Népszabadság, 2007. november (65. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-02 / 255. szám

2 • 2007. NOVEMBER 2., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG Magyarország RÖVIDEN Nem népszerű a párttagság A felnőtt magyar lakosság háromnegyede egyetlen szervezetnek sem tagja, akik viszont igen, azok jel­lemzően valamelyik szak­­szervezethez vagy vallási közösséghez tartoznak. A Tárki májusban végzett, s október végén publikált or­szágos felmérése szerint a lakosság hét százaléka két vagy annál több szer­vezetnél is regisztrált. (Hírösszefoglalónk) Emlékezés Tisza Istvánra A Fidesz és az önkormány­zat gróf Tisza István egyko­ri miniszterelnök szobránál koszorúzott, az SZDSZ pe­dig az első világháborús emlékműnél az őszirózsás forradalomra és a liberális értékekre emlékezett szer­dán Debrecenben. A cívis­városban azért emlékeznek évente az 1918. október 31-én, az őszirózsás forra­dalom után lakásában meg­gyilkolt Tisza Istvánra a helyiek, mert közbenjárá­sára alapították meg az 1910-es években az egyete­met Debrecenben. (MTI) Módosul a munkavédelmi törvény A munkavédelmi törvény módosítását kezdeményezi a kormány annak érdeké­ben, hogy hatékonyabbá váljon az emberek munka­helyi biztonsága és egész­ségük védelme. A javaslat szerint a munkavédelmi felügyelők a jövőben nem­csak ellenőrizhetnék, mi­lyen intézkedéseket tesz­nek a munkaadók - például a munkahelyi stressz mér­séklésére -, de szükség ese­tén szankcionálhatnák is az intézkedések elmaradását, akár 10 millió forintos munkavédelmi bírság ki­szabásával. (MTI) Modernizálódnának a reformátusok A református egyháznak a kultúra minden területén, a rádiózástól az iskolákon át a cigánymisszióig nyitnia kell a modern világ elvárá­sai irányába. Bölcskei Gusz­táv, a Magyarországi Refor­mátus Egyház zsinatának lelkészi elnöke szerint isko­lahálózatuk azért különö­sen fontos, mert nemcsak oktat, hanem életszemlélet­re nevel, egyéni és közössé­gi értékeket közvetít. Az evangélium terjesztésének eszköze és a nyitottság jele a református rádió beindí­tása, majd továbbfejleszté­se internetes rádióvá - tet­te hozzá. (MTI) Ürül a leendő kormánynegyed Kiürítette az átadás első, ok­tóber 31-i határidejére a MÁV a Nyugati pályaudvar azon részeit, ahol az új kor­mányzati negyed épület­­együtteseinek jelentős része fog felépülni. A terület ki­ürítésével a vasúttársaság 4,4 milliárd forint vételár­­előleghez jut, amelyet no­vember 30-ig utal át a MÁV számlájára a Kincstári Va­gyoni Igazgatóság. A kor­mány határozata szerint az új kormányzati negyed 30 hektáros területen valósul meg a Podmaniczky utca és a Váci út közötti területen, amelynek nagyobb része a Nyugati pályaudvarhoz kap­csolódóan a MÁV Zrt. tulaj­donában volt. (MTI) WWW.NOL.HU Még messze a lélektani határ A bírálatok erősödnek a szocialisták között az alacsony népszerűségi mutatók miatt Hiába a tartósan alacsony népszerűségi mutatók, a szocialisták nem beszélnek lélektani határról. Viszont Gyurcsány Ferencet - épp a közvélemény-kutatási adatokra hivatkozva - egy­re erősebben bírálják. Szalay Tamás Lajos „Nem az a dolgom, hogy a cik­lus elejétől azt vizsgálgassam, miként is áll a népszerűségi mutatónk” - így fogalmazott Gyurcsány Ferenc pártelnök­miniszterelnök a 168 Óra című hetilap legutóbbi számában adott interjújában. A kormány­fő