Népszabadság, 2001. október (59. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-01 / 229. szám

J* A VENDÉGLÁTÁS, SZÁLLODAIPAR, KÖZÉTKEZTETÉS ÉS KERESKEDELEM ESZKÖZEINEK LEGSZÉLESEBB VÁLASZTÉKA Diákok, neves szakács-és cukrászmesterek szakmai versenyei és bemutatói HACCP előadások, fórumbeszélgetések A HOVENTA LÁTVÁNYKONYHÁBAN sváb, drávaközi, erdélyi és palóc ételek Nyitvatartási idő: 10-18 óráig • Bejárat az I. kapun Legyen a vendégünk, hogy legyen vendége! Szervező: HOVENTA Kft. Tel.: (1) 263-71-1­­­20(11 -26) nemzetközi kereskedelmi ÉS VENDÉGLÁTÓTECHNIKAI SZAKKIÁLLÍTÁS BUDAPEST, 2001. OKTÓBER 2­6. Budapesti Vásárközpont B és D pavilon 2 NÉPSZABADSÁG FÓKUSZBAN 2001. OKTÓBER 1., HÉTFŐ Küszöbön az amerikai katonai akció? Az ENSZ BT határozata felhatalmazás a terrorizmus elleni globális fellépésre A hét végén az ENSZ Biztonsági Taná­csa amerikai kezdeményezésre olyan terrorizmusellenes határozatot foga­dott el, amely utat nyithat a szeptem­ber 11-i merénylet feltételezett szerve­zői és azok bujtogatói elleni katonai műveleteknek. A világszervezet dönté­se felhatalmazást adhat a terroristák és támogatóik elleni globális fellépésre. A sajtójelentések szerint Afganisztánt már gyakorlatilag bekerítették. WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az ENSZ Biztonsági Tanácsa döntése felszólítja a tagállamokat, hogy szüntes­sék meg és akadályozzák meg a terroriz­mus finanszírozását, fagyasszák be pénz­ügyi eszközeiket. A határozat megtiltja, hogy terroristákat toborozzanak és ké­pezzenek ki, vagy menedéket nyújtsanak a terroristáknak. A BT felszólítja a tagál­lamokat, hogy nyújtsanak egymásnak maximális támogatást a terroristák ellen folyó bűnügyi nyomozásban. A határozat az ENSZ-alapokmány hetedik fejezetére hivatkozik, amely felhatalmazza a BT-t arra, hogy fellépjen a szembeszegülőkkel - beleértve az erő alkalmazását is. A döntést több befolyásos ENSZ-tag­­állam sürgette. Arra hivatkoztak, hogy a globális veszélyt jelentő terrorizmus vi­lágméretű fellépést követel, amelynek a világszervezet határozata adhat csak le­gális alapokat. A tagállamok között eddig visszatetszést keltett az ENSZ-t fitymáló amerikai magatartás. Az utóbbi hetekben ebben is jelentős változás tapasztalható: az amerikai képviselőház rekordgyorsa­sággal szavazta meg a majd hatszázmillió dolláros USA-tagdíj befizetését is. Az ENSZ BT határozatát ellenszava­zat nélkül fogadták el. A küszöbönálló háborúskodáshoz nyilvánvaló támogatást ad Oroszország és Kína is. Amerikai be­számolók szerint Tádzsikisztánban állo­másozó orosz harckocsik máris lőttek tálib állásokat. Kína is rendkívül érde­keltnek mutatkozik: nyugati tartományai­ban jó ideje tapasztalnak olyan szepara­tista merényleteket, amelyeket kapcsolat­ba hoznak a Bin Laden-csoporttal, illetve afganisztáni kiképzőtáborokkal. A hét végi BT-döntés alighanem a kü­szöbönálló amerikai katonai fellépés fel­tétele volt. Itt azt latolgatják, hogy a bün­tetőakciót az ENSZ-határozatra hivat­kozva szövetséges műveletként jelentik majd be. Pervez Musharraf pakisztáni ve­zető is arról beszélt a CNN-nek adott va­sárnapi interjújában, hogy a hadművele­tek számára „kedvező lenne az ENSZ er­nyője”, illetve az Iszlám Államok Szer­vezetének