Népszabadság, 2003. augusztus (61. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-01 / 178. szám
2 Balin az al-Kaida pénzelhette a merényletet HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az al-Kaida pénzt juttatott a délkeletázsiai muzulmán államokban, így Indonéziában és Malajziában is tevékenykedő Dzsemáa Iszlamija-csoportnak, amelynek tagjai hajtották végre tavaly októberben a 202 halálos áldozatot, köztük 90 ausztrál turista életét követelő robbantásokat Báli üdülőparadicsomában - ismerte el tegnap a szélsőséges szervezet egyik tagja. A malájföldi Wan Min a Kuala Lumpurt és Jakartát összekötő videokonferencián elmondta, hogy több esetben is pénzküldőnek használták, összesen 15 ezer dollárt továbbított Ali Gufronnak, álnevén Mukhlasnak, aki a fő vádlott Indonéziában a báli merényletekért. Ez a vallomás jelenti eleddig a legkonkrétabb bizonyítékot, hogy az Oszama bin Laden vezette al-Kaidának áttételesen köze volt a robbantáshoz - jelentette a Reuters. Az már eddig is köztudott volt, hogy a két csoport között szoros kapcsolat épült ki, a délkelet-ázsiai vallási alapú szervezet számos tagját képezték ki az al-Kaida afganisztáni táboraiban. Wan Mint, aki egyetemi előadó volt, tavaly szeptemberben tartóztatták le Malájföldön a Dzsemáa Iszlamija egyik ottani vezetőjeként, pénztárosaként. Wan Min azt állította, nem tudja a pénz eredetét, de néhányan a Dzsemáa Iszlamijában azt mondták neki, hogy egy része az al- Kaidától származott. „Nem vagyok biztos benne" - válaszolta arra a kérdésre, hogy magától bin Ladentől származott-e a pénz. Említette: egy ízben Hambali, aki korábban a szervezet szingapúri és malajziai főnöke volt, utasította ötezer dollár átutalására Mukhlasnak, aki Indonéziában irányította a mozgalmat. Hambali egyelőre szökésben van. A robbantások szervezésével vádolt 43 éves Mukhlas a videokapcsolat során végig jegyzetelt, s azt mondta, hogy Wan Min nem mond igazat, „láthatóan nyomásgyakorlásnak volt kitéve". Mukhlas mellett a Dzsemáa Iszlamija további harminc indonéziai tagját tartják őrizetben a báli merényletek miatt. A bírósági tárgyalások folynak, s az ügyészek már több vádlottra is halálbüntetés kimondását kérték. Samudra imám bevallotta, hogy részt vett a báli merényletben, amely sok külföldi életét oltotta ki, hozzátéve, hogy ez bosszú volt az Egyesült Államok és szövetségesei háborújáért a muzulmán világ ellen. Mukhlasra és öccsére, Amrozira ugyancsak halálbüntetést kért az ügyész. HIRDETÉS Tel.: W9999 ©Madeira Vista Utazási Irodák ©Görögország Indulás: aug. 5., 12., 19., 26 Rodosz 2*, reggelivel 4*, félpanzióval 5*, félpanzióval Santorini 2*, reggelivel 3*, reggelivel 102 900 Ft/főtől 139 900 Ft/főtől 179 900 Ft/főtől 129 900 Ft/főtől 143 500 Ft/főtől Az árak tartalmazzák a repülőjegyet, a szállást kétágyas szobákban, a feltüntetett ellátással és a transzfert. Tel.: 429-9751 • e-mail: tourop®vista.hu Az árak nem tartalmazzák a repülőtéri illetéket. Vista Utazási Központ t6618p., Andrássy út 429*9999 Vista Váci út, 1134 Budapest, Váci út 19/B. T.: 237-5010vaci@vista.hu Vista Mammut II., 2.em. • mammutSvista.hu 1024 Bp., Lövőház u. 2-6.T.: 315-1105 Vista MOM Park, 1123 Budapest T.: 201-4546 ■momparkCövista.hu Vista Székesfehérvár: 06-22-503-500 Vista Miskolc: 06-46-508-029 Vista Pécs: 06-72-518-770 Vista Szeged: 06-62-548-480 Vista Győr: 06-96-529-615 8 nap/7 éj ó ©Magasan jobb! Hamburg* 28 500 Róma 37 200 