Népszabadság, 1995. augusztus (53. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-30 / 203. szám
4 NÉPSZABADSÁG SZDSZ: Horn javaslata elfogadhatatlan ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az elmúlt egy évben a kormányfő a mostanihoz hasonlóan háromszor intézett ultimátumot az SZDSZ-hez (az ifjúsági ügyeket koordináló államtitkár, a privatizációs miniszter és a Balatonért felelős államtitkár kinevezésekor) - mondta Pető és a szabaddemokraták a koalíció fenntartása érdekében mindegyik esetben engedtek. Az SZDSZ-nek azonban elfogadhatatlan az ilyen kormányzási módszer, ezért több ultimátumnak nem enged. Pető egyébként nem nagyon látja a kompromisszum lehetőségét két egymástól ennyire eltérő álláspont között. Magyar Bálint megismételte, az SZDSZ-nek teljességgel elfogadhatatlan a kormány kibővítése, mert nem megoldás a létező működési problémákra. Ha a kormányfő Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-helyettes ellenjegyzése nélkül az államfő elé terjeszti a kinevezéseket, ezzel a koalíciós szerződés érvényessége megszűnik. Pető Iván bejelentette: az SZDSZ hétfő este ülésező ügyvivői testülete tagjai közül Magyar Bálintot, Bauer Tamást, Kis Zoltánt és Wekler Ferencet jelölte tárgyalódelegációjába. (Mint ismeretes, az MSZP hétfőn tárgyalóbizottságába Csintalan Sándort, Kósáné Kovács Magdát, Suchman Tamást, Katona Bélát és Toller Lászlót jelölte.) Az SZDSZ elnöke elmondta, kedd reggel felhívta őt Horn Gyula, aziránt érdeklődve, hogy értesültek-e az MSZP álláspontjáról a híradásokból, és mikor kezdődhetnek meg a tárgyalások a két delegáció között. A kormányfő egyébként kétfordulós tárgyalásra számít, ezt követően ülne össze a koalíciós egyeztető tanács. Pető úgy vélte: akár sikerül kompromisszumra jutniuk és a koalícóban maradnak, akár ellenzékbe szorulnak, tiszta a lelkiismeretük, ésszerű keretek között mindent elkövettek a koalíció fenntartásáért. S ha úgy adódik, a parlamentben az SZDSZ lesz a legnagyobb ellenzéki párt, nincs miért aggódniuk. Egyes információk szerint az MSZP vezetői között szóba került volna, hogy ha felbomlana a koalíció, a megüresedett belügyminiszteri tisztségre Szekeres Imrét, a közlekedési tárca élére Baráth Etelét, a művelődési tárca élére pedig Jánosi Györgyöt jelölhetnék; a szocialisták azonban ezeket a híreket igen határozottan cáfolták. Zsoldos Attila Az SZDSZ nyilvánosságra hozta Pető Iván múlt pénteki levelét, amelyben a párt ügyvivői testületének álláspontját fejti ki a koalíciós egyeztető tanács szocialista párti tagjainak. Az alábbiakban a levél tartalmát ismertetjük kivonatosan. „Az SZDSZ nem tartja indokoltnak gazdasági kérdésekkel foglalkozó miniszterelnök-helyettes vagy gazdaságstratégiai kérdésekkel foglalkozó tárca nélküli miniszter beállítását. A gazdasági tárcák közötti koordináció a jelenlegi szerkezetben megoldott, csak arra van szükség, hogy a mindenkori pénzügyminiszter a miniszterelnöktől és a kormánypárti frakcióktól megkapja az ehhez szükséges politikai támogatást. Az a változat, amely gazdaságstratégiai kérdésekkel foglalkozó tárca nélküli miniszter, esetleg államminiszter beállítását jelentené, nem megkönnyítené, hanem nehezítené a gazdasággal foglalkozó miniszterek közötti koordinációt, mivel olyan új miniszter lépne be a kormányba, akinek hatásköre gazdasági kérdésekben bizonytalan lenne, bizonytalanná válna a pénzügyminiszter hatásköre és felelőssége a gazdaságpolitika egészéért, rendszeressé válnának a hatásköri és politikai ütközések. Az SZDSZ véleménye szerint fenn kell tartani azt az elvet, hogy a gazdaságpolitikának egy centruma van a kormányon belül, és ez a Pénzügyminisztérium. