Népszabadság, 2006. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-02 / 1. szám
2006. JANUÁR 2., HÉTFŐ RÖVIDEN Imaév a „nemzet lelki megújulásáért” A nemzet lelki megújulásáért meghirdetett imaév nyitányaként január 1-jén valamennyi katolikus templomban felolvasták a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelét. E szerint ma is hordozzuk népünk életének lelki sebeit, ránk telepszik az elmúlt évszázadok és évtizedek tragédiáinak és kudarcainak sorozata. A nemzeten belüli bizalmatlanság, az összetartás drámai hiánya olyan seb, amely máig nem gyógyult be. (MTI) Megyei kezelésben a mádi zsinagóga A zsidó egyházi építészet egyik legszebb hazai barokk kori épületét, a jelenleg a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében lévő Inádi zsinagógát a tervek szerint a jövő év első negyedévében használatba átveszi a Borsod megyei önkormányzat. (MTI) Demonstrációra készülő vám- és pénzügyőrök késik a vám- és pénzügyőrök idei keresetét meghatározó bérmegállapodás, emiatt azt tervezik, hogy - ha addig nem lesz egyezség - január második felében a Parlament előtti tiltakozással hívják fel a politikusok figyelmét elfogadhatatlan helyzetükre. (Munkatársunktól) Átadták az első babakötvényt Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter vasárnap a budapesti Szent Margit Kórház szülészetén átadta az első babakötvényt. A nulla óra húsz perckor született kislány, a 2.250 gramm súlyú, 48 centiméter hosszú Horváth Tünde Rozália és 29 éves édesanyja egészséges. Az újév első babája egyébként Miskolcon született nulla óra 15 perckor. Szamkó Dominika Valéria 2.550 grammos és 50 centiméteres. (MTI) MAGYARORSZÁG Alapítványi kampánytréning Helmut Kohl ír előszót Antall József beszédeinek német nyelvű kiadványához Nem finanszírozzák a pártalapítványok az MSZP, a Fidesz, az MDF, illetve az SZDSZ kampányát, de közvetve segíthetnek - egymilliárd 120 millió forintjuk van erre idén. Az Antall család közel állt a szakításhoz Dávid Ibolyával, az alapítványi pénz felhasználása miatt. Kimondani is sok: egymilliárd 120 millióval gazdálkodhatnak 2006-ban a pártalapítványok. A költségvetés szavazása során kiderült, a Táncsics Mihály Alapítvány 17,1 millió, a Polgári Magyarországért Alapítvány 16 millió, az Antall József Alapítvány 4,4 millió, a Szabó Miklós Szabadelvű Alapítvány pedig 4,1 millió forint pluszpénzt számolhat el, így az MSZP alapítványa összesen 461, a Fideszé 430, az MDF-é 119, az SZDSZ alapítványa pedig 110 millió forintot kasszírozhat. (A pártalapítványok központi támogatását a mindenkori képviselői-köztisztviselői tiszteletdíj alapján számolják ki.) Ehhez hozzá lehet tenni: a Fidesz háttéralapítványa 2004-ben és tavaly is 20-20 ezer eurót kapott a Konrad Adenauer Alapítványtól. Hogy sok-e ez a summa vagy kevés relatív. Más magyar civil szervezetek állami támogatásához képest talán sok, de a hasonló nyugat-európai alapítványokéhoz kevés - mondja Balog Zoltán, a Fidesz alapítványának a főigazgatója. A pártalapítványokról szóló törvényről a T. Ház (Dávid Ibolya MDF-elnök javaslatára) 2003 nyarán döntött szokatlanul „csendesen”, és még szokatlanabb összhangban: négypárti konszenzussal. A törvény szerint az alapítványok a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási és oktatási feladatok ellátására hivatottak. - Demokrácia nincs demokraták nélkül. Nem szabad sajnálni a pénzt közéleti szereplők nevelésére, ez a politikai kultúra érdeke - így kommentálta Kiss Gábor, az Antall József Alapítvány főigazgatója, hogy a négy szervezet ennyi pénzt kap. Tóth Csaba, az SZDSZ alapítványának ügyvezető igazgatója is úgy véli: Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor a kemény politikai viták során nem akadémiai előadásokat tartanak. A pártalapítványok feladata nem az, hogy választásokat nyerjenek az adott politikai tömörülésnek, teendőjük ennél jóval áttételesebb: szükségesek a kutatások, az átfogó képzések, az értékközvetítés. Megalakulásuk óta a nagyobb botrányok elkerülték ezeket a szervezeteket. Igaz, annak volt azért