Népszabadság, 2000. szeptember (58. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-01 / 205. szám
2 Távirati Stílusban BEFEJEZŐDÖTT a vallási vezetők New York-i világtalálkozója. A mintegy ezer résztvevő zárónyilatkozatot írt alá a világbéke melletti elkötelezettségről, valamint a különböző vallások közötti egyenrangúságról. A dokumentum elítél minden erőszakos cselekményt, különösképpen az olyat, amit valamely vallásra hivatkozva követtek el. (MTI) POKOLGÉP ROBBANT a Fülöp-szigetek déli részén fekvő Kabacan város piacterén, megsebesítve legalább tizenhárom embert. A merényletet a rendőrség szerint a szakadár Moro Iszlám Felszabadítási Front gerillái hajtották végre. (MTI) TIZENÖT HALOTT és ötven sebesült a vesztesége Csecsenföldön az orosz szövetségi erőknek az elmúlt hét napban. Ez körülbelül megfelel az előző hét statisztikájának, vagyis a harcok intenzitása nem csökkent. Az orosz hadvezetés szerint a csecsenföldi tűzfészket és az ellenállást már rég felszámolták volna, ha a lázadók nem kapnának külföldről fegyvereket, pénzt és zsoldosokat. (MTI) MEGTARTHATJÁK a szeptember 24- én esedékes jugoszláv szövetségi és elnökválasztásokat Koszovó szerbek lakta részén is. Milosevics elnök egyik főtanácsadója szerint mintegy ötszáz szavazókörzetben lehet majd voksolni a tartományban. Bernard Kouchner, a koszovói ENSZ-közigazgatás vezetője szerint azonban bármilyen szavazáson Koszovó egész lakosságának, így az albánoknak is részt kell venniük. (Reuters) KIUTASÍTOTTAK Oroszországból két észt diplomatát, válaszul arra, hogy Tallinn két orosz diplomatát vádolt meg „a diplomáciai státussal össze nem egyeztethető tevékenységgel”. (MTI) NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2000. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK Szuverenitás a Templom-hegyen Jeruzsálem státusa a palesztin-izraeli rendezés csúcsa Diplomáciai tanácskozásokon több terv és javaslat merült fel, hogy a szeptember 5-i ENSZ-közgyűlésig, illetve szeptember 13, a palesztin önállóság tervezett kikiáltása előtt megoldást találjanak Jeruzsálem problémájának rendezésére. TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL Ehud Barak izraeli miniszterelnök tegnap is találkozott - 48 órán belül másodszor - Dennis Ross amerikai megbízottal. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök ugyanakkor Párizsba repült, hogy megnyerje Jacques Chirac francia államfő támogatását tervéhez, amelynek alapja a szuverenitás felosztása Jeruzsálemben. Clinton elnökkel folytatott hét eleji megbeszélésen állítólag Mubarak meggyőződött arról, hogy Ehud Barak Camp Davidben igen jelentős kompromisszumkészségről tett tanúbizonyságot. Ezek után Mubarak megígérte Clintonnak, hogy igyekezni fog rávenni Jasszer Arafatot, hogy rugalmasabb álláspontot foglaljon el. Clinton állítólag egy új javaslattal is előállt Kairóban. A javaslat alapja az az ötlet, amely a másfél éve elhunyt Husszein jordán királytól származik, aki pár évvel ezelőtt felvetette: a jeruzsálemi Templom-hegy olyan sok vallás hívője számára szent, hogy ott „csak isteni szuverenitásnak szabadna érvényesülnie”. Az amerikaiak most állítólag azt javasolják, hogy a Templom-hegy fölötti szuverenitás meghatározatlan maradjon, míg a világi közigazgatási jogokat felosztanák Izrael és a palesztinok között, többé-kevésbé a mostani valós helyzet alapján. Az „isteni szuverenitás” javaslatát egyes izraeli és palesztin politikusok egyaránt „megfontolandónak” tartják. Fejszal Huszein, a palesztin hatóság Jeruzsálem ügyeiért felelős vezetője