hozzátette, hogy „abba kéne már hagyni a népszerűségi tab­lók előtti hajlongást, a kor­mányzás nem szépségverseny”. Az interjúban Gyurcsány arra is emlékeztet, hogy az őszödi beszédben világossá tette frak­ciótársainak: nehéz út vár rá­juk, és a párt húsz százalék kö­rül fog állni. „Kértem, csak azok támogas­sanak, akik ezt el is viselik. (...) Van, akinek fél év után elfo­gyott az ereje. Más egy év után kimerült. A többség azonban tudja, hogy gyötrelmes úton, de jó irányba haladunk. (...) Hogy a szocialista párt tizenvalahány hónap után kritizál (egyesek ennél is tovább mennek), nem tartom elfogadhatatlannak. De mindenkinek azt mondom: ha van jobb elképzelése, ne fos­­­szon meg bennünket a lehető­ségtől” - mondta a kormányfő. Az áprilisi, 16 százalékos mélypont után augusztusig húsz százalékra küzdötte fel magát az MSZP, a mostani mé­rések szerint azonban, ha lassan is, de újra lefelé halad. A szocia­listák jelenleg tizenhét száza­léknyi, körülbelül másfél millió szimpatizánst tudhatnak ma­guk mögött. Ez igen kevés. A Népszabadság a kormány­fő közvetlen környezetéből úgy értesült, hogy Gyurcsány Fe­renc évekre visszamenőleg is­meri az MSZP-t érintő százalé­kos adatokat, a ciklus első más­fél éve után viszont - úgymond - „a helyén kezeli a dolgokat”. Vagyis: nem von le tragikus kö­vetkeztetéseket. Ezzel együtt úgy értesültünk, hogy az MSZP-ben egyre többször és mind élesebben bírálják őt - épp a népszerűségi mutatókra hivatkozva.­­ Amíg a két nagy párt támo­gatottsága közötti különbség nem éri el a lélektani határt, ad­dig az eredmény visszafordít­ható. Ez az MSZP elemzései szerint azt jelenti, hogy a Fidesz támogatottsága a biztos pártvá­lasztók körében tartósan nem haladja meg a 40 százalékos szintet, az MSZP pedig nem ke­rül huzamosabban 15 százalék alá - ezt Juhász Ferenc szocialis­ta elnökhelyettes mondta má­jusban, egy egri találkozón. Hogy vajon valóban tizenöt százaléknál húzható-e meg a lé­lektani határ, és milyen követ­kezményekkel járna, ha az MSZP ezt valóban átlépné (pontosabban: alulmúlná), egy­előre nem tudni. Nyakó István, az MSZP szó­vivője lapunknak azt a Kovács László expártelnöktől szárma­zó szállóigét idézte, amely sze­rint nem közvélemény-kutatá­sokat, hanem választásokat kell nyerni. - Nincs lélektani határ, ha­csak nem arra gondolunk, hogy az MSZP-től elpártoló, de nem a Fidesznél kikötő tömegeket nem tudjuk újra visszacsábítani - fogalmazott lapunknak a szo­cialista Szabó Zoltán. A képvi­selő szerint a reformoknak nincs alternatívájuk, és akkor lenne igazán nagy a veszteség, ha félúton visszafordulnának. Hasonlóképp a reformok szük­ségszerűségét hangsúlyozta la­punknak Újhelyi István alelnök is. „A pályáról nem akkor szok­tuk lehívni a játékosokat, ha az ellenfél nagyon vezet, hanem, ha láthatóan már maguk is fel­adták” - mondta. Újhelyi sze­rint nem a közvélemény-kuta­tási adatokból húzható meg a lélektani határ, hanem annál a pontnál, amikor az MSZP veze­tői (és a kormány) feladják hitü­ket a reformokban - ez pedig el­képzelhetetlen. Szanyi Tibor szocialista kép­viselő, aki az utóbbi hetekben (ön)kritikus hangvételű nyilat­kozataival hívta fel magára a fi­gyelmet, azt mondta: a népsze­rűségi mutató csalóka, illékony. Inkább az elutasítottság mérté­ke jelent iránytűt. „A lélektani határok sem feltétlenül a szá­mokban rejtőznek, hanem az időben. Azaz, ha egy párt tartó­san alacsony népszerűségű, ak­kor, minél hosszabban találja magát lent, annál bajosabb a ki­lábalás. Igazi gond akkor van, ha a politikai irányválasztás helytelen. Az pedig a gazdasági és társadalmi statisztikákból derül ki” - nyilatkozta lapunk­nak. Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezető-helyettese sze­rint ahhoz, hogy komoly követ­keztetéseket lehessen levonni, több mutató együttállása és tendenciája szükséges. Rámuta­tott, hogy a kormányzóképessé­­gi mutató például az MSZP-nek kedvez, s a két pártvezető meg­ítélése gyakran ingadozik. A képviselő azt is hangsúlyozta: a szocialistáktól átmenetileg el­pártoló szavazók láthatóan nem a Fidesz táborát gyarapítják, vagyis a reformoktól várt ered­mény akár ugrásszerűen javít­hat is az adatokon. Ennek első komolyabb mércéje a 2009-es európai parlamenti választás és a népszavazás lesz. Ha most vasárnap lennének a választások, ön melyik pártra szavazna? (százalékos arányok az összes választókorú körében, 2007) Forrás: Szonda Ipsos / Népszabadság-grafika Mi kell a fordulathoz? Fotó: Reviczky Zsolt Újjáalakul a kiskunhalasi MSZP Dr. Simon Gábor: Nem nőtt meg a belső feljelentési kedv Nem nőtt meg a „belső fel­­jelentési kedv” az MSZP- ben a Zuschlag-ügy után, sőt. Csökkentek a fiktív be­szervezésekre vonatkozó pártbejelentések. Szalay Tamás Lajos A közelmúltban hozta meg az MSZP Országos Etikai és Egyeztető Bizottsága (OEB) azt a döntést, hogy a Zuschlag­­ügy kapcsán föl kell oszlatni és újjá kell szervezni a párt kis­kunhalasi szervezetét. E szer­vezet elnöke az előzetes letar­tóztatásban lévő Zuschlag Já­nos. Dr. Simon Gábor, az OEB el­nöke lapunknak azt mondta:­­ A kiskunhalasi eset kapcsán, vagy említhetnénk a zuglói eseményeket is, azt kell látni: az MSZP is, mint a többi párt, azzal küzd, hogy szervezet­tebb, jobban működő, több he­ A Zuschlag-ügyről „Amikor Kiskunhalason tagreví­ ziót rendeltünk el 2005-ben, a vizsgálat fantom tagot nem talált. De ilyen visszaéléseket nem lehet egy ekkora párt életéből teljesen kizárni. Esetleg akkor, ha centrali­zálttá tennénk a szervezetet.”­lyi szervezettel, párttaggal ren­delkező alakulat legyen. Lát­szik az is, hogy ennek okán vannak visszaélések, illetve visszaélésszerű helyzetek. Megesik, hogy csak azért szer­vez be valaki minél több tagot, hogy a támogatásukkal döntő szava lehessen az adott szerve­zetben, így nyerve például tá­mogatást egy alpolgármesteri poszthoz - fogalmazott dr. Si­mon, hozzátéve: nehéz olykor különbséget tenni az öncélú és a párt érdekeit szem előtt tartó beszervezések között. A helyi, megyei és az országos etikai testületek tucatnyi ügyet vizs­gálnak, ezek azonban erősen eltérnek egymástól, így ezek számából messzemenő követ­keztetéseket levonni nem le­het. A fegyelmi és etikai ügyek csak akkor kerülnek az OEB- hez, ha azt a helyi és megyei szinteken már megtárgyalták; az OEB saját hatáskörben csak a parlamenti, EU-parlamenti képviselők, illetve az országos pártvezetők ügyeiben jár el. .. és a Kaszab-ügyről: „Mivel nem országos tisztségvi­selőről van szó, így az ügy nem az OEB hatáskörébe tartozik, an­nak részleteiről nem is tudok. Példaértékűnek tartom ugyanak­kor, hogy Kaszab Csaba önként lemondott tisztségeiről.” „Az OEB elnökét a kong­resszus választja, tagjait pedig a megyei