Népszabadság, 2000. május (58. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-02 / 101. szám
26 oldal jt VV^i/ Ma: Munkakör / Computertechnika Jji ÁRA: 68 FORINT Jmr ---------------------------------------------------------------------——--------------------- • 2000. MÁJUS 2., KEDD ORSZÁGOS NAPILAP LVIII., 101. SZÁM, ELSŐ KIADÁS A Nap Témái A világ igazai közé fogadják Csedrik Balázs nagyapját és nagyanyját ma a világ igazai közé fogadják. A tizenkilenc éves fiú büszkeséggel és szomorúan gondol családjának a történetére. Egy Izraelből váratlanul érkező levél hatására kedvet kapott a múlt faggatásához. 7. oldal Bánlak: etnikumközi megértés A Bánságban lévő bánlaki kastélyban rövidesen hat ország közös kulturális központja nyílik meg. Programjáról is nyilatkozik lapunknak Ion Caramitru román művelődési miniszter. Szerinte a magyar-román kulturális kapcsolatok még soha nem voltak olyan jók, mint most: ősszel Strasbourgban közös kiállítást is rendeznek az erdélyi örökségről. 10. oldal Megtalálták a hegymászók holttestét Az ausztriai Heiligenblut hegyi mentői a Ferenc József-csúcshoz vezető úton, a Fensterbach-patak mellett megtalálták a márciusban eltűnt három magyar hegymászó holttestét. Az olvadás tette lehetővé, hogy a lavinák hótömege alatt a korábban is feltételezett helyen rájuk bukkanjanak. Hamvaikat a hét közepén szállítják haza. 22. oldal Bátorfi és Tóth aranykeretben Aranyérmet szerzett a brémai asztalitenisz Európa-bajnokságon a Bátorfi Csilla, Tóth Krisztina páros. Miután mindketten tagjai voltak a győztes csapatnak is, két elsőséggel - a svéd Peter Karlsson társaságában - az Eb legeredményesebb játékosai lettek. 26. oldal Kisvasutak Kánaánja Az összes kisvasutat sikerült életben tartani az elmúlt tíz évben Magyarországon. Ez egész Kelet-Közép-Európában egyedülálló. Ma húsz járat közlekedik országszerte, annak ellenére, hogy üzemeltetésük - részben az évtizedekig elmaradt felújítások miatt - továbbra is veszteséges. MUNKATÁRSUNKTÓL A múlt század végén építették ki az első teherszállításra szolgáló kisvasutakat: a bányák és erdészetek több ezer kilométernyi keskeny nyomtávú sínpárt fektettek le, közülük többet már a húszas-harmincas években turisztikai célokra is használtak. Akkor több mint ötven kisvasút üzemelt az országban. A hatvanas években többségüket felszámolták, összesen húsz vonal élte meg a nyolcvanas évtized végét. Minden gazdasági probléma ellenére még ma is mind a húsz vonalon járnak a szerelvények, az elmúlt évtizedben egyetlen járatot sem számoltak fel. Ezzel Magyarország a környező országok között egyedül áll: Romániában például több mint húsz kisvasút szűnt meg a kilencvenes években. Az elmúlt években egyébként egyre többen, tavaly mintegy 1,5-2 millióan utaztak ezeken a járatokon. A vonalak közül négy a MÁV, a többi erdészetek vagy a helyi önkormányzatok tulajdonában van. Programsorozattal... folytatás az 5. oldalon Tíz esztendeje szabad parlament Szabad György az emelkedő nemzet jövőjének új biztosítékairól MUNKATÁRSUNKTÓL A demokratikus intézményrendszer életképességét puszta fennmaradása is igazolja, mert közakaraton alapul, mert az ország egésze elfogadta. Ezt jelzi három vitathatatlanul szabad választás, s az egymást követő kormányok életképessége - jelentette ki Göncz Árpád köztársasági elnök hétfőn a budapesti Operaházban az első szabadon választott Országgyűlés megalakulásának tizedik évfordulójára rendezett ünnepségen. A megemlékezésen megjelent Orbán