Népszabadság, 2007. február (65. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-01 / 27. szám
2 • 2007. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG Magyarország www.nol.hu Ez a párt nem az a párt Gorka Sebestyén szervezetet alapít „Valószínűsíthető, hogy a 2010- es választások előtt alakul egy mérsékelt jobboldali párt. De ez a párt nem az a párt” - kommentálták lapunknak konzervatív politikusok azt, hogy Gorka Sebestyén biztonságpolitikai szakértő a Klubrádió keddi élő műsorában egy új jobboldali párt létrehozását jelentette be. A politikai formációt a Fidesszel szemben határozta meg Gorka, ezért „első hallásra” úgy tűnhetett: ez az a párt, amelynek szervezésével a Magyar Nemzet néhány hete Schmidt Máriát vádolta meg. Gorka Sebestyénnek más jobboldalipártalapítási szándékról is van tudomása: a Klubrádióban három „határozott alakot öltő” fideszes érdekcsoportról beszélt. Szerinte „a Fideszből ki akarnak hasítani egy új pártot”. Orbán és Simicska Lajos nevéhez köthető az egyik csoport, a másik a Schmidt Mária-Stumpf István vonal, a harmadik - a legkevésbé erős - Pokorni Zoltán köre. Gorka nevek említése nélkül beszélt arról, hogy „meghatározó jobboldali értelmiségiek” keresték meg a pártalapítás gondolatával. Fideszes politikusok biztosra veszik: egyetlen meghatározó konzervatív személyiség sem csatlakozik a most alakuló formációhoz. „Ehhez Schmidt Máriának nem lehet köze” - tették hozzá. Gorkát a Medgyessy Péter múltját vizsgáló parlamenti bizottság delegálta (volna) szakértőnek. De csak „külsős” lehetett, mert nem jutott át a C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésen. Az NBH közölte: személye nemzetbiztonsági kockázatot jelent. A biztonságpolitikai szakértő, a Fejlődő Demokrácia és Biztonsági Intézet igazgatója Nagy-Britanniában született, de a rendszerváltás óta Magyarországon él. Az Antall-kormány idején állami feladatot látott el. Publikált a Magyar Nemzetben, a Hír TV-nek több ízben nyilatkozott a terrorizmussal kapcsolatban. (Cs. I.) „Ha Orbán úriember, most lelép” Az új pártban csak olyanok kaphatnak helyet, akik az elmúlt tizenhat évben nem megélhetési politikusként vállaltak szerepet - közölte lapunkkal Gorka Sebestyén. Gréczy Zsolt - Mi a párt neve, kik alapítják? - A párt neve egyelőre nem publikus. Olyan személyek hozzák létre, akik tiszta lappal tudnak indulni, akik nem megélhetési politikusként vállaltak szerepet. A program már készül. - Neveket mondana? - Korai lenne. Néhány napon, legfeljebb néhány héten belül minden kiderül. - Önt radikális jobboldali szellemiségű emberként szokták jellemezni. - A radikális kifejezés megbélyegző Magyarországon. Mi olyan hiteles konzervatív pártot hozunk létre, amelynek tagjai hisznek a demokráciában. -Miért éppen most szervezkednek? A kormány népszerűtlen, a jobboldal jelentős előnnyel vezet a közvélemény-kutatásokban. Jobbról nézve a helyzet megnyugtató. - Mert a jobboldal Orbán Viktorral nem tud nyerni. Képtelenség az Európai Unióban, hogy két elvesztett választás után valaki a posztján maradhasson. A politikában nem lehet jósolni, de ha minden így marad, megint Gyurcsány Ferenc nyer. Ezért azt mondjuk, ha úriember, Orbán most lelép. Éppen akkor, amikor pártja erősödni látszik? -1989 óta ugyanaz a négy-öt ember vezeti a Fideszt, ami nem normális. Az erősödés a kormány hibáiból adódik. De ez nem elég a győzelemhez. - Keresik a kapcsolatot a Fideszben háttérbe szorult politikusokkal? - Mi új arcokat keresünk. - Van közük a Schmidt Mária nevével jelzett esetleges kezdeményhez? - Mondom, új konzervatív pártot alapítunk. - Az MDF annak tekinti magát... - Az MDF sem nem jobb-, sem nem baloldali formáció. Csak a politikai túlélésért