Népszabadság, 2009. január (67. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-13 / 10. szám

2009. JANUÁR 13., KEDD • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország Szmogriadó után tisztul a levegő Csak a budapesti autósok egy része tartotta be a szankciók nélküli korlátozást Hétfőn tíz autóból 3-4 volt páratlan rendszámú a fővá­rosi utakon, ennyien nem tartották be a szmogriadó­­rendeletet, így is jelentő­sen csökkent Budapesten a légszennyezettség értéke. Mára várhatóan feloldják a közlekedési korlátozást. Matalin Dóra Koccanásos baleset hétfő dél­előtt a belvárosban: az egyik autó páros, a másik páratlan rendszámú. Utóbbi tulajdono­sa talán már megbánta, hogy mégis autóval indult el otthon­ról. A körúton tízből körülbe­lül 3-4 autó volt páratlan rend­számú, vagyis ennyien nem tartották be a korlátozást. Vasárnap 11 óra óta volt ér­vényben a szmogriadó Buda­pesten, eszerint páros napo­kon csak a páros, páratlan na­pokon csak a páratlan rendszá­mú autók közlekedhetnek. A riadóra azért volt szükség, mert a szálló por mértéke két egymást követő napon is elérte a rendeletben meghatározott 100 mikrogramm/köbméteres riasztási küszöbértéket. Ez már egészségkárosító hatású. A rendőrség ellenőrizte a ren­delet betartását, de nem bünte­tett. - Úgy látom, hogy körülbe­lül minden negyedik autó pá­ratlan rendszámú - mondta egy buszsofőr, aki reggel óta fi­gyelte a rendszámokat. Szerin­te határozottan kisebb volt a forgalom, mint egy átlagos hét­főn, viszont az ő járatán nem volt több utas, mint máskor. - Ez csak jóindulat kérdése - hangsúlyozta egy másik busz­sofőr. Szerinte csak ennyi kell ahhoz, hogy valaki otthon hagyja az autóját. A lapunk ál­tal megkérdezett taxisok más­képp látták, ők nem támogat­ják a szmogriadót. Nem lett több utasuk, de az utakon ők is kevesebb autót érzékeltek. Szerintük irreális elvárni az emberektől, hogy nagy hideg­ben, hétköznap otthon hagyják az autójukat, inkább hétvégén kellene korlátozni a forgalmat, vagy csak egy-egy területen, például a belvárosban. - Vagy nem kellene gázt eladni kül­földre, hanem olaj helyett itt­hon felhasználni - tette hozzá egyikük indulatosan. Egy páratlan rendszámú autót vezető férfi azt mondta, hogy a munkája miatt elenged­hetetlen, hogy kocsiba üljön. Egy másik sofőr rossz egészsé­gi állapotára hivatkozott, egy nő pedig azt mondta lapunk­nak, hogy négy helyre viszi a gyerekeit, ez tömegközleke­déssel szerinte lehetetlen. - Hét perc alatt érek be a mun­kahelyemre, busszal pedig több mint fél óra alatt. Ha a busz egy kicsit sűrűbben járna, otthon hagynám a kocsit - mondta egy lány. Pedig a BKV „csúcsra járatva” dolgozott. Napközben a felszíni járato­kon tíz, a metrókon húsz, a HÉV-eknél pedig ötven száza­lékkal növelték a kapacitást. Nem volt számottevő kü­lönbség a múlt hét hétfői és az e heti forgalom között - tájékoz­tatott a Fővinform ügyeletese, Vizelyi Márta. Ők forgalom­­számlálást nem végeznek, a tér­figyelő kamerák felvételeit kö­vetik, így pontos számokat nem tudnak mondani. - Elképzelhe­tő, hogy valamelyest csökkent a forgalom a szmogriadó miatt, de számottevően biztosan nem - mondta az ügyeletes. A főpolgármesteri hivatal megbízásából hétfő reggel a város két pontján forgalom­­számlálást végzett a Fővárosi Közterület-felügyelet. Eszerint az érintett budapestiek közel fele nem használta páratlan rendszámú autóját. A Dózsa György úton egy óra alatt 2000 személyautó közlekedett, eb­ből 1300 páros, 700 páratlan rendszámmal. Az Alkotás utcában ugyanezen idő alatt 1400 autó haladt, közülük 900 páros, 500 pedig páratlan rend­számmal. Ha a Budapesten közlekedők a felmérésben sze­replőkhöz hasonlóan reagáltak a szmogriadóra, 200 ezerrel kevesebb autó közlekedett a szokásos 1,1 millióhoz képest.