Népszabadság, 2008. augusztus (66. évfolyam, 179-203. szám)
2008-08-01 / 179. szám
2008. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország www.nol.hu Milliárdos tartalékok a Leader-programban Az ellenzék pénzosztással vádolja az MSZP-t - Több, mint harminc helyen újra pályáztat a tárca Felülvizsgálták a Leaderprogram vidékfejlesztési irodáinak működését és a 173 közül több mint harmincnál találtak problémákat - ezeknél új pályázatokat írtak ki. A Leader-program így is „dübörög”, a politikai támadásokat viszont összeférhetetlenségi szabályokkal kívánják kivédeni. Szalay Tamás Lajos Új fejezetébe lépett a kormány uniós forrásokból gazdálkodó vidékfejlesztési Leader-programja. Megkezdődhet a végrehajtás. A Leaderprogramot számos kritika és támadás érte, nem utolsósorban azért, mert a hálózatban részt vevő akciócsoportok szocialista kötődésűek (vagy annak tűnhetnek); az ellenzék több alkalommal is azt állította, hogy nem vidékfejlesztés, hanem kormánypárti pénzosztás történik az uniós források terhére. Az európai közösség Leader-programja (a rövidítés a francia elnevezés kezdő betűiből származik: Liaison Entre Actions pour le Developpement de l'Economie Rurale; magyarul: Közösségi Kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében) innovatív fejlesztési módszereket helyez előtérbe, bevonva a helyi közösségeket. A Leader az Európai Unió egyik legsikeresebb kezdeményezése: a program első szakaszában 1991-1994 között 217 vidéki térségben, 25 ezer munkahely teremtődött, míg második szakaszában, 1994-1999 között ez a szám ezer vidéki térségben százezerre tehető. Magyarországon 2004 és 2006 között az Agrár- és vidékfejlesztés operatív program (AVOP) része volt a Leader+, a felelőse pedig Pásztohy András államtitkár volt. Utóbbi titkárságvezetője az a Ficsor Ádám, aki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-szocialista pártelnök mostani kabinetfőnöke. 2004 és 2005 között alakultak meg a vidéki fejlesztő közösségek, laza polgárjogi társulások formájában. A 186 tár-Forrás: VÁTI Kht. / Népszabadság-grafika sajágból akkor 70 nyert el támogatást, átlagosan 90-100 millió forintot. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a projektek elaprózottak voltak. Változtatni kellett. Az Új Magyarország vidékfejlesztési program (ÚMVP) négy tengelye közül a Leader lett az egyik. A következő hét évre 70 milliárd forintot tesznek ki a forrásai. Elsősorban a 10 000 fő alatti települések megtartó, illetve vonzóerejét kívánja a program növelni. Az ÚMVP indulását követő négyöt hónap alatt a program országos lefedettségét hetvenről kilencvenszázalékosra növelték. A jogosult települések esetében ez 100 százalék. A véghajrában csak hét társulásnál voltak egyeztetési nehézségek; érdekesség, hogy az egyik ilyen térség épp Gőgös Zoltán FVM-államtitkár választókerülete volt. Egy közösséghez átlagosan negyven település tartozik. Hetven közösség helyett kilencvenhat helyi érdektömörülés alakult, benne tizenkétezer szereplővel, háromezer önkormányzattal - kormánypárti és ellenzéki vezetésűvel egyaránt -, vállalkozásokkal és civil szervezetekkel. Viszont - az első szakasszal ellentétben - nem csak az önkormányzatok, hanem civil szervezetek vagy vállalkozások is csatlakozhattak az adott közösséghez. Ez utóbbiból adódtak viták a közösségek megalakulásakor. Ehhez kapcsolódik, hogy Ficsor Ádám - még az FVM európai ügyekért felelős szakállamtitkáraként - tavaly év végén összehívta az Európai Parlament „eltérő pártállású” magyar képviselőit, hogy a Leader-programról és a csoportok megalakulása körüli politikai vitákról egyeztessen. A tanácskozás végén aztán