Népszabadság, 2003. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-01 / 178. szám

2 Balin az al-Kaida pénzelhette a merényletet HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az al-Kaida pénzt juttatott a délkelet­ázsiai muzulmán államokban, így Indo­néziában és Malajziában is tevékenyke­dő Dzsemáa Iszlamija-csoportnak, amelynek tagjai hajtották végre tavaly októberben a 202 halálos áldozatot, köz­tük 90 ausztrál turista életét követelő robbantásokat Báli üdülőparadicsomá­ban - ismerte el tegnap a szélsőséges szervezet egyik tagja. A malájföldi Wan Min a Kuala Lum­purt és Jakartát összekötő videokon­­ferencián elmondta, hogy több esetben is pénzküldőnek használták, összesen 15 ezer dollárt továbbított Ali Gufronnak, ál­nevén Mukhlasnak, aki a fő vádlott In­donéziában a báli merényletekért. Ez a vallomás jelenti eleddig a legkonkrétabb bizonyítékot, hogy az Oszama bin Laden vezette al-Kaidának áttételesen köze volt a robbantáshoz - jelentette a Reuters. Az már eddig is köztudott volt, hogy a két csoport között szoros kapcso­lat épült ki, a délkelet-ázsiai vallási ala­pú szervezet számos tagját képezték ki az al-Kaida afganisztáni táboraiban. Wan Mint, aki egyetemi előadó volt, tavaly szeptemberben tartóztatták le Ma­lájföldön a Dzsemáa Iszlamija egyik otta­ni vezetőjeként, pénztárosaként. Wan Min azt állította, nem tudja a pénz erede­tét, de néhányan a Dzsemáa Iszlamijában azt mondták neki, hogy egy része az al- Kaidától származott. „Nem vagyok biz­tos benne" - válaszolta arra a kérdésre, hogy magától bin Ladentől származott-e a pénz. Említette: egy ízben Hambali, aki korábban a szervezet szingapúri és ma­lajziai főnöke volt, utasította ötezer dollár átutalására Mukhlasnak, aki Indonéziá­ban irányította a mozgalmat. Hambali egyelőre szökésben van. A robbantások szervezésével vádolt 43 éves Mukhlas a videokapcsolat so­rán végig jegyzetelt, s azt mondta, hogy Wan Min nem mond igazat, „láthatóan nyomásgyakorlásnak volt kitéve". Mukhlas mellett a Dzsemáa Iszlamija további harminc indonéziai tagját tart­ják őrizetben a báli merényletek miatt. A bírósági tárgyalások folynak, s az ügyészek már több vádlottra is halál­­büntetés kimondását kérték. Samudra imám bevallotta, hogy részt vett a báli merényletben, amely sok külföldi életét oltotta ki, hozzátéve, hogy ez bosszú volt az Egyesült Államok és szövetsé­gesei háborújáért a muzulmán világ el­len. Mukhlasra és öccsére, Amrozira ugyancsak halálbüntetést kért az ügyész. HIRDETÉS Tel.: W9999 ©Madeira Vista Utazási Irodák ©Görögország Indulás: aug. 5., 12., 19., 26 Rodosz 2*, reggelivel 4*, félpanzióval 5*, félpanzióval Santorini 2*, reggelivel 3*, reggelivel 102 900 Ft/főtől 139 900 Ft/főtől 179 900 Ft/főtől 129 900 Ft/főtől 143 500 Ft/főtől Az árak tartalmazzák a repülőjegyet, a szállást kétágyas szobákban, a feltüntetett ellátással és a transzfert. Tel.: 429-9751 • e-mail: tourop®vista.hu Az árak nem tartalmazzák a repülőtéri illetéket. Vista Utazási Központ t6618p., Andrássy út 429*9999 Vista Váci út, 1134 Budapest, Váci út 19/B. T.: 237-5010­­vaci@vista.hu Vista Mammut II., 2.em. • mammutSvista.hu 1024 Bp., Lövőház u. 2-6.