Népszabadság, 1995. augusztus (53. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-30 / 203. szám

4 NÉPSZABADSÁG SZDSZ: Horn javaslata elfogadhatatlan ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az elmúlt egy évben a kor­mányfő a mostanihoz hasonlóan háromszor intézett ultimátumot az SZDSZ-hez (az ifjúsági ügye­ket koordináló államtitkár, a privatizációs miniszter és a Ba­latonért felelős államtitkár ki­nevezésekor) - mondta Pető és a szabaddemokraták a koalíció fenntartása érdekében mind­egyik esetben engedtek. Az SZDSZ-nek azonban elfogad­hatatlan az ilyen kormányzási módszer, ezért több ultimátum­nak nem enged. Pető egyébként nem nagyon látja a kompro­misszum lehetőségét két egy­mástól ennyire eltérő álláspont között. Magyar Bálint megismételte, az SZDSZ-nek teljességgel elfo­gadhatatlan a kormány kibőví­tése, mert nem megoldás a létező működési problémákra. Ha a kormányfő Kuncze Gábor koalí­ciós miniszterelnök-helyettes el­lenjegyzése nélkül az államfő elé terjeszti a kinevezéseket, ezzel a koalíciós szerződés érvényessége megszűnik. Pető Iván bejelentette: az SZDSZ hétfő este ülésező ügyvi­vői testülete tagjai közül Magyar Bálintot, Bauer Tamást, Kis Zoltánt és Wekler Ferencet jelöl­te tárgyalódelegációjába. (Mint ismeretes, az MSZP hétfőn tár­gyalóbizottságába Csintalan Sándort, Kósáné Kovács Magd­­át, Suchman Tamást, Katona Bélát és Toller Lászlót jelölte.) Az SZDSZ elnöke elmondta, kedd reggel felhívta őt Horn Gyula, aziránt érdeklődve, hogy értesültek-e az MSZP álláspont­járól a híradásokból, és mikor kezdődhetnek meg a tárgyalá­sok a két delegáció között. A kormányfő egyébként kétfordu­lós tárgyalásra számít, ezt köve­tően ülne össze a koalíciós egyeztető tanács. Pető úgy vélte: akár sikerül kompromisszumra jutniuk és a koalícóban marad­nak, akár ellenzékbe szorulnak, tiszta a lelkiismeretük, ésszerű keretek között mindent elkövet­tek a koalíció fenntartásáért. S ha úgy adódik, a parlamentben az SZDSZ lesz a legnagyobb el­lenzéki párt, nincs miért aggód­niuk. Egyes információk szerint az MSZP vezetői között szóba ke­rült volna, hogy ha felbomlana a koalíció, a megüresedett bel­ügyminiszteri tisztségre Szeke­res Imrét, a közlekedési tárca élére Baráth Etelét, a művelődé­si tárca élére pedig Jánosi Györ­gyöt jelölhetnék; a szocialisták azonban ezeket a híreket igen határozottan cáfolták. Zsoldos Attila Az SZDSZ nyilvánosságra hozta Pető Iván múlt pén­teki levelét, amelyben a párt ügyvivői testületének ál­láspontját fejti ki a koalíciós egyeztető tanács szocia­lista párti tagjainak. Az alábbiakban a levél tartal­mát ismertetjük kivonatosan. „Az SZDSZ nem tartja indokoltnak gazdasági kérdésekkel foglalkozó miniszterelnök-helyettes vagy gazdaságstratégiai kérdésekkel foglalkozó tár­ca nélküli miniszter beállítását. A gazdasági tárcák közötti koordináció a jelenlegi szerkezetben megol­dott, csak arra van szükség, hogy a mindenkori pénzügyminiszter a miniszterelnöktől és a kormány­­párti frakcióktól megkapja az ehhez szükséges poli­tikai támogatást. Az a változat, amely gazdaságstra­tégiai kérdésekkel foglalkozó tárca nélküli minisz­ter, esetleg államminiszter beállítását jelentené, nem megkönnyítené, hanem nehezítené a gazdasággal foglalkozó miniszterek közötti koordinációt, mivel olyan új miniszter lépne be a kormányba, akinek ha­tásköre gazdasági kérdésekben bizonytalan lenne, bizonytalanná