Népszabadság, 2005. december (63. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-01 / 281. szám
2 2005. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK MAGYARORSZÁG Kormányjavaslat a nemzetfogalomról Az államfő az alkotmánymódosítás mellett, az SZDSZ biztosan, a Fidesz bizonnyal ellene A kormány a nemzetfogalom újradefiniálása érdekében javaslatot tesz az alkotmány módosítására. Az SZDSZ miniszterei nem támogatják az elképzelést, a Fidesz első reakciói sem pozitívak. Munkatársainktól A kormány tegnapi ülésén, a kisebbik koalíciós partner fenntartásával elfogadta a határon túli magyarok közjogi státusáról szóló előterjesztést - közölte a kormányszóvivő. A cél, hogy az alkotmány a jelenleginél határozottabban fejezze ki a határon túli magyarok nemzethez tartozását - mondta Batiz András. Az alkotmány jelenlegi szövege szerint: „A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.” A kormány ennél szeretné gazdagabb, tartalmasabb meghatározását adni a nemzeti összetartozásnak. Az ezzel kapcsolatos döntést néhány nappal a tavaly december 5-i, a határon túli magyaroknak alanyi jogon járó állampolgárságát elutasító népszavazás évfordulója előtt hozták. Az alkotmányban a módosítást követően szerepelnie kell a kormánydöntés szerint annak, hogy a határon túli magyarok részei a nemzetnek, mint közös nyelvi, kulturális, történelmi hagyományokkal rendelkező közösségnek. Batiz András közölte, hogy erről informális egyeztetések zajlottak a magyarországi pártokkal éppúgy, mint a határon túliak képviselőivel. Ezek a jelek szerint azonban nem jártak sikerrel. Az SZDSZ nem támogatja a javaslatot, mert meggyőződése szerint semmilyen következménye nem lenne a módosításnak. Ne nyúljunk hozzá az alaptörvényhez szépészeti szempontokból vagy csak azért, hogy elmondhassuk, valamit tettünk - mondta Horn Gábor, a szabad demokraták államtitkára. A Fidesz képviselői még nem ismerik pontosan a kormány javaslatát. Répássy Róbert frakcióvezető-helyettes szerint azonban, ha az nem más, mint a másfél évszázados nemzetfogalom megváltoztatása, s nem jelent sem kedvezményeket, sem állampolgári jogosítványokat a határon túli magyarok számára, akkor porhintés. Ha a kormány mindössze azt szeretné kinyilvánítani, hogy a határon túli magyarok is részei a nemzetnek, az pusztán deklaráció, melynek aktuálpolitikai funkciója van. Ez Répássy szerint egy „kármentő javaslat” a tavalyi kettős népszavazás évfordulóján. A kormányszóvivő ugyanakkor kiemelte, hogy a kormány szándékairól és a közjogi státusz tartalmáról a miniszterelnök egyeztetett a köztársasági elnökkel is; a javaslat mind szándékaiban, mind tartalmában bírja az államfő támogatását. Az alkotmányt az összes képviselő szavazatának kétharmadával lehet módosítani. Erre jelenleg nem látszik esély. Csökken az egyházak támogatása Az egyházak többször tiltakoztak már az intézményeiket sújtó elvonások miatt. Az egyházügyi államtitkár is elismeri: jövőre tovább csökken az állami támogatás. A katolikus püspöki karnál még nem készült el a kimutatás arról, hogy tavaly mennyi pénzzel gazdálkodott az egyház, az előző évek adatai alapján azonban elmondható: a költségvetési támogatások összege jócskán meghaladta a saját bevételeket. Veres András püspök korábbi tájékoztatása szerint 2003-ban például mintegy 69 milliárd forintja volt az egyháznak, ebből megközelítőleg 46 milliárdot tett ki az állami pénz. Ehhez jött még több mint 700 millió forint önkormányzati hozzájárulás, a saját bevételek tehát nem sokkal haladták meg a 22 milliárdot. Saját bevételnek számít a hívők által fizetett, a köznyelvben csak egyházi adónak nevezett „önkéntes egyházfenntartói járulék”, de ide tartoznak a bel- és külföldi adományok vagy az egyházi intézményekben ellátott emberek befizetései is. A kimutatásban nem szerepelnek azok az egyesületek és alapítványok, amelyek szoros kötődésük ellenére hivatalosan nem minősülnek egyházi szervezeteknek. Az egyházi vállalkozások bevételeiről sincsenek pontos adatok, az erre vonatkozó kérdésekre általában az a válasz, hogy ezek nem számottevő összegek. Még mielőtt valaki elszédülne a milliárdoktól, a katolikus egyház az említett évben mintegy 350 iskolát és kollégiumot, valamint 120 kulturális, szociális és egészségügyi intézményt tartott fenn. Az állami költségvetésből érkező pénz nagyobb része - 30 milliárd forint - a közszolgálati feladatokat ellátó intézmények után járó támogatás volt. A pártok nem mindig tartják mérvadónak az egyházak által közzétett adatokat. Ugyanakkor a koalíciós partnereknek sem sikerül e kérdésben közös nevezőre jutniuk. Az SZDSZ-es Horn Gábor például lapunknak adott egyik nyilatkozatában azt állította, hogy az egyházak 2004-ben