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy a kormány és a két koalíciós frakció hozzon létre gazdaságstratégiai bizottságot, amelynek titkársági feladatait az együttesen elfogadott kormányzati struktúrában a Pénzügyminisztériumnak (az illetékes helyettes államtitkárnak) kell ellátnia. Az ügyvivői testület tanulmányozta a tájékoztatási ügyekért felelős politikai államtitkár feladatkörére vonatkozó javaslatot, és nem ért egyet politikai államtitkár kinevezésével ilyen feladatkörrel. Az SZDSZ kezdetektől elégtelennek látja a kormány tájékoztatáspolitikai munkáját. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a kormányszóvivői poszt nincs betöltve. Nem hisszük azonban, hogy a szóvivői feladat összekeverhető a jogszabály-előkészítéssel, illetve közszolgálati médiákkal kapcsolatos kormányzati feladatokkal. A tervezet megvalósítása kérdésessé tenné a médiatörvényt benyújtó miniszterek felelősségét, és olyan látszatot teremtene, mintha e változás mögött koncepcionális fordulat állna. Politikai államtitkár beállítása azt a rossz üzenetet hordozná, hogy a kormány nem törekszik a médiatörvény gyors meghozatalára, az alkotmányellenes állapot mielőbbi megszüntetésére. Az SZDSZ nem látja be, hogy miért kellett tárca nélküli miniszterre bízni a Miniszterelnöki Hivatal vezetését. A magyar kormányzati rendszer éles különbséget tesz a politikusi és köztisztviselői szerep között, és a MH vezetését politikai funkciókat nem ellátó vezető köztisztviselőre bízza. A MH vezetője közigazgatási államtitkárként ugyanúgy elláthatja a kormányon belüli koordinációs feladatokat, mint tárca nélküli miniszterként. Emlékeztetni kívánunk arra is, hogy új posztok kialakítása újra felvetné a kormányon belüli, a koalíciós partnerek közötti arányok mindig kényes kérdését. Az úgynevezett MSZP-s posztok aránya már ma is meghaladja a parlamenti arányok közötti különbséget, nem is beszélve a választási arányokról. Az SZDSZ ugyanakkor semmiképpen nem fogadná el új posztok teremtését pusztán a kompenzálás érdekében.” Bokros Lajos egyetért Nagy Sándor kormánytagságával A jövő évi költségvetés, az államháztartási reform és a hároméves modernizációs program volt a témája az MSZP parlamenti frakciója keddi ülésének. Bokros Lajos pénzügyminiszter előadásában világossá tette: egyetért a gazdasági minisztérium létrehozásával és Nagy Sándor kormánytagságával. Bokros újságíróknak elmondta, számára azért elfogadható az új gazdasági minisztérium létrehozására vonatkozó javaslat, mert ez még mindig a lehető legjobb kompromisszum az eddig felmerült lehetőségek közül. A Népszabadság kérdésére, miszerint a gazdasági minisztérium létrehozása után ez az új tárca vagy a PM lesz-e a gazdaságpolitika centruma, Bokros úgy válaszolt, Horn Gyula is beleegyezett, hogy a pénzügyminiszter vezesse továbbra is a gazdasági kabinetet. Kérdésekre Bokros elmondta, ma találkozik miniszterjelölti minőségében először Nagy Sándorral. Arra a kérdésre, hogy mi lesz azután, ha az SZDSZ-szel kenyértörésre kerül sor, Bokros kijelentette, esély van arra, hogy