Népszabadság, 1987. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-26 / 72. szám

2 Washington nagyszabású katonai manővert tervez a Nicaraguával határos hondurasi területen Riadókészültségben a sandinista hadsereg Körutat tesz Közép-Amerikában Philip Habib amerikai elnöki külön­megbízott. Habib Hondurasban Az­­cona elnökkel, kedden és szerdán San Joséban Oscar Arias Costa Ri­­ca-i államfővel folytatott megbeszél­­éseket. Az amerikai különmegbízott nem emelt kifogásokat a Costa Rica-i ja­vaslatok ellen — jelentette ki San Joséban Arias elnök. Az udvarias nyilatkozat ugyanakkor nem feled­tette azt a tényt, hogy magas rangú amerikai kormánytisztviselők az utóbbi hetekben nem hivatalos for­mában többször is bírálták a Costa Rica-i elképzelés egyes kitételeit. Lopez Contreras hondurasi kül­ügyminiszter szerint Habib techni­kai hiányosságokról tett említést a tervezettel kapcsolatban, és meg­jegyzéseket fűzött hozzá. Ezek a meg­állapítások megegyeznek Honduras állásfoglalásával — mutatott rá a külügyminiszter. Habib Costa Ricában tárgyalt a nicaraguai ellenforradalmi vezetők­kel is. Az Egyesült Államok agresz­­szív politikájának folytatódására utal az is, hogy Habib hondurasi lá­togatásának végére időzítették az újabb amerikai—hondurasi hadgya­korlatok bejelentését. A Nicaraguá­val határos hondurasi tartományok­ban tartják meg a manővereket, me­lyeken több mint 4000 amerikai ka­tona mellett a hondurasi fegyveres erők valamennyi parancsnokságának képviselői is részt vesznek április első hetében. Teljes riadókészültséget rendeltek el a nicaraguai hadseregben szerdán, miután a Pentagon bejelentette, hogy az Egyesült Államok nagysza­bású hadgyakorlatot tart a térség­ben. A Solid Shield fedőnevű gya­korlaton csaknem 50 ezer hondurasi vesz részt, az amerikaiak mellett. A Hondurasban szervezkedő nicaraguai ellenforradalmárok már jelezték, hogy a hadgyakorlattal egy időben támadást indítanak Nicaragua ellen. A The New York Times szerint minden bizonnyal William Casey, a Központi Hírszerző Hivatal, a CIA volt igazgatója dolgozta ki a nica­raguai ellenforradalmárok titkos fel­fegyverzésének terveit, amelyeket azután Oliver North alezredes haj­tott végre. A lap csütörtöki száma feltűnést keltő jelentésében kong­resszusi forrásokra hivatkozik: két olyan szenátorra és egy képviselőre, akik tagjai a kongresszus különleges vizsgálóbizottságának. Caseyt még decemberben rákos agydaganat­tal operálták, s ismét kórházi ke­zelés alatt áll — több mint valószí­nű, hogy már sohasem lesz kihall­gatható állapotban. (MTI) Megbukott Andreotti kormányalakítási próbálkozása Tovább húzódik az olasz politikai válság ( RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Giulio Andreotti kijelölt olasz kormányfő szerda este lemondott kormányalakítási megbízatásáról, és közölte a köztársasági elnökkel, hogy a jelenlegi körülmények kö­zött nem tud életképes kormányt létrehozni Itáliában. Andreotti kí­sérlete tehát megbukott, és Olasz­ország a 23 napja tartó válság után továbbra is kormány nélkül marad. Andreottit március 9-én bízták meg azzal a feladattal, hogy a le­mondott Bettino Craxi után pró­bálkozzék új kormány megalakítá­sával. Andreotti szünet nélküli tár­gyalásai azonban nem vezettek eredményre, elsősorban azért, mert a kormányt vezető Olasz Keresz­ténydemokrata Párt, valamint az Olasz Szocialista Párt között áthi­dalhatatlannak vélt politikai és sze­mélyi ellentétek keletkeztek. Két­ségtelen, hogy Andreotti visszavo­nulásával az eddigi olasz ötpárti