Népszabadság, 1989. április (47. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-21 / 93. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 4,80 Ft NÉPSZABADSÁG 1989. április 21., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XLVII. évfolyam, 93. szám Lenin a társadalmi pluralizmus alapján állt Kiváló propagandistákat tüntettek ki Vlagyimir Iljics Lenin születésének 119. évfordulója alkalmából propagandistákat tüntettek ki tegnap az MSZMP Központi Bizottságának székházában. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Berecz János, az MSZMP KB titkára, Lukács János, a KEB elnöke, Andics Jenő, az MSZMP KB társadalompolitikai osztályának vezetője, Balogh Sándor, a KB Párttörténeti Intézetének igazgatója, Borbély Gábor, a Népszabadság főszerkesztője, Radics Katalin, a Társadalmi Szemle és Szerdahelyi István, az Új Fórum főszerkesztője. Az ünnepséget megnyitva Andics Jenő egyebek között kiemelte, hogy, a pluralizálódó társadalomban megnövekedett az agitációs és propaganda munka szerepe. Az ünnepségen Balogh Sándor mondott beszédet. (Előadását az ötödik oldalon ismertetjük.) Ezután Berecz János tizenkilenc propagandistának átnyújtotta az Elnöki Tanács kitüntetéseit, százharminckét propagandistának pedig a Központi Bizottság Lenin-emlékplakettjét. A Munka Érdemrend arany fokozatát Czédula Imre, orosházi nyugdíjas igazgató, Földi Gyula, az MSZMP Zala Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának tanszékvezetője és dr. Nagy Andorné, az egri Gárdonyi Géza Gimnázium igazgatója kapta. A kitüntetettek tiszteletére rendezett fogadáson részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Grósz Károly a propagandisták között. SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Grósz Károly külföldi újságírókat fogadott Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön fogadta Susanne Papp kanadai újságírónőt és interjút adott számára. Az MSZMP főtitkára ugyancsak interjút adott az NHK japán televíziótársaságnak. (MTI) Corneliu Manesciu életveszélyben van Corneliu Manescu volt román külügyminiszter, a „bukaresti hatok” egyike életveszélyben van. Házi őrizet alá helyezték, kitelepítéssel és bírósággal fenyegetik — betegsége súlyosbodott... Erről érkezett megbízható forrásból a hír Péter Jánoshoz, az Országgyűlés nyugalmazott alelnökéhez, aki még külügyminiszterként rendszeresen találkozott Corneliu Manescuval. Péter János magyarországi tartózkodásra és gyógykezelésre hívta meg a bátor román politikust, és kijelentette: bízik benne, hogy a román kormány humanitárius megfontolásokból lehetővé teszi számára, hogy e meghívásnak eleget tegyen. (Írásunk a 2. és 3. oldalon.) Hadzsibullah lemond, ha ez kell a békéhez Nadzsibullah afgán elnök - csütörtöki hír szerint - felszólította a nyugati országokat, hogy segítsenek véget vetni az afganisztáni polgárháborúnak. Felajánlotta: lemond tisztéről, ha megfelelő biztosítékot kap, hogy ezzel elérhető a megbékélés. Az afgán elnök elmondta, hogy kormánya pakisztáni és iráni székhelyű ellenfeleivel egyaránt tárgyalásokat folytat, részleteket azonban nem közölt. Hozzátette, hogy közvetlen tárgyalásokat szeretne Kabul és Washington között is. Mint mondta, szívesen vitatná meg az afgán problémát személyes találkozón Bush amerikai elnökkel. A nyilatkozat hátterében az áll, hogy az afgán ellenzék, amely hetek óta gyakorlatilag gyűrűbe fogja a kabuli kormányzat kezében lévő nagyvárosokat, a Nadzisibullah-vezetés távozását jelöli meg bármifajta