kompromisszum alakuljon ki, elképzelhetőnek tartja, hogy az SZDSZ még egy tárcát kap, és ezáltal nem bomlik fel a koalíciós egyensúly. A pénzügyminiszter úgy vélte, Nagy Sándorral harmonikusan együtt tud majd működni, az új kormánytag a kabineten belül már nem a szakszervezeteket fogja képviselni, hanem a kormányzati gazdaságpolitikát. Nagy feladata lesz szétválasztani a két tárcát. A pénzügyminiszter elképzelései szerint a jelenleg 700 fős Ipari és Kereskedelmi Minisztériumból egy 300 fős gazdasági és egy 300 fős ipari tárcát kell majd kialakítani. A több mint hatórás frakcióülést követő sajtótájékoztatón Szekeres Imre hangoztatta: szeretnék, ha ebben az évben érdemben megkezdődhetne az államháztartási reform végrehajtása. Pál László szocialista képviselőnek a Mal Rt. vezérigazgatójává történő esetleges kinevezésével kapcsolatban Szekeres hangoztatta: bár még nem született meg az összeférhetetlenségi törvény, a szocialista frakció tagjai magukra nézve változatlanul érvényesnek tartják azt a moratóriumot, hogy képviselő nem lehet többségi állami tulajdonban lévő vállalat vezetője. Az MSZP-SZDSZ koalíciós ellentétre vonatkozó kérdésre Szekeres hangoztatta: ő minden kompromisszumot el tud képzelni, de addig nem lenne helyes alternatívákról beszélni, amíg a tárgyalások nem kezdődtek el. A jelenlegi feszült helyzetben a frakcióvezető azt tartotta lényegesnek, hogy a szabaddemokraták is kijelölték tárgyalódelegációjukat. Információink szerint a két párt delegációja ma ül tárgyalóasztalhoz. Úgy értesültünk, hogy az MSZP küldöttsége kedd délután alakította ki tárgyalási stratégiáját. A delegáció a hétfői frakcióülésen döntő többséggel jóváhagyott miniszterelnöki kormányátalakítási elképzeléseket képviseli majd. Úgy értesültünk, hogy szóba kerülhet a kormány tevékenységének generális áttekintése, a miniszterek munkájának értékelése pártállásuktól függetlenül. G. J. Z.-J. B.-K. J. T. Utódlásról is tárgyal az MSZOSZ-elnökség A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége elnökségének mai ülésén többek között tárgyal az 1996-os gazdaságpolitikával kapcsolatos szakszervezeti elképzelésekről, az energiaár-emeléshez kapcsolódó kompenzációról, a nyugdíjpénztárak működéséről. Bálint Attila szóvivő elmondta, hogy az ülésen valószínűleg Nagy Sándor elnök - akit a miniszterelnök az IKM szétválasztása után a gazdasági minisztérium vezetésére jelölt - maga hozza szóba esetleges távozását. Sándor László, az MSZOSZ alelnöke nem kívánt személyi találgatásokba bocsátkozni mindaddig, amíg Nagy Sándor valóban le nem mond elnöki tisztéről. Azt viszont leszögezte: ha bekövetkezik, elkerülhetetlen lesz a rendkívüli kongresszus összehívása. Vágó János, a másik alelnök sem kívánt az utódlási esélyekről beszélni. Úgy fogalmazott, hogy a szervezet számára kifejezetten káros minden ilyen típusú megnyilatkozás. Kijelentette, hogy Nagyhoz hasonló kvalitásokkal bíró személy sem az MSZOSZ-ben, sem más szakszervezeti tömörülésben nincs. Paszternák László ügyvivő nem látja értelmét annak, hogy az MSZOSZ tavaszi kongresszusa után most egy rendkívüli kongresszus döntsön Nagy Sándor utódjáról. Paszternák azt, az alapszabály által lehetővé tett megoldást támogatja, hogy az MSZOSZ szövetségi tanácsa mondja ki a döntő szót az új elnök személyéről. Paszternák a posztra a két alelnök egyikét látja a legesélyesebbnek. Cz. G.