Népszabadság, 2003. december (61. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-01 / 279. szám
! 2003. DECEMBER 1., HÉTFŐ www.nepszabadsag.hu LXL. 279/1. SZÁM, 22 OLDAL, 92 FORINT ORSZÁGOS NAPILAP ■ CÉLKERESZTBEN A POSTÁS ■ FELSZÁMOLÁSRA VÁRÓ NYOMORTELEPEK ■ TÍZSZERES ÁR A LOTTÓÖTÖSÉRT 18. OLDAL ■ HÉT VÉGI BEVÁSÁRLÁS EGY ÁRUHÁZLÁNCBAN (blokkok száma alapján) 25 000 hétvége aranyvasárnap NÉPSZABADSÁG-grafika 1 9 "770237 377015 03279 FÓKUSZ Venni vagy nem venni A világ egyre több országában tartanak a karácsonyi vásárlási láz előtt „Ne vásárolj semmit!" napot. Az idén a mostani hétvégén rendezték meg a nem fogyasztás ünnepét. Magyarországon - a korábbi évekhez hasonlóan - mérsékelt érdeklődés mellett, s nemcsak azért, mert éppen advent első hétvégéjén kezdik a kereskedők a vásári évadot. Régiónkban az emberek általában nem értik az egészet. Annyi év után, amikor nem volt mit vagy nem volt miből vásárolni, miért kellene önként lemondani a legnépszerűbb téli „tömegsportról"? A Ne vásárolj semmit!-nap (Buy Nothing Day) ötlete az észt származású, kanadai Kalle Lasntól származik. A főállásban vásárlás helyett fogyasztói tudatosságra ösztönzőnek lámokat gyártó úr ötlete nyomán először Észak-Amerikában, majd az egész világon elterjedt a mozgalom. Az észak-amerikai start nem véletlen: egy ottani polgár ötször annyit fogyaszt, mint egy mexikói, tízszer annyit, mint egy kínai és harmincszor annyit, mint egy indiai. Vagyis, ha mindenki annyit vásárolna és fogyasztana, mint az amerikaiak, a Föld lakosságának eltartásához pontosan öt Földre volna szükség. Nyugat-Európában ugyanez az arány „csak" háromszoros. A ne vásárolj semmit-napnak természetesen nem az az üzenete, hogy az emberek ne menjenek boltba, hiszen attól azonnal fejre állna a világgazdaság. A világszerte akciózó zöldek azt szeretnék elérni, hogy ne vegyünk meg mindent, amit a reklámok ránk beszélnek, hanem vásároljunk kicsit megfontoltabban és tudatosabban. És - ami talán még fontosabb - ne a vásárlás legyen a karácsonyi készülődés lényege. Szó, ami szó, a magyar vásárlókra ráfér a figyelmeztetés. Évről évre a karácsonyi ajándéknak szánt áruk negyedét viszik vissza a boltokba az ünnepek után, ami aligha a megfontoltságra utal. A tavalyi hatezermilliárdos kiskereskedelmi forgalomból jó 700 milliárd jutott decemberre, azaz egy hónap alatt másfél hónapnyit vásároltunk. Igaz, néhány iparág éppen ebből él. A játékoknak a háromnegyede, a díszcsomagolások fele, a nyakkendők bő harmada az utolsó hónapban talál gazdára. Az idén Budapesten, illetve Nyíregyházán rendeztek be vásároljsnapi megmozdulásokat. A fővárosban az egyik zöldszervezet oktatóházában cserebere börzét tartott, így valóban vásárlás nélkül lehetett beszerezni a majdani karácsonyi ajándékokat. Nyíregyházán egy asztalon mutatták be a vásárlásmentes ajándékötleteket. A legelmésebb megoldás az időutalvány volt: egy papír, amelyre az elfoglalt apuka ráírja, hogy a karácsonyi szünetben mennyi időt fog családi programokra, játékra áldozni. H. M. Megkapták a beosztást Lisszabonban tegnap elkészítették a jövő évi, portugáliai labdarúgó Európabajnokság csoportbeosztását. A legkiegyensúlyozottabnak a D jelű négyes tetszik, ebben kaptak helyet a csehek, a németek és a hollandok. A kvartett külön érdekessége számunkra, hogy idekerült a „magyar" selejtezőcsoportból - na meg az azt követő pótkvalifikációs párharcból - bombameglepetésre továbblépő lett válogatott is. Az Eb első játéknapja június 12. lesz, a döntőt július 4-én rendezik. A csoport: Portugália, Görögország, Spanyolország, Oroszország. B csoport: Franciaország, Anglia, Svájc, Horvátország. C csoport: Svédország, Bulgária, Dánia, Olaszország. D csoport: Csehország, Lettország, Németország, Hollandia. Részletek a 21. OLDALON