Népszabadság, 1991. október (49. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-24 / 249. szám
1991. október 24., csütörtök NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP Kitüntetések az évfordulón A Magyar Köztársaság elnöke a miniszterelnök előterjesztésére, nemzeti ünnepünk, október 23-a, az 1956-os forradalom és szabadságharc 35. évfordulója és a köztársaság kikiáltásának második évfordulója alkalmából kitüntetéseket adományozott. A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét, valamint az 1956-os Emlékérmet adományozta, Wittner Máriának, az 1956. évi forradalom és szabadságharc idején tamásított példamutató helytállásáért . A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést adományozta: Kővágó Józsefnek, Budapest polgármestereként 1956-ban, majd az emigrációban végzett jelentős politikai munkásságáért; — Pártay Tivadarnak, a többpárti demokrácia gondolatának ápolásáért és visszaállítása érdekében végzett munkájáért; — Yves De Daruvarnak Magyarország kedvező megítélésének elősegítéséért, a magyar demokrácia helyreállításának áldozatos támogatásáért. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adományozta: Fischer Józsefnek politikai és építészeti életművéért; — dr. Gosztonyi Péternek, a külföldi magyarság körében végzett áldozatos munkájáért és kiemelkedő tudományos tevékenységéért; — dr. Győrffy György akadémikusnak, a magyarság múltjának feltárása érdekében végzett tudományos munkásságáért; — Csilla Freifrau von Boeselagernak, a Magyar Máltai Szeretetszolgálatban végzett vezető humanitárius tevékenységéért; Gábriel Asztriknak, a külföldi magyarság körében végzett áldozatos munkájáért és kiemelkedő tudományos tevékenységéért; Matheovits Ferencnek, a többpárti demokrácia áldozatos szolgálatáért; Ribánszky Lászlónak, a Szabad Európa Rádió magyar osztályának vezetéséért, a demokrácia eszméjének következetes képviseletéért; — Vajay Szabolcsnak, a külföldi magyarság körében végzett áldozatos munkájáért és kiemelkedő tudományos tevékenységéért; — Borbándi Gyulának, a magyarság érdekében és a külföldi magyarság körében végzett áldozatos munkájáért; — Szakonyi Károly, József Attila-díjas írónak, irodalmi munkássága elismeréseként. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést adományozta: Decsy Jánosnak a magyarság érdekében és az amerikai magyarság körében végzett áldozatos munkájáért; — dr. Galambos Iréneusznak a magyarság érdekében és az ausztriai magyarság körében végzett áldozatos munkájáért; — Hanák Tibornak a nyugati magyarság kulturális és tudományos életében kifejtett tevékenységéért; — Jakabffy Ernőnek a magyarság érdekében és a svédországi magyarság körében végzett áldozatos munkájáért; — Jónás Pálnak a magyarság érdekében és a külföldi magyarságkörében végzett áldozatos mimikájáért; — dr. Jordán Sándor Emilnek a magyar emigráció lelki összetartásáért és a Sao Paulo-i magyar bencés kollégium vezetéséért; — Nyeste Zoltánnak a magyarság érdekében és a külföldi magyarság körében végzett áldozatos munkájáért; — B. Rácz Istvánnak a többpárti demokrácia gondolatának ápolásáért és az eszme iránti hűségért; — Sztáray Zoltánnak a magyarság érdekében és a külföldi magyarság körében végzett áldozatos munkájáért. Az 1956-os Emlékérmet posztumusz adományozta: Nagy Imrének, Bibó Istvánnak, Gimes Miklósnak, Haraszti Sándornak, Losonczi Gézának, Maléter Pálnak, Szilágyi Józsefnek, Tildy