Népszabadság, 2000. április (58. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-01 / 77. szám
NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA - ÁLLÁSPONT 2000. ÁPRILIS 1., SZOMBAT 3 Sok a kapu, de nincs elég nyitva Az osztrákok buszterminál építését sürgetik Hegyeshalomnál Ausztria elégedett a határátkelés ütemével, mi nem vagyunk azok. A magyar belügyminiszter szerint nem a bevezetett regisztráció okoz néha tumultust, hanem az, hogy kevés sávot nyitnak. Az osztrák illetékes szerint az átkelőnél elegendő az osztrák csendőr. BÉCSI TUDÓSÍTÓNKTÓL A nickelsdorfi-hegyeshalmi határátkelő személyautó-forgalmának időnkénti lelassulását osztrák részről a magyar ellenőrzés tavaly bevezetett szigorításának rovására írják. Oskar Strohmayer ezredes, a központi csendőrparancsnokság vezetője az osztrákok hatáskörébe tartozó ellenőrzésnél - az ausztriai beléptetésnél - nem tapasztalt különösebb rendellenességet. A Népszabadság bécsi tudósítójának nyilatkozva cáfolta, hogy a határellenőrzést ellátó csendőrségnek létszámgondjai lennének. A nickelsdorfi az egyetlen határátkelő, ahol még mindig a csendőrség ellenőrzi az útleveleket, máshol a vámőrség vette át ezt a szolgálatot. Száztíz fős az itteni csapat, és ez megfelelő szervezéssel elegendő - teszi hozzá. A munkáltató, a belügyminisztérium minden munkaidő-, illetve túlóra előírást betart, így nem fél a szakszervezetek esetleges fellépésétől sem. Strohmayer ezredes, aki évek óta ugyanebben a funkcióban felelős a határ menti szolgálatért, dicséri a magyar Belügyminisztériummal kialakult jó együttműködést. A közelgő húsvéti, majd nyári forgalomnövekedést egyedül úgy lehet az utazóközönség számára elviselhetővé tenni, ha a helyszínen szolgálatot teljesítők mindig az igényeknek megfelelő számú kaput nyitnak meg. Ehhez osztrák részről mindig lesz megfelelő létszám - ígéri. Az országcsoportok szerinti külön sávok létesítését szinte lehetetlen a gyakorlatban megvalósítani, mert az autósok nem hajlandók tudomásul venni a sávbeosztást, s inkább azt a sort választják, amely a legrövidebb, vagy a leggyorsabban halad. Ez ellen semmilyen adminisztratív intézkedés nem hat — teszi hozzá. Úgy véli, valamit javítana a helyzeten, ha végre létrejönne a magyar oldalon az a buszterminál, amelyről osztrák kezdeményezésre már két éve megvan az elvi megállapodás. Nem érti, mi az akadálya a terv megvalósulásának. Az építkezés 12 millió schillinges költségét Ausztria fedezné, s az üzemeltetést is átvállalná, ám eddig a magyar részről illetékes Pézügyminisztérium még nem adta meg a hozzájárulást. A bécsi pénzügyminisztériumi államtitkár szóvivője lapunknak elmondta, a lassúbb áthaladás Schengen „ára”, ráadásul a vámosoknak sok munkát ad a cigaretta- és kábítószer-csempészet nem szűnő áradata. Szászi Júlia Mától automata segíti az útlevélkezelést Az automata útlevél-leolvasó rendszer mai üzembe állításával és munkaszervezési változásokkal jelentősen gyorsul a hegyeshalmi határátkelés - mondta tegnap Pintér Sándor belügyminiszter, aki a mosonmagyaróvári önkormányzat nyílt levelének hatására terepszemlét tartott a határon, és találkozott Ernst Strasser osztrák belügyminiszterrel is. Pintér Sándor sajtótájékoztatóján elmondta: az országban eddig 14 helyen állították munkába azt az automata leolvasórendszert, mely öt-tíz másodperc alatt biztonságosan ellenőrizni tud egy úti okmányt. Az év első felében várhatóan minden határállomáson ez a berendezés váltja fel a manuális útlevélkezelést. A miniszter megjegyezte: az utóbbi időben háromszor annyi körözött személyt fogtak el a magyar határokon, mint korábban. Pintér Sándor szólt arról is, hogy az osztrák-magyar államközi egyezmény alapján naponta ingázó munkavállalók és a vegyesvállalatoknál dolgozók átjárását megkönnyítik. Tervezik, hogy számukra a későbbiekben külön sávot is nyitnak Hegyeshalomnál - jelentette győri tudósítónk. Három ciánper van folyamatban KOLOZSVÁRI TUDÓSÍTÓNKTÓL Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter pénteken, romániai látogatásának befejeztekor a Népszabadságnak elmondta: a tiszai környezetszennyezéssel kapcsolatban három peres eljárás van folyamatban. Az egyiket, az előzetes bizonyítási eljárást a Pesti Központi Kerületi Bíróságon indították. Ebben már született bírósági döntés, mégpedig az, amely a szóban forgó eljárást elrendelte. E per során a bíróság legfontosabb feladata a bizonyítékok begyűjtése, mert azok Magyarország szempontjából minden más perhez rendkívül fontosak. A másik a nagybányai Aurul Rt. anyavállalatával, az Esmeralda céggel kapcsolatos eljárás. Az ausztrál cég öncsőd típusú eljárást jelentett ugyanis be, amelyet a múlt héten, kedden tárgyaltak Ausztráliában. Ausztrál ügyvédi irodát bíztak meg azzal, hogy a magyar érdekeket képviselje, és tudassa, hogy bár a kár összege még nem pontosan ismert, az Esmeraldával szemben jelentős magyar kárigények léteznek. A harmadik ügy, hogy februári romániai látogatásomkor kérésünkre a román hatóságok megindították az ismeretlen tettes elleni büntetőeljárást. De ahhoz, hogy ebben a büntetőeljárásban polgárjogi igényt érvényesítsen, vagy pedig polgári pert indítson, a magyar félnek sokkal több adatra van szüksége. Ezeknek a beszerzése azonban a román félnek is időbe telik, s ezért eddig a kért dokumentumoknak Magyarország csak egy részét kapta meg - pontosított a miniszter, aki egy hónappal ezelőtt Bukarestben kilátásba helyezte: Magyarország „egy-két napon belül” pert indít az Aurul ellen. Tibori Szabó Zoltán Cseh-lengyel katonai együttműködés Cseh-lengyel kormányközi bizottságot állítanak fel a két ország közötti hadiipari együttműködés fejlesztése érdekében - jelentették be tegnap a két állam Krakkóban tanácskozó védelmi és külügyminiszterei. Csehország és Lengyelország a hadfelszerelési tárgyak javításában, a kutatásban és a gyártásban is együtt kíván működni - közölte Vladimír Vetchy. A cseh védelmi miniszter a lehetséges közös programok között említette a radarrendszerek építését, páncélozott szállító járművek, az L-159-es cseh harci repülőgépek és a T-72-es harckocsik korszerűsítését. Janusz Onyszkiewicz lengyel nemzetvédelmi miniszter szerint nagyon fontos a légtérellenőrzés közös programja, azaz olyan radarrendszerek kiépítése a két országban, amely lehetővé teszi ezek együttműködését - írja az MTI. „Virtuális békefal” Párizsban PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL Harminckét nyelven, a többi között magyarul és tizenhárom ábécé szerinti írásmódban olvasható a „béke” szó a legújabb párizsi látványosságon. A Fal a békéért elnevezésű alkotást az Eiffel-torony közelében, a Mars-mező szélén csütörtök este Jacques Chirac köztársasági elnök jelenlétében adták át. A Clara Halter francia képzőművész kezdeményezésére született, üvegből, fából és rozsdamentes acélból készült szabadtéri látványosság Jean-Michel Wilmotte műve. - A békéről sokat beszélnek, de keveset tesznek érte. Azzal, hogy az emberek üzenetet küldenek, úgy érzem, már történik valami - hangoztatta Clara Halter. A művész elmondta, hogy a párizsi Fal a békéért alapötletét a jeruzsálemi Siratófal adta. A két fal azonban egy lényeges dologban különbözik egymástól. Míg Jeruzsálemben csak személyesen, a kövek repedései közé rejtve lehet elhelyezni egy üzenetet, addig a Szajna partjára már elsősorban az információs társadalom kommunikációs eszköze, az internet (http://www.murpourdelapaix.com) viszi el az akár mobiltelefonról is elküldhető személyes gondolatokat. A műalkotásra harminc képernyőt szereltek fel, a látogatók ezeken olvashatják a világ különböző tájairól beérkező elektronikus üzeneteket. A nem mindennapi vállalkozást a Cartier Modern Művészeti Alapítvány, valamint több