együttműködése. A katonai felvonulás időközben gya­korlatilag a végéhez közeledik. A térség­ben immár harmincezer amerikai katona, 300 harci repülőgép és két tucat hadihajó állomásozik. A Corl Vinson és az Enter­prise repülőgép-hordozókon kívül két újabb is hamarosan a Perzsa (Arab)-öböl, illetve az Indiai-óceán vizeire érkezik. A Theodore Roosevelt a Földközi-tenger felé tart, a Kitty Hawk elhagyta a japán kikötőt. A repülőgép-hordozókon egyen­ként további hetven harci gép állomáso­zik. A Diego Garcia szigetén lévő tá­maszpontra B-52-es és B-1-es bombázó­kat vezényeltek. A térséghez közeli török és arab támaszpontokra távolfelderítő és légi utántöltő gépeket vezényelt az ame­rikai légierő. Az Indiai-óceánon tartózko­dik egy brit repülőgép-hordozó is. Ösz­­szesen húszezer brit katona van a térség­ben, ez a Falkland-háború óta a legna­gyobb angol katonai csoportosulás. A szövetségszervezés — hátországépí­tés - is tovább tart. A múlt hét végén a kö­zép-ázsiai volt szovjet államokban tár­gyalt John Bolton külügyminiszter-he­lyettes. Azt feltételezik, hogy további át­repülési jogok, illetve támaszpontok ügyében tárgyalt. Úgy tudják, hogy Üzbe­gisztánban és Tádzsikisztánban máris je­len vannak az amerikai különleges erők. A különböző források immár egyér­telműen megerősítik, hogy amerikai és brit kommandók egy ideje afgán terüle­ten portyázva keresik Oszama bin Ladent. A Pentagon hivatalosan nem ad információt a műveletekről, de névtele­nül nyilatkozó tisztviselők cáfolták azt az arab tévéhírt, amely szerint három amerikai katonát és két afgán társukat elfogták volna a tálibok. (Ezt egyébként az afgán hatóságok is cáfolták.) A forrá­sok a katonai műveletek megkezdését már az elkövetkező negyvennyolc órára jósolták. Azt feltételezik, hogy a B-52- es és B-1-es bombázók támadása után vetik be majd az amerikai és brit de­­szantegységeket. A műveleteket heli­kopterek és csatarepülőgépek támogatá­sával hajtják végre. Rövid beavatkozás­ra számítanak, a gyors csapás után az alakulatok elhagynák Afganisztánt. A szovjet példából tanulva nem szándé­koznak tartósan megszállni afgán terüle­teket. A merénylet óta először megnyitott New York-i Empire State Building nyolcvanhatodik emeletéről a látogatók a WTC nélküli Manhattant kémlelik fotó: reuters - shannon stapleton „Nem a háború a válasz!” „Nem a háború a válasz!” - ezt a jelszót skandálta a tömeg a washingtoni belvárosban. Tízezerre becsülték a rendezők a különböző szervezetek nevében összegyűltek számát. Erede­tileg az immár szokásossá vált antiglobalista megmozdulást terveztek: a hónap utolsó napján kellett volna megtartani a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank (WB) tanács­kozását az USA fővárosában. Az eleve megkurtított összejövetelt a szeptember 11-i ter­rorakciók után teljesen törölték. A rendezők a gyűlésekről nem mondtak le: összesen három különböző helyen rendez­tek megmozdulást. A résztvevők a harmadik világ kizsák­mányolását, az amerikai imperializmust, a faji és szexuális orientáció alapján való megkülönböztetést jelölték meg fő problémaként. A valódi okok között szerepelt a közel-kele­ti válság, a palesztinok elnyomása, az amerikai katonai je­lenlét a térségben és az Irak elleni szankciók. A