az izraeli „Béke most” mozgalom vezetőivel tartott megbeszélésén ismertette részletes rendezési tervét, amely szerint Jeruzsálem 1967 előtti területéből nemcsak a Siratófal és az óvárosi zsidó negyed, hanem az azóta Kelet-Jeruzsálemben felépült új zsidó lakótelepek is izraeli fennhatóság alá kerülnének. A Béke most képviselői - ha nem is értettek egyet Huszein tervének minden részletével — komolyaknak és őszintéknek értékelték szándékait. Izraeli kormánykörök azonban úgy vélik, hogy nem várható áttörés szeptember 5-e előtt, amikor is Clinton külön-külön találkozni fog New Yorkban Barakkal és Arafattal, és azután talán sor kerül egy „hármas csúcsra” is. Yehuda Lahav Efrajim Kishon, vagyis Kishont Ferenc ismert magyar származású izraeli író rokonszenvét fejezte ki Jörg Haider és pártja, a szélsőjobboldali osztrák Szabadság Párt iránt. A hírt Peter Sichrowski, a Szabadság Párt zsidó származású főtitkárhelyettese közölte a sajtóval. „Kishon nemcsak általam nagyra becsült író, hanem egyike a legnagyobb támogatóinknak” - mondta Sichrowski. Személyesen még nem találkozott ugyan az íróval, de telefonbeszélgetésük során Kishon azt mondta neki: „Meg vagyok győződve, hogy ön nagyon fontos munkát végez. Szívből kívánom, hogy sikerrel járjon.” Kishon fia, dr. Ráfi Kishon a tel-avivi osztrák nagykövetség útján üdvözölte Sichrowskit, Haidert és pártját. Az éppen Izraelben tartózkodó Efrajim Kishon megerősítette Sichrowski állítását. „Úgy vélem, hogy Izrael eltúlzott reagálása Ausztriával szemben cirkuszba illő mutatvány volt” - mondta az író a Yediot Ahronot tudósítójának. „Nem bánom, ha ezek után engem is nácinak nyilvánítanak” - mondta Kishon. JERUZSÁLEM, A MEGOSZTOTT VÁROS Jeruzsálem óvárosát a századok során idetelepült különféle vallású csoportok felosztották egymás között. Ez is magyarázza, hogy miért olyan nehéz meghúzni a választóvonalat Izrael és a jeendő palesztin állam között. Amerikai hajók az Adrián ZÁGRÁBI TUDÓSÍTÓNKTÓL Montenegró államelnöke, Milo Djukanovics tegnap Dubrovnikban folytatott eszmecserét Javier Solanával, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai képviselőjével. A találkozóra azért nem Montenegró területén került sor, mert a politikai helyzet miatt a kisebbik jugoszláv tagköztársaság nem szavatolhatja a magas rangú európai tisztségviselő biztonságát. Filip Vujanovics, Montenegró miniszterelnöke Dubrovnikban találkozott Bob Dole szenátorral, volt amerikai elnökjelölttel, aki támogatta a szövetségi választások podgoricai bojkottját. Dole-lal egy időben Zágrábban tárgyalt Joseph Ralstonnal, a NATO főparancsnoka a szeptember 25-re tervezett közös NATO-horvát hadgyakorlatokról, amelyeken amerikai hadihajók is részt vesznek. Djordje Zelmanovic Kiutasították a svéd Kiutasították Kubából azt a három svéd újságírót, akiket kedden vettek őrizetbe Havannában. Az újságírókat hivatalosan azzal vádolták, hogy turistavízummal érkeztek a szigetországba, és nem kértek engedélyt újságírói munkájukhoz. A svédek találkoztak több kubai ellenzéki újságíróval, és a hét elején szemináriumot is tartottak nekik a sajtószabadságról. Anna Lindh svéd külügyminiszter tegnap Fidel Castro kubai vezetőnek küldött levelében tiltakozott az eljárás miatt - írta a Reuters. A párizsi székhelyű Újságírók Határok Nélkül (RSF) szervezet úgy tudja, hogy Kubában negyven ellenzéki újságírót zaklatnak rendszeresen a rendőrök. Havanna szerint ellenforradalm újságírókat Kubából másokról van szó, akik az amerikai kormány támogatását élvezik, céljuk pedig a rendszer aláásása. Az