­­T.: 315-1105 Vista MOM Park, 1123 Budapest T.: 201-4546 ■momparkCövista.hu Vista Székesfehérvár: 06-22-503-500 Vista Miskolc: 06-46-508-029 Vista Pécs: 06-72-518-770 Vista Szeged: 06-62-548-480 Vista Győr: 06-96-529-615 8 nap/7 éj­­ ó ©Magasan jobb! Hamburg* 28 500 Róma 37 200 Amszterdam 37200 London* Dublin* Szaloniki Párizs Helsinki Barcelona New York* 38700 36700 39 900 96 500 46 500 46 600 83000 Toronto 96 000 Los Angeles 120 900 Bangkok 119 000 Kuala Lumpur* 154 000 Maldív-szig. 166 000 Johannesburg 134 000 Mauritius* 192 000 Sydney 199 000 Auckland 248 700 Fidzsi-szig. 249900 •bécsi indulások Fapados rep­­lőjegyárak is 500 Ft+illetéktől! Bfstéteteink meghatározott feltételekkel, oda-vissza utazásra és repülőtéri illeték nélkül értendők. www.vista.hu 8 nap/7 és 199 900 Ft/főtől 225 900 Ft/főtől 296 900 Ft/főtől 8 nap/7 és 220 900 Ft/főtől 233 900 Ft/főtől Az árak tartalmazzák a repülőjegyet, a szállást kétágyas szobákban, reggelivel és a transzfert. 3*-os szálloda 4*-os szálloda 5*-os szálloda Azori-szigetek 3*-os szálloda 4*-os szálloda WWW.Vfd­M.hu Rendelje meg havonta megjelenő ingyenes Hírlevelünket az interneten! Engedélyszám: R-0727/93 2003. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK KÜLPOLITIKA NÉPSZABADSÁG Jövőre iraki választások HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Már a jövő évben demokratikus válasz­tásokat tarthatnak Irakban - jelentette be Paul Bremer. Az Irak kormányzásával megbízott amerikai tisztviselő a bagdadi külügyminisztérium korábban kifosz­tott és kiégett épületének újbóli átadásá­ra rendezett ceremónián beszélt erről. A választásokig Irakot a különböző etnikai és vallási csoportok képviselőiből álló huszonöt fős kormányzótanács vezeti, a külügyminisztérium dolgozói pedig csak konzuli feladatokat látnak el. Egy amerikai katona életét vesztette, és ketten megsérültek csütörtökön, miu­tán a bagdadi nemzetközi repülőtérre vezető úton terepjárójuk aknára futott. Egy amerikai katona életét vesztette és két társa megsebesült csütörtökre virra­dó éjszaka a Baakúba településtől mint­egy 40 kilométerre keletre fekvő terüle­ten, ahol fegyveres támadás érte őket. Az elmúlt napokban több támadás ér­te az észak-iraki Baakúba környékén szolgálatot teljesítő amerikai katonákat: szombaton hárman haltak meg a város gyermekkórházánál történt gránáttáma­dásban, vasárnap pedig egy másik kór­házépületnél egy katona vesztette életét, mert páncéltörő rakétagránátot lőttek ki harckocsijukra. Tegnapra 52-re emelke­dett Irakban a háború hivatalos beszünte­tése (május 1-je) óta gerillatámadásokban meggyilkolt amerikai katonák száma. Ellenőrzés Bagdad központjában az amerikaiakat ért rakétatámadás után BEZÁR BAGDAD BUDAPESTI MISSZIÓJA Nem tudom megerősíteni azt a lapértesülést, hogy a buda­pesti iraki nagykövetség be­zár, de az igaz, hogy a misszió diplomáciai tevékenységet már nem folytat a magyar Külügyminisztériummal - mondta Tóth Tamás külügyi szóvivő csütörtökön az MTI érdeklődésére. - Ez nem je­lenti azt, hogy a két ország között megszakadnak a diplo­máciai kapcsolatok - hangsú­lyozta a szóvivő. Az iraki nagy­­követség közölte: diplomatáik addig maradnak Magyaror­szágon, ameddig az elutazás­hoz szükséges technikai elő­készületeket, vagyis a csoma­golást elvégzik. Magyarország még március 17-én, három nappal az Irak ellen indított háború kitörése előtt nemkívánatos személy­nek nyilvánította Irak buda­pesti nagykövetségének két attaséját, és kiutasította őket az országból. A háború kitöré­se után az Egyesült Államok azt kérte Magyarországtól, hogy zárja be a budapesti ira­ki külképviseletet, ám erre nem került sor. Kérdésre válaszolva Tóth Ta­más elmondta azt is, hogy az Európai Unió állásfoglalásának megfelelően Magyarország is vizsgálja, diplomatái mikor tér­hetnek vissza Bagdadba.