Zoltánnak, Szabó Jánosnak, Dudás Józsefnek, Angyal Istvánnak, Iván Kovács Lászlónak, Szigethy Attilának, Mansfeld Péternek, Nickelsburg Lászlónak, Brusznyai Árpádnak, Kósa Pálnak, Péterfi Miklósnak, Földes Gábornak, Tihanyi Árpádnak, Bárány Jánosnak, Péch Gézának, Békési Bélának, Földvári Boér Elemérnek, Báli Sándornak. Az 1956-os Emlékérmet adományozta: * Andrásfalvy Bertalannak, Boross Péternek, Csongovay Per Olainak, Dénes Jánosnak, Fónay Jenőnek, Forgách Ferencnek, Für Lajosnak, Hegedűs Lászlónak, Király Bélának, Kopácsy Sándornak, Kosáry Domokosnak, Kupa Mihálynak, Litván Györgynek, Márton Andrásnak, Mensáros Lászlónak, Mécs Imrének, Mizsei Bélának, Nagy Attilának, Nagy Eleknek, Obersovszki Gyulának, Pongrácz Gergelynek, Rácz Sándornak, Regéczy Nagy Lászlónak, Réti Jánosnak, Roik Jánosnak, Tankó Tibornak, Tittmann Józsefnek, Vásárhelyi Miklósnak, Zimányi Tibornak, Lőcsei Pálnak. Az 1956-os Emléklap és Emlékérem adományozásának előkészítésére létrehozott bizottság javaslata alapján 1956-os Emlékéremben részesült: Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök. * A Miniszterelnöki Sajtóirodán keresztül közleményt adott ki az 1956-os Emlékérem és Emléklap odaítélésére javaslatot tevő társadalmi bizottság. A közleményben a bizottság az emlékérem és emléklap minden jogos várományosának tudomására hozza, hogy ,,aki most nemkapja meg a kitüntetést, ne érezze magát mellőzöttnak, mert később, a névsorok kiegészítése során ők is részesülnek abban”. Ezért arra kéri az emlékérem és emléklap minden jogos várományosát, hogy mielőbb jelentkezzék valamelyik társadalmi szervezetnél, 1956-os tevékenységét hitelt érdemlően dokumentálva. Elhunyt személyek közvetlen hozzátartozói vagy bajtársai is jelentkezzenek. A Recski Szövetség, a Történelmi Igazságtétel Bizottság (1054 Budapest, Zoltán u. 16.), a Politikai Foglyok Országos Szövetsége (1145 Budapest, Columbus u. 11.), a Nemzetőrök Országos Szövetsége, az 56-os Intézet (1145 Budapest, Columbus u. 11.) budapesti és vidéki szervezetei várják a jelentkezéseket. Tábornoki kinevezések A Magyar Honvédség fejlesztése, harckészültségének növelése érdekében végzett munkájuk elismeréseként Göncz Árpád, a köztársaság elnöke — a honvédelmi miniszter előterjesztése alapján — október 23-án Lőrincz Kálmánt, a Magyar Honvédség parancsnokát vezérezredessé, Deák János vezérkari főnököt altábornaggyá és Piros Zoltánt, a Magyar Honvédség vezérkarának híradó és automatizálási csoportfőnökét vezérőrnaggyá nevezte ki. (MTI) ||||||||||||| ■mmmhhhmhhhmhhmÍÍ Egy csöndes ötvenhatos Pfisterer tanár úr is osztályfőnök volt, nem is akármilyen. A nyájas olvasó is bizonyára jól ismeri — Szentkuthy Miklós néven. Nos, Pfisterer tanár úrnak volt egy kedves, jó tollú tanítványa, akit 1956 — és ezerkilencszázötvenhatos újságírói ténykedése! — kizavart, elűzött Magyarországról. Ám írásait hosszú éveken át tovább küldözgette szeretett osztályfőnökének — és előttem itt az asztalon Szentkuthy Miklós egész sor levele az Ausztriában élő tanítványhoz: csupa irodalmi biztatás, elismerés. Meg: eddig kiadatlan, ismeretlen írói vallomás, ars poetica. Szellemi kincsesbánya. A tanítvány pedig, aki úgy látta, ide sosem lesz már visszaútja, a tanári-baráti episztolák hatására is nekiveselkedett, könyörtelen munkakedvvel elvégzett vagy három egyetemet, megtanult tökéletesen németül, vezető publicistája lett az egyik, igen jelentős osztrák lapnak, fényképes