-K. A. Az SZDSZ is beleegyezett az újabb hatpárti médiatárgyalásokba A médiatörvény-javaslatról szóló hatpárti tárgyalások felújításáról tárgyalt kedd délelőtt a képviselői irodaházban az MSZP- és az SZDSZ-frakció kulturális munkacsoportja. A találkozó után Jánosi György, az MSZP alelnöke lapunknak elmondta: Horn Gyula miniszterelnök az ellenzéki pártokkal folytatott megbeszélések után kezdeményezte a hatpárti tárgyalások felújítását a médiatörvény ügyében. A két frakció kulturális munkacsoportja egyetértését fejezte ki a miniszterelnökkel és támogatta a hatpárti tárgyalások megkezdését, de az ellenzékkel egyetértésben célszerűnek tartanák a hatpárti tárgyalások időtartamát korlátozni. A koalíciós pártok hatpárti tárgyalásra kijelölt képviselői megfelelő felhatalmazással rendelkeznek majd, és folyamatosan egyeztetnek saját munkacsoportjaikkal és frakcióikkal. A két munkacsoport közös álláspontja szerint jó lenne, ha az Országgyűlés még novemberben elfogadhatná az új médiatörvényt. Ez azt is segítené, hogy a jövő évi költségvetés a közszolgálati rádió és televízió finanszírozásáról már az új törvény szellemének megfelelően rendelkezhessék, azaz, ezen a területen csökkenteni lehetne a költségvetési kiadásokat. Az MSZP alelnöke fontosnak nevezte azt is, hogy a hatpárti tárgyalásokkal párhuzamosan folytassák az egyeztetést a különböző szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel. Kéri J. Tibor HAZAI KORKÉP, 1995. augusztus 30., szerda Dunai Imre szerint gazdaságstratégiai centrum megteremtése a cél Tegnap délután Egerben az Adriai Vásár megnyitása után Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter egyebek között elmondta, hogy egyetért a minisztérium szétbontásával, hozzátette: a miniszterelnök nem rögtönzött, mielőtt bármit lépett volna, szándékát egyeztette vele. - Mikor került erre sor? - Egy hete. Nem vagyok politikus, nem célom reklámot csinálni a személyének, de Horn Gyulát én mindig abszolút korrekt embernek ismertem, annak tartom ma is. - Hogyan fogják most kettészelni a minisztériumot? - A történet lényege nem a szétválasztás, hanem az, hogy a miniszterelnök szeretne egy gazdaságstratégiai centrumot a kormányban. A minisztériumnak azzal kell szembenéznie, hogy az ipari blokk gyakorlatilag kiürült, hiszen a tulajdonosi jogokat az ÁPV Rt. gyakorolja, a vállalatok pedig a bankok kezében vannak. Nekünk lehetnek általános iparirányítási szempontjaink, tudhatunk gyönyörű iparpolitikai koncepciót gyártani, de eszközrendszerünk nincs. Tehát ha valaki azt, ami megmaradt az iparirányításból, ki tudja tölteni gazdaságstratégiai funkcióval, akkor a rendelkezésre álló apparátus hasznosan alkalmazható. Ezért csak azt ismételhetem, hogy teljesen egyetértettem a miniszterelnökkel. Nem is említi, hogy ön, amint elfoglalta a bársonyszéket, tehát már július közepén úgy nyilatkozott, hiba volt az ipari és a kereskedelmi minisztérium összevonása? Nemcsak ezt szoktam mondani, hanem azt is, hogy az Országos Tervhivatal megszüntetése szintén hiba volt. Minden nagyobb nyugati országban van valamilyen tervezési, stratégiai centruma a kormánynak, léteznek tervhivatalok, tervezési minisztériumok. Helytelenítem, hogy nálunk az OT-t ideológiai alapon megszüntették; ha a tervezési szó nem tetszett, el lehetett volna nevezni másképpen is. Tehát sem az Ipari és a Kereskedelmi