szónokok - miközben kifejezték az áldozatok iránti részvétüket - azt ál­lították: az Afganisztán elleni katonai megtorlás nem válasz az eseményekre, mert „szeptember 11. nem az első csatája volt ennek a háborúnak. Az erőszak eszkalálódó ciklusát ta­pasztaljuk.” . A tüntetés szervezői országos akciót hirdettek a háború és a faji megkülönböztetés, különösen az arabok és közel-kele­tiek elleni erőszak és hatósági gyanú ellen. „Nem akarunk több Világkereskedelmi Központot!” - mondta egy New Yorkból érkezett tüntető. A megmozdulásokat rohamrendőrök figyelték, de nem avatkoztak be. Akkor sem léptek közbe, amikor néhány ma­gányos ellentüntető keveredett a tömegbe. Egyikük tábláján ez állt: „Atombombázzuk meg őket, és nem lesz háború!” Az amerikai zászló immár kötelező elemnek számító rituális el­égetésével is megpróbálkozott egy csoport. Egy fiatalember a már égő csillagos-sávos lobogót kirántotta a kezükből, el­oltotta, s azt kiáltotta: „Soha többé ne gyújtsátok meg a zászlómat!” Washington, 2001. szeptember 30. M. G. Háborúellenes tüntetés Washingtonban Rudy Giuliani­­ hosszabbítani akar . A szeptember 11-i merénylet New York­­ politikai életét is megrázta. A terrorme­­­­rénylet Rudy Giuliani hivatalának utolsó­­ szeptemberében történt. A város törvényei­­ szerint csak két egymást követő négyéves­­ időszakban lehet valaki polgármester. És­­ ez most januárban lejár. Giuliani korábban­­ New York állam szenátorságára pályázott.­­ Végül nem indult, a pozíciót Hillary­­ Clinton szerezte meg. Akkor betegségére­­ hivatkozva állt el a versenytől. Hamarosan­­ kiderült, hogy szétesőben van a polgár­­­­mester házassága is: hónapok óta a váló­­t félben lévő pár botrányától volt hangos a­­ világváros. Giuliani kénytelen volt kiköl­­­­tözni a neki járó rezidenciából is.­­ A tragédia óta a polgármester vissza­­­­nyerte egykori népszerűségét. Ő lett a­­ mentés, a helyreállítás lelke. Hívei azzal­­ biztatták, hogy mégiscsak meg kellene­­ próbálkoznia az újabb mandátum meg-­s szerzésével. A gondolat neki is megtet­­­­szett, hiszen - mint mondta - irányítania­­ kell a helyreállítást. A Világkereskedel­­­­mi Központ maradványainak eltávolítá­sa ma még legalább egy évig tart. Az újjá­­­­építés csak azután kezdődhet.­­ A szabályok újraírása még rendkívüli­­ körülmények között is nehezen megy I Amerikában. Giuliani most további hár­­­rom hónappal akarja meghosszabbítani I megbízatását. A helyére pályázó három s jelöltből ketten már bele is egyeztek eb­­■g be. A harmadik, demokrata jelölt vi­­£ szont a szabályok betartását követeli. Miklós Gábor Bush feketelistája Világszerte, így Magyarországon is is­merik a bűnüldöző, illetve a pénzügyi felügyeleti szervek annak a 27 személy­nek vagy szervezetnek a névsorát, aki­ket, illetve amelyeket az USA ellni ter­rorcselekményekben való aktív részvé­tellel gyanúsítanak. Bush, az Egyesült Államok elnöke kezdeményezte, hogy minden fellelhető vagyonukat, számlá­jukat fagyasszák be. A személyek, illetve szervezetek kö­zött érthető módon többszörös az átfedés. A legveszedelmesebbek listáját Oszama bin Laden, az al-Kaida első embere veze­ti. A szervezetek névsorában ugyancsak ez a szervezet áll az első helyen. Az ame­rikai bűnüldöző szervek a