összesen 36,5 milliárd forint költségvetési támogatásban részesültek, míg az MSZP vallásos tagozatának számításai szerint az állami juttatások összege tavaly minimum 92 milliárd volt. Az egyháztámogatási vitában mostanában az úgynevezett hitéleti támogatás van soron. Az állam az egyszázalékos adófelajánlásokból befolyt pénzek többszörösét fizeti ki. Gulyás Kálmán egyházügyi államtitkár szerint az adónyilatkozatok alapján az idén mintegy 3,5 milliárd forint jutna az egyházaknak, az állami kiegészítéssel együtt azonban csaknem 12 milliárdot folyósít számukra a költségvetés. Az egyházak továbbá - annak fejében, hogy lemondtak volt ingatlanjaik egy részéről - örökös járadékot kapnak. Az államtitkár adatai szerint a járadék összege ebben az évben mintegy hétmilliárd forint volt, jövőre pedig nyolcmilliárd lesz. A hitéleti támogatás kategóriájába sorolandó a kisebb településeken szolgálatot teljesítő papok és lelkészek állami bérpótléka, aminek összege meghaladja az évi másfél milliárd forintot. Több mint hárommilliárddal segíti az állam a hittanoktatást. A Fidesz kormányzása idején az egyházak költségvetési támogatása folyamatosan emelkedett, a legnagyobb mértékben éppen 2002-ben, a választások évében. A jelenlegi kormány kevésbé érzi szükségét annak, hogy az egyházak iránti megbecsülését anyagiakkal is kifejezze. Gulyás Kálmán kérdésünkre elmondta, hogy a hitéleti támogatások valamelyest még növekednek is, ám az eddig normatív módon adott juttatások közül némelyik már ebben az évben sem járt az egyházi intézményeknek. Hasonló lesz a helyzet 2006-ban is. Az államtitkár szerint tény, hogy mindent egybevetve tovább csökken az egyházak támogatása, de azt, hogy mennyivel, egyelőre képtelenség megmondani. Ez attól is függ - tette hozzá -, milyen döntés születik azoknak a panaszoknak az ügyében, amelyeket az egyházak nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz. CZENE GÁBOR Néhány tétel a költségvetésből: van, ahol több lesz a pénz A Mátyás-templom oltára a behordott életveszélyes kőcsipkékkel. A költségvetésből jut a felújításra Egyszázalékos felajánlások egyházaknak (mimárd r) 2005. évi 2006. évi előirányzat Egyházi közgyűjtemények támogatása 805600 500000 Egyházak nemzetközi tevékenységének támogatása 18000 16000 Hittanoktatás támogatása 3305400 3305400 Egyházi alapintézmény-működés, szja rendelkezése és kiegészítése 11829800 12 243200 Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék 6990 300 8000500 Az 5000 lakosnál kisebb településeken szolgálatot telt. lelkészek jövedelempótléka 1535200 1 565900 Egyházi Kulturális Alap 515380 430000 Összesen: 24999680 26061000 Forrás: Egyházi Kapcsolatok Államtitkársága * Eltávolítanák Ságvári emléktábláját A Jobbik Magyarországért Mozgalom kezdeményezi a budai Remíz mellett lévő Ságvári Endre-emléktábla eltávolítását. Megkérdeztük erről Ungváry Krisztián történészt, György Péter esztétát és Katona Tamás történészt. Ungváry Krisztián: „A tábla eltávolításának igénye nem jogos. Kétségtelen, hogy Ságvári a kommunista párt moszkovita szárnyához tartozott, személyisége valóban problematikus. Ám aktív sztálinista nem lehetett, mivel nem érte meg a háború végét. A mostani mellé egy másik tábla elhelyezése megfelelőbb megoldás lenne. A Jobbik kezdeményezése ízléstelen aktuálpolitikai hecckampány, ami nem segít annak megértetésében, hogy nem tisztán jók és rosszak harcoltak egymás ellen. A történelem ennél mindig bonyolultabb. Ugyanilyen szándékkal követelhető lenne az új budai Turul-szobor vagy Teleki Pál emlékműveinek eltávolítása is. Persze, ezt rögtön nemzetárulásnak tekintenék. György Péter: „Nem tekintem politikai gesztusnak, ha valaki el akarja távolítani Ságvári Endre emléktábláját. Aki megtenné, az gyáva, aljas és semmirekellő.” Katona Tamás: „Várható, hogy egyre több ilyen tiltakozás lesz, de a tábla ettől ott marad. Ságvári „ügyét” a történelem már helyre tette. Senki nem énekel róla dalokat, senki nem tekinti hősnek. Meglennék az emléktábla nélkül, de jelenléte nem irritál.” GRÉCZY ZSOLT NÉPSZABADSÁG Vizsgálóbizottsági jelentések: elutasítva Az Országgyűlés ügyrendi bizottsága szerdán egyhangú döntéssel úgy határozott, hogy nem támogatja a tárgysorozatba vételét azoknak az önálló képviselői indítványoknak, amelyeket határozati javaslatként az Orbán-bizottság feladatainak elvégzéséről Répássy Róbert (Fidesz) és az Apró-Gyurcsánybizottság vizsgálatának eredményéről Szijjártó Péter (Fidesz), valamint Csiha Judit (MSZP) nyújtott be. A bizottság érvelésének lényege: bár a képviselőknek joguk van önálló kezdeményezéssel élni, hiba lenne azt a látszatot kelteni, mintha így helyettesíthető lenne egy nem létező bizottsági jelentés. NYM. HIRDETÉS