Népszabadság, 2005. december (63. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-01 / 281. szám

2 2005. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK MAGYARORSZÁG Kormányjavaslat a nemzetfogalomról Az államfő az alkotmánymódosítás mellett, az SZDSZ biztosan, a Fidesz bizonnyal ellene A kormány a nemzetfogalom újradefiniálása érdeké­ben javaslatot tesz az alkotmány módosítására. Az SZDSZ miniszterei nem támogatják az elképzelést, a Fidesz első reakciói sem pozitívak. Munkatársainktól A kormány tegnapi ülésén, a ki­sebbik koalíciós partner fenn­tartásával elfogadta a határon túli magyarok közjogi státusáról szóló előterjesztést - közölte a kormányszóvivő. A cél, hogy az alkotmány a jelenleginél határo­zottabban fejezze ki a határon túli magyarok nemzethez tarto­zását - mondta Batiz András. Az alkotmány jelenlegi szö­vege szerint: „A Magyar Köz­társaság felelősséget érez a ha­tárain kívül élő magyarok sor­sáért, és előmozdítja a Magyar­­országgal való kapcsolatuk ápo­lását.” A kormány ennél szeret­né gazdagabb, tartalmasabb meghatározását adni a nemzeti összetartozásnak. Az ezzel kap­csolatos döntést néhány nappal a tavaly december 5-i, a határon túli magyaroknak alanyi jogon járó állampolgárságát elutasító népszavazás évfordulója előtt hozták. Az alkotmányban a módosí­tást követően szerepelnie kell a kormánydöntés szerint annak, hogy a határon túli magyarok részei a nemzetnek, mint közös nyelvi, kulturális, történelmi ha­gyományokkal rendelkező kö­zösségnek. Batiz András közölte, hogy erről informális egyeztetések zajlottak a magyarországi pár­tokkal éppúgy, mint a határon túliak képviselőivel. Ezek a jelek szerint azonban nem jártak si­kerrel. Az SZDSZ nem támogat­ja a javaslatot, mert meggyőző­dése szerint semmilyen követ­kezménye nem lenne a módosí­tásnak.­­ Ne nyúljunk hozzá az alaptörvényhez szépészeti szem­pontokból vagy csak azért, hogy elmondhassuk, valamit tettünk - mondta Horn Gábor, a szabad demokraták államtitkára. A Fidesz képviselői még nem ismerik pontosan a kormány ja­vaslatát. Répássy Róbert frak­cióvezető-helyettes szerint azonban, ha az nem más, mint a másfél évszázados nemzetfo­galom megváltoztatása, s nem jelent sem kedvezményeket, sem állampolgári jogosítványo­kat a határon túli magyarok számára, akkor porhintés.­­ Ha a kormány mindössze azt sze­retné kinyilvánítani, hogy a ha­táron túli magyarok is részei a nemzetnek, az pusztán deklará­ció, melynek aktuálpolitikai funkciója van. Ez Répássy sze­rint egy „kármentő javaslat” a tavalyi kettős népszavazás év­fordulóján. A kormányszóvivő ugyanak­kor kiemelte, hogy a kormány szándékairól és a közjogi státusz tartalmáról a miniszterelnök egyeztetett a köztársasági elnök­kel is; a javaslat mind szándékai­ban, mind tartalmában bírja az államfő támogatását. Az alkot­mányt az összes képviselő szava­zatának kétharmadával lehet módosítani. Erre jelenleg nem látszik esély. Csökken az egyházak támogatása Az egy­házak többször til­takoztak már az intézmé­nyeiket sújtó elvonások miatt. Az egyházügyi ál­lamtitkár is elismeri: jö­vőre tovább csökken az állami támogatás. A katolikus püspöki karnál még nem készült el a kimutatás arról, hogy tavaly mennyi