visszhangja, hogy a Fidesz pártalapítványa egyik pályázatának éppen a Lezsák Sándor nevével fémjelzett Lakiteleki Népfőiskola lett a nyertese. (Ez azért volt pikáns, mert Orbán Viktor és Dávid Ibolya között éppen „mosolyszünet” volt.) Lapunk úgy értesült, hogy tavaly az Antall család már közel állt ahhoz, hogy megszakítsa kapcsolatait az MDF első emberével, s visszavonja a volt miniszterelnök, Antall József nevének használatát a fórum pártalapítványától. Özv. Antall Józsefné - az alapítvány kuratóriumának elnöke -, illetve fia, Antall Péter azt nehezményezte, hogy a szervezet, állítólag a pártelnök tudomásával, nem akart elég pénzt költeni az Antall József-hagyaték gondozására, azaz a néhai miniszterelnök beszédeinek angol, német, francia nyelvű kiadására. „A helyzet válságos volt, s valóban szakítással fenyegetett” - mondta munkatársunknak az MDF egyik politikusa. A konfliktus végül rendeződött. Érdekességképpen: Antall József beszédeinek német nyelvű kiadásához az előszót Helmut Kohl volt német kancellár írja. Antall Péter elhárította, hogy nyilatkozzon az ügy részleteiről. (A volt miniszterelnök fia viszont tárgyalt Gyurcsány Ferenccel egy Antall József Közép-kelet-európai Intézet létrehozásáról. (Ám azt, hogy egy Antall sarj szocialista párti politikussal konzultáljon ilyen kérdésben, néhány Antall rokon rossz néven vette.) Az alapítvány mindenesetre sok milliót költ az Antall-hagyaték ápolására, és a Dávid Ibolya által meghirdetett korszerű konzervativizmus népszerűsítésére. „Az alapítvány akkor működik, ha az MDF parlamenti párt” - mondta a főigazgató, aki nem csinál titkot abból, hogy az Antall József Alapítvány tréningezte tavaly az MDF képviselőjelöltjeit, s elemzésekkel rendszeresen segíti a fórumot. Szintén átfogó képzést adott (történelmi, jogi és gazdasági felkészítéssel) a Fidesz-színekben induló 176 egyéni képviselőjelöltnek, valamint a kampánystábnak a Fidesz pártalapítványa. Balog Zoltán arról is beszámolt, hogy a Polgári Magyarországért Alapítvány 30 millió forintot adományozott az Orbán Viktor által meghirdetett nemzeti konzultációra, emellett ötmilliót a Polgári kormányzás 2006 programra. (Köztudott, hogy ennek Navracsics Tibor a koordinátora, és Orbán Viktor kabinetfőnöke egyúttal az alapítvány egyik kurátora is.) Balog elmondta: januártól áprilisig folyamatosan bemutatják majd a Polgári kormányzás 2006 szakmai programját. „Ez nem kampány, hiszen a cél nem a meggyőzés, hanem a tájékoztatás” mondja a főigazgató, aki általában a „pártalapítvány” meghatározást is visszautasítja: szerinte szervezetük autonóm. A szocialisták alapítványa is szervez szabadegyetemet, és közéleti szereplők számára - egy államilag akkreditált intézménnyel együtt - posztgraduális képzést is terveznek. Az európai uniós versenyvizsgára felkészítő tanfolyam tavaly sikeres volt, sok fiatal vett részt, és senki sem kérdezte a résztvevőktől, hogy ki, melyik párt tagja” - nyilatkozta Újhelyi István, az alapítvány egyik kurátora, a képzések felelőse. A Táncsics Mihály Alapítvány mindemellett számos konferenciát „menedzselt”, többek között az adórendszerről, az igazságügyi reformról, a droghasználatról. Baja Ferenc, az alapítány elnöke minden kezdeményezésre nyitott. Az SZDSZ pártalapítványa hatvan liberális klubot, a Beszélő című lapot, de az Erdélyben megjelenő A Hét című folyóiratot is támogatja. Tóth Csaba ügyvezető igazgató szükségesnek tartotta leszögezni, hogy a szabad demokraták esetében semmilyen kapcsolat nincs pártpénzek és az alapítványi pénzek között. Az Állami Számvevőszék éppen az MSZP, illetve az SZDSZ pártalapítványok gazdálkodását ellenőrzi. Tavaly csak egyszer ültek közös asztalhoz a pártalapítványok képviselői. Akkor az Antall József Alapítvány azt javasolta: közösen, évi ötmillióval járuljanak hozzá, hogy a korrupció elleni harc prominens szervezetének, a Transparency Internationalnak legyen magyar irodája is. Egyezség nem született. CSUHAJ ILDIKÓ Boross Péter egykori miniszterelnök az Antall József Alapítvány rendezvényén beszél Elnökök