Népszabadság, 2007. március (65. évfolyam, 51-76. szám)
2007-03-01 / 51. szám
2 • 2007. MÁRCIUS 1. CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG Magyarország Orbánnál mégsem egy a zászló A Fidesz elnöke a népszavazási kezdeményezést tartja az utolsó demokratikus „lehetőségnek" Orbán Viktor kommunikációs offenzívába kezdett. Tévé- és újságinterjúkban minősíti sorra illegitimnek a kormányzatot, miközben legitimizálja például az árpádsávos zászló használatát. Tehát mégsem egy a zászló, minimum kettő a trikolór és a piros-fehér csíkos. Gréczy Zsolt Demokrácia nélküli többpártrendszer van Magyarországon - ez Orbán Viktor új szlogenje, amit kedden a tv 2 Tények este című műsorában fejtett ki először, majd erre építette a Heti Válaszban ma megjelenő nyilatkozatát is. Az orbáni álláspont nem újszerű, viszont a következtetés erőteljes: a demokrácia lényege, hogy azok, akik a hatalmat gyakorolják, kötelesek elszámolni, és kötelesek vállalni a felelősséget azért, amit tesznek. Ma Magyarországon a kormány nem számolt és nem számol el azzal, amit tesz, és semmiért nem vállal felelősséget - jelentette ki a Fidesz elnöke, aki az elmúlt időszakban több interjúban és az évértékelő beszédében is részletezte, hogy a Fidesz milyen kiutat mutat a kormánypártoknak a Gyurcsány Ferenc nélküli „megújulásra”. „A demokrácia keretein belüli megoldásokat keresünk, még most is, amikor meggyőződésem szerint Magyarországon már nincsen demokrácia. (...) Azt gondolom, hogy nekünk továbbra is a demokratikus eszközöket kell használnunk, és nem merítettük ki ezeknek a lehetőségeit.” Orbán Viktor egyértelműen a Fidesz népszavazási kezdeményezését tartja az utolsó „lehetőségnek”. „Most én azt tudom mondani, hogy még egy lehetőségünk van, ez a népszavazás, ezért is hirdettük meg, ezért is javasoltuk a választópolgároknak, hogy tartsunk egy népszavazást, hátha ezt az utolsó, még az alkotmányos kereteken belül rendelkezésre álló lehetőséget most már a kormánykoalíció kihasználja.” Orbán Viktor értelmezésében tehát az utolsó demokratikus eszköz az maradt, hogy egy sikeres népszavazással a kormány reformjait visszautasítsa „az új többség”. Kérdés, hogy az Alkotmánybíróság előtt mi áll majd meg a Fidesz kezdeményezéséből. Miként kérdés az is, hogyan hat a Fidesz politikájára és Orbán Viktor pártbéli megítélésére, ha a népszavazáson kudarcot vall, vagy az egész ügy elvérzik az AB előtt. Orbán Viktor ugyanakkor a TV 2-nek nyilatkozva világossá tette azt is, hogy nem zavarja, ha a Fidesz rendezvényein árpádsávos zászlók lengenek. - Az nem nyilaszászló, ez egy tévedés - mondta. - A nyilaszászló úgy festett, hogy az árpádsávos zászlóba nyilaskeresztet tettek. Ilyen zászlókat én ma nem látok a köztereken, ami nagyon helyes, mert szerintem bűncselekmény volna, lévén, hogy önkényuralmi jelképet szimbolizálna. Az ötvenes években a kommunista diktatúra is beletette a magyar zászlóba a maga önkényuralmi jelképeit, amelyeket aztán ’56-ban kivágott belőle a magyar nép - de még ma is nemzeti lobogóként használjuk. Ugyanígy az árpádsávos zászló is egy önkényuralmi jelképtől megszabadított történelmi zászló - fejtette ki a Fidesz elnöke. Juhász Attila politológus, Political Capital: „Nincs új elem Orbán