­­ A bagdadi magyar nagykövetség újra­nyitásának feltételei egy­előre nem kellően biztosítot­tak. A visszatérés elhalasztásá­nak egyetlen oka, hogy a Bag­dadban dolgozó magyar diplo­maták biztonsági körülményeit garantálni kell - fogalmazott Tóth Tamás. Egyezség Kijevvel az átkelőkről MTI Kialakult a magyar-ukrán határon működő, eddig csak a kishatárforgalom­­ban használt Lónya-Zvinkovce és Barabás-Koszini közúti határátkelőhe­lyek július 31-ét követő működésének új rendje - tájékoztatta az MTI-t Orodán Sándor, a határőrség szóvivője. Mint ko­rábban jelentettük: mától megszűnik a két ország között a kishatárforgalom in­tézménye. Augusztus 1-jétől már ezeken a határ­­átkelőhelyeken is csak útlevéllel lehet Ukrajnába, illetve Magyarországra utaz­ni. A két határátkelőhelyen - az átminő­sítésükről intézkedő kormányközi egyezmény megszületéséig - csak ma­gyar és ukrán állampolgárok léphetnek át - tudatta a szóvivő. Az útlevéllel utazóknak az érvényes úti okmány mellett rendelkezniük kell meghívólevéllel vagy utazási irodának az előre lefoglalt szálláshelyről szóló igazolásával, illetve­­ a hivatalos útra in­dulóknak - szolgálati kiküldetési ren­delvénnyel. A nyitvatartási idő nem vál­tozik. Lónyánál naponta 8-tól 16 óráig, Barabásnál 7-től 19 óráig lehet átkelni. Azok a magyar, illetve ukrán állam­polgárok, akik augusztus 1-je előtt kisha­­tárforgalmi engedéllyel lépték át az ál­lamhatárt, az átlépéstől számított tíz na­pon belül ezzel az engedéllyel hazatér­hetnek. A tíz nap utáni visszatérés túltar­­tózkodásnak számít, és szabálysértésnek minősül - figyelmeztetett a szóvivő. A felújított beregsurányi határátkelő­­helyet augusztus 1-jén adják át a forga­lomnak. Az építési munkálatok befejezé­se, július 17-e óta a határátkelőhely már fogadja az utazókat. A korszerű épület ki­alakítása lehetővé tette az úgynevezett egymegállásos ellenőrzés (az egyszerre és egy helyen történő útlevél és vámel­lenőrzés) bevezetését. Mindez jelentősen gyorsítja a forgalmat, és megszűnnek a korábban tapasztalt várakozások. Az át­kelőhely a teherforgalmat nem fogadja - mondta el a szóvivő. k­i Peru kéri, Japán nem adja Fujimorit Lima tegnap hivatalosan is kérte Japán­tól Alberto Fujimori volt perui elnök ki­adatását. A japán kormány nem hivata­losan már jelezte: valószínűleg nem fog­nak eleget tenni a kérésnek. - Japán ál­lampolgárt általában nem adunk ki - fo­galmazott az egyik japán politikus, rá­mutatva, hogy nincs is kiadatási szerző­désük Limával. A peruiak viszont azzal érvelnek, hogy Fujimori perui állampol­gár, a latin-amerikai országban szüle­tett, és élete nagy részét ott is töltötte, mi több, államfő is ott lett. Ott kell tehát fe­lelnie a tetteiért. A japán származású, kettős állampol­gárságú Fujimori csaknem tíz évig töl­tötte be a perui elnöki posztot. 2000 no­vemberében súlyos belpolitikai válság közepette hagyta el az országot és Ja­pánból „üzente meg" lemondását. A parlament cserébe alkalmatlannak nyil­vánította a poszt betöltésére. A perui igazságszolgáltatás hitszegés és sikkasz­tás mellett korrupcióval, az emberi jo­gok megsértésével és gyilkosságban va­ló bűnrészességgel vádolja a volt elnö­köt, aki ellen Interpol-körözés is érvény­ben van. A legsúlyosabb vádak szerint Fujimori 1991-1992 között hajtóvadá­szatot indított a Fényes Ösvény maoista terrorszervezet tagjai ellen, és a tömeg­mészárlásnak áldozatul esett egy limai egyetem több diákja és egy