RSF úgy tudja: tavaly 14 kubai újságíró menekült külföldre, több tucatot időnként letartóztatnak vagy házi őrizetben tartanak. Kubában jelenleg három újságíró tölti börtönbüntetését, egyiküket hat évre ítélték Castro elleni tiszteletlenségért. Eközben Havanna nemcsak Stockholmmal, hanem Washingtonnal is újabb vitába keveredett. Az Egyesült Államok a hét elején jegyzékben tiltakozott amiatt, hogy a Castro-kormányzat megakadályozta érvényes amerikai vízummal rendelkező állampolgárok kiutazását. Írásunk a kubai médiahelyzetről a 6. oldalon IMF-csatára készül Prága A cseh rendőrség rendfenntartó alakulatai egy elhagyott orosz laktanyában gyakorolják a tömegoszlatást. Több tízezer tüntetőre számítanak szeptember végén, a Nemzetközi Valutaalap közgyűlése idején fotó: reuters-petrjosek Megkezdődött Suharto pere HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Jakartában megkezdődött Suharto indonéz exelnök korrupciós pere, de a tárgyalást - a vádlott egészségügyi okokkal indokolt távolléte miatt - egy óra múltán elnapolták szeptember 14-re - jelentette az MTI. A volt államfőt „huszonkét orvos vizsgálta meg, és arra a következtetésre jutottak, hogy ügyfelünk beteg, így nem vehet részt a tárgyaláson” - mondta Suharto egyik ügyvédje. Az orvosi vizsgálatra röviddel a per kezdete előtt, Suharto lakásán került sor - írja az AFP. Jakartában házi készítésű pokolgép robbant egy üresen álló autóbuszban, mintegy 500 méterre a Suharto-per helyszínéül szolgáló mezőgazdasági minisztérium épületétől. Az Indonéziát 32 éven át, 1998-as kényszerű lemondásáig vaskézzel irányító Suharto ellen az a vád, hogy 571 millió dollárt sikkasztott el jótékonysági alapítványok útján, barátainak és családtagjainak juttatva a pénzt. Ha a vád beigazolódik, a volt elnök akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphat. ------------------Jf..................... .................Iliim W—i HIRDETÉS 1 ' ................................ AAi* nAnHAll Hívja ingyenes zöld számunkat minden munkanapon fVlIc I|UI1UUI • 17.00 és 20.00 óra között, és... M~W mh javasol'?•♦MI HALLGATUNK ÖNRE! f • T ingyenes zöldszám: /V / pénteken: Kovács László, 'S 1 _ J M I 06-80-200-902 Wr wWFfm hétfőn: Lendvai Ildikó, kedden: Simon Gábor, g w m wmszerdán: Baráth Etele, csütörtökön: Jánosi György, @ V.WTitk pénteken: Kökény Mihály várja az Ön telefonhívását. ■ mszp Budapest ** 13 Kolumbia nem lesz Vietnam - ígérte Clinton Cartagenában WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Clinton elnök kolumbiai útja komoly ellenkezést váltott ki, s összetűzéseket provokált a dél-amerikai országban. Az Egyesült Államok elnöke arról győzködte a helyi és az otthoni közvéleményt, hogy a segítségnyújtás nem nyit újabb vietnami típusú katonai jelenlétet. A kokainkínálat nyolcvan százaléka, s a keleti parti államokban piacra kerülő heroin nagy része Kolumbiából jut az Egyesült Államokba. A most beinduló majd egymilliárd dolláros katonai program ezt a kínálatot akarja csökkenteni. A Clinton-látogatásnak inkább jelképes jelentősége volt: meg akarta erősíteni Andres Pastrana elnök kormányzatát, amely nagyszabású gazdaságfejlesztési programmal akarja viszszaszerezni az ország feletti ellenőrzését. Cartagenában a hatóságok letartóztattak egy csoportot, akik egy kilencven deka robbanóanyagot tartalmazó bombát akartak felrobbantani az elnök által meglátogatandó városrészben. A felrobbanó szerkezet röplapokkal árasztotta volna el a karib-tengeri várost. Miklós Gábor Clinton kolumbiai kalapban FOTÓ: REUTERS - KIMBERLY WHITE