békemegállapodás előfeltételeként. A felkelők mindmáig hivatalosan visszautasítják a tárgyalásokat a kormányzó Afganisztáni Népi Demokratikus Párttal, sőt bosszúhadjáratot hirdetnek ellene. Ez a politika abból indult ki, hogy a szovjet csapatok távozása után a kabuli rendszer gyorsan össze fog omlani. Ez azonban eddig nem következett be: február 1. óta az erőviszonyok nem változtak lényegesen. Bár az ellenzék ellenőrzi az ország területének legnagyobb részét, a nagyvárosok közül eddig egyet sem tudott elfoglalni. Ennek oka elsősorban az, hogy a széttagolt és belső ellentétekkel küszködő mű(Folytatás a 2. oldalon.) ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS A KORMÁNYSZÓVIVŐ TÁJÉKOZTATÓJA Bezárják a nyirádi bauxitbányát Visszavonták az autópálya-díjról hozott rendelkezést A Nagy Imre ügy iratai javaslattételre a legfőbb ügyészhez kerülnek A Minisztertanács csütörtöki ülésén előterjesztést hallgatott meg a nyirádi bauxitbányászat Hévízi-tóra gyakorolt hatásáról, és úgy döntött, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni a bányászat leállítását, és legkésőbb egy éven belül be kell zárni a bányát. A kormány elfogadta a lakásgazdálkodás hosszú távú koncepcióját, és módosította a lakáscélú támogatásokat. A Minisztertanács határozatot hozott a tervezés megújításáról és a következő középtávú terv elveinek kidolgozásáról. Megvitatta a költségvetési reform koncepcióját, továbbá csökkentette az 1989. évi egyedi vállalati támogatásokat. A kormány úgy döntött, hogy az autópálya-használati díj bevezetéséről hozott, s még hatályba nem lépett határozatát visszavonja. Az autópálya építéséhez és az útalap létesítéséhez szükséges anyagi forrásokat más, a társadalom számára is jobban elfogadható módon szándékozik előteremteni. Az ezzel öszszefüggő előkészítő munka megkezdésére az érintett miniszterek megbízást kaptak. A kormány módosította a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter, a belügyminiszter, a pénzügyminiszter, továbbá az Országos Tervhivatal elnökének feladat- és hatáskörét. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg a sportági szakszövetségekről és a forintárfolyam-megállapítás új rendjéről. A kormány javasolta az Országgyűlésnek a Sztálin emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi I. törvény hatályon kívül helyezését. Még több napirendi pont megtárgyalása hátravolt a csütörtöki Minisztertanács ülésén, amikor a szokásos időre — délután négy órára — összehívott nemzetközi sajtótájékoztatót Marosán György kormányszóvivőnek el kellett kezdenie, így aztán csak azokról a témákról számolhatott be, amelyeket a Minisztertanács már megtárgyalt. Elmondta, hogy a kormány eredetileg májusban kívánta megtárgyalni a nyirádi bauxitbányászat és a Hévízi-tó jövőjét. Az információk azonban, amelyek különféle társadalmi szervezetek tolmácsolásában a tó vizének további romlásáról adtak jelzéseket, már most sürgetővé tette a kérdés megtárgyalását. A kormány vitájában — mint a szóvivő ezt felidézte —, a gazdasági és környezetvédelmi szempontok egyaránt mérlegre kerültek. De a döntés kialakításakor a tó megmentése volt az elsődleges szempont. A kormány ezért úgy döntött, hogy a bauxitbányát be kell zárni. Ez viszont műszaki, technikai, gazdasági, ökológiai és vízgazdálkodási okok miatt nem megy máról holnapra. A leállítással kapcsolatos munkát azonnal meg kell kezdeni, a lehető leggyorsabb ütemben kell folytatni és 1990. június 30-ig mindenképpen be kell fejezni. Mindez a korábbiaknál