kormánykoalíció látványosan fel­bomlott. Andreotti kudarca után Olaszor­szágban továbbra is rendkívül hosszú kormányválságra lehet szá­mítani, ami nem használ az ország­nak. Az Olasz Kommunista Párt azt követeli, hogy az eddigiektől el­térő új, úgynevezett programkor­mányt hozzanak létre, amely egye­síti soraiban a baloldali és közötte a kommunista erőket is. Francesco Cossiga államfő And­reotti lemondását elfogadta. A kormányalakítási tárgyalások csü­törtökön ismét megkezdődnek, ezek kimenetele teljesen bizonytalan. Mindinkább hitelesnek tetszik az a feltételezés, hogy az olasz kormány­­válságból csakis egy új, idő előtt megtartott általános politikai vá­lasztásokkal lehet kijutni. Buzási János Nyugat-Bengáliában és Keralában a baloldali front győzött a választásokon összteljesítményét tekintve siker­telen volt az Indiai Nemzeti Kong­resszus (I) Párt választási szereplé­se három szövetségi államban. A hétfőn megtartott szavazásokon a helyi törvényhozások ötszázöt kép­viselői mandátumának a sorsa for­gott kockán. A kiértékelt szavazatok alapján Nyugat-Bengáliában az India (Mar­xista) Kommunista Pártja (CPI­ M) vezette baloldali front ismét — im­már harmadszor — elsöprő győzel­met aratott és újabb öt évig fogja kormányozni az államot. Nem vált tehát valóra Radzsiv Gandhi vá­lasztási felhívása a „vörös erőd” bevételére. Keralában elvesztette viszont a hatalmat a kongresszus­­párt által összekovácsolt koalíció: helyébe a Baloldali Demokratikus Front elnevezésű pártszövetség ke­rült, élén szintén a CPI­M-mel. A várakozásoknak megfelelően, nagyarányú diadalt könyvelhet el ugyanakkor a Kongresszus (I) Párt és a Nemzeti Konferencia a szö­vetséges Dzsammu és Kasmír ál­lamban. (MTI) A szovjet főügyész a törvényességről A szocialista törvényesség védel­mének témájával foglalkozott a Pravdában megjelent cikkében — olvasói kérdésekre válaszolva — Alekszandr Reknnkov, a Szovjet­unió főügyésze. Hangsúlyozta, hogy a megtorpa­nás időszakában az ügyészi szervek munkájában is jelentkezett a for­malizmus. A törvények betartásával kapcsolatos problémákat jelzik a következő számok: a múlt évben az ügyészek kezdeményezésére 11 ezer törvénytelenül elbocsátott em­bert helyeztek vissza állásába, 90 ezer panaszt orvosoltak, 60 ezer tör­vénytelen adminisztratív döntést óvtak meg. A bűnüldöző szervek egyes dolgo­zói nem kellő felelősséggel vizsgál­ták az ügyeket, gyakorta előítéletek vezérelték őket, így kerülhetett sor törvénytelen letartóztatásokra, őri­zetbe vételre. Tavaly a bíróságok 140 indok nélkül letartóztatott vagy őrizetbe vett személyt bocsátottak szabadon. A gazdasági vonatkozású ügyek­ben — például a szerződéses köte­lezettség teljesítésének elmulasztása — tiszta helyzetet teremt majd a vállalatokról szóló törvény. Mind­azonáltal már most biztosítani kell, hogy a kezdeményező emberek, akiknek tettei megfelelnek a gazda­sági és társadalmi feladatoknak, ne lehessenek a főhatósági bürokratiz­mus és mindenféle elavult szabályo­zások áldozatai — hangsúlyozza a főügyész. (MTI) A VILÁGSAJTÓBÓL Leningrádi városvédők Rendőri segédlettel kezdték meg Le­­ningrádban az Angleterre-szálloda le­bontását. Mi áll az eset hátterében , ez foglalkoztatja a Lityeraturnaja Ga­­zeta cikkíróját, aki az ügy kapcsán rámutat: a demokráciát mindenkinek tanulnia kell, azoknak is, akik a dön­téseket hozzák, és azoknak is, akik ezeket vitatják. Leningrádban március 21-én az Izsák székesegyház előtti téren több száz ember — többségükben fiatal — szót emelt annak a