Táncsics Mihály Alapítvány (MSZP): Baja Ferenc Polgári Magyarországért Alapítvány (Fidesz): Matolcsy György Antall József Alapítvány (MDF): özv. Antall Józsefné Szabó Miklós Alapítvány (SZDSZ): Kuncze Gábor NEPSZABADSAg Október és november a politikusok fekete hónapja volt, szinte mindenkinek esett a rokonszenvmutatója. Decemberben valamelyest helyreállt megtépázott tekintélyük, s a többségnek javult a megítélése. Elsősorban a kormánypárti személyiségekről lett kedvezőbb az emberek véleménye. Különösképpen Lendvai Ildikónak hozott sikert az elmúlt egy hónap, neki ugyanis öt pontot emelkedett a népszerűségi indexe. Az MSZP frakcióvezetője főképpen az ötven év alattiak körében tudott az átlagosnál kedvezőbb képet kialakítani magáról. Nála, de a többi kormánypárti politikusnál is megfigyelhető, hogy nem a saját táboruk szimpátiája erősödött meg az elmúlt hetekben, hanem az ellenzéki pártok támogatói lettek toleránsabbak. Lendvai Ildikó a szocialistáktól egy hónapja és most is 66 pontot kapott, míg a fiatal demokraták körében 28- ról 34 pontra nőtt a rokonszenvmutatója. Ha nem is ilyen mértékben, de Gyurcsány Ferenc és Hiller István megítélésének pozitív változása is a Fidesz táborának köszönhető: körükben mindketten öt pontot javítottak (előbbi 22-ről 27- re, utóbbi 24-ről 29-re). A 2004-es esztendőben voltak ugyan jelentős változások az egyes politikusok megítélésében, ezek azonban nem rendeződtek fölfelé vagy lefelé ívelő pályákká, inkább hullámzást regisztrálhattunk. Az év első felében inkább pontszámcsökkenések voltak a jellemzőek, a nyáron kis emelkedések, ősszel megint visszafelé mozdultak az indexek, amelyeket az elmúlt egy hónap visszarendezett. Összességében a legnagyobb veszteség Magyar Bálintot érte. Nyitó pontszáma 46 volt, ám az érettségibotrány idején sokat veszített népszerűségéből, s ezt az időszakot nem is tudta teljes mértékben feledtetni, így 42 ponton zárta az évet. A legnagyobb változásokat Gyurcsány Ferenc élhette meg, akinek 2005. januárban 52 pontot láthattunk a neve mellett, majd júniusig kis lépésekben, 44 pontra csökkent a népszerűségi indexe. Ezt követően egyetlen hónap alatt, 50 pontra tornázta fel magát s ezt a szintet tartotta is az elmúlt fél évben. Jelenleg, 51 ponttal a lista élvonalába tartozik. A miniszterelnök augusztustól szoros versenyben van Orbán Viktorral, pontszámaik közel azonosak. Most éppen Gyurcsánynak van leheletnyi előnye. A Fidesz elnökének egyébként 2005-ben alig változott a megítélése, rokonszenvmutatója alig tért el az 50-es értéktől. A népszerűségi listát egész évben a köztársasági elnök vezette, júniusig Mádl Ferenc, azóta Sólyom László személyében. A második helyet többnyire Szili Katalin birtokolta, de néhány alkalommal Dávid Ibolya is büszkélkedhetett ezzel a helyezéssel. Az említetteken kívül még egyszer-egyszer Göncz Kingának is sikerült dobogóra kerülnie. A lista végén is egész évben állandó szereplőket találhattunk, Áder János és Kövér Lászlót. Szonda Ipsos Év végi pluszok a politikusoknak . Az adatfelvétel ideje: 2005. december 12-19. A megkérdezettek száma: 1500 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. I Sólyom 2 Szili A Dávid Л Göncz C Gyurcsány fi Orbán 'f Lamperth A Lendvai A Kuncze 4 A Somogyi 4 4 Kiss 4 ABaráth 4 A Juhász 4 A Gráf 4 C Kóka 4 A Demszky 4 ^ Bozóki 4 A Pokorni 4 A Herényi AЛ Hiller A4 Magyar AARogán AAÁder A A Kövér Katalin 0 Ibolya Kinga V Ferenc V Viktor I Mónika 0 Ildikó V Gábor lw Ferenc I 1 Péter 14L Etele Ív Ferenc I *T József Ív János Ív Gábor 1 András JV Zoltán Iv Károly émV István С I Bálint mC Antal ifcV János László A+1 A+2 * A függőleges oszlopokban a népszerűségi pontszámokat jelöltük, amelyek 0 és 100 közötti értéket vehetnek fel. A kördiagramokban az ismertségi értékek láthatók. A felfelé mutató háromszög pontnövekedést, a lefelé mutató csökkenést jelez a 2005. novemberi értékeléshez képest, de a -4 és +4 közötti változások statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tized pontszámoknak megfelelő sorrendben szerepeltetjük. >