Viktor kormányfő, az első szabadon választott és a jelenlegi parlament számos képviselője, az elmúlt tíz év kormányainak több minisztere, valamint a diplomáciai testület tagjai. Az államfő felhívta a figyelmet: aligha állítaná bárki is, hogy ez a tíz esztendő demokráciánk fejlődésében a végső állomást jelentené: a kormányok eddig is követték egymást, követni fogják ezután is. Szabad György, az első szabadon választott Országgyűlés elnöke a Szent István-i államalapítás, az ezt követő jogfejlődés, a reformkor, majd az 1848-49- es szabadságharc folytatásaként értékelte a tíz évvel ezelőtti eseményeket. Felhívta a mostani és az elkövetkező parlamentek tagjait, hogy őrizzék meg ezeket az értékeket, és csak olyan módosításokat hajtsanak végre, amelyek új biztosítékokkal látják el az emelkedő nemzet jövőjét. Áder János, a jelenlegi Országgyűlés elnöke elmondta, fiatal polgári demokráciánk születésének napján az emelkedettség mellett azzal is tisztában voltunk, hogy a szovjet csapatok még Magyarország területén tartózkodnak, illetve, hogy a szocializmus kifizetetlen számláit nekünk és gyermekeinknek kell majd kamatostul kifizetni. A házelnök szerint a következő tíz év feladata megteremteni mindenki számára az elérhető polgári jólét lehetőségét. A beszédek után Áder János felvágta a parlament képével és tíz gyertyával díszített születésnapi tortát. Göncz Árpád köszöntője az évfordulón FOTÓ: GÁRDI BALÁZS Gyorsuló földfoglalás Zimbabwéban Kiküldött munkatársunk, Pogár Demeter hararei jelentése A földfoglaló veteránok és a fehér birtokosok között az erőszakos cselekmények beszüntetéséről született megállapodás után a zimbabwei kormány a hét végén úgy döntött: felgyorsítják a fehérek farmjainak elkobzását. A Zimbabwei Szakszervezetek Kongresszusa az utóbbi húsz évben hagyományossá vált május 1-jei felvonulások előestéjén ezúttal arra szólított fel mindenkit, hogy maradjon otthon, „mélyedjen el és imádkozzon a békéért, a társadalmi haladásért és a jelenlegi problémák tartós rendezéséért”. Ennek ellenére a főváros, Harare elővárosaiban gyűléseket tartottak, s például Kawadzanában Morgan Tsvangirai, az ellenzéki Mozgalom a Demokratikus Változásért (MDC) vezére arra szólította fel a szakszervezeteket, hogy az ellenzéket támogassák a küszöbönálló választásokon Robert Mugabe kormányzó ZANU-PF pártjával szemben. A szakszervezetek elővigyázatosságát egyébként az indokolta, hogy a hét végén két politikai nagygyűlésen is verekedés tört ki a ZANU-PF és az MDC szimpatizánsai között. Mint emlékezetes, a súlyos belpolitikai válság miatt két hete lefújták az ország függetlenségének jubileumi megünneplését is. A földfoglalók és a farmerek közötti pénteki megállapodás nyomán az utóbbiak körében némi megnyugvás volt tapasztalható. Az utakon azonban már szombaton primitív szúró- és vágóeszközökkel felfegyverkezett fekete csapatok mozgását lehetett megfigyelni. A Népszabadság tudósítója által felkeresett Harare környéki földbirtokosok reménykedtek, hogy talán mégsem veszítik el mindenüket. Este azonban telefonon közölték: a hívatlan vendégek megérkeztek, menekülniük kellett. Mugabe... folytatás a 2. oldalon Torgyán nemet mondott, Orbánnal tárgyal Az FKGP országos nagygyűlése Torgyán Józsefet jelölte köztársasági elnöknek, ő azonban elutasította a felkérést. A kisgazda pártelnök Orbán Viktor miniszterelnökkel kíván megegyezni az új államfőjelöltről. Továbbra is Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke a legesélyesebb