A megbeszéléseken kétoldalú, valamint a közgyűlés napirendjén szereplő kérdésekről volt szó. (MTI) MAI SZÁMUNKBAN: A lakók képviseletében (3. oldal.) Mítoszok és a valóság az ezredforduló előtt (4. oldal.) Autóbuszon munkába és haza (5. oldal.) Rényi Péter cikksorozata NDK-Emlékek és élmények 1. „Emberileg nehéz volt ellenállni.” (6. oldal.) Kommunista fieszta A Spanyol KP ünnepéről (6. oldal.) Tudomány és technika Égési sérülések (10. oldal.) KÁDÁR JÁNOS VEZETÉSÉVEL párt- és kormányküldöttség utazik az NDK-ba Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével október elején párt- és kormányküldöttség utazik Berlinbe. A delegációt a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának, az NDK Államtanácsának és Minisztertanácsának meghívására — részt vesz a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. Előkészületek a 30. évforduló ünnepségeire Az SZKP KB főtitkára vezeti a szovjet delegációt Az NDK-ban megkezdődtek az előkészületek az államalapítás 30. évfordulójának ünnepségeire. Hétfőn Erich Honecker, az NSZKP KB főtitkára, az államtanács elnöke kitüntetéseket adott át a párt-, a társadalmi és az állami életben kimagasló érdemeket szerzett személyiségeknek. Ugyancsak átadták a nemzeti díjakat, és felavattak több új létesítményt. Ma megnyílik a nemzetközi sajtóközpont. Berlinben bejelentették, hogy Leonyid Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének vezetésével — az NDK párt- és állami vezető szerveinek meghívására — október 4-én szovjet párt- és kormányküldöttség érkezik hivatalos, baráti látogatásra az NDK- ba a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. A bolgár küldöttség Todor Zsivkov, a csehszlovák delegáció Gustáv Husák, a lengyel küldöttség Edward Gierek, a mongol delegáció Jumzsagim Cedenbal vezetésével érkezik Berlinbe. A román delegáció élén Ilie Verdet miniszterelnök áll, a vietnami küldöttséget pedig Vo Nguyen Giap tábornok, miniszterelnökhelyettes, nemzetvédelmi miniszter vezeti. ÖRÖMÜNNEP PANAMÁBAN Életbe lépett a csatornaszerződés (Kiküldött tudósítónk telefonjelentése Panamavárosból.) Panama lakossága ünnepel: október 1-én, 76 év után nagy lépést tett, hogy helyreállítsa szuverenitását a csatornaövezetben. Az ünnepségek már vasárnap megkezdődtek. A fővárosban több helyen táncoló csoportok, petárdarobbanások jelezték az esemény beköszönték A csatornaövezetben és a főváros több pontján is már vasárnap sor került az amerikai zászlók szimbolikus jelentőségű levonására. Az eseményt mindenütt a panamaiak lelkes éljenzése kísérte. Hétfőn mintegy negyedmilliós tömeggyűlés keretében megszűntnek nyilvánították a közép-amerikai országot kettészelő, s gyarmati beékelődésként az Egyesült Államok irányítása alá tartozó csatornaövezetet, amelyet az amerikaiak az 1903. évi szerződés alapján örökre szólóan saját területüknek tekintettek. Hat latin-amerikai államfő jelenlétében Aristides Royo panamai elnök és Walter Mondale amerikai alelnök kicserélte azokat a dokumentumokat, amelyek helyreállítják a panamai jogszolgáltatást a vasárnap megszüntetett csatornaövezetben. Az új, valójában már 1977 szeptemberében Omar Torrijos tábornok, akkori elnök és Carter amerikai elnök által megkötött szerződés értelmében az 1232 négyzetkilométernyi csatornaövezet területének mintegy 60 százaléka közvetlenül visszakerült Panamához. A további, a csatorna mentén húzódó rész irányítására az eddig funkcionáló három észak-amerikai szerv és a csatorna társaság helyett egy kilenctagú vegyes csatornabizottságot hoztak létre. Ez a bizottság 1999. december 31-ig működik, amikor Panama véglegesen és teljességgel visszakapja a területet. A vegyes bizottságban tíz évig amerikai elnök lesz, és így az Egyesült Államok összesen öt taggal, tehát többséggel képviselteti magát. A csatornaövezetre vonatkozó jogok átruházása értelmében az egész területen ez időtől kezdve már a panamai jogszolgáltatás érvényesül. Panama konkrétan is átveszi a csatorna csendes-óceáni bejáratánál Balboa, illetve az Atlantióceánnál Cristobal kikötőjét, csakúgy, mint az óceánok közötti vasútvonalat, továbbá a területen levő mintegy ezer épületet és irodákat, lakóházakat, repülőteret. (Folytatás a 4. oldalon.)