Viktor kommunikációjában, csupán egy újabb ultimátum fogalmazódott meg az önkormányzati választás népszavazássá nyilvánítása, a 72 órás határidő után: az új »menesztési dátum« a hétkérdéses népszavazáshoz kötődik. Pedig ez a voksolás, maradjon állva belőle akárhány kérdés is, kevésbé tudja megrendíteni a kormányt, mint amennyire azt az október 1-jei választás tette. Egy elindított reformfolyamat nem állítható le nehezen értelmezhető kérdésekkel. Tandíj például nincs, fejlesztési részhozzájárulásnak hívják. Ráadásul az Európai Unió által támogatott konvergenciaprogram, amely a reformokra épül, szintén nem írható felül össznépi szavazással. A kezdeményezés legfeljebb arra jó, hogy aláássa a kormány stabilitását. A kabinet egyelőre nem tudja saját kommunikációs terepét és érvrendszerét se kialakítani, se érvényesíteni. Orbánnak az árpádsávos zászlókra tett megjegyzése beleillik eddigi gondolkodásmódjába, jelesül abba, hogy azt csupán történelmi szimbólumnak tekinti. Pedig korántsem mindegy, milyen kontextusban mutatnak föl egy ilyen lobogót.” Gerő András történész: „Hiába mondja Orbán Viktor az ellenkezőjét, baj van az árpádsávos zászlóval, mégpedig azért, mert 1848-ban a 21-es törvénycikk rendelkezett arról, hogy a magyar nemzeti lobogó színe piros-fehér-zöld legyen. Eleink, akik a szabadságvágy kifejezésére, francia mintára választottak trikolort, nem véletlenül egészítették ki az addigi piros-fehér vagy piros-ezüst színt a zölddel. A színszimbolika szerint a piros az erő, a fehér a hűség, a zöld a remény jelképe. Ilyenformán éppen március 15-én különös lenne, ha a Fidesz elnöke árpádsávos zászlók előtt szónokolna. A márciusi ifjak biztos elcsodálkoznának. A piros-fehér-zöldhöz képest ellenkultúrát kívánt megjeleníteni a szélsőjobb a múlt század közepén. A nyilasok pedig az árpádsávos zászlót nyilaskereszttel egészítették ki. Orbán érvelése tehát hamis, már csak azért is, mert mi, magyarok, világszerte a trikolórral azonosítjuk önmagunkat. Orbánról már ettől függetlenül is azt gondolom, más világban él.” Ungváry Krisztián történész: „Az empátia teljes hiányát bizonyítja Orbán érvelése az árpádsávos zászló mellett, amikor azt mondja: nincs vele baj, amíg nincs benne nyilaskereszt. Ez olyan magyarázat, mintha valaki a vörös csillagot mindaddig elfogadná, amíg nincs benne sarló és kalapács. Érvelni ugyanis a vörös csillag mellett is lehet, hogy elég sokfelé és sokféleképpen használják. Az árpádsávos zászlók alatt ebben az országban ocsmányságok történtek, normális párt nem használja és nem tűri meg.” Kövér: A nap, amikor beleszagolnak a levegőbe Kövér László tegnap egy siófoki lakossági fórumon mozgósított. A Fidesz válaszmányi elnöke szerint ugyanis - idézzük - sokan vagyunk, sokan voltunk már 2002-ben is, de nem voltunk elegen, és most sem vagyunk elegen. Minden emberre szükség van, aki fölrázható, fölébreszthető. A jobboldali szavazóknak ugyanazt kell tenniük, mint amit a választási kampány során is tettek, azaz embertől emberig, ajtótól ajtóig járva mindenkinek rázzák föl a lelkiismeretét, és senkit ne engedjenek a beletörődés, a passzivitás apátiájába zuhanni - jelentette ki, hozzátéve, el kell érni, hogy a kormány a hivatalos ciklus lejárta előtt távozzon