Amszterdam 37200 London* Dublin* Szaloniki Párizs Helsinki Barcelona New York* 38700 36700 39 900 96 500 46 500 46 600 83000 Toronto 96 000 Los Angeles 120 900 Bangkok 119 000 Kuala Lumpur* 154 000 Maldív-szig. 166 000 Johannesburg 134 000 Mauritius* 192 000 Sydney 199 000 Auckland 248 700 Fidzsi-szig. 249900 •bécsi indulások Fapados replőjegyárak is 500 Ft+illetéktől! Bfstéteteink meghatározott feltételekkel, oda-vissza utazásra és repülőtéri illeték nélkül értendők. www.vista.hu 8 nap/7 és 199 900 Ft/főtől 225 900 Ft/főtől 296 900 Ft/főtől 8 nap/7 és 220 900 Ft/főtől 233 900 Ft/főtől Az árak tartalmazzák a repülőjegyet, a szállást kétágyas szobákban, reggelivel és a transzfert. 3*-os szálloda 4*-os szálloda 5*-os szálloda Azori-szigetek 3*-os szálloda 4*-os szálloda WWW.VfdM.hu Rendelje meg havonta megjelenő ingyenes Hírlevelünket az interneten! Engedélyszám: R-0727/93 2003. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK KÜLPOLITIKA NÉPSZABADSÁG Jövőre iraki választások HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Már a jövő évben demokratikus választásokat tarthatnak Irakban - jelentette be Paul Bremer. Az Irak kormányzásával megbízott amerikai tisztviselő a bagdadi külügyminisztérium korábban kifosztott és kiégett épületének újbóli átadására rendezett ceremónián beszélt erről. A választásokig Irakot a különböző etnikai és vallási csoportok képviselőiből álló huszonöt fős kormányzótanács vezeti, a külügyminisztérium dolgozói pedig csak konzuli feladatokat látnak el. Egy amerikai katona életét vesztette, és ketten megsérültek csütörtökön, miután a bagdadi nemzetközi repülőtérre vezető úton terepjárójuk aknára futott. Egy amerikai katona életét vesztette és két társa megsebesült csütörtökre virradó éjszaka a Baakúba településtől mintegy 40 kilométerre keletre fekvő területen, ahol fegyveres támadás érte őket. Az elmúlt napokban több támadás érte az észak-iraki Baakúba környékén szolgálatot teljesítő amerikai katonákat: szombaton hárman haltak meg a város gyermekkórházánál történt gránáttámadásban, vasárnap pedig egy másik kórházépületnél egy katona vesztette életét, mert páncéltörő rakétagránátot lőttek ki harckocsijukra. Tegnapra 52-re emelkedett Irakban a háború hivatalos beszüntetése (május 1-je) óta gerillatámadásokban meggyilkolt amerikai katonák száma. Ellenőrzés Bagdad központjában az amerikaiakat ért rakétatámadás után BEZÁR BAGDAD BUDAPESTI MISSZIÓJA Nem tudom megerősíteni azt a lapértesülést, hogy a budapesti iraki nagykövetség bezár, de az igaz, hogy a misszió diplomáciai tevékenységet már nem folytat a magyar Külügyminisztériummal - mondta Tóth Tamás külügyi szóvivő csütörtökön az MTI érdeklődésére. - Ez nem jelenti azt, hogy a két ország között megszakadnak a diplomáciai kapcsolatok - hangsúlyozta a szóvivő. Az iraki nagykövetség közölte: diplomatáik addig maradnak Magyarországon, ameddig az elutazáshoz szükséges technikai előkészületeket, vagyis a csomagolást elvégzik. Magyarország még március 17-én, három nappal az Irak ellen indított háború kitörése előtt nemkívánatos személynek nyilvánította Irak budapesti nagykövetségének két attaséját, és kiutasította őket az országból. A háború kitörése után az Egyesült Államok azt kérte Magyarországtól, hogy zárja be a budapesti iraki külképviseletet, ám erre nem került sor. Kérdésre válaszolva Tóth Tamás elmondta azt is, hogy az Európai Unió állásfoglalásának megfelelően