Népszabadság, 2006. augusztus (64. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-01 / 178. szám
2 • 2006. AUGUSZTUS 1., KEDD • NÉPSZABADSÁG Magyarország RÖVIDEN Mától ismét változnak a patikai árak Csaknem kétszáz, nem támogatott orvosság drágul átlagosan 4,5 százalékkal. A Magyar Gyógyszerész Kamara honlapján közölt adatok szerint másfélszer többet kell majd fizetni az aranyér gyógyítására szolgáló szer többfajta kiszerelési formájáért, de drágul több fájdalomcsillapító, altató és vitamin is. Az árváltozások zöme az úgynevezett homeopátiás készítményeket érinti. (D. A. N.) Mentőöv a sikertelenül felvételizőknek Szerdán postázzák a csaknem 22 ezer sikertelenül felvételiző számára az Országos Felsőoktatási Információs Központ Mentőöv című kiadványát, amelyben a pótfelvételi lehetőségekről, akkreditált képzésekről kapnak információkat a címzettek. A kiadványra azok a felvételizők számíthatnak, akik hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy az OFIK információt juttasson el számukra. (Hírösszefoglalónk) Hiller vatikáni látogatásról egyeztet Hiller István felvette a kapcsolatot az Apostoli Szentszékkel; az oktatási és kulturális miniszter a tárca hétfői tájékoztatása szerint nemrégiben irodájában egyeztetett a pápai nunciussal, és elképzelhető, hogy az év végén látogatást tesz a Vatikánban. Ezt a minisztérium sajtóirodája azután közölte az MTI- vel, hogy az Index Elhallgatott Hiller-kudarc Vatikánban címmel arról írt: a miniszter a közelmúltban bejelentés nélkül, titokban Rómába utazott. Célja az volt, hogy tárgyalásokat folytasson a Vatikán vezetőivel a szentszéki megállapodás felülvizsgálatáról, de érdemben senki nem foglalkozott vele. A minisztérium szerint a kapcsolatfelvétel a Szentszékkel - miként eddig is, úgy a továbbiakban is - a vatikáni diplomáciai szokásoknak és kötelezettségeknek megfelelően történt és történik. (Hírösszefoglalónk) Már postázzák az elbocsátásokat Pályamódosító hitelprogram, képzési támogatás a közigazgatásból távozóknak A napokban mintegy tízezer közszolga tudja meg, hogy bekerült-e a csoportos létszámcsökkentés által érintettek körébe. Az elbocsátó üzenet mellé tisztes búcsúpénzt kapnak, s bár boldogulásukat a kormány pályamódosító hitelprogrammal, képzési támogatással segíti, a helyzetük ettől még drámai. Kun J. Erzsébet - Lencsés Károly „A nyírbátori körzeti földhivatal mezőgazdásza voltam. Ma tudtam meg, hogy engem is elbocsátottak. Milyen segítséget kaphatok ahhoz, hogy 49 évesen, három gyerekkel, menedzser szakmérnöki másoddiplomával váltani tudjak, és eltarthassam a családomat?” Ilyen és hasonló tartalmú, egyéni tragédiákat jelző kérdések tucatjai fogalmazódnak meg a napokban országszerte a közigazgatási munkahelyeken. Megkezdődött ugyanis a tájékoztatók postázása, amelyekben arról értesítik az érintett dolgozókat, hogy bekerültek a csoportos létszámcsökkentés által érintettek körébe. A tájékoztatástól számítva 30 napjuk marad álláskeresésre. A bizonytalanság szüli-e vagy sem, nem tudni, de tény: számos helyen előfordul, hogy a köztisztviselők egyszerűen „leteszik a ceruzájukat”, vagyis nem dolgoznak. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen olyan a hangulat a hivatalokban, mint a siralomházban - mondta lapunknak a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára. Fehér József úgy látja: folyamatos a szakemberek megaláztatása. „Azt kívánom, hogy a miniszterelnök úr egyszer üljön be egy beszélgetésre, ahol a köztisztviselővel közlik, hogy kirúgták. Szembesüljön ő is ezekkel a személyes tragédiákkal” - mondta indulatosan Fehér, aki szerint a „zongoracipelőket” bocsátják el, a klientúra viszont megmarad. A kormány Új egyensúly programjához kapcsolódó, a közpénzekkel való takarékosságot, illetve egy szolgáltató típusú igazgatás létrehozását célzó intézkedések egyik ele. A kormányszóvivői iroda összeállítása szerint az apparátus csökkentését az indokolta, hogy az igazgatási rendszer átláthatatlan, kusza, túlbürokratizált, és nagyon sok helyen az adófizetők pénzét pazarló módon használják fel. A szakértők megállapították, hogy az állam több embert foglalkoztat, mint amennyit a feladatai indokolnak. Ezért egy szolgáltatói típusú igazgatás létrehozására van miként a minisztériumokban foglalkoztatottak több mint húsz százalékát, kétezer embert, a központi költségvetési szervektől pedig további 13 és fél ezer alkalmazottat el kell bocsátani. A kormány által szabott határidő elvileg ma jár le, ám a leépítéseket nem mindenütt hajtották végre, a köztisztviselőket így már két hónapja tartják bizonytalanságban. A parlament egy hete fogadta el azt a törvénymódosítást, amely szerint megváltoznak a szükség, ami ésszerűbb szervezeti keretek közt és lehetőleg kevesebb pénzből és emberrel működik. Az elgondolás jegyében 823-ról 598-ra csökken a központi költségvetési szervek száma, és a 305, állami részvétellel működő alapítványból, közalapítványból, közhasznú és gazdasági társaságból 56 intézménnyel lesz kevesebb. (Munkatársunktól) közszolgálatból elbocsátottaknak járó juttatások kifizetésének szabályai a munkavállalók számára hátrányosan. Ha a törvényt kihirdetik, sokan már e szerint kapják meg a végkielégítésüket. A leépítés azonban egyelőre a korábbi szabályok szerint folyik, vagyis az érintettek egyben kaphatják meg az összes járandóságukat, ami viszonylag jelentős összeg lehet. A köztisztviselőnek - a szolgálati viszony időtartamától függően - egytől nyolc hónapig terjedő végkielégítés jár, és további négy hónapra számíthatnak azok, akiket a nyugdíjazásukat megelőző öt éven belül bocsátanak el. Emellett hat hónap felmentési időt kell adni, így az idősebbek akár másfél évi fizetésüket is megkaphatják, ami egy középvezető esetében akár hat-nyolcmillió forint is lehet. (Szóbeszéd a közigazgatásban, hogy a „havernak” nem mondanak fel, hanem közös megegyezéssel válnak meg tőle, így ugyanis lényegesen több pénzzel távozhat.) Óvatos becslések szerint a kétezer alkalmazott tízmilliárdos nagyságrendű - ma még azonnal kifizethető - összeggel hagyná el a közszférát, bár jó része adóként visszacsorogna a költségvetésbe. A törvénymódosítás valamennyi, a közszolgálatban foglalkoztatott munkavállalóra - a köztisztviselőkre, a közalkalmazottakra és az egyenruhásokra is kiterjed. Amint a jogszabályt kihirdetik, az elbocsátásokat már e szerint kell végrehajtani. A kormány számára ez lényegesen olcsóbb megoldás, mert előre és egy összegben semmit nem lehet fizetni. A felmentési időre járó illetmény havonta, a végkielégítés pedig csak a munkaviszony hivatalos megszűntével - tehát már csak jövőre - folyósítható. Ha valaki a felmentési idő lejárta előtt ismét a közszolgálatban helyezkedik el, búcsút mondhat a