állandó rovatot tart fenn, egyik tudományos (és nemcsak tudományos) műve, kötete a másik után jelent meg, egyik doktori címet a másik magiszteri cím után nyerte el, szellemi teljesítményeiért kitüntetésekkel, díjakkal tisztelték meg, egyetemi kurzusaira tolongtak a diákok, igazgatója lett egy jeles oktatási intézménynek — magyarán: igazi magyar karriert futott be odakint. Tekintélyes, sikeres ember lett. S most, hogy egy magyar főiskola, majd egy magyar egyetem vendég előadónak meghívta Budapestre, a mi ötvenhatos emberünk föladta ausztriai, gyönyörűen javadalmazott tevékenységei jó részét, hogy (anyagilag: szinte semmiért) hazahordja, a fiataloknak, az országnak, ami értéket fölgyűjtött magában. Ingázik. Pesten alkalmi albérletben húzza meg magát, bosszankodni azonban csak azon képes, hogy visszahonosodása, azaz az osztrák mellé a magyar állampolgárság visszaszerzése milyen meghökkentő akadályokba ütközik. Persze tudja: előbb-utóbb erre is megszületik majd a méltányos megoldás. A kitűnő tudós professzor és közíró neve: Dr. Menyhai Imre. Lefogadom, hogy egy-két éven belül megtanuljuk ezt a nevet. SÚLYOS VÁDAK KÉPVISELŐK ELLEN Torgyán: Az FKGP irányítja a koalíciós tárgyalásokat Hétfőn az FKGP parlamenti frakciója — miként arról már beszámoltunk — ultimátumot intézett Torgyán Józsefhez: nyolc napon belül a képviselőcsoport jelenlétében vegye át azt a borítékot Antall József miniszterelnöktől, amelynek tartalma hivatott eldönteni, ügynök volt-e avagy sem. Kérdésünk a pártelnökhöz: eleget tesz-e a felszólításnak? — Politikai ellenfeleim viszszamenőleg már életem legapróbb mozzanatait is felderítették — mondotta Torgyán József. — Ismeretes tehát előttük, hogy olyan ügyvéd voltam, akinek a káderlapján az szerepelt: veszélyes reakciós, engesztelhetetlen ellensége a kommunizmusnak. Miután ők nem tudnak ilyen előéletet produkálni, egyetlen lehetőségük maradt arra, hogy kikészítsenek: ha bemocskolnak. Ezért indították ezt az újabb koncepciós hadjáratot is. Szerencsére már a támadás megindítása előtt birtokomban volt az a nemzetbiztonsági miniszter úrtól kapott levél, amely egyértelművé teszi: rágalom az egész. — Miért nem hozta nyilvánosságra ezt a levelet, hiszen akkor talán nincs ultimátum, s — önt idézve — újabb hadjárat sem? — Nézze, annyi elképesztő rágalmat találtak már ki rólam, hogy az messze meghaladja a józan ész határait. Így fokozott óvatosságra vagyok kényszerítve. — Miért éppen ön a célpont? — Amióta elnök vagyok, pártunk elindult a felemelkedés útján. Taglétszámunk, tekintélyünk nőtt, rendet teremtettünk az országos központban. Elkezdődtek a koalíciós tárgyalások, amelyekről túlzás nélkül állíthatom, hogy a megbeszéléseket a Kisgazdapárt irányítja, így nem csoda, hogy ellenségeink megint megpróbálták víz alá nyomni a fejünket. — Ha igaz, amit ön mond, akkor az is igaz, hogy a „fejlenyomók” pártbeliek... — Valóban így van. Éppen ezért, ha most rögtön nem tisztítjuk meg tőlük a pártot, akkor komoly veszély fenyegeti a jövőnket. — Arra gondolt, hogy a belső „bomlasztók” mögött külső erők állnak? — Ez nyilvánvaló. És az a legfélelmetesebb, hogy léteznek olyanok, akik bűvészként varázsolnak elő a zsebükből tiszta vagy nem tiszta borítékokat. És miután nekem is vannak bizonyos értesüléseim, elképedve látom, hogy olyanok is tiszta borítékot kapnak, akik egyébként nem kaphatnának. A következményei pedig nyilvánvalóak: kritikus