távközlési és divatcég támogatta. Dési András Tiberi, Párizs polgármestere és Chirac francia államfő felavatja a falat FOTÓ: MTI/AP - LAURENT REBOURS • T Örvény „Senki sem tudja, ki számít határon kívüli magyarnak.” A közlés, amely e lapban jelent meg, kegyes csalás. A „határon kívüli” megszorítás nyugodtan mellőzhető. A kérdés az, ki számít magyarnak. Akárhol éljen is. Ezt a státustörvénynek kellene hamarosan rögzítenie. Érdekes lesz. Éspedig azért, mert a státusra (hogy ti. „magyarnak” számít-e valaki) pályázni kell. Vagy azzal, hogy magyarnak vallja magát, vagy azzal, hogy „bizonyos fokon” beszéli a magyar nyelvet. Vagy mindkettővel ez a könnyebb. Ha a pályázat eredményes, annak haszna lesz. Anyagiakban mérhető. A státustörvénynek rendelkeznie kell mindama előnyökről, amelyeket a határon túli magyarok élvezhetnek. Ha nem tenné, értelmetlenné válna. Az egész törvény az előnyökről szól majd. Ennek szól az alábbi kommentár. Gyarló emberek vagyunk. Mutassanak nekem olyan románt, aki nem hajlandó adott esetben magyarnak vallani magát csak azért, hogy a honi nyomorúságból elmenekülve munkát vállalhasson nálunk vagy ingyen elmehessen egy múzeumba, esetleg megnézni a koronát. (Plusz spórolás , plusz hamburger) Szíveskedjék mindenki levetni a maga romantikus képzeteit. Nincs olyan, hogy büszkén vállalom az idegenségemet Magyarországon, még ha pénzbe kerül is. Kevés ugyanis a pénzem. Ha nekem azt mondták volna hajdanán, hogy ha bevallom az egyetlen német nagymamámat, akkor az NSZK-ban ingyen jutok ehhez vagy ahhoz a lehetőséghez, megtettem volna. Na most, Romániában vagy Szlovákiában elég nagy tömegben lelhetők fel olyan állampolgárok, akik (a német meg az izraeli mintából indulok ki) fel tudnak mutatni egy-egy magyar felmenőt. Lehet, hogy ezt eddig eltitkolták, de ha haszon származik belőle, büszkélkedni fognak vele. Magyarnak vallják magukat, és még csak levegőt se vesznek. Minálunk néhányan úgy képzelik, hiábavalóan, mert majd az RMDSZ meg a SZMK vagy VMSZ megmondják, hogy eddig semmi köze sem volt az illetőnek a magyarsághoz. Remek, de bajos. Bajos ilyen jogosítványt adni a határon túli magyarok szervezeteinek. Mert ha „kétségek” merülnek föl, akkor majd az illetők „hálásak lesznek” e szervezetek funkcionáriusainak, hogy számukra kedvező döntést hozzanak. Láttunk már ilyet. Profán és cinikus, ha nem épp blaszfém érvelés, mondhatják erre önök. Igen, az, mert a probléma ilyen. A státustörvény alkotóit le fogja rántani a dilemmák örvénye. Főként, ha a nyelvről van szó. Tucatjával ismerek olyan, „fajilag” kifogásolhatatlan, másod- vagy harmadgenerációs magyarokat, akik nem vagy alig-alig értik a felmenőik nyelvét; igaz, már a szüleik se igen értették. (És tucatjával olyan szlovákokat, románokat, szerbeket, akik anyanyelvi fokon beszélnek magyarul. De maradjunk az előbbieknél.) Ők készek „magyar származásúnak” vallani magukat, főként olyan helyeken (például Amerikában), ahol ebből se hátrány, se előny nem származik. Sőt még arra is készek, hogy megtanulják az elfeledett ősök nyelvét - ezt például a lengyelek magas fokon gyakorolják. Az ilyeneket - általában nyugatiak lévén - nem a haszonszerzés vezeti, hanem a romantikus gyökérkeresés. De kiböktem, hogy éppenséggel vezetheti. Ha például egy kifogástalanul magyar származású, ámde magyarul alig beszélő tengerentúli magyar (ő is határon túli, nemde?) a maga középiskolai végzettségével, de cége erős támogatásával állást akar itthon vállalni egy olyan poszton, ahová számos, felsőfokú végzettséggel bíró magyarországi magyar is jelentkezne, akkor a hatóságunk - a státustörvény bevezetése után - mit is tenne? Alkalmazná a külföldiekre vonatkozó előírást, amely az illetőt ma még - diszkvalifikálná? Vagy magyarnak tekintené, és szemet hunyna a diplomahiány fölött? De fölösleges e kacifántos példa, hiszen elég egy zsebszerződés, ha