arra, hogy az FKGP és a Fidesz közös köztársaságielnök-jelöltje legyen - értesült lapunk. MUNKATÁRSUNKTÓL Szombaton a Független Kisgazdapárt országos nagygyűlése egy ellenszavazattal, két tartózkodás mellett Torgyán József pártelnököt jelölte köztársasági elnöknek. Az FKGP a Fidesszel kötött koalíciós szerződés szerint jogosult arra, hogy jelölést tegyen a hivatalából távozó Göncz Árpád utódjára. Torgyán József „nehéz szívvel ugyan”, de visszautasította a felkérést, mondván: most még miniszteri és pártelnöki kötelezettségei teljesítését többre tartja jogainál. - Ülhetek-e a babérjaimon, mint aki befejezte munkáját, vagy tovább kell küzdenem céljaim elérésében? Olyan erős-e már hazánkban a nemzeti-konzervatív, ökumenikus-keresztényi irányzat, hogy a kisgazdapárt elnöke kivonulhat a politikából? - vetette fel, majd kijelentette: - Ma még sziklaszilárdan kell állnom a magyar politikai élet bolsevista restaurációtól átnedvesedett gátrendszerén. Ha vállvetve álljuk a Fidesszel azokat a rohamokat, amelyeket a báránybőrbe bújtatott farkasok intéznek ellenünk, akkor a 2002-es választásokon bebiztosíthatjuk a magyarság jövőjét. A nagygyűlés előtt mondott beszédében rendkívül korrektnek nevezte az FKGP kapcsolatát a Fidesszel, és hitet tett egy több ciklusra szóló koalíció mellett. A kisebbik kormánypártról azonban azt mondta: sajnálatos, de tény, hogy az MDF Janus-arcú politikát tanúsít, a koalíció tagjának állítja magát, de az ellenzék érdekében politizál. (A Vasárnapi Újság című rádióműsorban ugyanerről úgy fogalmazott, hogy „Dávid Ibolya gyűlölködő magatartása és nyilatkozatai rendkívül komoly mértékben veszélyeztetik a többpárti parlamenti demokráciának a nemzeti elkötelezettség iránti politizálást folytató részét”). Beszédében felhívta a helyi FKGP-vezetők figyelmét: a kisgazdapárt politikájába semmilyen körülmények között nem férhet be sem az MSZP-vel, sem az SZDSZ-szel való együttműködés. Elutasítása ellenére Torgyán még lehet az FKGP államfőjelöltje. A küldöttek ugyanis - miután pártelnökük magához vonta a szót, és személyesen érvelt a határozat mellett - megszavazták, hogy az elnök előterjesztésére az elnökség dönthet az új jelölt személyéről. Ha azonban a jelölésnél „nem látnák biztosítottnak az FKGP hosszú távú érdekeit”, automatikusan érvénybe lépne a nagygyűlés döntése, s a pártelnök lenne az államfőjelölt. Torgyán... folytatás a 4. oldalon Május 1.: együtt ünnepeltek a szakszervezetek Országszerte majálisokat szerveztek a munka ünnepén. A nyarat idéző melegben a Városligetben a hat szakszervezeti konföderáció tíz év után először együtt ünnepelt május 1-jén. Ezúttal a Munkástanácsok is csatlakozott a szakszervezetek ünnepségéhez. Sándor László, az MSZOSZ elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta: a hat szövetségnek sikerült félretennie a nézeteltéréseket, demonstrálva, hogy képesek együtt fellépni a közös érdekekért és célokért. Levélben üdvözölte az együttműködést erősítő szakszervezeti szövetségeket Göncz Árpád államfő. Levelét Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke olvasta fel. Az államfő ebben aláhúzta: a kormányzati szerveknek el kell ismerniük a szakszervezetek és az állam együttműködésének fontosságát, és a társadalmi szolidaritás jegyében vállvetve kell keresniük a munkanélküliség mérséklésének lehetőségeit. K. J. E. Részletek a 4. oldalon Szabó Endre, Vígh László, Palkovics Imre, Sándor László, Borsik János és Gaskó István az élen FOTÓ: GÁRDI BALÁZS