­­ A szmogriadót pontosan annyian tartják be, mint bár­melyik másik jogszabályt - ál­lítja Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport munkatársa. Szerinte amíg nem bírságolják a szabálysértő autósokat, a szmogriadó sem lehet igazán hatékony.­­ A rendőrség ugyan nem bírságolhat, de ha jelentik az illetékes önkormányzat jegyzőjének, ő akár 100 ezer forintos bírságot is kiszabhat a sofőrre a levegő védelméről szóló kormányrendelet értel­mében - közölte. Nyugat-Európában a szmog­riadó idején megszokott lát­vány, hogy a gyalogosok maszkban közlekednek. Lenkei Péter szerint ez nagyon hasz­nos, mert így a szennyező anyagok egy részét kiszűrhe­tik. Budapesten azonban egy­általán nem látni maszkos em­bereket. - Nálunk tájékozatla­nok, felelőtlenek az emberek, még saját egészségük sem ér­dekli őket - mondta Lenkei Pé­ter. Hozzátette: a folyadékfo­gyasztás még a maszknál is hasznosabb lehet. Jelentősen csökkent Buda­pesten a légszennyezettség ér­téke - mondta Bibók Zsuzsan­na, a környezetvédelmi tárca főosztályvezető-helyettese. Va­sárnap még hat mérőállomáson haladta meg a riasztási határér­téket a szennyezés, a hétfő dél­utáni adatok már azt mutatták, hogy még a legszennyezettebb állomáson is a riasztási érték alá kerültünk. - Az éjszakai le­hűléssel még romolhat a hely­zet, de valószínű, hogy így sem lesz kedden a határérték fölött - tette hozzá az osztályvezető. Ez pedig azt jelenti, hogy ma várhatóan feloldják a közleke­dési korlátozást. (Ez biztosan csak hajnalban dől el.) Az Országos Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint szerdán érkezik egy front, amely csökkentheti a levegő szennyezettségét. Havazásra és ónos esőre számítanak, csü­törtöktől pedig élénkülő szél­re, ami javíthat a levegő minő­ségén. Füstben Fotó: Móricz Simon Pontosításokra szorul a rendelet Munkatársunktól Sem a fővárosi szmogrendelet előkészítése, sem az első szmog­riadóra való felkészülés nem volt elég alapos. Ez derült ki az elmúlt két nap történéseiből. Az valóban egyértelműen ki­derült, hogy a szmogriadó kö­rül számos kérdés pontosításra szorul. (Demszky Gábor főpol­gármester ezt néhány hónapja, amikor a jogszabályt módosí­tották, jelezte is.) Aggályos pél­dául, hogy a lakosság széles kö­rét érintő intézkedést sajtótájé­koztatón jelentsenek be. A ta­valy novemberben elfogadott, majd decemberben pontosított rendeletben csupán annyi sze­repel, hogy a lakosságot szük­séghelyzetben a főpolgármes­ter tájékoztatja, ám annak mód­járól nem szól. Így fordulhatott elő, hogy a forgalomkorlátozás vasárnap úgy lépett hatályba, hogy arról az autósok időben nem szerezhettek tudomást. A jogszabály ismeretének hiánya általában nem felmentő körülmény, ám ezúttal a tudat­lan autósoknak szerencséjük volt. A rendőrség ugyanis némi bizonytalankodás után úgy döntött, hogy a közlekedési korlátozást megszegő járműve­zetőket csupán figyelmezteti. Tény, hogy sem a KRESZ, sem a szabálysértési törvény, sem az egyes szabálysértések­ről szóló kormányrendelet nem rendelkezik az ügyben. Van vi­szont kormányrendelet a leve­gő védelmével kapcsolatos sza­bályokról. Abban az áll, aki a szmogriadóval kapcsolatos in­tézkedéseknek magánszemély­ként nem tesz eleget, azt a kör­nyezetvédelmi hatóság száz­ezer forintig terjedő bírsággal sújthatja. A büntetés cégeknél ötszázezer forint is lehet. Nyári Krisztián városházi