helyzetekben, pártállástól függetlenül, megzsarolhatók ezek a politikusok. Ez pedig a demokrácia pusztulásához vezet. Ezért vagyok töretlen híve, kezdettől fogva, a teljes átvilágításnak. — Kivétel nélkül? — Pontosan, polgármestertől a miniszterelnökig. — És ha kiderülne — ne adj’ isten —, hogy fontos személyiségek is... — Efelől nincs kétségem, de nincs más út, mert csak így előzhető meg a zsarolás. — Az ultimátum követeli a frakcióra is kiterjedő pénzügyi vizsgálatokat végző bizottság elnökének, Györgyi Árpádnak az azonnali lemondását is. A pártdemokráciához az ellenőrző testület is hozzátartozik. Vizsgálni, ellenőrizni akkor is kell a pénzügyeket, ha tökéletesen rendben mennek a dolgok. De sajnos koránt sincs így. A napokban tudtam meg, hogy a Kis Újség több mint 30 millió forintba fog kerülni, pedig az FKGP-nek nincs is újsága. Ómolnár Miklós viszont, aki azt állította, hogy egyetlen fillért sem kapott, nos róla kiderült, hogy közel egymilliót vett fel csak bérként. Pártay Tivadar pedig, aki sajnáltatta magát, majdnem ennyit. Mások létrehoztak Agrotévé néven egy fantomszervezetet, s rögtön megtámogatták kétmillióval, ráadásul az egyik ajándékozó közeli hozzátartozója az ajándékozottnak. De volt olyan is, aki saját magának utalt ki tízmilliós kölcsönt kamatmentesen. — A koalíciót mennyire érinti az „oroszlánosodó” irányelv? — Mindig is állítottam, most is: ennek a koalíciónak nincs alternatívája. De ez nem jelenthet fölé- és alárendeltségi viszonyt, hanem szabad emberek szabad társulását. Régóta tudom, bizonyos erők mindent megtesznek annak érdekében, hogy a KDNP, az FKGP és az MDF jelentős részéből létrehozzanak egy centrumot, amelyet a félrevezetés érdekében jobbközép jellegűnek kívánnak feltüntetni. Akik ezt a dédelgetett vágyálmot ringatják, tudják: amíg én vagyok a párt elnöke, addig az FKGP sohasem adja fel önállóságát. Ezért a személyem elleni megszámlálhatatlan koncepciós támadás. Bartha Szabó József Postabank Értékpapír szolgáltatásai - Tőzsdei adásvétel — Letéti őrzés és kezelés - Értékpapírok forgalmazása (kibocsátás, tőzsdei bevezetés). Debreceni Területi Igazgatóság Cím: Debrecen, Múzeum u. 7. Telefon: (521-15-599. Szolnoki Fiók Cím: Szolnok, Mészáros Lőrinc u. 2. Telefon: (56)-30-449. Nyíregyházi Fiók Cím: Nyíregyháza, Nyár u. 8. Telefon: (42)-14-299. Záhonyi Fiók Cím: Záhony, Ady Endre u. 27-31. Telefon: (42)-60-226. POSTABANK Postabank és Takarékpénztár Rt. ■ Többszázas tüntetés a Rádiónál (Munkatársunktól.) Szerda délután több száz fős tömeg gyűlt össze a Magyar Rádió épülete előtt — élén Romhányi Lászlóval, a Magyarok Nemzeti Szövetsége vezéralakjával. „Rohadt kormány, mondjon le!”, „Gombát mondjon le!”, „Nemzeti rádiót!”, „Kommunista árulók!” — skandálta a tömeg. Ezután egy 16 pontos petíció szövegét olvasták föl az 56-os emlékbizottság nevében. Ebben követelik, hogy az ország tönkretételében bűnös vezetőket vonják felelősségre, a honvédség, rendőrség vezetői helyébe új parancsnokokat nevezzenek ki. A követelések szerint a jelenlegi alkotmány helyett új magyar alkotmányra van szükség, továbbá tárgyilagos sajtóra. El kell távolítani a régi szobrokat, emlékműveket — hangoztatták. Többen megpróbáltak behatolni a rádió épületébe, miközben a tömeg ezt is imételte: „Gombár, gyere ki!” A demonstráció részvevőinek követeléseit a rádió részletesen ismertette hírszolgálatában. Visszatekintő Október 21., hétfő: Az FKGP frakciója