majd a legalizáláson múlik a földdarab - irány a hivatal a státuspapírokért! Csak figyelmeztetni akarom a jogalkotót, hogy millió buktató, rés, szakadék van ebben az ügyben. Hangsúlyozni szeretném: állampolgársági, útlevél-juttatási, letelepedési előnyök nélkül semmit sem ér az egész. Ha ezek nincsenek, semmi sincs. Aki magyarnak érzi, gondolja, vallja magát, jöjjön ide, települjön le, kapjon állampolgárságot, útlevelet, indulási segélyt. Van itt elég hely. Egyébiránt pedig a magyar állam ne tegyen különbséget a romániai román és a romániai magyar között, mert akkor - mint az EU bölcsei megmondták nekünk - egy szép nap arra ébred, hogy a román hatalom is származás szerint fog különbséget tenni a román állampolgárok között, s majd arra hivatkozik, hogy ez jogszerű reváns. Aczél Endre Hajlam Most már szinte biztos, hogy rövidesen áttörés következik be a korrupció elleni harcban, miért pont abban ne következne be, ugye, a hatásmechanizmus alighanem hasonló lesz, mint a szervezett bűnözés esetében, amikor is Pintér Sándor puszta látványától összecsinálta magát a maffia színe-java, és lélekszakadva menekült kifele az országból, kisebb dugót okozva Hegyeshalomnál; már csak a nyilvánvalóan SZDSZ-es befolyás alatt álló BBC von le téves következtetéseket a szórványos leszámolásokból és az éjszakai szórakozóhelyeket megtöltőhatatlan, arannyal bőven futtatott, szétnerobotozott testű fiatalemberek láttán. A rendőri korrupcióra pedig a következőképpen méretik döntő csapás: a BM-kórházban készült pszichológiai tesztekkel jól letesztelik a rendőröket, hajlamosak-e a korrupcióra. Nyilván életszerűbbnél életszerűbb szituációkban teszik majd próbára a rendőröket. 1. Ön egy vidéki kisváros rendőrkapitánya. A kapitányság felújítását finanszírozó alapítvány elnöke egy közismert, ámbátor büntetett előéletű nagyvállalkozó lesz, aki ásványvíz- és körömlakklemosó-nagykereskedelemből három hét alatt százmilliárdos magánvagyonra tett szert. A) Felújíttatja a kapitányságot, se szó, se beszéd, a szépségverseny helyi döntőjében pedig a közismert nagyvállalkozó mellett foglal helyet, majd együtt távoznak az öltözők irányába, egy centrumos zacskó kokainnal. B) Közös CD-t ad ki a vállalkozóval, gyerekműsorokban lépnek fel, egyidejűleg építkezni kezd a város főterén, valamint a Balaton partján. C) Visszautasít mindenféle segítséget, és továbbra is Riga 4-es segédmotorkerékpárján jár dolgozni reggelente, havi bruttó harminchatezerért. 2. Közúti ellenőrzésen lefülel egy közveszélyes trabantost, akinek hiányzik a bal hátsó sárvédő gumija, és kérésre nem tudja bemutatni az elsősegélydobozát. Mit mond? A) Nézze, ha följelentem, ötven évre elveszik a jogosítványát, és mindenféle megalázó pszichológiai teszteken kell majd részt vennie, ahol unatkozó negyvenes doktornők szórakoznak majd a nemi életén. Vagy rendezhetjük itt a helyszínen. B) Száguldozunk? Száguldozunk? Sárvédőnk meg sehol? Ejej. A bírság összege csak ezrekben mérhető. C) Szálljon ki! Kezeket a kocsira! Lábakat szét! Figyelmeztetem: jogában áll hallgatni... Vélhetően egyébként azokat a rendőröket fogják leginkább hajlamtesztelni, akik ez utóbbi szituációval találkoznak gyakran. Ki lesz húzva a probléma méregfoga, hogy egy BM-kompatibilis nyelvi leleménnyel éljünk. Nem az alulfizetettség, az össztársadalmi hagyományrendszer meg a reménytelen bürokrácia sűrű katyvaszából nő ki a korrupció, nem, hanem hajlamból. (Megjegyzem, ha hasonló elvek alapján vizsgálnák az erőszakos nemi közösülés vagy a könnyű testi sértés bűncselekményeket is, jó páran bajban volnának.) A hajlamvizsgálat azért is felettébb hasznos dolognak ígérkezik, mert annak semmiféle munkajogi vagy egyéb következménye nem lehet. Ha mégis, akkor sem volna nagy baj, ezt a vizsgálatot is alulfizetett BM-dolgozók csinálják, egy ötezres a köpenyzsebbe, aztán mehetünk tovább. Uj Péter