Népszabadság, 2007. augusztus (65. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-01 / 178. szám
www.nol.hu A váci polgármester elnézést kért és marad Trágár kijelentése miatt lemondásra szólította fel Vác szocialista polgármesterét a jobboldali ellenzék. Bóth János nem mond le. Hírösszefoglalónk Bóth János váci polgármestert, az MSZP parlamenti képviselőjét - mint arról szombaton beszámoltunk - felbőszítette, hogy az iskola nélkül maradt csörögi roma gyerekek ügyében feljelentést tett egy jogvédő alapítvány. Az egyik önkormányzati bizottsági ülés után bekapcsolva maradt a magnó, és rögzítette a polgármester indulatos szavait. A hangfelvétel szerint akkor fog beindulni a „csörögi gyerekek esetleges felvétele Vácra, hogy ha ez az alapítvány először is bocsánatot kér a képviselőtestülettől, és megköszönik az eddigi tevékenységet, ha nem, akkor pedig Csörög felejtse el Vácot, és húzzanak a büdös francba!” A polgármester utóbb azzal védekezett, hogy kijelentését nem a nyilvánosságnak szánta, és elnézést kért, amiért „ilyen nyelvi eszközöket használt”. A helyi ellenzéket ez nem hatotta meg: a Jobboldali Összefogás Frakció tegnap lemondásra szólította föl a polgármestert. A jobboldal szerint a „húzzanak a büdös francba” kitétel felháborodást váltott ki, a szocialista politikus lejáratta a várost, és ezzel alkalmatlanná vált posztjára. Az ellenzék állítása szerint a polgármester már két évvel ezelőtt ahhoz a feltételhez kötötte a csörögi kisiskolások befogadását, ha a község eláll a váciak kommunális hulladékát befogadó szeméttelep bezárásától. A jobboldali frakció ezt elfogadhatatlan eljárásnak, a gyerekek jogaival visszaélő zsarolásnak minősítette. Molnár Lajos, Vác alpolgármestere a Roma Sajtóközpontnak nyilatkozva tagadta, hogy a település tavaly azzal a kikötéssel vállalta volna át a roma gyerekeket, hogy ne szűnjön meg a csörögi hulladéklerakó. Bóth János polgármester az MTI- vel azt közölte: nem kíván lemondani, és az alapítvány feljelentését továbbra is alaptalannak tartja. Hisz - hangsúlyozta - épp ő járt el annak érdekében, hogy legyenek pluszforrások a csörögi iskolagondok megoldására. Az ellene felhozott jobboldali vádakat a polgármester politikai indíttatásúaknak nevezte. Közben tárgyalások folynak arról, hogy a Sződtől öt éve különvált Csörögön is épüljön iskola. Valószínű, hogy a roma gyerekek addig Sződön tanulhatnak, abban a bezárásra ítélt épületben, amelyet most a tervek szerint mégis felújítanak. Megfeddték a tábornokot Béndek József határőr karrierje véget ért? Fekete Gy. Attila Miután az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium felső vezetése két hete „megfeddte” az m1 Kék fény című műsorában tett nyilatkozatáért, a tárcánál ma már szinte tényként kezelik, hogy Béndek József altábornagy, a ma még önálló Határőrség országos parancsnoka a rendőrség és a határőrség integrációja után biztosan nem lesz az új szervezet parancsnokhelyettese. Úgy tudjuk, már keresik az 51 éves tábornok új „munkahelyét”; ha a közszolgálatban marad, akkor nagy valószínűséggel konzulként vagy attaséként szolgálhat tovább, de az sem kizárt, hogy korkedvezménnyel nyugdíjazzák. A Népszava kedden úgy idézte föl a tábornoknak a Kék fényben tett nyilatkozatát, hogy Béndek szerint a Határőrség állománya többségében negatív érzésekkel fogadja a testület beolvasztását a rendőrségbe. A Határőrség ugyanis - folytatta - nagyságrendekkel jobb állapotban van, mint az utóbbi időben erősen megtépázott tekintélyű és hatékonyságú rendőrség. Úgy tudjuk, ez a mondat háborította fel a minisztérium vezetőit olyannyira, hogy zárt ajtók mögött Takács Albert miniszter meg is kérdezte Béndeket: „hogyan képzeli el a jövőjét”. A tábornok állítólag mindössze azt válaszolta: ajánljanak neki valamit. A Népszabadság érdeklődésére az éppen szabadságát töltő Béndek József azt mondta: nem foglalkozik az üggyel. Rengeteg dolga van, s ő pontosan tudja, mit mondott a sajtóban egy hét után felemlegetett nyilatkozatában; nála a kazetta, amely az első szótól az utolsóig tartalmazza az inkriminált beszélgetést. Béndek JózsefFotó: Kovács Bence Fegyelmi vizsgálat a biciklis futár feljelentése miatt Munkatársunktól