kommunikációs vezető ezzel kapcsolatban leszögezte: a szankció csak az égetésre, va­lamint az erőművek szennye­zőanyag-kibocsátására vonat­kozik. Szöveg szerint azonban a rendelet hatálya mindenkire ki­terjed, akinek a tevékenysége „levegőterhelést okoz”. A gép­jármű használatának pedig van ilyen hatása. Más kérdés, hogy ez olyan közigazgatási bírság, amelyben a rendőrség illetékessége fel sem merül. Ezért még az is ag­gályos, ha a járőr az efféle jog­sértésre akár csak figyelmeztet. Eljárni csupán a hatáskör cím­zettje, vagyis a környezetvédel­mi hatóság jogosult, ám a moz­gásban levő autót csak a rendőr állíthatja meg. Ez a rendelet így a szmogriadóra nagyjából alkal­­mazhatatlan. Jó megoldás lehetett volna, ha a főváros saját rendeletében minősíti szabálysértésnek, ha valaki szmogriadó esetén autó­zik. Ebben az esetben harminc­ezer forintig terjedő bírságot is kivethettek volna, és a szabály­­szegőkkel szemben a rendőr in­tézkedhetett volna. Helyi ren­delet alapján büntetést csak a jegyző szabhat ki, ám helyszíni bírságolási joggal a rendőrséget is felruházhatják. A legszeren­csésebb az lenne, ha a KRESZ-t és a szabálysértési törvényt módosítanák. Különben min­den önkormányzat saját tetszé­se szerint szabályozhatná ezt a kérdést, ami a jogbiztonság szempontjából aggályos lehet. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre kormányzati körökből egyelőre nem kaptunk választ. A Magyar Autóklub alkot­mánysértőnek tartja a szmog­­rendeletet, mert az aránytalan korlátozást jelent, és megfelelő biztosítékok beépítése nélkül ír elő a mozgásszabadságra vonat­kozó „végrehajthatatlan vagy aránytalan sérelemmel járó korlátozásokat”. Kovács Káz­­mér, a szervezet képviselője szerint a rendelet nem gondos­kodik a külföldről érkező és a külföldre induló, továbbá a vi­dékre induló járművek mente­sítéséről, és nem rendezi a kényszerű parkolásra ítélt jár­művek parkolási díj és pótdíj alóli mentesítését sem. A 24 órás határérték = 50 mikrogramm/köbméter, a határérték 2009-ben változatlan Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat www.nol.hu „Nincs ingyenebéd” Budapesten nem lesz ingyenes a tömegközlekedés azoknak, akiket a szmogriadó miatt „el­tiltottak” az autójuktól.­­ A BKV saját hatáskörben nem dönthet arról, hogy a szmogriadó idejére ingyenessé teszi-e vagy sem az utazást azoknak az autósoknak, akik nem használhatják a gépkocsi­jukat. Erről csak a Fővárosi Közgyűlés rendelkezhet mondta lapunknak Kiricsi Karo­la szóvivő. A BKV járatsűrítés­­sel, kapacitásbővítéssel alkal­mazkodik a riadóhoz, ez a fel­színi közlekedésben tíz, a HÉV és a metró esetében pedig 40 százalékos növekedést jelent. A fővárosi MDF-frakció ve­zetője, Hock Zoltán hétfőn nyílt levélben kezdeményezte Demszky Gábor főpolgármes­ternél, hogy a szmogriadó ideje alatt azok az autósok, akik nem használhatják a gépkocsijukat, a forgalmi engedély felmutatásá­val térítésmentesen utazhassa­nak a BKV járatain. (Botka László, Szeged polgármestere hétfőn bejelentette, péntek nul­la óráig a város közigazgatási területén belül ingyenesen használható a tömegközlekedés. A személygépjármű-forgalom korlátozását nem rendelték el.) A Fővárosi Közgyűléshez eddig egyetlen párttól sem ér­kezett megkeresés a térítés­­mentes utazással kapcsolatban - reagált az MDF levelére Czuk Dorottya, a városháza sajtófő­nöke. A szegedi példa kapcsán hozzátette: „ingyenebéd nincs”. Valakinek mindenképp meg kellene fizetnie azoknak az uta­zását, akik azt térítésmentesen vennék igénybe. (K. A. I.) Megállóban Fotó: Móricz Simon

Next