szállodának — az Angleterre-nek — a megkez­dett lebontása ellen, amelyben Szer­­gej Jeszenyin költő elhunyt. A vá­rosi tanáccsal szemben felvonult fia­talok hangosbeszélőn kétségbe von­ták a városi vezetés döntését. A rendzavarás nélkül lezajlott kétórás gyűlés részvevői később egy kö­zeli Kultúrpalotába vonultak, ahol négyórás vitát folytattak a városi vezetőkkel a szálloda lebontásáról. A gyűlésről több száz aláírással el­látott levelet küldtek a legfelsőbb tanácsnak és a kulturális miniszté­riumnak a szálloda lebontásának fe­lülvizsgálatát sürgetve. A fiatalok öt napon keresztül megakadályozták, hogy az épület közelébe a bontáshoz alkalmas gé­pek közelítsenek. Pár nappal ké­sőbb több száz aláírást gyűjtöttek a szálloda lebontása ellen, minthogy az Angleterre országosan védett mű­emléknek számít. A városi tanács egyik illetékese ígéretet tett arra, hogy a petíciót a tanács elé terjeszti. Három órával ezután rendőri segéd­lettel megkezdték a szálloda lebon­tását. NÉPSZABADSÁG 1987. március 26., csütörtök Külföldi megfigyelők az NDK-beli hadgyakorlaton Megérkeztek szerdán Potsdamba azok a külföldi katonai megfigye­lőik, akik megtekintik az NDK-ban állomásozó szovjet hadseregcsoport egységeinek és az NDK néphadse­rege egységeinek közös hadgyakor­latát. A hétfőn kezdődött hadgyakorlat­ra, amelyen mintegy 25 ezer kato­na vesz részt, a helsinki folyamat­ban részt vevő valamennyi állam képviselőjét meghívták, összhangban a stockholmi konferencia záróok­mányával. összesen húsz ország küldte el katonai megfigyelőit az NDK-ba. A nyugatnémet hadsereg tisztjei most első ízben tekintenek meg hadgyakorlatot az NDK terüle­tén. Dollármentő beavatkozás Megfordult a dollár árfolyamának süllyedő irányzata, mivel a pénz­piacokon híre ment, hogy az ame­rikai központi bank szerepét be­töltő FED kedden pénzpiaci be­avatkozásra szánta el magát. A jelentések szerint nemcsak a FED, hanem egy sor vezető tőkés ország központi bankja is interve­niált a pénzpiacon, és ezzel sikerült a korábbi szintre felnyomni a dol­lár jegyzését. (Reuter) NÉHÁNY SORBAN Az ENSZ-közgyűlés felhatalmazta az Indiai-óceán kérdésével foglal­kozó különleges bizottságát, hogy kezdjen hozzá a térséggel foglalko­zó nemzetközi konferencia előkészí­téséhez. A Colombóban tervezett ta­nácskozás célja, hogy életbe léptes­sék azt az ENSZ-deklarációt, amely békeövezetté nyilvánítja az Indiai­óceánt. (TASZSZ) Reykjavíkban szerdán tanácsko­zást kezdtek Dánia, Norvégia, Svéd­ország, Finnország és Izland külügy­miniszterei. Megvitatják egy, az érintett országok szakértőiből álló bizottság felállítását. A bizottság Észak-Európa nukleáris fegyverek­től mentes övezetté nyilvánítá­sának lehetőségét tanulmányozná. (TASZSZ) Alvaro Cunhal, a Portugál KP fő­titkára kedden a Spanyol KP meg­hívására Madridba érkezett. Cunhal ezúttal folytat első alkalommal Spa­nyolországban hivatalos tárgyalást a két testvérpárt közötti kapcsolatok elmélyítéséről. (MTI) A római Capitoliumon szerdán ünnepség keretében emlékeztek meg az Európai Közösség megalakulását szentesítő szerződés aláírásának 30. évfordulójáról. (MTI) A Fülöp-szigetek muzulmán több­ségű déli szigeteinek önkormányza­táért küzdő Moro Nemzeti Felszaba­­dítási Front felszólította a manilai vezetést: még a májusi kongresszu­si választások előtt léptessék életbe a szigetek autonómiáját, máskülön­ben felújítják harcukat. A muzul­mán fegyveresek 14 év óta állnak harcban a kormányzattal. (MTI) Atommeghajtású tengeralattjáró­kat akar beszerezni Kanada hadi­flottája