Népszabadság, 2009. szeptember (67. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-01 / 204. szám

2009. SZEPTEMBER 1., KEDD • NÉPSZABADSÁG www.nol.hu Lejárt a vakáció Kevesebb a gyerek A korábbi években megszo­kottnál kevesebb jogszabály­­változással kell megbirkóz­niuk a ma kezdődő tanévben a pedagógusoknak és a diá­koknak. Ami az anyagiakat il­leti: „feszesebb körülmények között” kell dolgozniuk az is­koláknak. Varga Dóra A tanítás minden év szeptem­ber első munkanapján kezdő­dik, és június 15-én fejeződik be: ahogy az első, úgy az utolsó nap is keddre esik. E két dátum között 183 napot kell „ledol­gozniuk” az általános iskolá­soknak, a középiskolásoknak viszont csak­­ a történelmi írásbelihez szükséges nap ki­esése miatt - 182-t. Több mint 1 millió-három­százezer diáknak kell ma beül­nie az iskolapadba, az óvodák­ba csaknem 329 ezer gyerek jár majd. Utóbbiakhoz - bár az óvoda hároméves kortól kez­dődik - már kétévesek is csat­lakozhatnak. Az idei nevelési évben ugyanis a tízezer főnél kevesebb lakosú települése­ken, ha nincs egy csoport lét­rehozásához szükséges számú bölcsődés­, sem 20 óvodáskorú gyermek, egységes óvoda-böl­csőde hozható létre. Ezekben az intézményekben azonban csak egyetlen csoportot lehet kialakítani, amelybe maximum az iskola és a pénz 20 gyermek járhat, és közülük is csupán öt lehet hároméves­nél fiatalabb. Az általános iskola első osz­tályát kezdő diákok száma az idei tanévre 100 ezer alá csök­kent, nagyjából 99 ezren van­nak. Természetesen még min­dig az általános iskolások teszik ki a közoktatásban tanulók leg­nagyobb részét: a nyolc évfolya­mon összesen 775 820-an van­nak. Vagyis mintegy 100 ezer főből áll egy-egy évfolyam, míg a közép- és szakiskolába járók több mint félmilliós létszáma - 203 360 gimnazista, 236 230 szakközépiskolás, 123 720 szak­iskolás és 9770 speciális szakis­kolás­­ kissé bővebb évfolya­mokat jelez. Ennek csupán egyik oka, hogy a demográfiai hullámvölgy még jobbára csak az általános iskolákat érte el. A másik ok, hogy egyre több középiskolában indítanak nulladik évfolyamot. Az idei tanévre felvételiztető 1096 kö­zépiskola csaknem fele, össze­sen 465 hirdetett meg nyelvi előkészítő évfolyamokat: 589 osztályban angol, 287 csoport­ban német nyelven kezdődik az alapozás. Ezek a diákok öt évig maradnak az iskola falai között, csakúgy, mint a legtöbb szakközépiskolai, illetve szak­iskolai tanuló. Utóbbiak helyzete azonban változhat: az új tanév egyik legjelentősebb (egyelőre jog­szabályi) újdonsága, hogy be­vezetik az előre hozott szak­képzést. Ez azt jelenti, hogy rögtön az általános iskola után, a 9. évfolyamon tényleges szakképzésben vehetnek majd részt a szakiskolai tanulók, és három év alatt szakmát kap­hatnak a kezükbe. Eddig a szakiskolákban csak a 11. évfolyamon, 16 éves kor­ban lehetett elkezdeni a tény­leges szakképzést, az első két évben csupán közismereti és szakmai alapozó tárgyakat ta­nultak, pályaorientáción vet­tek részt a diákok. A szakem­berek egy része szerint azon­ban, ha nem engedik a szakmá­hoz a többségében hátrányos helyzetű, a tanulás iránt nem igazán érdeklődő fiatalokat, akkor előbb-utóbb otthagyják az iskolát: a lemorzsolódási arányok 20-40 százalék között mozognak, főként az első évfo­lyamokon. A szakképzés előrehozásá­nak másik indoka: a diákok családja sokszor nem engedhe­ti meg magának, hogy öt évig állják gyerekük tanulmányait, hiszen a lehető legkorábban kenyérkeresőre van szükségük. Más oktatási szakértők viszont arra figyelmeztetnek: ezek a gyenge alapképzettséggel, de gyorsan végző gyerekek poten­ciális munkanélküliek. Mindebből az idei tanévben a szakiskolások még nem érzé­kelnek semmit, a módosítás egyelőre az iskolákra és fenn­tartóikra ró feladatokat, hiszen az előre hozott szakképzésre legkorábban a 2010-11-es tan­évtől lesz mód. Amelyik intéz­mény viszont élni szeretne a lehetőséggel, annak már most el kell kezdenie cselekedni, hi­szen a jövő évre vonatkozó fel­vételi tájékoztatókat október végéig közzé kell tenni. A korai szakképzés bevezetése komoly átszervezéseket kíván: a gya­korlatorientáltabb képzéshez gyakorlati helyszínt, tanmű­helyt kell biztosítani, jóval több szakoktatóra is lesz szük­ség, a közismereti tárgyakat oktató pedagógusok egy részé­­­től viszont jó eséllyel meg kell válni. Mindez nem kis feladat az iskolák számára, akiknek Ta­­tai-Tóth András szavai szerint - és a teljes ágazatra értve - amúgy is „szorosabb, fesze­sebb körülmények között” kell majd dolgozniuk. Az MSZP ok­tatási munkacsoportjának ve­zetője azt mondja: a 2010-es költségvetés biztosítja