Fegyelmi vizsgálat indul a VI. kerületi rendőrkapitányságon a múlt szerdán szolgálatot teljesítő ügyeletvezető ellen. Az eljárás kezdeményezője szerint nem megfelelően „kezelte” ugyanis az ismert múlt keddi incidense után a kapitányságon Vadász Jánost feljelenteni kívánó biciklista ügyét - erősítette meg a Népszabadság értesülését Jármy Tibor, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője. A biciklis futár, aki múlt kedden a Kodály körönd közelében összetűzésbe keveredett Vadász János volt államtitkárral, szerdán akart feljelentést tenni a VI. kerületi kapitányságon. Nem tudta azonban megmondani az autó rendszámát, amelynek a sofőrjével konfliktusba keveredett - ezért az ügyeletes „elküldte”. Jármy lapunknak azt mondta: az ügyeletes hibája, bár késedelmet okozott, a nyomozást érdemben nem befolyásolja, a feljelentővel szembeni nem megfelelő bánásmódnak azonban ennek ellenére lesznek következményei. Tüntetés az OEP-nél A daganatos gyerekeket szállító magán-mentőszolgálat közfinanszírozásáért tüntettek tegnap az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) szülők és civil szervezetek. A Beteg Gyermekekért Alapítvány három éve szállít olyan, daganatos betegségben szenvedő gyermekeket, akik betegségük miatt nem utazhatnak tömegközlekedési eszközökön. A szervezettel kötött finanszírozási szerződést ugyanakkor az OEP felbontotta, az alapítvány adótartozására hivatkozva. Fotó: Móricz Simon NÉPSZABADSÁG • 2007. AUGUSZTUS 1., SZERDA Magyarország • 3 y. Az ember bízik és reménykedik. Hátha ez azt jelenti, hogy ha sokára is, de valahol mégis lehetséges véget vetni egy vallásháborúnak. Belfast és Bászra Miklós Gábor miklosg@nepszabadsag.hu Tegnap este - így tervezték - nem játszották el a csapatkivonuláshoz illő katonai ceremóniákat Észak-Írországban. Pedig harmincnyolc év után a brit hadsereg végleg visszavonult kaszárnyáiba, felhagyott a békefenntartással, a két helyi vallási-etnikai közösség közötti béketeremtéssel. Az ulsteri politikát, rendteremtést és -fenntartást végképp visszaadta az ulsterieknek. Erőfeszítéseiket mostanság az iraki Bászra környékére összepontosítják amúgy is. És itt csak egy helyi politikai ügyre emlékeztetek: a belfasti kormányt most az idős Ian Paisley lelkész vezeti, aki annak idején a katolikus, republikánus írek legelszántabb ellenfele volt. Vele azonos jogú helyettese pedig az ír Köztársasági Hadsereg brit börtönt viselt veteránja. Az ember bízik és reménykedik. Hátha ez azt jelenti, hogy ha sokára is, de valahol mégis lehetséges véget vetni egy vallásháborúnak. Hiszen befejeződött egykor a harmincéves háború is! A brit hadsereg műveleteiben 301 embert ölt meg, legalább a felének semmi köze nem volt semmilyen félkatonai szervezethez. Az elmúlt 38 évben 763 katona halt meg Észak-Írországban, sokan közülük fegyvertelenül, a szolgálat után pihenés idején. Képtelenség a - remélhetőleg - végképp lecsengő északír konfliktusról, vallásháborúról úgy gondolkodni, hogy ne jusson eszünkbe mindaz, ami Irakban történik. Korábban pedig volt Jugoszláviában, Libanonban. Nem igaz tehát az állítás, miszerint csak a kelet népei élnek tudatilag ma is a vallások, vallási doktrínák bűvöletében, és indítanak egymás ellen újabb és újabb vallásháborúkat. Lám, a civilizált brit szigeteken éppen csak befejeződik, miközben a Balkánon még szinte érezni a háború parazsának forróságát. Észak-Írország még nem szabadul meg a vallásinak nevezett háborúskodástól. A nemrég megakadályozott merényletek mögötti erőket hasonló ideológiák és gyűlöletek mozgatják, mint egykor az ulsteri kocsmákban gyülekező terroristákat. A különbség azonban félelmetes: az IRA katolikus „katonái” és a protestáns különítményesek is helyi érdekeket képviseltek, helyi gyűlöleteket fogalmaztak terrorra. Gyakorlatilag önmagukra voltak utalva, a katolikusok kaptak ugyan pénzt az amerikai nemzettársaktól, fegyvert pedig - sokszor szovjet megbízásból - a terrort támogató közel-keleti kormányoktól - ám ellentétben a maiakkal csak a maguk helyi ügyeiben léptek fel. A mai gyilkosok, terroristák viszont egy globális franchise részeként működnek - helyileg. A régi terrorista kijelölte célpontjait, áldozatait - sokszor