Magyarország is vizsgálja, diplomatái mikor térhetnek vissza Bagdadba. A bagdadi magyar nagykövetség újranyitásának feltételei egyelőre nem kellően biztosítottak. A visszatérés elhalasztásának egyetlen oka, hogy a Bagdadban dolgozó magyar diplomaták biztonsági körülményeit garantálni kell - fogalmazott Tóth Tamás. Egyezség Kijevvel az átkelőkről MTI Kialakult a magyar-ukrán határon működő, eddig csak a kishatárforgalomban használt Lónya-Zvinkovce és Barabás-Koszini közúti határátkelőhelyek július 31-ét követő működésének új rendje - tájékoztatta az MTI-t Orodán Sándor, a határőrség szóvivője. Mint korábban jelentettük: mától megszűnik a két ország között a kishatárforgalom intézménye. Augusztus 1-jétől már ezeken a határátkelőhelyeken is csak útlevéllel lehet Ukrajnába, illetve Magyarországra utazni. A két határátkelőhelyen - az átminősítésükről intézkedő kormányközi egyezmény megszületéséig - csak magyar és ukrán állampolgárok léphetnek át - tudatta a szóvivő. Az útlevéllel utazóknak az érvényes úti okmány mellett rendelkezniük kell meghívólevéllel vagy utazási irodának az előre lefoglalt szálláshelyről szóló igazolásával, illetve a hivatalos útra indulóknak - szolgálati kiküldetési rendelvénnyel. A nyitvatartási idő nem változik. Lónyánál naponta 8-tól 16 óráig, Barabásnál 7-től 19 óráig lehet átkelni. Azok a magyar, illetve ukrán állampolgárok, akik augusztus 1-je előtt kishatárforgalmi engedéllyel lépték át az államhatárt, az átlépéstől számított tíz napon belül ezzel az engedéllyel hazatérhetnek. A tíz nap utáni visszatérés túltartózkodásnak számít, és szabálysértésnek minősül - figyelmeztetett a szóvivő. A felújított beregsurányi határátkelőhelyet augusztus 1-jén adják át a forgalomnak. Az építési munkálatok befejezése, július 17-e óta a határátkelőhely már fogadja az utazókat. A korszerű épület kialakítása lehetővé tette az úgynevezett egymegállásos ellenőrzés (az egyszerre és egy helyen történő útlevél és vámellenőrzés) bevezetését. Mindez jelentősen gyorsítja a forgalmat, és megszűnnek a korábban tapasztalt várakozások. Az átkelőhely a teherforgalmat nem fogadja - mondta el a szóvivő. ki Peru kéri, Japán nem adja Fujimorit Lima tegnap hivatalosan is kérte Japántól Alberto Fujimori volt perui elnök kiadatását. A japán kormány nem hivatalosan már jelezte: valószínűleg nem fognak eleget tenni a kérésnek. - Japán állampolgárt általában nem adunk ki - fogalmazott az egyik japán politikus, rámutatva, hogy nincs is kiadatási szerződésük Limával. A peruiak viszont azzal érvelnek, hogy Fujimori perui állampolgár, a latin-amerikai országban született, és élete nagy részét ott is töltötte, mi több, államfő is ott lett. Ott kell tehát felelnie a tetteiért. A japán származású, kettős állampolgárságú Fujimori csaknem tíz évig töltötte be a perui elnöki posztot. 2000 novemberében súlyos belpolitikai válság közepette hagyta el az országot és Japánból „üzente meg" lemondását. A parlament cserébe alkalmatlannak nyilvánította a poszt betöltésére. A perui igazságszolgáltatás hitszegés és sikkasztás mellett korrupcióval, az emberi jogok megsértésével és gyilkosságban való bűnrészességgel vádolja a volt elnököt, aki ellen Interpol-körözés is érvényben van. A legsúlyosabb vádak szerint Fujimori 1991-1992 között hajtóvadászatot indított a Fényes Ösvény maoista terrorszervezet tagjai ellen, és a tömegmészárlásnak áldozatul esett egy limai egyetem több diákja