szervezetek delegál­ják, így a testület egy kicsit a párt lelkiismerete is, köszön­hetően annak, hogy függetle­nül működik” - mondta dr. Si­mon Gábor, hozzátéve: ha­bár­ Dr. Simon Gábor. A testület egy ki­csit a párt lelkiis­merete is, kö­szönhetően an­nak, hogy függet­lenül működik, ki befolyásolni akarná a mun­kájukat, az az OEB halálát je­lentené. A bizottsági elnök kö­zölte, hogy a testület hivatal­ból is indíthat eljárást adott képviselővel szemben, első­sorban azonban inkább párt­tagoktól érkező bejelentések nyomán vizsgálódnak. A Zuschlag-ügy után érdekes módon a „feljelentési kedv” nem nőtt meg az MSZP-n be­lül, sőt. Inkább csökkent. • Megkezdődött a feloszlatott kis­kunhalasi MSZP-szervezet újjá­szervezése. Választókerületi tár­sulást hívnak életre, melynek tag­jait a helyi szervezetek delegál­hatják. Szekeres Imre, az MSZP el­nökhelyettese elmondta: az új ve­zetőkről december 15-én dönte­nek a megyei küldöttek. (Sz. T. L.) Nem csitul a Kaszab-ügy Lemondott a vesztegetésért elítélt képviselő Hírösszefoglalónk Lemondott önkormányzati képviselői mandátumáról Ka­szab Csaba, akit korábban első fokon két év börtönbüntetésre ítélt vesztegetésért a Fővárosi Bíróság - adta hírül a Magyar Nemzet. Kőbánya volt szocialista al­polgármesterét - aki a három évvel ezelőtti fiktív kerületi tagtoborzási ügyben is fősze­replő volt - vezető beosztású hivatalos személy által folyta­tólagosan, üzletszerűen elkö­vetett vesztegetés bűntet­tében mondta ki bűnösnek, még szeptember 20-án a Fővá­rosi Bíróság. Az ügyben a nyo­mozást egy, az önkormányzat­tal és az alpolgármesterrel kapcsolatban álló építési vál­lalkozó feljelentése alapján rendelte el az ügyészség. A vállalkozó ugyanis azt állítot­ta: cége éveken át csak úgy juthatott önkormányzati meg­bízásokhoz, hogy a megbízási díj egy részét egy helyi vezető érdekeltségébe tartozó vállal­kozás számlájára kellett át­utalnia. Kaszab az ítélet meghozata­la után először helyi frakcióve­zetői posztjáról mondott le, majd e hét elején a X. kerületi önkormányzati mandátumától is megvált. Csicsay Claudis Iván, a kő­bányai önkormányzat MSZP-frakciójának vezetője az ön­­kormányzat szerdai, rendkívüli közgyűlésén jelentette be Ka­szab döntését, ugyanakkor hangsúlyozta: a szocialisták to­vábbra is az ártatlanság vélel­mét hangoztatják az ügy kap­csán. Emlékeztetőül: a szocialista politikus neve 2005 tavaszán, a Kőbányán kirobbant MSZP- párttagtoborzó botránnyal kapcsolatban vált szélesebb körben ismertté. Többen azzal vádolták, hogy - a belső hatal­mi küzdelmek miatt - hozzá lojális, de fiktív tagokkal duz­zasztotta fel a kerületi párt­­szervezetet. Információk sze­rint Kaszab - Novák Gyula je­lenlegi kerületi elnökkel együtt - duzzasztotta 1500-ra a kerületi MSZP taglétszámát. Benedek Györgyné, a X. ke­rületi MSZP volt alelnöke az egyik kereskedelmi rádiónak azt mondta: levélben tájékoz­tatták a legfelsőbb pártveze­tést az esetről. Észrevételeikre Gyurcsány Ferenc akkor azt vá­laszolta, hogy az ügy nem az ő kompetenciája, Hiller István akkori pártelnök pedig tagreví­ziót ígért. A szocialista párt kőbányai szervezetének egy másik volt tagja, Pálfy András ugyancsak a rádiónak nyilat­kozva mindezt megerősítve úgy fogalmazott: hiába tudták papírokkal alátámasztani a fik­tív tagtoborzást, mégis őket ta­nácsolták el a pártból.

Next