számára. A Christian Scien­ce Monitor című amerikai lap jelen­tése szerint az ottawai kormány az elkövetkező években tíz tengeralatt­járót kíván vásárolni. (MTI) A dél-afrikai kormány 1990-ig szó­ló, új megállapodást ért el 13 mil­liárd dolláros banktartozásának át­ütemezéséről Londonban. Pretoria 1985. augusztus óta nem kapott újabb külföldi hitelt. (MTI) VENDÉGÜNK: GEORGI ATANASZOV Georgi Atanaszov 1933-ban született a Plovdiv megyei Pra­­voszlaven faluban. A szófiai Kliment Oh­­ridszki Egyetem hall­gatójaként történelem szakon diplomázott. Tanulmányai ide­jén bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba. 1947-ben a Dolgozók Ifjúsági Szövetségé­nek sorába lépett, majd az egyetemen a Dimitrovi Kommu­nista Ifjúsági Szö­vetség felsőoktatási bizottságának titká­rává választották. Munkáját később a Dimitrovi Komszomol Központi Bi­zottságának apparátusában folytat­ta. 1960-ban a szófiai városi bizott­ság titkárává, majd első titkárává választották. 1962 és 1968 között pe­dig az ifjúsági szervezet központi bizottságának titkári, majd első tit­kári tisztét töltötte be. Georgi Ata­naszov 1956-tól tagja a Bolgár Kom­munista Pártnak. 1968-tól 1977-ig a BKP Központi Bi­zottságának különbö­ző osztályait vezette, majd a KB titkárává választották. 1980 ok­tóberétől az Állami Tervbizottság első el­nökhelyettesi, majd 1981 és 1984 között a Bolgár Népköztársa­ság Államtanácsának elnökhelyettesi és az Állami és Népi El­lenőrzési Bizottság elnöki posztját töl­tötte be. Georgi Atanaszo­­vot 1981-ben, a Bol­gár Kommunista Párt XII. kongresz­­szusán újra a központi bizottság titkárává választották, s megbízták a KB szervezési osztályának irányí­tásával. 1984-ben a politikai bizott­ság póttagjává, 1986-ban pedig a PB tagjává választották. Georgi Ata­­naszovot 1986 márciusában nevezték , ki a Bolgár Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnökévé. (MTI) A lengyel gazdaság átalakításáról tárgyalt a reformbizottság ( VARSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Szerdán Varsóban ülést tartott a kormány mellett működő reformbi­zottság. A tanácskozáson részt vett Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az államtanács elnö­ke, és Zbigniew Messner miniszter­­elnök. Franciszek Kubiczek, a tervhiva­tal első elnökhelyettese, a reform­­bizottság elnöke elmondta, hogy dokumentumot dolgoztak ki, s ez meghatározza a reform második szakaszának célját és eszközeit. A reform második szakaszának a cél­ja a gazdaság működésének éssze­rűbbé tétele, a műszaki-szervezeti megújulás, alapvető cél a piaci egyensúly megteremtése, emellett a dotációk szűkítése, valamint éssze­rű adók és valutaárfolyamok kiala­kítása. Lehetővé kell tenni a válla­latok közötti szabad pénz- és esz­közáramlást, ki kell alakítani a vál­lalkozást segítő intézményrendszert. A reform megvalósítása gyorsítható az árrendszer átalakításával is, az ütem meghatározása azonban az egyik alapvető dilemma. A bizottság ülésén felszólalt Woj­ciech Jaruzelski is. Hangsúlyozta, hogy eljött az idő a gazdasági vál­tozások gyorsítására, „a reformnak el kell érnie a kritikus tömeget”. A gyorsítás egyben Lengyelország gazdaságirányítási központjának re­formját is jelenti. Elsőrendű fel­adat az ellátásban a közvetítők és a monopolhelyzetben lévő vállala­tok számának csökkentése. Átalakí­tás várható a pártapparátusban is. Jaruzelski végezetül rámutatott, hogy elérkezett a gazdasági reform megvalósításának történelmi pilla­nata. Az eredményes munkán mú­lik a lengyel