válna a pénzügyminiszter hatásköre és felelőssége a gazdaságpolitika egészéért, rendsze­ressé válnának a hatásköri és politikai ütközések. Az SZDSZ véleménye szerint fenn kell tartani azt az el­vet, hogy a gazdaságpolitikának egy centruma van a kormányon belül, és ez a Pénzügyminisztérium. El­képzelhetőnek tartjuk, hogy a kormány és a két koa­líciós frakció hozzon létre gazdaságstratégiai bizott­ságot, amelynek titkársági feladatait az együttesen elfogadott kormányzati struktúrában a Pénzügymi­nisztériumnak (az illetékes helyettes államtitkár­nak) kell ellátnia. Az ügyvivői testület tanulmányozta a tájékoztatási ügyekért felelős politikai államtitkár feladatkörére vonatkozó javaslatot, és nem ért egyet politikai ál­lamtitkár kinevezésével ilyen feladatkörrel. Az SZDSZ kezdetektől elégtelennek látja a kormány tá­jékoztatáspolitikai munkáját. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a kormányszóvivői poszt nincs betöltve. Nem hisszük azonban, hogy a szóvivői feladat összekever­hető a jogszabály-előkészítéssel, illetve közszolgálati médiákkal kapcsolatos kormányzati feladatokkal. A tervezet megvalósítása kérdésessé tenné a médiatör­vényt benyújtó miniszterek felelősségét, és olyan lát­szatot teremtene, mintha e változás mögött koncepci­onális fordulat állna. Politikai államtitkár beállítása azt a rossz üzenetet hordozná, hogy a kormány nem törekszik a médiatörvény gyors meghozatalára, az al­kotmányellenes állapot mielőbbi megszüntetésére. Az SZDSZ nem látja be, hogy miért kellett tárca nélküli miniszterre bízni a Miniszterelnöki Hivatal vezetését. A magyar kormányzati rendszer éles kü­lönbséget tesz a politikusi és köztisztviselői szerep között, és a MH vezetését politikai funkciókat nem el­látó vezető köztisztviselőre bízza. A MH vezetője közigazgatási államtitkárként ugyanúgy elláthatja a kormányon belüli koordinációs feladatokat, mint tár­ca nélküli miniszterként. Emlékeztetni kívánunk arra is, hogy új posztok kialakítása újra felvetné a kormá­nyon belüli, a koalíciós partnerek közötti arányok mindig kényes kérdését. Az úgynevezett MSZP-s posztok aránya már ma is meghaladja a parlamenti arányok közötti különbséget, nem is beszélve a vá­lasztási arányokról. Az SZDSZ ugyanakkor semmi­képpen nem fogadná el új posztok teremtését pusztán a kompenzálás érdekében.” Bokros Lajos egyetért Nagy Sándor kormánytagságával A jövő évi költségvetés, az állam­­háztartási reform és a hároméves modernizációs program volt a témája az MSZP parlamenti frakciója keddi ülésének. Bok­ros Lajos pénzügyminiszter elő­adásában világossá tette: egyet­ért a gazdasági minisztérium létrehozásával és Nagy Sándor kormánytagságával. Bokros újságíróknak elmond­ta, számára azért elfogadható az új gazdasági minisztérium létrehozására vonatkozó javas­lat, mert ez még mindig a lehető legjobb kompromisszum az ed­dig felmerült lehetőségek közül. A Népszabadság kérdésére, miszerint a gazdasági miniszté­rium létrehozása után ez az új tárca vagy a PM lesz-e a gazda­ságpolitika centruma, Bokros úgy válaszolt, Horn Gyula is beleegyezett, hogy a pénzügy­­miniszter vezesse továbbra is a gazdasági kabinetet. Kérdések­re Bokros elmondta, ma talál­kozik miniszterjelölti minősé­gében először Nagy Sándorral. Arra a kérdésre, hogy mi lesz azután, ha az SZDSZ-szel ke­nyértörésre kerül sor, Bokros kijelentette, esély van arra, hogy kompromisszum