sokkal nagyobb társadalmi felelősséget, feszített ütemet és igen nagy körültekintést kíván az érintettektől. A miniszterelnök (Folytatás a 4. oldalon.) Horn Gyula szerint illuzórikus a semlegesség követelése Az államtitkár tájékoztatója a MTESZ elnökségi ülésén A nemzetközi közvélemény változatlanul megkülönböztetett érdeklődéssel, szimpátiával figyeli a magyarországi változásokat, ugyanakkor nő aggodalma is, hogy a túlságosan gyors változások kaotikus állapotokat idézhetnek elő az országban — mondta Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár a MTESZ országos elnökségének csütörtöki kibővített ülésén, ahol hazánk nemzetközi megítéléséről tájékoztatta a részvevőket. Az államtitkár ezzel összefüggésben elmondta: véleménye szerint jelenlegi helyzetünkben a gondokat kétféle módon, vagy diktatúra bevezetésével, vagy átgondolt és következetesen végigvitt politikai és gazdasági reformok útján lehet megoldani. Az előbbi, megítélése szerint nem hozna tényleges megoldást, ezt külföldi tapasztalatok is igazolják, ezért mindenféleképpen a reformok jelenthetnek kiutat. Szólt a szovjetunióbeli változásokról, arról, hogy a sztálini modell felszámolásáért folyik a harc. E téren jelentős politikai előrelépések már történtek, de különösen a gazdaságban rendkívül sok a bizonytalanság. Még nincs megnyugtató garancia arra, hogy a gorbacsovi vonal győzedelmeskedni fog. A mostani folyamatokban bekövetkezhet törés vagy visszaesés is. Hazánknak erre a helyzetre is fel kell készülnie, méghozzá olyan két- és többoldalú egyezményekkel, amelyek megfelelő alapot biztosítanak az itthoni folyamatok fenntartására. Magyarország kifejezetten érdekelt a gorbacsovi elképzelések felülkerekedésében. Horn Gyula kitért arra is: itthon egyesek felvetik, hogy hazánk lépjen ki a Varsói Szerződésből, nyilvánítsuk országunkat semlegesnek. Meggyőződése szerint ez illuzórikus követelés, s a nyugati partnerekkel folytatott megbeszélések is azt jelzik, hogy a magyarországi változások, azok sikere a nyugati világ számára akkor értékes, ha azt a Varsói Szerződésen belüli tagságunkat megőrizve hajtjuk végre. Az államtitkár arról is tájékoztatott, hogy a Varsói Szerződésen belül fokozatos átalakulás tapasztalható. A hagyományos fegyverzetek, a közös haderő, valamint a nemzeti hadseregek jelentős csökken(Folytatás a 3. oldalon.) Lehetetlen helyzetben az alumíniumipar? MAT-vezérigazgatói nyilatkozat a Minisztertanács döntése után A magyar alumíniumipar számára a lehető legkedvezőtlenebb döntés született a Minisztertanács ülésén — mondta az MTI munkatársának kérdésére Dózsa Lajos, a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezérigazgatója. Az utóbbi hónapokban három variációban dolgoztak ki programot a nyirádi bánya leállítására, ezek között azonban legkorábbi határidőként 1990. december 31-e szerepelt. A fél évvel előbbre hozott leállítás rendkívül nehéz feladat elé állítja a bauxitbányászat szakembereit, hiszen ilyen intézkedésre, illetve annak műszaki-technológiai megoldására még nem volt példa. Az esetleges elkapkodott, vagy erőltetett lépések kritikus helyzetet idézhetnek elő a Balaton-part, Veszprém és Somogy megye vízellátásában. A jövő év közepén leállításra ítélt nyirádi lelőhely Deáki és Iza bányájának 43 kilométer hosszú vágatait ki kell üríteni, felszínre kell hozni a gépeket, berendezéseket, biztosítószerkezeteket. És óriási felelősség a vágatok fertőtlenítése, hiszen az ide visszaáramló víz belekerül a regionális