az ország éléről. - El kell tudnunk érni, méghozzá azoknak az embereknek a támogatásával, és csak az ő támogatásukkal tudjuk elérni, akik 2002-ben meg 2006-ban nem ránk szavaztak, hanem rájuk - mondta Kövér László. A Fidesz vezető személyisége arról is beszélt, hogy „mennél több ember érzi úgy, hogy nem érdemes már a politikával foglalkozni, annál több esélye van ennek a garnitúrának hosszú távon a nyakunkon maradni, és egyszer és mindenkorra tönkretenni bennünket. Végezetül Kövér László ezt mondta: „Abban a pillanatban, mihelyt az a többség, az új többség, az nem csupán egy a mostani kormánnyal szembeni kritikai viszonyulással összefűzött többség lesz, (...) hanem aktív többség is lesz, azaz képes is ezért cselekedni, abban a pillanatban önök egy olyan napra fognak ébredni, amikor kinéznek az ablakon, beleszagolnak a levegőbe, és pontosan tudják, hogy ez a nap nem megy le anélkül, hogy ez a kormány el nem takarodik a helyéről. HIRDETÉS www.nol.hu RÖVIDEN Márciustól indul a Tárcatükör Az Államreform Bizottság tevékenységéről folyó beszélgetéssel, Draskovics Tibor kormánybiztos és Stumpf István volt kancelláriaminiszter részvételével ma indul az idei Tárcatükör a Közgázon című közpolitikai beszélgetéssorozat a Budapesti Corvinus Egyetemen. A rendezvény célja a kormány szakmai tevékenységének és a tárcák működésének, főbb feladatainak bemutatása. (MTI) Gönczöl-jelentés: intézkedési terv készül Intézkedési terv készül a tavaly októberi fővárosi utcai zavargásokat vizsgáló Gönczöl-bizottság jelentése alapján - jelentette be tegnap a kormányszóvivő. Danks Emese elmondta: az elsődleges szempontok között szerepel az, hogyan lehet az alkotmányos alapjogokat úgy biztosítani, hogy a rendőrség tevékenysége a lehető legkisebb mértékben korlátozza azokat. Petrétei József szakminiszter pedig azt jelezte, hogy még az idén felülvizsgálják a rendőrségi törvényt. (Hírösszefoglalónk) Magyar jelöltek a strasbourgi bíróságba Négy kiszemeltje már van a kormánynak a strasbourgi emberi jogi bíróságon Magyarországot megillető helyre. A HVG információi szerint az esélyes jogászok között van Bárd Károly, Höltzl Lipót, Kaltenbach Jenő és Sajó András. Az sem kizárt, hogy meghosszabbítják a jelenlegi bírók megbízatását, s így Baka András a helyén marad. (hvg.hu) Hévízi gyógyfürdő: új vezető, új irány Hegedűs Lajos közgazdász vezeti mától a hévízi gyógyfürdőt és kórházat. A korábbi vezetőt, Vancsura Miklóst decemberben indoklás nélkül menesztették, utódját az egészségügyi tárca pályázaton választotta ki. Az új vezető korábban multinacionális cégeknél dolgozott, legutóbb a Miniszterelnöki Hivatal főtisztviselője volt. (Tudósítónktól) Sajtófesztivált szervez a lapkiadók egyesülete A sajtópiac átláthatóságának növelése érdekében a kisebb kiadók bevonására törekszik a jövőben a Magyar Lapkiadók Egyesülete. Az elmúlt két évben sikerült a nagyobb súlyú társaságok együttműködése révén egységes szolgáltató szervezetté válniuk - ezt állapították meg a tegnap megtartott éves közgyűlésen. Az idén Sajtófesztivál rendezését is tervezik. Újabb két évre elnökké választották Kázmér Juditot, a Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. stratégiai ügyvezető igazgatóját. (Munkatársunktól)