alakuljon ki, elképzelhetőnek tartja, hogy az SZDSZ még egy tárcát kap, és ezáltal nem bomlik fel a koa­líciós egyensúly. A pénzügyminiszter úgy vél­te, Nagy Sándorral harmoniku­san együtt tud majd működni, az új kormánytag a kabineten belül már nem a szakszerveze­teket fogja képviselni, hanem a kormányzati gazdaságpolitikát. Nagy feladata lesz szétválaszta­ni a két tárcát. A pénzügymi­niszter elképzelései szerint a je­lenleg 700 fős Ipari és Kereske­delmi Minisztériumból egy 300 fős gazdasági és egy 300 fős ipa­ri tárcát kell majd kialakítani. A több mint hatórás frakció­ülést követő sajtótájékoztatón Szekeres Imre hangoztatta: sze­retnék, ha ebben az évben ér­demben megkezdődhetne az ál­lamháztartási reform végrehaj­tása. Pál László szocialista kép­viselőnek a Mal Rt. vezérigaz­gatójává történő esetleges kine­vezésével kapcsolatban Szeke­res hangoztatta: bár még nem született meg az összeférhetet­lenségi törvény, a szocialista frakció tagjai magukra nézve változatlanul érvényesnek tart­ják azt a moratóriumot, hogy képviselő nem lehet többségi ál­lami tulajdonban lévő vállalat vezetője. Az MSZP-SZDSZ koalíciós ellentétre vonatkozó kérdésre Szekeres hangoztatta: ő minden kompromisszumot el tud kép­zelni, de addig nem lenne helyes alternatívákról beszélni, amíg a tárgyalások nem kezdődtek el. A jelenlegi feszült helyzetben a frakcióvezető azt tartotta lé­nyegesnek, hogy a szabadde­mokraták is kijelölték tárgyaló­­delegációjukat. Információink szerint a két párt delegációja ma ül tárgyaló­­asztalhoz. Úgy értesültünk, hogy az MSZP küldöttsége kedd délután alakította ki tár­gyalási stratégiáját. A delegáció a hétfői frakcióülésen döntő többséggel jóváhagyott minisz­terelnöki kormányátalakítási elképzeléseket képviseli majd. Úgy értesültünk, hogy szóba kerülhet a kormány tevékeny­ségének generális áttekintése, a miniszterek munkájának érté­kelése pártállásuktól függetle­nül. G. J. Z.-J. B.-K. J. T. Utódlásról is tárgyal az MSZOSZ-elnökség A Magyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetsége elnökségének mai ülésén többek között tárgyal az 1996-os gazdaságpolitikával kapcsolatos szakszervezeti el­képzelésekről, az energiaár-e­meléshez kapcsolódó kompen­zációról, a nyugdíjpénztárak működéséről. Bálint Attila szó­vivő elmondta, hogy az ülésen valószínűleg Nagy Sándor elnök - akit a miniszterelnök az IKM szétválasztása után a gazdasági minisztérium vezetésére jelölt - maga hozza szóba esetleges tá­vozását. Sándor László, az MSZOSZ alelnöke nem kívánt személyi találgatásokba bocsátkozni mindaddig, amíg Nagy Sándor valóban le nem mond elnöki tisztéről. Azt viszont leszögezte: ha bekövetkezik, elkerülhetetlen lesz a rendkívüli kongresszus összehívása. Vágó János, a másik alelnök sem kívánt az utódlási esélyek­ről beszélni. Úgy fogalmazott, hogy a szervezet számára kifeje­zetten káros minden ilyen típusú megnyilatkozás. Kijelentette, hogy Nagyhoz hasonló kvalitá­sokkal bíró személy sem az MSZOSZ-ben, sem más szak­­szervezeti tömörülésben nincs. Paszternák László ügyvivő nem látja értelmét annak, hogy az MSZOSZ tavaszi kongresszu­sa után most egy rendkívüli kongresszus döntsön Nagy Sán­dor utódjáról. Paszternák azt, az alapszabály által lehetővé tett megoldást támogatja, hogy az MSZOSZ szövetségi tanácsa mondja ki a döntő szót az új el­nök személyéről. Paszternák a posztra a két alelnök egyikét látja a legesélye­sebbnek. Cz. G.