az ellenzéki Surján László, aki polgármesterek jelzései alapján korábban panaszt emelt a Leader-csoportok megalakulásával kapcsolatos állítólagos visszaélések miatt - azt mondta, hogy párthovatartozási alapon senkit nem lenne szabad kizárni ezekből a csoportokból. A Leader körüli politikai viharok nem ültek el, legutóbb a hódmezővásárhelyi fideszes Benkő Zsolt támadta a helyi csoportot azzal, hogy a szocialisták felé hajlik a kezük. Tény, hogy a helyi vidékfejlesztési közösségek pályázatait - a tervezés folyamatát követően - a szaktárca pontozza. Ennek egyik illetékese lapunknak azonban azt hangsúlyozta, hogy bármennyire is furcsa, de egyelőre több a forrás, mint a pályázó, vagyis a visszaéléseknek értelme sem lenne, hiszen aki „épkézláb tervet” ad be, mindenképpen forráshoz jut. A Leader-program helyi szócsöveként funkcionáló HVI-k hálózatát az egyéves tapasztalatok birtokában a tárca felülvizsgálta, és körülbelül harminc kistérségben új pályázatot írt ki a korábbi címbirtokos „nem megfelelő teljesítménye” miatt. A politikai támadások elhárítása, illetve a rendszer tisztaságának védelme érdekében fokozottan figyelnek az összeférhetetlenségi szabályok érvényesítésére. 52. Őrség-Göcsej-Hetés 53. Őrtorony HIRDETÉS 250 milliárd 2013-ig Az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében 2013-ig mintegy 250 milliárd forint fordítható a vidéki életminőség javítására, amelyből 70 milliárd forintot tesznek ki a Leader-források. Értesüléseink szerint mintegy tízmilliárdos tartalékot is képeznek, amelyet 2010-ben, az arra legérdemesebb harminc közösség között osztanak el. Kenediék az ügynökakták nyomában: belügyes közügyek Végéhez közeledik a máig titkos pártállami állambiztonsági iratok után kutató bizottság munkája. A Kenedi-bizottság a kormánynak jelent, így remélhetőleg kiderül, miért rejtegetnek máig húsz-ötven éves ügynökaktákat a titkosszolgálatok, s hogy sikerült-e leszoktatni őket e régi szokásukról. Nyusztay Máté Milyen állambiztonsági dossziék porosodnak még a titkosszolgálati irattárakban és miért? Milyen nemzetbiztonsági érdek fűződhet még több évtizeddel ezelőtt keletkezett dokumentumok, ügynökjelentések titkosságának fenntartásához? Remélhetőleg ezekre a kérdésekre is választ ad a Kenedi-bizottság jelentése. A titkosszolgálatoknál maradt állambiztonsági iratok feltérképezésével megbízott, Kenedi János kutató által vezetett szakértői testület lényegében befejezte a munkáját, és már készül a kormány elé kerülő jelentéstervezetük. A testület felállítását kezdeményező SZDSZ komoly várakozásokat fűz a bizottság munkájához, nyilatkozta lapunknak Gulyás József nemzetbiztonsági szakpolitikus. A posztkommunista országok közt az élen járunk az információs jogok korlátozásában, ezért az egykor megfigyeltek információs kárpótlása sem történt meg. Az állambiztonsági iratok jelentős része ma sem hozzáférhető, közel húsz évvel a rendszerváltás után, holott már nem fűződhet érdek ahhoz, hogy a pártállamban, a jogállami normák megsértésével keletkezett állambiztonsági iratok ne legyenek elérhetők az egykor megfigyeltek, a kutatók és a nyilvánosság számára - hangsúlyozta Gulyás József. A korábbi irategyesítés során rengeteg állambiztonsági dossziét adtak át ugyan a titkosszolgálatok a levéltárnak, ám, mint arra Gulyás felhívta a figyelmet, indokolatlanul sok iratot is tartottak vissza, amit a levéltári jelentések is alátámasztanak. Az iratfeltárás előzménye, hogy 2002 nyarán a parlament az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába rendelte egyesíteni a polgári és katonai titkosszolgálatok irattáraiban őrzött régi ügynökaktákat, jelentéseket, nyilvántartásokat