Minisztérium összevonásával, sem pedig az OT megszüntetésével nem értettem egyet, és a most várható intézkedés mindkét dologra megoldás. - Júliusban viszont azt is kijelentette, hogy most nem tartaná célszerűnek a minisztérium kettéválasztását. - Való igaz, ezt is mondtam, nem vonom vissza. Nem lesz egyszerű a szétválasztás, mert éppen azokat a területeket, amelyek közösek voltak a két minisztériumban, részben összevontam, részben pedig éppen ott csökkentettem a létszámot. Szembe kell nézni azzal, hogy ha létesítünk egy új minisztériumot, az bizony többletlétszámmal és többletköltséggel fog járni. Gál Zsuzsa Érdekegyeztetést sürgetnek az oktatási szakszervezetek Érdekegyeztető bizottság felállításához kérték tegnap a miniszterelnök közbenjárását a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ), valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) vezetői. Horn Gyula a találkozón megígérte, hogy a szeptember 7-i kormányülésen kezdeményezni fogja e bizottság felállítását. MUNKATÁRSAINKTÓL Szöllősi Istvánné főtitkár elmondta, a PSZ vezetői a közoktatásban kialakult helyzetért részben Kuncze Gábor tavasszal a polgármesterekhez írt, leépítéseket „ösztönző” levelét, részben a művelődési tárca vezetőinek „szakmai felkészületlenségről” tanúskodó nyilatkozatait hibáztatta. Elmondta: a közoktatás átvilágításával a PSZ egyetértett, mivel eredményétől konkrét segítséget remél a közoktatás szükséges átszervezéséhez. Az átvilágítás eredménye, elemzése a mai napig nem került nyilvánosságra, miközben az abból önkényesen leszűrt következtetéseket a minisztérium vezetői sok helyütt „megszellőztették”. A PSZ-t a minisztérium nem vonja be az adatok elemzési munkálataiba, illetve a feladatok meghatározásába, vezetői ezért fordultak a miniszterelnökhöz, járjon közben, hogy a közoktatásban valódi érdekegyeztetés születhessék. A PSZ szerint a közoktatás működőképességét csak a normatíva jelentős emelésével lehet megteremteni, nem az önkormányzatok szja-részesedésének növelésével. A PDSZ véleménye viszont az, hogy a közoktatás finanszírozásának központosítása éppen az ellenkező hatást váltaná ki - mondta Szakács Péter a szervezet sajtótájékoztatóján. Új választásokra készül a nemzeti szövetség A Nemzeti Szövetség Magyarországért Egyesület a pártok felett álló mozgalom amely a nemzeti centrum kialakítása érdekében jött létre - mondta Torgyán József, az FKGP elnöke, az egyesület megalakulását bejelentő, a kisgazdák Belgrád rakparti székházában tartott sajtótájékoztatóján. Torgyán elmondta, a mindinkább széteső MSZP-SZDSZ kormányzattal szemben valódi alternatívát a nemzeti szövetség jelenthet, amelyet a napokban alakítottak meg, s amelyhez csatlakozott az MDF és a KDNP nemzeti szárnyát megjelenítő személyiségek közül - a tájékoztatón magánemberként jelen lévő - Hasznos Miklós, Schamschula György és Balaton Péter. Torgyán szerint a szövetség pártok felett álló mozgalom, amely a nemzeti centrum kialakítása érdekében jött létre. Tagjai közé várják a nemzeti gondolkodást előtérbe helyező civil szervezeteket és magánszemélyeket, de az egyesület közeljövőben megalakuló ügyvivői testülete semmiféle szélsőséges erőkkel nem kíván tárgyalni. A kisgazdák elnöke úgy vélte, ez a mozgalom a következő választásokon esélyes szövetségként léphet a polgárok elé. Hasznos elmondta: az FKGP, az MDF és a KDNP együttműködése