ultimátumot intéz Torgyán Józsefhez: 8 napon belül vegye át Antall József miniszterelnöktől a személyére vonatkozó borítékot. Október 22., kedd: A kisgazda kormánytagok és államtitkárok levelet juttatnak el a párt elnökéhez, amelyből visszautasítják azon követelését, hogy a hónap végéig „hűségnyilatkozatot” tegyenek, egyúttal hitelt érdemlő választ kérnek arra, hogy volt-e szerepe Torgyán Józsefnek a III III-as hálózatban. Még a délelőtt folyamán Torgyán József szétosztja a frakcióban Gálszécsy Andrástól, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztertől kapott levelet, amely véleménye szerint minden kétséget kizáróan igazolja, hogy „tiszta”. Időközben a miniszterelnöki sajtóiroda közleményt ad ki, amelyben bejelentik: a feddhetetlenségi vizsgálat a miniszterelnök és a belügyminiszter hatáskörébe tartozik, így a nemzetbiztonsági ügyekért felelős tárca nélküli miniszter „az ügyben nem járt el”. A közlemény egyúttal tudtul adja azt is, hogy a jelzett témakör államtitoknak minősül, s ez alól a felmentést a belügyminisztertől kell a pártelnöknek kérnie. Késő délután, illetve kora este az FKGP elnöksége kizárja a pártból a Molnár Miklóst, további öt személy (Oláh Sándor, Prepeliczay István, Mizsei Béla, Szabó Lajos, Kocsenda Antal) kizárását pedig az országos vezetőség elé utalja. (A pénzügyi szabálytalanságokkal vádoltakkal szembeni szankcióról is e testület hivatott dönteni október 30-án.) Október 23., szerda: Omolnár Miklós kijelenti, szabálytalan volt a kizárása, mert a képviselők fegyelmi ügyei nem tartoznak a pártelnökség hatáskörébe. Délután pedig Torgyán felhívást ad ki: vállalja a magyar nép előtti átvilágítását és egymillió forintot ígér annak, aki állítólagos ügynöki tevékenységével kapcsolatosan bármiféle terhelő bizonyítékkal tud szolgálni. 5 Göncz: 1956-ban világtörténelmet írtunk (Folytatás az 1. oldalról.) Kiállnának a mai fiatalok is a barikádra, mint annak idején. Tudomásul kell venni, a mai magyar ifjúság útja ugyanaz, mint az országé: érvényesítenikell a kreativitásukat, ki kell aknázniuk tudásukat, még ha az néha nem látszik is túl könnyűnek. Természetes, hogy az idősek gyakorta értetlenül, sőt kifejezetten rosszallóan figyelik a felnövekvő nemzedék tetteit, s mint az idősek mindig, nehezen, tűrtik a kritikájukat. Szentül hiszem azonban, hogy a mai fiatalokból kitűnő menedzserek, megfontoltan kalkuláló szakemberek lesznek, de ugyanakkor soha nem hiányzik majd belőlük az érzelem, a haladó eszmék tisztelete sem. Fekete Gy. Attila : Országszerte megemlékeztek az 1956-os októberi forradalom évfordulójáról. Antall József miniszterelnök kedden Nagykőrösön a második világháború harcaiban és a koncentrációs táborokban elpusztultak, valamint az 56-os forradalom áldozatainak tiszteletére emelt emlékmű avatóünnepségén vett részt. Beszédében egyebek között hangsúlyozta: nem tűrhetjük, hogy ebben az országban még egyszer bármilyen szélsőséges eszmék, ideológiák harcosai ragadhassák magukhoz a hatalmat. Ebben a független, szabad magyar hazában — mondotta Antall József — csak valóban demokratikus, a jogállamnak megfelelő törvények alapján történhessék bármi, a félelmet örökre ki kell irtani. A mostani ünnepi szoboravatás legyen olyan alkalom — hangoztatta Antall József —, amikor az egykori ellentétek megszűnnek, legyen megbékélés az igazságban, a megbocsátásban. Ugyanakkor az igazságtétel nem maradhat el azokban az