Három nagy figura a sorsoláson: a brazil Pelé és a portugál Eusebio között a kabalaalak Folytatódik a forintpánik? A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a ma délelőtti rendes ülésén még aligha összegezheti a hatását annak a váratlan pénteki háromszázalékos alapkamat-emelésnek, amelynek célja a szerinte inflációgerjesztő forintgyengülés megakadályozása volt. Elemzők szerint azonban néhány nap alatt kiderülhet: elcsendesül-e a valutapiac, avagy folytatódik a külföldi befektetők spekulációja a további kamatemelések kierőszakolására. Szerintük utóbbira nagyobb az esély, mert a spekulációt valójában az MNB indította el a kamatemelési várakozások gerjesztésével. S ez további spekulációra ösztönözheti a külföldi befektetőket. Kérdés az is, hogyan értékelik majd a friss adatokat. Kedden teszi közzé a Pénzügyminisztérium a költségvetés novemberi számait, a Központi Statisztikai Hivatal pedig a harmadik negyedév növekedési és beruházási adatait. A szakértők nagyjából egyetértenek annak megítélésében, hogy az MNB- nek pénteken már nem volt más választása, mint a kamatemelés, ám a helyzet nem fajult volna idáig, ha meggyőzőbb a költségvetési politika, ha hiteles a jegybank, s nem folytat a háttérben, de mégis jól láthatóan politikai csatákat a kormánnyal. A költségvetés elfogadása és a javulni látszó gazdasági mutatók fényében ezt a válsághelyzetet szerintük csak a kamatcsökkentési várakozások ébresztése, lényegében egy teljesen újragondolt monetáris politika oldhatja fel. B. M. A közigazgatás korszerűsítése: a kormány még próbálkozik Nem lesz meg a kétharmados támogatás a kormány kötelező kistérségi társulásokra vonatkozó elképzeléséhez. A kabinet mégis benyújtja a törvényjavaslatot, de alternatív programot is készít. A kormány még karácsony előtt újabb alkotmánymódosítást terjeszt a parlament elé - értesült lapunk. A közigazgatás korszerűsítési programjának részeként a kabinet legkésőbb a következő év derekától kötelező kistérségi társulásokat hozna létre. Ezek a településektől - egyes később meghatározandó - önkormányzati feladatokat vennének át. Az alaptörvény mellett ehhez módosítani kellene az önkormányzati törvényt. Arra az esetre, ha ez nem sikerül, törvényjavaslat készült a többcélú kistérségi társulásokról is. A kormány-előterjesztés szerint a kistérségek jobb színvonalon biztosíthatnák a kisebb településeken kellő hatékonysággal el nem látható közszolgáltatásokat. A koncepcióval a hét települési önkormányzati szövetség közül hat egyetért, míg a Gémesi György MDF-es képviselő vezette Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elutasítja, mert álláspontja szerint az elképzelés a települési autonómia csorbításával jár. A MÖSZ úgy véli, előbb azt is tisztázni kellene, hogy mely kötelező önkormányzati feladatokat delegálnák a kistérségekhez. Ez egybecseng a nagyobbik ellenzéki párt álláspontjával, amelynek önkormányzati szakértői már a korábbi politikai egyeztetések során egyértelművé tették: ebben a formájában nem támogatják a javaslatot. A belügyminiszter azonban azon az állásponton van, hogy az ellenzéknek magyarázatot kell majd adnia arra, miért helyezkedik szembe a helyhatóságok és a szakmai közvélemény által széles körben kedvezően fogadott koncepcióval. A kormány elképzelései szerint összesen 168 kistérségi társulás alakulna - ezek területi lehatárolásáról a kabinet a közelmúltban már döntött is -, és részben önkormányzati közszolgáltatási funkciókat látnának el, ugyanakkor átvennék a jelenlegi területfejlesztési tanácsok feladatait, és ide koncentrálnák a nagyobb szaktudást igénylő államigazgatási hatásköröket is. Ehhez a központi költségvetésből normatív támogatás járna. A társuláshoz kerülhetnének például a közoktatási vagy egészségügyi