az önkormányzatokban és a párt alapszervezeteiben már több helyütt is megvalósult, éppen ezért szükségesnek tartja az összefogás megjelenítését a nagypolitikában is. Schamschula és Balaton egyaránt megerősítette: az egyesületből senki sem kíván új pártot létrehozni, az egyre súlyosbodó gazdasági és erkölcsi válság követeli meg az ellenzéki összefogás megteremtését. A Népszabadság kérdésére, miszerint az MDF és a KDNP vezetőségének tudomása van-e arról, hogy a jelenlévők csatlakoztak a nemzeti szövetséghez, Hasznos elmondta: előzetesen konzultált Giczy György elnökkel, aki természetesnek vette, hogy a KDNP egyik parlamenti képviselője csatlakozik ehhez a mozgalomhoz. Schamschula és Balaton úgy válaszolt: hivatalosan az MDF vezetését nem értesítették szándékukról, de a párt számos prominens személyisége, akiket nem kívántak megnevezni, támogatta döntésüket. Bednárik Imre RÖVIDEN Az MSZOSZ nyerte a választásokat A májusban tartott üzemi tanácsi választásokon a leadott 5 368 945 szavazatból, 3 573 672-ot kapott a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége. Ezzel az MSZOSZ az összes szavazat 66,56 százalékát szerezte meg - mondta Hajdú Attila, az MSZOSZ jogi irodavezetője, a szakszervezeti konföderációk által létrehozott országos választási bizottság elnöke tegnap, a választások eredményét ismertető sajtótájékoztatón. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége végzett a második helyen, a szavazatok 20,34 százalékát szerezvén meg. Harmadik lett a Liga Szakszervezetek 6,4 százalékkal. (A. Z.) Fodor Gábor művelődési miniszter nem érti Szöllősi Istvánná azon kérését, hogy a Pedagógusok Szakszervezete is részt kíván venni a közoktatás átvilágításával kapcsolatos felmérés értékelésében. Az MKM sajtóirodája szerint a PSZ szakértője tanácsadóként május óta részt vett a felmérés munkálataiban. Elviselhetetlen közalkalmazotti terhek A személyi jövedelemadó-rendszer jelenlegi formájában működésképtelen. A közigazgatásban a további létszámleépítések csak a szakmai színvonal csökkenése árán valósíthatóak meg - ezt emelte ki Michalkó Péter, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége elnöke tegnap, a költségvetési szférában felmerült feszültségekről tartott sajtótájékoztatón. Az elnök kijelentette: olcsó állam nincs, ha a közintézmények nem kapnak nagyobb támogatást, úgy a jövőben nem lesznek képesek ellátni háttérteremtő funkciójukat. Bár Michalkó véleménye szerint a közalkalmazottak fegyelmezettek, nem akarnak a társadalom egyéb rétegeinél aránytalanul nagyobb terheket viselni. (Munkatársunktól) ti Egyenlő jog, egyenlőtlen kereset Az ENSZ Nők IV. Világkonferenciáját 1995. szeptember 4. és 15. között rendezik meg Pekingben Cselekvés az egyenlőségért, fejlődésért és a békéért címmel. A világkonferencia része az ENSZ égisze alatt létrejött rendezvénysorozatnak, amelynek keretében korábban környezetvédelmi, népesedési, illetve szociális problémákkal foglalkozó világtalálkozókra került sor. Erről Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter - aki egyben a magyar delegáció vezetője - számolt be tegnap a sajtó képviselőinek. Kósáné elmondta: a Magyar Köztársaság polgárai egyenjogúak, de az egyenlőséghez való jog nem jelent egyenlő lehetőségeket. Véleménye szerint egyenlő munkáért egyenlő kereset jár, de a gyakorlatban a nőknek kevesebbet fizetnek. (T. A.)