tanára is. Az exelnök tagadja a vádakat, de korábban többször büszkélkedett vele, hogy sike­rült leszámolnia a terroristákkal. Japánban ezzel szemben valóságos nemzeti hősként tisztelik Fujimorit, aki hat évvel ezelőtt kemény kézzel bánt el a japán nagykövetség teljes vendégsereg­letét túszul ejtő Túpac Amaru Forradal­mi Mozgalom tagjaival. Mint a Reuters emlékeztet rá, a baloldali szervezet tag­jai egy fogadást kihasználva hatoltak be a limai japán nagykövetségre, majd négy hónapig fogva tartottak csaknem száz embert. Fujimori végül a katonai beavatkozás mellett döntött: a túszsza­­badításban egy túsz, két kommandós és az összes terrorista életét vesztette. A volt elnök most Tokió egyik jómódú ne­gyedében él, és szóvivője szerint már „politikai visszatérésén" dolgozik. A perui hatóságok jobban örülnének mielőbbi visszatérésének, és abban bíz­nak, hogy a vádak és a bizonyítékok sú­lya elegendő ahhoz, hogy Tokió mégis ki­adja a politikust. Ellenkező esetben nem­zetközi bíróság elé szeretnék vinni az ügyet, és ehhez több ország támogatását is próbálják megszerezni. Ebben az ügy­ben májusban Magyarországon is puha­­tolódzó tárgyalásokat folytatott a perui parlament külügyi bizottságának elnöke. Értesüléseink szerint felvetődött az a ké­rés is, hogy a magyar állam vonja vissza Fujimori kitüntetését, de erre a magyar jogszabályok nem adnak lehetőséget. I. E. Alberto Fujimori, a Japánba mene­kült perui exelnök Menedékváros lesz Jerikóból? HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az izraeli parlament csütörtökön utolsó olvasatban megszavazott egy törvényt, amely megakadályozza, hogy izraeli arabokkal házasuló palesztinok a jövő­ben izraeli állampolgárságot kaphassa­nak. Arab és baloldali ellenzéki knesz­­szettagok diszkriminatívnak és rasszis­tának, az emberi jogokat sértőnek minő­sítették a tervezetet, amelyet előzőleg már két olvasatban megszavazott a kép­viselők többsége. Az eddig érvényes tör­vény szerint az a palesztin, aki izraeli arabbal házasságot kötött, izraeli letele­pedési státusért, majd pedig állampol­gárságért folyamodhatott, és jogosulttá válhatott mindazokra a szociális jogok­ra, amelyek az izraelieket megillették Gideon Ezra, a parlamenttel való kap­csolatokért felelős tárca nélküli minisz­ter azzal indokolta az új rendelkezést, hogy harminc izraelit öltek meg olyan palesztinok, akik házasság útján jutottak izraeli állampolgársághoz. Nem vezetett konkrét eredményre Saul Mofaz izraeli védelmi miniszter szerda éjjeli megbeszélése Mohamed Dahlan palesztin belbiztonsági minisz­terrel. Mofaz Kalkilija és Jerikó városokat javasolta visszahelyezni palesztin fenn­hatóság alá, Dahlan viszont Ramallahot és Nabluszt részesítené előnyben. Mofaz felvetette Jerikó „menedékvárossá" nyil­vánítását, amelybe áttelepülhetne min­den, Izrael által körözött személy - bár­mely szervezethez tartozik is -, és Izrael nem üldözné őket, amíg a városban ma­radnának. Ezekről és más vitás kérdések­ről valószínűleg csak Saron és Abbasz mi­niszterelnökök legközelebbi találkozóján születik döntés. Miközben Colin Powell amerikai kül­ügyminiszter tegnap kifejtette, hogy Washington a Bush-Saron megbeszélé­sek után is nyomást fog gyakorolni Iz­raelre a palesztin és izraeli területeket el­választó fal ügyében. Jeruzsálemben hi­vatalosan bejelentették, hogy befejezték a kerítés első, 132 km hosszú szakaszá­nak építését - írja tel-avivi tudósítónk. Falfirkával tüntetők a vitatott kerí­tésnél

Next