-K. A. ­ Az SZDSZ is beleegyezett az újabb hatpárti médiatárgyalásokba A médiatörvény-javaslatról szóló hatpárti tárgyalások fel­­újításáról tárgyalt kedd délelőtt a képviselői irodaházban az MSZP- és az SZDSZ-frakció kulturális munkacsoportja. A találkozó után Jánosi György, az MSZP alelnöke la­punknak elmondta: Horn Gyula miniszterelnök az ellenzéki pártokkal folytatott megbeszé­lések után kezdeményezte a hatpárti tárgyalások felújítását a médiatörvény ügyében. A két frakció kulturális munkacso­portja egyetértését fejezte ki a miniszterelnökkel és támogatta a hatpárti tárgyalások megkez­dését, de az ellenzékkel egyetértésben célszerűnek tartanák a hatpárti tár­gyalások idő­tartamát kor­látozni. A ko­alíciós pártok hatpárti tár­gyalásra kijelölt képviselői megfelelő felhatalmazással ren­delkeznek majd, és folyamato­san egyeztetnek saját munka­­csoportjaikkal és frakcióikkal. A két munkacsoport közös ál­láspontja szerint jó lenne, ha az Országgyűlés még november­ben elfogadhatná az új média­­törvényt. Ez azt is segítené, hogy a jövő évi költségvetés a közszolgálati rádió és televízió finanszírozásáról már az új tör­vény szellemének megfelelően rendelkezhessék, azaz, ezen a területen csökkenteni lehetne a költségvetési kiadásokat. Az MSZP alelnöke fontosnak nevezte azt is, hogy a hatpárti tárgyalásokkal párhuzamosan folytassák az egyeztetést a kü­lönböző szakmai és érdekvédel­mi szervezetekkel. Kéri J. Tibor HAZAI KORKÉP, 1995. augusztus 30., szerda Dunai Imre szerint gazdaságstratégiai centrum megteremtése a cél Tegnap délután Egerben az Ad­­riai Vásár megnyitása után Du­nai Imre ipari és kereskedelmi miniszter egyebek között el­mondta, hogy egyetért a minisz­térium szétbontásával, hozzátet­te: a miniszterelnök nem rögtön­zött, mielőtt bármit lépett volna, szándékát egyeztette vele. - Mikor ke­rült erre sor? - Egy hete. Nem vagyok politikus, nem célom reklámot csi­nálni a sze­mélyének, de Horn Gyulát én mindig ab­szolút korrekt embernek ismertem, annak tar­tom ma is. - Hogyan fogják most kettészelni a minisztériumot? - A történet lényege nem a szétválasztás, hanem az, hogy a miniszterelnök szeretne egy gaz­daságstratégiai centrumot a kormányban. A minisztérium­nak azzal kell szembenéznie, hogy az ipari blokk gyakorlati­lag kiürült, hiszen a tulajdonosi jogokat az ÁPV Rt. gyakorolja, a vállalatok pedig a bankok kezé­ben vannak. Nekünk lehetnek általános iparirányítási szem­pontjaink, tudhatunk gyönyörű iparpolitikai koncepciót gyárta­ni, de eszközrendszerünk nincs. Tehát ha valaki azt, ami megma­radt az iparirányításból, ki tudja tölteni gazdaságstratégiai funk­cióval, akkor a rendelkezésre ál­ló apparátus hasznosan alkal­mazható. Ezért csak azt ismétel­hetem, hogy teljesen egyetértet­tem a miniszterelnökkel.­­ Nem is említi, hogy ön, amint elfoglalta a bársonyszéket, tehát már július közepén úgy nyilatkozott, hiba volt az ipari és a kereskedelmi minisztérium összevonása?