végkielégítésének, ami további megtakarítást jelent. Tájékoztatásra készülnek a Foglalkoztatási Hivatal szolgáltatási centrumában Fotó: Reviczky Zsolt Szonda: Gyurcsány a leginkább megosztó A politikusok közmegítélésén még ebben a hónapban is érződött a lakosságot közvetlenül érintő megszorító intézkedések bejelentésének hatása. Ám amíg júniusban minden kormánypárti politikus népszerűségi indexe jelentős mértékben csökkent, addig most csak kis visszaesések voltak. A kivételt a miniszterelnök jelenti, akinek ezúttal öt pontot esett a rokonszenvmutatója, s ezzel a középmezőny szereplői közé került. Aktuálisan nem jelentenek alternatívát a közvélemény számára az ellenzék vezető politikusai sem, az ő pontszámaik sem javultak. A lista élén szoros egymásutánban Szili Katalin, Sólyom László és Dávid Ibolya áll, lényegében közepes értékelésekkel. Íme néhány érdekesség a Szonda Ipsos által 2006. július közepén a politikusok népszerűségéről készített közvéleménykutatásaiból. Amíg júniusban átlagosan három pontot csökkent a kormánypárti politikusok népszerűségi indexe, júliusban egy ponttal lett kisebb az összesített rokonszenvmutató. Gyurcsány Ferenc ennél többet veszített, előbb 56-ról 48-ra, majd 43-ra változott a pontszáma. Továbbra is igaz, hogy a miniszterelnök népszerűségének visszaesésében sokkal inkább társadalmi-demográfiai jellegzetességek figyelhetők meg, mint politikai hovatartozás szerintiek. Ugyanazok távolodtak el tőle leginkább, akik az MSZP-t is elhagyták: az aktív dolgozók, a nyugdíjas éveik előtt járók, a szakmunkások és a vállalkozók. Ezekben a csoportokban közel 20 ponttal kapott kevesebbet a kormányfő, mint májusban. Az MSZP és a Fidesz táborában két hónap alatt azonos, 11, illetve 12 pontos népszerűség-visszaesést tapasztalhattunk, és a harmadik legnagyobb politikai csoportban, a bizonytalanok körében is ekkora, 13 pontos a csökkenés. A szocialista pártiak körében még mindig nagyon kedvező, 80 pontos Gyurcsány megítélése. A Fidesz-táborban viszont a mostani veszteséggel 10 pontra esett a rokonszenvmutatója. E változásokkal Gyurcsány Ferenc lett a leginkább megosztó politikus, megelőzve e tekintetben az eddigi listavezető Orbán Viktort. A Fidesz-elnökkel kapcsolatos érzések az elmúlt hónapokban ugyanis egy árnyalattal mérsékeltebbé váltak. Sajátjaitól a megszokottnál egy kicsivel kevesebbet, 81 pontot kapott ebben a hónapban, a szocialistáktól valamivel többet, 23 pontot. A kormánypárti személyiségek között - a miniszterelnökön kívül - a gazdasággal szorosabb kapcsolatban álló tárcák vezetőinek - Veres Jánosnak és Kóka Jánosnak is az átlagot meghaladó mértékben romlott a megítélése. Listabeli pozícióik azonban alig módosultak, hiszen időközben az ellenzék prominensei sem lettek kedveltebbek. Java részük a rangsor hátsó traktusában foglal helyet 40 körüli vagy az alatti pontszámokkal. Különösen érdekes Semjén Zsolt esete, hiszen pártja a közvélemény-kutatások szerint alig rendelkezik támogatókkal. Az ő megítélése sem igazán pozitív, 35 ponttal a sereghajtók között találhatjuk. Még a szövetségesi táborban, a fideszesek körében is csak közepes népszerűséget szerzett magának (53 pont), más politikai csoportokban pedig még ennél is jóval kisebb a reputációja (20-30 pont közötti értékek). (Szonda Ipsos) • Az adatfelvétel ideje: 2006. július 16-23. A megkérdezettek száma: 1500 fő.