és egy tanára is. Az exelnök tagadja a vádakat, de korábban többször büszkélkedett vele, hogy sikerült leszámolnia a terroristákkal. Japánban ezzel szemben valóságos nemzeti hősként tisztelik Fujimorit, aki hat évvel ezelőtt kemény kézzel bánt el a japán nagykövetség teljes vendégseregletét túszul ejtő Túpac Amaru Forradalmi Mozgalom tagjaival. Mint a Reuters emlékeztet rá, a baloldali szervezet tagjai egy fogadást kihasználva hatoltak be a limai japán nagykövetségre, majd négy hónapig fogva tartottak csaknem száz embert. Fujimori végül a katonai beavatkozás mellett döntött: a túszszabadításban egy túsz, két kommandós és az összes terrorista életét vesztette. A volt elnök most Tokió egyik jómódú negyedében él, és szóvivője szerint már „politikai visszatérésén" dolgozik. A perui hatóságok jobban örülnének mielőbbi visszatérésének, és abban bíznak, hogy a vádak és a bizonyítékok súlya elegendő ahhoz, hogy Tokió mégis kiadja a politikust. Ellenkező esetben nemzetközi bíróság elé szeretnék vinni az ügyet, és ehhez több ország támogatását is próbálják megszerezni. Ebben az ügyben májusban Magyarországon is puhatolódzó tárgyalásokat folytatott a perui parlament külügyi bizottságának elnöke. Értesüléseink szerint felvetődött az a kérés is, hogy a magyar állam vonja vissza Fujimori kitüntetését, de erre a magyar jogszabályok nem adnak lehetőséget. I. E. Alberto Fujimori, a Japánba menekült perui exelnök Menedékváros lesz Jerikóból? HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az izraeli parlament csütörtökön utolsó olvasatban megszavazott egy törvényt, amely megakadályozza, hogy izraeli arabokkal házasuló palesztinok a jövőben izraeli állampolgárságot kaphassanak. Arab és baloldali ellenzéki kneszszettagok diszkriminatívnak és rasszistának, az emberi jogokat sértőnek minősítették a tervezetet, amelyet előzőleg már két olvasatban megszavazott a képviselők többsége. Az eddig érvényes törvény szerint az a palesztin, aki izraeli arabbal házasságot kötött, izraeli letelepedési státusért, majd pedig állampolgárságért folyamodhatott, és jogosulttá válhatott mindazokra a szociális jogokra, amelyek az izraelieket megillették Gideon Ezra, a parlamenttel való kapcsolatokért felelős tárca nélküli miniszter azzal indokolta az új rendelkezést, hogy harminc izraelit öltek meg olyan palesztinok, akik házasság útján jutottak izraeli állampolgársághoz. Nem vezetett konkrét eredményre Saul Mofaz izraeli védelmi miniszter szerda éjjeli megbeszélése Mohamed Dahlan palesztin belbiztonsági miniszterrel. Mofaz Kalkilija és Jerikó városokat javasolta visszahelyezni palesztin fennhatóság alá, Dahlan viszont Ramallahot és Nabluszt részesítené előnyben. Mofaz felvetette Jerikó „menedékvárossá" nyilvánítását, amelybe áttelepülhetne minden, Izrael által körözött személy - bármely szervezethez tartozik is -, és Izrael nem üldözné őket, amíg a városban maradnának. Ezekről és más vitás kérdésekről valószínűleg csak Saron és Abbasz miniszterelnökök legközelebbi találkozóján születik döntés. Miközben Colin Powell amerikai külügyminiszter tegnap kifejtette, hogy Washington a Bush-Saron megbeszélések után is nyomást fog gyakorolni Izraelre a palesztin és izraeli területeket elválasztó fal ügyében. Jeruzsálemben hivatalosan bejelentették, hogy befejezték a kerítés első, 132 km hosszú szakaszának építését - írja tel-avivi tudósítónk. Falfirkával tüntetők a vitatott kerítésnél