küzd. Kossuth téri triumvirátus 2006. szeptember 23-án - Gorka Sebestyén, Molnár Tamás és Takács András Fotó: Reviczky Zsolt Politikai hovatartozásától függetlenül több politikus és a Helsinki Bizottság egyik vezetője is sürgeti az immár száz napja kordonnal elzárt Kossuth tér „felszabadítását”. Hírösszefoglalónk Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője és Szájer József, a párt EP-frakciójának képviselője levélben szólította fel Petrétei József igazságügyi minisztert, hogy haladéktalanul intézkedjen a Kossuth téri kordonok felszámolása érdekében. Navracsics tegnap kifejtette: a teret épp 100 napja zárták le, s ez csorbítja a véleménynyilvánítás szabadságát, méltatlan egy demokráciához, és azt példázza, hogy a kormány az ellenvéleményeket nem képes megtűrni. Szerinte a tér lezárását indokoló Gergényi-féle rendelet formailag és tartalmilag sem helytálló. Október 23-a óta az ország politikai életének egyik legfontosabb pontja, az ország egyik legszebb tere gyakorlatilag rendőri megszállás alatt áll - fogalmazott Navracsics. Szerinte méltatlan, hogy az emberek nem használhatják az adóforintjaikból fenntartott parkot. Az egésznek egy kicsit olyan hangulata van, mint annak idején a hidegháborús időkben a Kelet- és Nyugat-Berlin határán álló Checkpoint Charlie - tette hozzá. A Magyar Helsinki Bizottság ugyanakkor az országos rendőrfőkapitányhoz fordult panasszal a tér lezárása miatt, mivel a szervezet társelnökét nem engedték át az „ideiglenesen elzárt műveleti részén”. Kádár András Kristóf kifogása szerint a terület lezárása október 23-án jogszerű lehetett ugyan, de a kordonok ideiglenes, máig tartó fenntartása törvénysértő. Úgy véli: a terület lezárására a BRFK vezetőjének nincs hatásköre, hiszen a védett személyek és intézmények biztosításáról szóló rendelet a Köztársasági Őrezred hatáskörébe utalja a Parlament és a kiemelt közjogi méltóságok védelmét. Az érvényben lévő főkapitányi intézkedés tehát a rendőrségi törvényt és a rendeletet is sérti. Szót emelt tegnap a Kossuth tér „felszabadítása” érdekében az Országgyűlés emberi jogi bizottságának liberális tagja, Gusztos Péter is, abszurd állapotnak nevezve, hogy az állampolgárok nem tüntethetnek ott. Akkor is úgy véli, hogy ezt az alkotmányos alapjogot nem lehet rendőrségi trükkökkel korlátozni, ha tőle távol áll mindaz, amit a korábban itt tüntetők gondolnak és képviselnek. Az SZDSZ-es képviselő felvetette, hogy a kialakult helyzetben el kellene halasztani a gyülekezési törvény módosítását. Az ugyanis olyan fontos alkotmányos alapjogot szabályoz, amelyet csak békeidőben és teljes konszenzussal lehet módosítani. A rendőrségről szóló törvény szerint a miniszter a rendőrség részére egyedi utasítást az országos rendőrfőkapitány útján adhat, ebből következően nem bírálhatja felül a budapesti rendőrfőkapitány intézkedését - fogalmaz az igazságügy-miniszter a Fidesz politikusainak írt válaszlevelében. Petrétei József tudomása szerint a budapesti rendőrfőkapitány intézkedésével szemben senki nem tett panaszt, ennek megfelelően nem látja indokoltnak, hogy miniszterként bármilyen formában beavatkozzon a rendőrség szakmai munkájába. Hozzátette: október 23-án nem egy békés rendezvényt oszlatott fel a rendőrség a Kossuth téren, megállapítható, hogy egyesek felfegyverkezve jelentek ott meg, így a rendőrségnek törvényi kötelezettsége volt a rendezvény feloszlatása. Hónapok óta sokan tiltakoznak a tér lezárása miatt. Az Országgyűlés Hivatala is fellépett már az állítólag a parlamenti képviselőket szolgáló „műveleti” zárlat ellen, többek közt december közepén az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól kért intézkedést. Kossuth téri Checkpoint Charlie? A