vallásilag különböztette meg őket. A mostaniak számára bármely metrószerelvény utasainak halmaza alkalmas az elpusztításra. A hit parancsát értelmezik így. A vallás univerzális eszméi - jóság és kegyelem - vezérlik őket. Nem gúnyolódom, tessék csak elolvasni a dzsihadisták búcsúleveleit! Semmi okunk hát arra, hogy ünnepeljük a brit katonák visszavonulását kaszárnyáikba. Könnyen lehet még dolguk épp elég. Akár Európában, akár hazai földön is. A helyzet tehát továbbra is rossz, harminc év rövid is lehet. Marad hát az óvatosság, és mindenki megbecsülése, aki dolgozni akar. Ha külföldi és nem vegytiszta az alkalmazása, akkor is. Tyúklépésben Római Róbert romair@nepszabadsag.hu A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézete felmérte a külföldiek illegális foglalkoztatását Magyarországon, és arra a nem kifejezetten váratlan következtetésre jutott, hogy a gondot nem a „beszivárgók” jelentik, hanem általában a feketemunka, ennek legfőbb forrása pedig a munkára telepített adó- és bérterhek nagysága. Akár előrelépésnek is tekinthetnénk, hogy ma már nincs vita, az adórendszer is gerjeszti a féllegális és illegális munkavállalást, ezen keresztül oka a közterhek egyenlőtlen elosztásának, éppígy az ország romló versenyképességének és az államháztartás hiányának. Az egyébként a költségvetésnek járó adóbevételekből ugyanis sok-sok százmilliárd forint (a kormány szerint ezer-, más szakértők szerint legalább háromezermilliárd) hiányzik emiatt. Legalább ennyire közhelyszámba megy, amit a kutatás készítői sem felejtettek el megjegyezni: jó volna - érdemben - csökkenteni a legális foglalkoztatás terheit, ám ez az államkassza hiányára tekintettel most lehetetlen. A deficit pedig mindaddig stabilan velünk marad, ameddig az adórendszer ennyire taszító. Marad hát a sajátos modell. Európa több reformkormánya a társadalmi viszonyok átrendezését, a gazdaság dinamizálását az adórendszer átalakításával kezdte, mi apró lépésekkel haladunk előre. Nem is teljesen eredménytelenül, hisz az ellenőrzések szigorítása hozott már valamit. Hogyne hozott volna, amikor egy éve még a „semmiért” is járt az ingyenes orvosi ellátás, csúszópénzért a rokkantnyugdíj, épülhetett társasház - papíron - munkaerő nélkül. Elindult tehát valami. Többen fizetnek járulékot, több a legális alkalmazott. Ha a kivételes mértékű adókerülés legfőbb oka a rossz adómorál és a vállalkozók nyerészkedése, akkor jó úton járunk. A szigor eredménye hosszabb távon több adóbevétel lesz, ami idővel megteremti a lehetőségét, hogy az adó- és járulékterhek mérséklődjenek. Legfeljebb a vállalkozó profitja apad. Ám, ha a bérterhek meghaladják a vállalkozások többségének gazdasági erejét, a szigorra érdemi adócsökkentés híján kétféle választ adhatnak a cégek: aki tudja, a végsőkig kijátssza a törvényt. Aki nem tudja, csődbe megy. Jó esetben csak néhány alkalmazottját küldi csődbe. Mindez több „valódi” munkanélkülit, az államnak pedig nagyobb szociális kiadásokat jelent. Több bevételt alig. Mondhatnánk, „szociális piacgazdaságot” építünk, nincs itt probléma: ott van „ideának” a svéd modell. A svéd polgár sokat fizet, de igen sokat is kap az államtól, a gazdaság pedig elbírja az óriási bérterheket. Sőt: egykedvűen dübörög. Való igaz, a svéd Ericssonnak nem jelent komolyabb hátrányt a világpiacon az ország adórendszere, különösen, hogy számos távoli, olcsóbb bérű helyen is dolgoztat. De ne tévedjünk: még Svédországban is éleződő vitatéma a „túlzott” adóterhelés. Ennek tulajdonítják ugyanis, hogy a „tradicionális” svéd multik mellett alig jelennek meg új hazai kis- és középvállalkozások. Svédországban az évszázados előny adhat még időt arra, hogy választ adjanak a globális gazdaság kihívásaira, köztük a nemzetközi adóversenyre, a multik mobilitására. Ott elég apró lépésekkel haladni előre. Évszázados hátrányt tyúklépésben ledolgozni legalábbis nehezebb. Igaz, az sem veszélytelen, amikor egy alébi hajlamos tyúk rohanni kezd. Marad hát az óvatosság, és mindenki megbecsülése, aki dolgozni akar. Ha külföldi és nem vegytiszta az alkalmazása, akkor is. Ennie akkor is kell, a boltból meg begurul az áfa a közkasszába. Kicsi pénz, tyúklépésben jön, de a miénk.