­­ Nemcsak ezt szoktam mon­dani, hanem azt is, hogy az Or­szágos Tervhivatal megszünteté­se szintén hiba volt. Minden na­gyobb nyugati országban van valamilyen tervezési, stratégiai centruma a kormánynak, létez­nek tervhivatalok, tervezési mi­nisztériumok. Helytelenítem, hogy nálunk az OT-t ideológiai alapon megszüntették; ha a ter­vezési szó nem tetszett, el lehe­tett volna nevezni másképpen is. Tehát sem az Ipari és a Kereske­delmi Minisztérium összevoná­sával, sem pedig az OT megszün­tetésével nem értettem egyet, és a most várható intézkedés mind­két dologra megoldás. - Júliusban viszont azt is kijelen­tette, hogy most nem tartaná célsze­rűnek a minisztérium kettéválasztá­sát. - Való igaz, ezt is mondtam, nem vonom vissza. Nem lesz egyszerű a szétválasztás, mert éppen azokat a területeket, amelyek közösek voltak a két minisztériumban, részben összevontam, részben pedig ép­pen ott csökkentettem a létszá­mot. Szembe kell nézni azzal, hogy ha létesítünk egy új mi­nisztériumot, az bizony több­letlétszámmal és többletkölt­séggel fog járni. Gál Zsuzsa ­ Érdekegyeztetést sürgetnek az oktatási szakszervezetek Érdekegyeztető bizottság felál­lításához kérték tegnap a mi­niszterelnök közbenjárását a Pedagógusok Szakszervezeté­nek (PSZ), valamint a Pedagó­gusok Demokratikus Szakszer­vezetének (PDSZ) vezetői. Horn Gyula a találkozón megígérte, hogy a szeptember 7-i kor­mányülésen kezdeményezni fogja e bizottság felállítását. MUNKATÁRSAINKTÓL Szöllősi Istvánné főtitkár el­mondta, a PSZ vezetői a közok­tatásban kialakult helyzetért részben Kuncze Gábor tavasszal a polgármesterekhez írt, leépí­téseket „ösztönző” levelét, rész­ben a művelődési tárca vezetői­nek „szakmai felkészületlenség­ről” tanúskodó nyilatkozatait hibáztatta. Elmondta: a közok­tatás átvilágításával a PSZ egyetértett, mivel eredményétől konkrét segítséget remél a köz­oktatás szükséges átszervezésé­hez. Az átvilágítás eredménye, elemzése a mai napig nem került nyilvánosságra, miközben az abból önkényesen leszűrt követ­keztetéseket a minisztérium ve­zetői sok helyütt „megszellőz­tették”. A PSZ-t a minisztérium nem vonja be az adatok elemzé­si munkálataiba, illetve a fel­adatok meghatározásába, veze­tői ezért fordultak a miniszte­relnökhöz, járjon közben, hogy a közoktatásban valódi érdek­­egyeztetés születhessék. A PSZ szerint a közoktatás működőképességét csak a nor­matíva jelentős emelésével lehet megteremteni, nem az önkor­mányzatok szja-részesedésének növelésével. A PDSZ vélemén­ye viszont az, hogy a közoktatás finanszírozásának központosí­tása éppen az ellenkező hatást váltaná ki - mondta Szakács Péter a szervezet sajtótájékoz­tatóján. Új választásokra készül a nemzeti szövetség A Nemzeti Szövetség Magyar­­országért Egyesület a pártok fe­lett álló mozgalom amely a nemzeti centrum kialakítása ér­dekében jött létre - mondta Torgyán József, az FKGP elnö­ke, az egyesület megalakulását bejelentő, a kisgazdák Belgrád rakparti székházában tartott sajtótájékoztatóján. Torgyán elmondta, a mindin­kább széteső MSZP-SZDSZ kormányzattal szemben valódi alternatívát a nemzeti szövetség jelenthet, amelyet a napokban alakítottak meg, s amelyhez csatlakozott az MDF és a KDNP nemzeti szárnyát megje­lenítő személyiségek közül - a tájékoztatón magánemberként jelen lévő - Hasznos Miklós, Schamschula György és Bala­ton Péter. Torgyán szerint a szövetség pártok felett álló mozgalom, amely a nemzeti centrum kialakítása érdekében jött létre. Tagjai közé várják a nemzeti gondolkodást előtérbe helyező civil szervezeteket és magánszemélyeket, de az egye­sület közeljövőben megalakuló ügyvivői testülete semmiféle szélsőséges erőkkel nem kíván tárgyalni. A kisgazdák elnöke úgy vélte, ez a mozgalom a kö­vetkező választásokon esélyes szövetségként léphet a polgárok elé.