családok sorsa és az ország előrelépése. K. Nyirő József A csehszlovák közvélemény érdeklődéssel fogadja az új mechanizmus törekvéseit Lassúnak tűnhet a gazdasági me­chanizmus átalakítása, de már a ne­gyedik reformot kezdjük el, s nem engedhetjük meg magunknak, hogy most se sikerüljön — mutatott rá Jaromir Matejka miniszterhelyettes, a csehszlovák nemzetgazdaság tervszerű irányításával foglalkozó kormánybizottság titkára szerdai sajtóértekezletén, amelyet külföldi tudósítóknak tartott Prágában a csehszlovák gazdaságirányítási rend­szer átépítéséről. Matejka hangsúlyozta, inkább tö­kéletesen előkészítik a reformokat, azután viszont megalkuvás nélkül végrehajtják azokat. Kérdésekre válaszolva a minisz­terhelyettes — Strougal miniszter­­elnök korábbi beszédétől eltérően — most négy reformról szólt: az első a negyvenes-ötvenes évek forduló­ján, a második 1968-ban­ volt. Har­madik kísérletnek nevezte a nyolc­vanas évek elején hozott intézkedés­­együttest, s a negyedik —­ mint mondta — a most készülőben lévő átalakítás. A csehszlovák politikus többek között kitért arra is, hogy országa közvéleménye sokkal nagyobb ér­deklődéssel fogadta az átalakítási törekvéseket, mint a központi irá­nyítás egyes szervei. A miniszterhelyettes elmondta: távlatilag számolnak a csehszlovák nemzeti valuta nyugati pénznemek­kel szembeni konvertibilitásával. (MTI) Amerikai törvényhozók javasolják az exporttilalom enyhítését A szocialista országokba irányu­ló amerikai export korlátozásának enyhítéséről szavazott meg tör­vénytervezetet a kongresszus képvi­selőházának külügyi bizottsága. A korlátozás enyhítésének célja az, hogy az amerikai vállalatok köny­­nyebben vehessék fel a versenyt a külföldi cégekkel, amelyeket nem kötnek kormánytilalmak. A bizottság javaslata szerint az amerikai kereskedelmi minisztéri­umnak a következő három évben fel kellene oldania a tilalmi listán lévő termékek 40 százalékának ki­viteli tilalmát, azokét, amelyek — a képviselők nézete szerint — „nem fenyegeti az Egyesült Államok nem­zetbiztonságát”. A listáról esetleg lekerülő termékek többsége nem tartozik a leginkább élenjáró tech­nikát képviselők közé, s többnyire késztermékként is beszerezhetők más fejlett tőkés országokból. Szá­mítások szerint az Egyesült Álla­mok a tilalom miatt évente 17 mil­liárd dollár exportbevételtől esik el. (Reuter) Emelkedik az olajár a világpiacon A nemzetközi olajpiac áremelke­déssel reagált arra a hírre, hogy az OPEC termelése 15 százalékkal a hivatalosan rögzített szint alatt van, s hogy Irán esetleg lezárhatja a Hormuzi-szorost. A nyugat-európai szabadpiacon az északi-tengeri brent olajat hordón­ként 18,25 dollárért adták-vették, 25 dollárcenttel többért, mint az elő­ző nap. A New York-i árutőzsdén az irányadónak tekintett nyugat-te­xasi olaj ára hordónként 44 dollár­centtel emelkedett, és 18,70 dollár volt. Az OPEC-tagállamok olajtermelé­se napi 13,36 millió hordóval újabb mélypontot ért el — jelentette ki Ali El-Kalifa Esz-Szabah kuvaiti olajügyi és ipari miniszter. Ez a mennyiség 2,44 millió hordóval ke­vesebb, mint az OPEC által elő­irányzott napi 15,8 millió hordós termelési plafon. A miniszter elmondta, hogy már­ciusban napi 4,5 millió hordóval csökkentek az OPEC tagállamainak olajtartalékai. A szakember szerint az alacsony kínálati szint az árak további emelkedését idézi majd elő. Az OPEC kínálatának csökkenése egyébként főleg abból származik, hogy az Öböl menti olajtermelők — élükön Szaúd-Arábiával — vissza­fogták exportjukat. (UPI)

Next