pénzzel gaz­dálkodott az egyház, az előző évek adatai alapján azonban el­mondható: a költségvetési tá­mogatások összege jócskán meghaladta a saját bevételeket. Veres András püspök korábbi tá­jékoztatása szerint 2003-ban például mintegy 69 milliárd fo­rintja volt az egyháznak, ebből megközelítőleg 46 milliárdot tett ki az állami pénz. Ehhez jött még több mint 700 millió forint önkormányzati hozzájárulás, a saját bevételek tehát nem sokkal haladták meg a 22 milliárdot. Saját bevételnek számít a hí­vők által fizetett, a köznyelvben csak egyházi adónak nevezett „önkéntes egyházfenntartói já­rulék”, de ide tartoznak a bel- és külföldi adományok vagy az egy­házi intézményekben ellátott emberek befizetései is. A kimu­tatásban nem szerepelnek azok az egyesületek és alapítványok, amelyek szoros kötődésük elle­nére hivatalosan nem minősül­nek egyházi szervezeteknek. Az egyházi vállalkozások bevételei­ről sincsenek pontos adatok, az erre vonatkozó kérdésekre álta­lában az a válasz, hogy ezek nem számottevő összegek. Még mielőtt valaki elszédülne a milliárdoktól, a katolikus egy­ház az említett évben mintegy 350 iskolát és kollégiumot, vala­mint 120 kulturális, szociális és egészségügyi intézményt tartott fenn. Az állami költségvetésből érkező pénz nagyobb része - 30 milliárd forint - a közszolgálati feladatokat ellátó intézmények után járó támogatás volt. A pártok nem mindig tartják m­érvadónak az egyházak által közzétett adatokat. Ugyanakkor a koalíciós partnereknek sem si­kerül e kérdésben közös nevező­re jutniuk. Az SZDSZ-es Horn Gábor például lapunknak adott egyik nyilatkozatában azt állítot­ta, hogy az egyházak 2004-ben összesen 36,5 milliárd forint költségvetési támogatásban ré­szesültek, míg az MSZP vallásos tagozatának számításai szerint az állami juttatások összege ta­valy minimum 92 milliárd volt. Az egyháztámogatási vitában mostanában az úgynevezett hit­életi támogatás van soron. Az ál­lam az egyszázalékos adófel­ajánlásokból befolyt pénzek többszörösét fizeti ki. Gulyás Kálmán egyházügyi államtitkár szerint az adónyilatkozatok alapján az idén mintegy 3,5 mil­liárd forint jutna az egyházak­nak, az állami kiegészítéssel együtt azonban csaknem 12 mil­liárdot folyósít számukra a költ­ségvetés. Az egyházak továbbá - annak fejében, hogy lemondtak volt ingatlanjaik egy részéről - örökös járadékot kapnak. Az ál­lamtitkár adatai szerint a jára­dék összege ebben az évben mintegy hétmilliárd forint volt, jövőre pedig nyolcmilliárd lesz. A hitéleti támogatás kategó­riájába sorolandó a kisebb tele­püléseken szolgálatot teljesítő pa­pok és lelkészek állami bérpótlé­ka, aminek összege meghaladja az évi másfél milliárd forintot. Több mint hárommilliárddal se­gíti az állam a hittanoktatást. A Fidesz kormányzása idején az egyházak költségvetési támo­gatása folyamatosan emelke­dett, a legnagyobb mértékben éppen 2002-ben, a választások évében. A jelenlegi kormány ke­vésbé érzi szükségét annak, hogy az egyházak iránti megbecsülé­sét anyagiakkal is kifejezze. Gulyás Kálmán kérdésünkre elmondta, hogy a hitéleti támo­gatások valamelyest még növe­kednek is, ám az eddig normatív módon adott juttatások közül némelyik már ebben az évben sem járt az