esetekben, amikor tudjuk, hogy kik a gyilkosok. A miniszterelnök beszéde után közös felekezeti istentisztelet keretében avatta fel az emlékművet Raj Tamás főrabbi, Farkas István, Pintér Gyula, Fodor Ferenc református lelkipásztor és Miklós János római katolikus plébános. A mártír miniszterelnök, Nagy Imre szülővárosában, Kaposváron kegyeletes ünnepségen emlékeztek meg az októberi forradalomról. A Nagy Imre szülőházán elhelyezett emléktábla előtti koszorúzási ünnepségen megjelent Nagy Erzsébet, az egykori miniszterelnök lánya és családja. A katonai tiszteletadással kísért ünnepi megemlékezés szónoka Boross Péter belügyminiszter volt, aki egyebek között hangsúlyozta: a magyar nép az elmúlt 35 év alatt mindigtudta, hogy Nagy Imre mártírja volt az 1956-os forradalomnak. Ami 1956-ban nem sikerült — mondta Boross Péter —, az most nekünk megadatik: az önálló hazaépítés lehetősége. A beszéd után először a család koszorúzott, majd Boross Péter tette ugyanezt a kormány nevében. A kaposvári ünnepség a Szent Imre utca 14. számú épület előtt folytatódott, ahol a részvevők az 1956-os forradalom somogyi áldozatai előtt tisztelegtek. Emléktáblát állítottak az 1956-os mártírok és meghurcoltak tiszteletére a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában. Az intézmény egykori és mai oktatóinak, hallgatóinak hagyományos találkozóján október 23-a alkalmából kiállítás nyílt meg az egyetemen az 1956-os pécsi események sajtódokumentumaiból. A vidék forradalma címmel regionális tudományos konferenciát rendezett Debrecenben a Hajdú-Bihar megyei 56-os kutatócsoport. A tanácskozást Für Lajos honvédelmi miniszter, az egykori 56-os debreceni forradalmi bizottmány titkára nyitotta meg, aki kifejezte azt a véleményét, hogy lesz olyan történész, aki kellő alapossággal és mélységgel elemzi majd a történteket. A debreceni megemlékezések a Déri Múzeum dísztermében megrendezett ünnepséggel folytatódtak. Virágh Pál köztársasági megbízott emlékérmeket és emléklapokat adott át a forradalom részvevőinek, illetve az elhunytak családtagjainak. Ezután a Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola épületének falán felavatták Szilágyi Józsefnek, Nagy Imre volt titkárának és barátjának az emléktábláját. A forradalom utáni megtorlások áldozatául esett mártírról először Kovács Béla parlamenti képviselő, a hajdani iskolatárs, majd Hevessy József polgármester emlékezett meg. Győrött, a Technika Házának bejáratánál tegnap leleplezték azt az emléktáblát, amelyet az Egyesült Államokban működő Szigethy Attila Foundation támogatásával készített Renner Kálmán soproni művész. Galambos Ferenc, a burgenlandi Alsóőr plébánosa — aki szintén részese volt a forradalom győri eseményeinek, és a megtorlás elől menekült Ausztriába — a szabadságharc egységteremtő, erkölcsnemesítő erejéről beszélt. Szigethy Attila legközelebbi munkatársa, az Egyesült Államokban élő Rokop József és felesége alapítványt tett a mártírok, áldozatok hozzátartozóinak és a megtorlást elszenvedőknek. Tavaly hatszázezer forintot osztottak ki. Az alapítvány kuratóriumának igazgatója, dr. Erdélyi Iván most arról számolt be, hogy az idén egymillió forintnál is több támogatás jut a rászorulóknak. Rokop József hangsúlyozta: nem adományt hozott, hanem a mártírok jogos örökségét. Felidézte a megye 56-os eseményeit, következtetésként pedig azt vonta le: mindent meg lehet és meg is kell bocsátani, de a gyilkosságokat soha.