sajtóval közöl­ték: mára már bizonyítékok sokasága szól arról, hogy ez a szervezet adta ki az utasítást amerikai személyek és az USA- val szövetséges államok polgárainak meggyilkolására. Az al-Kaida és vezetője személyes felelősségét a szeptember 11-i terrortámadásokért - mint az az Interpol budapesti értekezletén zárt ajtók mögött is elhangzott - megbízható titkos okmá­nyok egyértelműen bizonyították. A terroristák listáján szerepel az al- Kaida második embere, az egyiptomi születésű Mohammed Atef, aki a terror­­csoport katonai szárnyát vezeti. Egy har­madik név az ugyancsak egyiptomi szü­letésű személye, Szaif al Adl, az al-Kaida biztonsági főnöke, aki egyebek közt Oszama bin Laden személyes védelméért felelős. Egyiptomi Aj­mán al Zavahri is, akinek szűkebb köre annak idején részt vett a Szadat egyiptomi elnök meggyil­kolásával végződött összeesküvésben. Szaúd-arábiai Abu Zubadijak, a terroris­ták útimarsallja, ő az afganisztáni terror­táborok és a célországok közötti titkos út­vonalak szervezője. A szervezetek listáján szerepel az al- Kaida után az al-Dzsihád vagy Egyipto­mi Iszlám Dzsihád, amely Afganisztán­ban nyíltan, Egyiptomban pedig a „föld alatt” tevékenykedik. Az adatok szerint a terrorcselekmények szervezésében ez a szervezet működik a legszorosabban együtt Oszama bin Ladennel. Fő politikai célja az egyiptomi rendszer megdöntése. Egy másik állam, Pakisztán kormányát kívánja megdönteni a Harakut ul- Mudzsahedin, amely korábban önkénte­sekkel részt vett az Afganisztán szovjet megszállói elleni háborúban, és így tagjai gazdag katonai tapasztalatokra tettek szert. Jelenlegi fő politikai célja, hogy az általa óhajtott fundamentalista Pakisztán annektálja az Indiához tartozó kasmíri muzulmán vidékeket. Ugyancsak szere­pel a listán az üzbegisztáni Iszlám Moz­galom, amelynek vezetői a Karimov­­rezsim elleni harcban az afganisztáni táli­bok vendégszeretetét élvezik. Szerepel­nek továbbá a névsorban líbiai, Fülöp­­szigeteki, jemeni, algériai iszlamista cso­portok. Nem hivatalos tájékoztatás sze­rint minden, a listára felkerült csoportról bizonyítható, hogy kapcsolatban áll Oszama bin Ladennel. A listán egy kereskedelmi vállalkozás szerepel, a hamburgi Mamoun Darkazani Import-Export Company, amely hivata­losan elektronikai eszközökkel kereske­dik. Az FBI-nak állítólag bizonyítékai vannak, hogy a vállalkozást terroristák alapították a szükséges eszközök beszer­zésére, és terroristáknak „üzleti fedés” alatt történő utaztatására. Három úgyne­vezett segélyszervezet vagyona is zár alá került, ezért a Muktab al Kidamat, ame­lyet állítólag még a 80-as években alapí­tott maga Bin Laden, az afgán ellenállás finanszírozására. A szervezet ma a terro­rista csoportok pénzügyi biztosításában vesz részt. Hasonló tevékenységet folytat az Al-Rashid Trust pakisztáni segélycso­port, valamint a Wafa Humanitárius szer­vezet, amely Afganisztánban székel, és bizonyos gazdag arab személyiségek pénzügyi támogatását élvezi. Egyelőre nem tudni arról, hogy a Bush elnök feketelistáján szereplő összesen 27 személy, illetve vállalkozás vagy szerve­zet bármelyikének számlája lett volna Magyarországon, vagy hogy pénzügyi műveleteikhez magyar intézményeket felhasználtak volna. V.P.

Next