­­ Hasznos elmondta: az FKGP, az MDF és a KDNP együttmű­ködése az önkormányzatokban és a párt alapszervezeteiben már több helyütt is megvaló­sult, éppen ezért szükségesnek tartja az összefogás megjelení­tését a nagypolitikában is. Schamschula és Balaton egy­aránt megerősítette: az egyesü­letből senki sem kíván új pártot létrehozni, az egyre súlyosbodó gazdasági és erkölcsi válság kö­veteli meg az ellenzéki összefo­gás megteremtését. A Népszabadság kérdésére, miszerint az MDF és a KDNP vezetőségének tudomása van-e arról, hogy a jelenlévők csatla­koztak a nemzeti szövetséghez, Hasznos elmondta: előzetesen konzultált Giczy György el­nökkel, aki természetesnek vet­te, hogy a KDNP egyik parla­menti képviselője csatlakozik ehhez a mozgalomhoz. Scham­schula és Balaton úgy vála­szolt: hivatalosan az MDF ve­zetését nem értesítették szán­dékukról, de a párt számos pro­minens személyisége, akiket nem kívántak megnevezni, tá­mogatta döntésüket. Bednárik Imre RÖVIDEN Az MSZOSZ nyerte a választásokat A májusban tartott üzemi tanácsi választásokon a leadott 5 368 945 szavazatból, 3 573 672-ot kapott a Magyar Szakszer­vezetek Országos Szövetsége. Ezzel az MSZOSZ az összes szava­zat 66,56 százalékát szerezte meg - mondta Hajdú Attila, az MSZOSZ jogi irodavezetője, a szakszervezeti konföderációk által létrehozott országos választási bizottság elnöke tegnap, a válasz­tások eredményét ismertető sajtótájékoztatón. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége végzett a második helyen, a szavaza­tok 20,34 százalékát szerezvén meg. Harmadik lett a Liga Szak­­szervezetek 6,4 százalékkal. (A. Z.) Fodor Gábor művelődési mi­niszter nem érti Szöllősi István­ná azon kérését, hogy a Pedagó­gusok Szakszervezete is részt kíván venni a közoktatás átvilá­gításával kapcsolatos felmérés értékelésében. Az MKM sajtó­irodája szerint a PSZ szakértője tanácsadóként május óta részt vett a felmérés munkálataiban. Elviselhetetlen közalkalmazotti terhek A személyi jövedelemadó-rendszer jelenlegi formájában műkö­désképtelen. A közigazgatásban a további létszámleépítések csak a szakmai színvonal csökkenése árán valósíthatóak meg - ezt emelte ki Michalkó Péter, a Közszolgálati Szakszervezetek Szö­vetsége elnöke tegnap, a költségvetési szférában felmerült fe­szültségekről tartott sajtótájékoztatón. Az elnök kijelentette: ol­csó állam nincs, ha a közintézmények nem kapnak nagyobb tá­mogatást, úgy a jövőben nem lesznek képesek ellátni háttérte­remtő funkciójukat. Bár Michalkó véleménye szerint a közalkal­mazottak fegyelmezettek, nem akarnak a társadalom egyéb réte­geinél aránytalanul nagyobb terheket viselni. (Munkatársunktól) ti Egyenlő jog, egyenlőtlen kereset Az ENSZ Nők IV. Világkonferenciáját 1995. szeptember 4. és 15. között rendezik meg Pekingben Cselekvés az egyenlőségért, fejlő­désért és a békéért címmel. A világkonferencia része az ENSZ égisze alatt létrejött rendezvénysorozatnak, amelynek keretében korábban környezetvédelmi, népesedési, illetve szociális problé­mákkal foglalkozó világtalálkozókra került sor. Erről Kósáné Ko­vács Magda munkaügyi miniszter - aki egyben a magyar delegá­ció vezetője - számolt be tegnap a sajtó képviselőinek. Kósáné el­mondta: a Magyar Köztársaság polgárai egyenjogúak, de az egyenlőséghez való jog nem jelent egyenlő lehetőségeket. Vélemé­nye szerint egyenlő munkáért egyenlő kereset jár, de a gyakorlat­ban a nőknek kevesebbet fizetnek. (T. A.)

Next