stb., amelyek titkosságának fenntartásához már nem fűződik államérdek. A törvény alapján a szolgálatok több lépcsőben adták át az állambiztonsági dossziékat, az átadást egy háromfős, Gálszécsy András korábbi titokminiszter vezette testület felügyelte. A szolgálatok számára az MSZP és az SZDSZ által megalkotott törvény lehetővé tette bizonyos érzékeny dokumentumok visszatartását, s ezzel a lehetőséggel éltek is: az összes állambiztonsági akta egynegyedét, vagyis több száz iratfolyóméternyi dokumentumot tartottak meg maguknak. Ezen iratokról csupán egy jegyzék készült, amely nem tartalmazhatott államtitkot - érthetetlen kódszámot viszont annál többet... Bizonyos „szupertitkos” állambiztonsági iratoknak pedig még a jegyzékét sem nézhették meg az iratátadást felügyelők, sem a levéltárosok, csak egy arra kijelölt bíró. Az állambiztonsági levéltár több alkalommal szóvá is tette, hogy a visszatartott iratoknak nemhogy a tartalmáról, de még a jellegéről is alig kaptak tájékoztatást, így nem is perelhettek az átadásukért. Nem volt könnyebb dolguk Kenediéknek sem. Az újabb bizottság azután alakult, hogy az SZDSZ tavaly javasolta az irategyesítés felülvizsgálatát, ezúttal nem egy volt titokminiszter, hanem civil felügyelet mellett. Ennek érdekében a koalíciós szerződés mellékletébe foglalták tavaly nyáron az iratfeltáró szakmai estület felállítását. Csakhogy a törvényi háttér - amely korábban sem kedvezett a feltárásnak - azóta nem változott. Kenedi korábban felhívta a figyelmet például arra, hogy az aktanyilvánosságról szóló törvény nem veszi figyelembe a Nemzetbiztonsági Hivatal titkos adattárát. Ráadásul a kormány is csak egy középgyenge felhatalmazást adott a bizottságnak, amely ennél fogva nem áshatott sokkal mélyebbre Gálszécsyéknél, a különösen » Leleplezett politikusok Százával lepleződtek le állam- és kormányfők, miniszterek és pártelnökök, parlamenti képviselők a posztkommunista országokban az elmúlt évek átvilágítási procedúrái, illetve az ügynöklisták nyilvánosságra kerülésének eredményeként. Az alábbiakban a környező országokból hoztunk fel példákat, a teljesség igénye nélkül. Bulgáriában száznál is több egykori ügynököt azonosítottak a rendszerváltás óta hivatalt viselt kormánytagok, politikusok között. Csehországban a napokban a csehszlovák katonai elhárítás száznegyvenezres listája került fel az internetre, többek között Richard Sacher, a rendszerváltás utáni első csehszlovák belügyminisztert, illetve Miroslav Vacek akkori védelmi minisztert is így leplezték le. Lengyelországban a Nemzeti Emlékezet Intézete 240 ezer nevet tartalmazó Ügynökadatbázist állított össze. A listát három évvel ezelőtt egy újságíró kilopta a levéltárból, amire hivatkozva az érintett politikusok pert indítottak. Romániában az egykori állambiztonsági szolgálat irattárát vizsgáló tanács csaknem félezer politikusról, köztisztviselőről állapította meg, hogy együttműködött a Securitatéval. Egy volt szekus osztályvezető pedig többek között Adrian Nastase és Radu Vasile volt miniszterelnököt, Teodor Melescanu volt külügyminisztert és Ioan Mircea Pascu volt védelmi minisztert vádolta meg ügynökmúlttal, amit az érintettek kivétel nélkül tagadtak. Szlovákia állambiztonsági archívuma is folyamatosan hozza nyilvánosságra a volt csehszlovák állambiztonsági szolgálattal együttműködő szlovákok névsorát - ezeken többek között Rudolf Schuster volt államfő, Vladimír Meciar volt belügyminiszter, később miniszterelnök, Pavol Hrusovsky parlamenti elnök, illetve Duka Zólyomi Árpád, a Magyar Koalíció Pártjának első alelnöke, európai parlamenti képviselő neve is szerepel.