ivóvízrendszerbe is. Mindez technikai kérdés, amelyek megoldására rövid időn belül részletes programot dolgoznak ki a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat vezető szakemberei. A bányabezárás lebonyolításánál is nagyobb gondja az alumíniumiparnak a termeléskiesés. Az érintett bányák évente 700—800 ezer tonna bauxitot adtak, és ezt dolgozta fel a közeli Ajkai Timföldgyár. Ez a mennyiség két évig, az újabb bányanyitásig hiányzik, és csak importból pótolható, több mint 150 millió dollárért. A MAT-nál elhatározták, hogy most mentik, ami menthető. A bányászok átcsoportosításával, szabadnapi és hétvégi termeléssel igyekeznek csökkenteni a föld alatt maradt készletet. Egyértelmű a MÁT állásfoglalása arra vonatkozóan, hogy mindent megtesznek a leállított bányák dolgozóinak foglalkoztatásáért. Segítségükkel igyekeznek meggyorsítani a csabpusztai új bányanyitást. Ezzel ugyanis várhatóan 1992- től ismét hazai bázison termelhetnek timföldgyáraink. Megmérettetés — történelmi felelősséggel Beszélgetés Nagy Imrével, a KISZ KB első titkárával — Szakmai körökben egyöntetűen állítják, hogy ön az utóbbi idők egyik legígéretesebb matematikus tehetsége volt. Az ember azt gondolná, manapság nem azok az idők járják, amikor egy szakmai, tudományos karrier előtt álló fiatalember a politikusi pályát választja. Mégis ez történt. Miért? — Nehéz megmondani, hogy mennyire voltam tehetséges matematikus. Tény, hogy az egyetemen a legjobbak közé tartoztam. Azóta is tanítok a Budapesti Műszaki Egyetemen, tehát nem szakadtam el a szakmától. De meggyőződésem: éppen manapság nem lehet úgy „csak matematikusnak” lenni, hogy közben a világ dolgaival ne foglalkozzon az ember. Ha pedig a matematikán kívül mással is foglalkozik, akkor azt tapasztalja, hogy nagyon sok dolog nincs rendjén ebben a világban. Ekkor még mindig dönthet: beéri annyival, hogy kimondja, vagy megpróbál változtatni is rajta. Én az utóbbit választottam. Kidolgozója, egyik „szellemi atyja” volt az új ifjúsági szervezetek szövetségének, amelyet a kongresszus ezekben a napokban hivatott a KISZ utódjául avatni. Miért éppen ezt a formát választották? — Tavaly tavasszal másfél hónapot töltöttem Moszkvában, az SZKP Társadalomtudományi Akadémiáján. A napi tennivalókból kiszakadva volt időm és módom átgondolni a szövetség állapotát. Lehetőségeinket, feladatainkat, azt, hogy mit is kellene csinálni. Akkor és ott alakult ki a szövetség átalakulására vonatkozó koncepció, ami természetesen rengeteget változott azóta. Ez az elképzelés nem az egyetlen volt, de sokan így gondolták. A viták során gazdagodott, formálódott a koncepció, jó néhány gondolatról kiderült, hogy nem használható, van jobb nála, s mint minden ilyen mértékűléptékű változtatás, ez is sok ember szellemi termékévé, egy közösség munkájának eredményévé vált. — Lehetett volna más utat választani? — Bizonyosan. Nem hiszem, hogy egy adott történelmi pillanatban a kor kihívásaira csak egyféle helyes válasz lehetséges. Más kérdés, hogy én magam nem ismerek olyan utat, amelyik több lehetőséget kínálna annál, mint amelyiken elindultunk. Ettől még, persze, létezhet ilyen, mindenesetre a viták során azóta sem. (Folytatás a 6. oldalon.) MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL A térkép fölött A tényeket nem lehet megmásítani (3. oldal) Marosán György: A tanúk még élnek 5. A baloldaliság nem dogmatizmus (7. oldal) Sorban állás a gazdaságban Az adósság hólabdája (7. oldal) Jövő heti rádió- és tévéműsor (9—10. oldal)