egyházi intézmé­nyeknek. Hasonló lesz a helyzet 2006-ban is. Az államtitkár sze­rint tény, hogy mindent egybe­vetve tovább csökken az egyhá­zak támogatása, de azt, hogy­ mennyivel, egyelőre képtelenség megmondani. Ez attól is függ - tette hozzá -, milyen döntés szü­letik azoknak a panaszoknak az ügyében, amelyeket az egyházak nyújtottak be az Alkotmánybíró­sághoz. CZENE GÁBOR Néhány tétel a költségvetésből: van, ahol több lesz a pénz A Mátyás-templom oltára a behordott életveszélyes kőcsipkékkel. A költségvetésből jut a felújításra Egyszázalékos felajánlások egyházaknak (mimárd r) 2005. évi 2006. évi előirányzat Egyházi közgyűjtemények támogatása 805600 500000 Egyházak nemzetközi tevékenységének támogatása 18000 16000 Hittanoktatás támogatása 3305400 3305400 Egyházi alapintézmény-működés, szja rendelkezése és kiegészítése 11829800 12 243200 Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék 6990 300 8000500 Az 5000 lakosnál kisebb településeken szolgálatot telt. lelkészek jövedelempótléka 1535200 1 565900 Egyházi Kulturális Alap 515380 430000 Összesen: 24999680 26061000 Forrás: Egyházi Kapcsolatok Államtitkársága * Eltávolítanák Ságvári emléktábláját A Jobbik Magyarországért Mozgalom kezdeményezi a bu­dai Remíz mellett lévő Ságvári Endre-emléktábla eltávolítását. Megkérdeztük erről Ungváry Krisztián történészt, György Péter esztétát és Katona Tamás történészt. Ungváry Krisztián: „A tábla eltávolításának igénye nem jo­gos. Kétségtelen, hogy Ságvári a kommunista párt moszkovita szárnyához tartozott, személyi­sége valóban problematikus. Ám aktív sztálinista nem lehe­tett, mivel nem érte meg a há­ború végét. A mostani mellé egy másik tábla elhelyezése megfe­lelőbb megoldás lenne. A Job­bik kezdeményezése ízléstelen aktuálpolitikai hecckampány, ami nem segít annak megérte­tésében, hogy nem tisztán jók és rosszak harcoltak egymás el­len. A történelem ennél mindig bonyolultabb. Ugyanilyen szán­dékkal követelhető lenne az új budai Turul-szobor vagy Teleki Pál emlékműveinek eltávolítása is. Persze, ezt rögtön nemzet­árulásnak tekintenék. György Péter: „Nem tekin­tem politikai gesztusnak, ha va­laki el akarja távolítani Ságvári Endre emléktábláját. Aki meg­tenné, az gyáva, aljas és semmi­rekellő.” Katona Tamás: „Várható, hogy egyre több ilyen tiltakozás lesz, de a tábla ettől ott marad. Ságvári „ügyét” a történelem már helyre tette. Senki nem énekel róla dalokat, senki nem tekinti hősnek. Meglennék az emléktábla nélkül, de jelenléte nem irritál.” GRÉCZY ZSOLT NÉPSZABADSÁG Vizsgálóbizottsági jelentések: elutasítva Az Országgyűlés ügyrendi bi­zottsága szerdán egyhangú dön­téssel úgy határozott, hogy nem támogatja a tárgysorozatba vé­telét azoknak az önálló képvise­lői indítványoknak, amelyeket határozati javaslatként az Or­­bán-bizottság feladatainak el­végzéséről Répássy Róbert (Fi­desz) és az Apró-Gyurcsány­­bizottság vizsgálatának eredmé­nyéről Szijjártó Péter (Fidesz), valamint Csiha Judit (MSZP) nyújtott be. A bizottság érvelé­sének lényege: bár a képviselők­nek joguk van önálló kezdemé­nyezéssel élni, hiba lenne azt a látszatot kelteni, mintha így he­lyettesíthető lenne egy nem lé­tező bizottsági jelentés. NY­­M. HIRDETÉS

Next