tüntetés-végrehajtó Satunak a kutyáját hívták eredetileg, ám a név ráragadt Lanczner Ferdinándra, aki harminchét napig volt a Kossuth tér főparancsnoka. Az ötvenhat éves egykori autószerelő a romániai falurombolástól Bush elnök látogatásáig tüntetett már szinte minden ellen. Februárban a Parlament előtti néma sétálással szeretné távozásra bírni a kormányt. Falusy Zsigmond - Az a síp miért van a nyakában? - Mert bármikor jól jöhet. Ha találkozom, mondjuk, a miniszterelnökkel, kifütyülhetem. - Szép gondolat. Mindig ilyen karakán volt? - így alakult. Kádergyerek voltam, édesapám a DISZ Baranya megyei titkára volt, majd a Pest megyei pártbizottságon dolgozott, édesanyám két évig dolgozott Kádár János titkárnőjeként. Közelről láttam tehát a szocializmust, ami kiváltott bennem egyfajta ellenkezést. - Ez miben állt? - Az apámmal évekig nem beszéltem. Persze akkoriban mindenhogy lázadtam. Hosszú hajat hordtam, farmert viseltem, szakállat növesztettem. A Műegyetemről kimaradtam, autószerelőnek tanultam, aztán versenyezni kezdtem. Egy ideig úgy volt, hogy Zsemberi után én leszek Ferjáncz Attila navigátora, de ezt épp a szakállam miatt nem engedték. - De a későbbi navigátor, Tandari is szakállt viselt. - Neki ápolt kecskeszakálla volt, amivel úgy nézett ki, mint egy igazi úriember. Én az ellentéte voltam. - Tüntetni mikor kezdett? - Már középiskolásként ott voltam minden március 15-i rendezvényen. 1972-ben például engem is megvertek a rendőrök és a munkásőrök, miután beszorították a tömeget az egyik mellékutcába. Tüntettem Bős ellen, és ott voltam a romániai falurombolás elleni demonstráción. Sajnos a rendszerváltás után is volt miért az utcára menni. - Ezt személyes tapasztalatból mondja? - Részben, mert én is csalódtam az egészben. Munkám nincs, a ’90-es évek eleje óta hol ebből élek, hol abból. Sokáig gépkocsikat adtam-vettem, külföldre jártam, alkatrészekkel üzleteltem, néha autót javítottam. Ma ott tartok, hogy a félretett pénzemet emésztem fel. - Szóval nem megélhetési tüntető. Emlékszik egyébként, mi minden ellen demonstrált az utóbbi években? - Tiltakoztam a Zengőre tervezett lokátor ellen, tüntettem Medgyessy és Nastase koccintásakor, eljártam nagygyűlésekre. Amikor Bush Budapestre látogatott, a barátommal, Vologyával ketten kezdtünk demonstrálni a Vértanúk terének sarkán. Részt vettem a Tilos Rádió elleni tüntetésen. Az izraeli zászlót közvetlenül mellettem égették el. - A Kossuth térre hogy került? - Éppen egy horgászbotra kötött ecsettel mázoltam le az MSZP-s Horváth Csaba plakátját, amikor szólt a benzinkutas, hogy Satu, most ne festegess, kitört a forradalom. Azonnal a Kossuth térre mentem. Ott már sok ismerőssel találkoztam, rendes, radikális nemzeti érzelmű emberekkel. - Ez mit jelent? - Hogy nem szeretjük a globalizációt, a cionizmust, és ellenezzük az előnytelen feltételekkel történő uniós csatlakozást. A világot a nagy pénzek összeesküvése mozgatja, a tőke pedig maga alá gyűr mindent. Olyan ez, mint amit gyerekkoromban a robotvilágról olvastam: az emberek elkészítik a robotokat, melyek aztán saját magukat kezdik gyártani, és elpusztítják az embereket. - Hogyan lett a tér főparancsnoka? - Közfelkiáltással megválasztottak. Én foglalkoztam a gyakorlati dolgokkal, volt harminc emberem, akik egymást váltva vigyázták a rendet. - Nehéz volt? - Észnél kellett lenni nagyon. Egyszer például valaki, akit mi kis-Petőfinek hívtunk, a színpadról azt kezdte kiabálni, hogy rohanjuk meg a Parlamentet és a rendőröket. Nem tudtuk eldönteni, hogy provokátor, vagy csak simán hülye. Azonnal lerángattuk onnan. „Az ügyünknek jót tett az ostrom. Kis véráldozattal járt, de attól kezdve mindenki figyelt ránk” Fotó: Szabó Bernadett