alapellátással, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatok. A kistérségi társulás élén tanács állna, amelynek valamennyi érintett polgármester tagja lenne, meghatározó befolyásra azonban egyikük sem tehetne szert. Jelenleg is több helyütt folyik e tárgyban modellkísérlet, hogy a gyakorlatban is igazolják a rendszer működőképességét. Ám úgy tűnik, a kétharmados törvényeket a parlament elutasítja, ezért készenlétben áll egy másik variáció is. Ebben a kötelező társulások helyébe az önkéntes kistérségi modell lép, mivel bevezetéséhez nincs szükség minősített többséget igénylő törvények benyújtására. Az önkéntes modellben nem járna kötelezően a költségvetési norma, és nem volna kötelező a társulásoknak bizonyos szolgáltatásokat átvállalniuk. Az ehhez szükséges jogszabályok előkészítéséhez a modellkísérletek tapasztalatai már rendelkezésre állnak majd. LENCSÉS KÁROLY gv „Három párt” az MSZP-ben Szili úttévesztésről, Szekeres az MSZP új jóléti küldetéséről, Gyurcsány a jóléti rendszerváltás igazságtalanságairól szólt a reformkori mozgalom kezdetének 15. évfordulóján tartott szegedi tanácskozáson. A kormány sok jó szót nem kapott. MUNKATÁRSAINKTÓL Az egykori MSZMP átalakulásában kulcsszerepet játszó reformkörök mai alapítványa és a Táncsics Mihály Alapítvány a hét végén tanácskozást rendezett Szegeden „Újabb tizenöt év küszöbén - társadalmi adósságaink" címmel. Géczi József országgyűlési képviselő, a tizenöt éve, 1988 novemberében indult reformkori mozgalom egyik alapítója bevezetőjében megállapította: van okuk büszkének lenni arra a szerepre, amelyet a pártállam lebontásában, a vértelen rendszerváltozásban játszottak. Ugyanakkor előre kell nézni: kitömi a kétpártiság csapdájából, amely mára leszűkíti a politikai mozgásteret, és kárt okoz az országnak. „Három... folytatás a 4. OLDALON Koporsóban a berlini oktatás Csatába indultak a hét végén a berlini diákok, akik hetek óta állóháborút vívnak a városvezetéssel. A szenátus ugyanis döntött: csökkenti a három nagy egyetem költségeit, és bevezeti a tandíjat, mert képtelen finanszírozni a most már átlagban 17 (!) félévig húzódó diplomaszerzést. Válaszul szombaton tízezer egyetemista és oktató vonult végig az Unter den Lindenen, koporsóba fektetve a berlini oktatásügyet. A tiltakozók a város különböző pontjain táboroznak, és nyilvános órákat tartanak: a legnépszerűbb helyszín eddig az Alexanderplatz volt, de a legjobb ötletnek a Reichstag kupolája bizonyult. Úgy tartottak itt órát, hogy tiltakozásuk lehallatsszon a parlamenti ülésterembe. A konzervatív ellenzék (CDU) tüzeli a tüntetőket, és emlékeztet: az 1968-as diáklázadások is így kezdődtek. Riportunk a 2. OLDALON Almatermesztés: nem segített a sok milliárd Ez az év sem múlt el az almatermelők demonstrációja nélkül. A gazdálkodók a rendszerváltás óta immár sokadszor az idén is kevesellték az alma átvételi árát, így most is a kormányból igyekeztek némi pénzt kipréselni, hogy tevékenységük jövedelmező legyen. A nyomásgyakorlás eddig rendre eredményre vezetett, hiszen bármelyik párt volt is hatalmon, egyik sem vállalta a felelősséget az ország szegényebb felében élő almatermesztők tönkremeneteléért. Mindig jutott kisebb-nagyobb, persze évente mindannyiszor milliárdos összeg az ágazat gondjainak tüneti kezelésére, ám a problémák végleges megoldására már nem futotta. Így aztán, mint azt az idei megmozdulás is mutatja, ablakon kidobott pénznek tekinthető az a 15 milliárd forint, amelyet az agrártárca 1993 óta a magyar almáskertekre fordított. Pedig ebből a pénzből, ha okosan költik el, az ország szegényebb felében található, gyenge minőségű termést hozó 25-26 ezer hektárnyi ültetvény felén ma már jól eladható árut termelhetnének a gazdák. Részletek a 13. OLDALON Minőségi igény nélkül nem megy