ugyan az alapfeladatok biztonságos ellátásának feltételeit, ám ke­vesebb forrást biztosítanak majd informatikai fejlesztések­re vagy tanártovábbképzésre. Úgy tudjuk, a fejenként 11 700 forintos pedagógus-tovább­képzési normatíva folyósítását januártól fel is függesztenék, holott a tanároknak hétévente kötelező elmenniük valami­lyen tanfolyamra. Januártól változik döntően a diákok száma, illetve az isko­la által vállalt többletfeladatok alapján kiszámolt központi ok­tatási támogatás mértéke (szaknyelven fogalmazva: a normatívák mértéke). Hogy mennyivel, azt egyelőre nem tudni, mindenesetre tény, hogy az alapösszeg - amit az adott csoport létszámától függően, egy bonyolult képlet alapján még fölszoroznak - kevesebb, mint az előző tanévben: az ed­digi évi 2,55 helyett 2,54 millió forint. Mivel azonban ennek nagy része a pedagógusok bé­rére megy el, a jövő évtől pe­dig csökkennek a járulékter­hek. Tatai-Tóth András szerint nem lesz kevesebb az iskolák pénze, ha a különbözetet az ál­lami költségvetés nem is adja oda a fenntartóknak. Az idei tanévben ezer forint­tal csökkent a gyógypedagógiai nevelés többlettámogatása: en­nek összege most 239 ezer fo­rint diákonként. A többcélú kis­térségi társulás fenntartásában működő egységes iskola 9-13. évfolyamára bejáró tanulók után viszont több pénz jár mostantól: az eddigi, diákon­­kénti 40 ezer forintos összeg 100 ezer forintra emelkedett. A társulások esetében szi­gorítások is életbe léptek má­tól. Nem vehető igénybe köz­oktatási feladatra támogatás, ha a társulás székhelye szerinti településen az általános iskolai feladatot is ellátó intézmény nyolc évfolyamnál kevesebbel­­ működik. Akkor sem jár pénz,­ ha a társulásban ugyanarra feladatra két önálló intéz­­­ményt is fönntartanak, azaz­­ például két óvodát vagy általá­nos iskolát. Mindezzel a jogalkotók a ta­karékosabb társulási formát kí­vánják ösztönözni, nem is si­kertelenül. Az Oktatási Hivatal legfrissebb statisztikái szerint mától 3709 oktatási-nevelési intézmény nyitja meg kapuit, ez pedig azt jelenti, hogy a nyá­ron 48 óvoda és iskola szűnt meg. Közülük három végleg bezárta kapuit, a többiek vi­szont tovább működnek, de va­lamilyen társulásban. A fel­adatellátási helyek száma (egy iskola több helyen is működ­het) is kevesebb lett azonban 114-gyel, ami arra utal, hogy a társulásokon belül is kénytele­nek voltak a fenntartók ös­­­szébb húzni a nadrágszíjat.­­­ Diákok megoszlása iskolatípusonként (2009/2010-es tanév) Forrás: OKM / Népszabadság-grafika Tegnap tanévnyitót tartottak országszerte Fotó: Kocsis Zoltán Dékán lesz Kepes András a BKF kommunikációs karán Munkatársunktól közös tanévnyitót rendez a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola és a Heller Farkas Turisztikai Szolgálta­tások Főiskolája szeptember 4-én. A két budapesti főiskola integrációja az első példa a magyar oktatási piacon ma­gánintézmények egybeolva­dására. A hallgatóinak számát 6200 főre növelő BKF Kom­munikációs és Művészeti Ka­rának dékánja Kepes András, a Heller Farkas főiskola tu­risztikai és gazdasági karának dékánja pedig Lengyel Márton lesz. A legnépszerűbb nyolc alapszakból négyet indító fő­iskola a 2010/2011-es tanév­ben hirdeti meg először közö­sen képzéseit. A kommunikációs és mé­diatudomány és az üzleti kom­munikáció képzésben piacve­zető Budapesti Kommuniká­ciós és Üzleti Főiskola, illetve a turizmus-vendéglátás szak oktatására fókuszáló Heller Farkas főiskola közös további munkáról döntött az idén, amelynek eredményeként a következő tanévben már egy intézményként szerepelnek majd a képzési piacon. Az új intézmény neve Buda­pesti Kommunikációs és Üzle­ti Főiskola lesz, a rektor továb­bra is Vass László. Ez az első példa arra, hogy két magánin­tézmény önként egybeolvad. A főiskola kommünikéje szerint a BKF vezetői úgy lát­ják: a magyar felsőoktatás drá­mai átalakulások előtt áll. Az érettségizők száma hat-hét éven belül negyedével csök­ken, így a már most is kihasz­nálatlan kapacitások, valamint az egyre élesedő hazai és nemzetközi verseny miatt csak az erős, életképes főisko­lák és egyetemek maradhat­nak talpon. Bajnai és Hiller tanévnyitója Annak, hogy az ország képes lesz-e integrálni a roma kisebbséget, döntő szerepe lesz abban, hogy Magyarország hogyan fejlődik a következő húsz évben - jelentette ki Bajnai Gordon a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Encsen, a Zrínyi Ilona Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tan­évnyitó ünnepségén, hétfőn. Az oktatás továbbra is kiemelt te­rülete marad a kormányzásnak -ezt Hiller István oktatási miniszter az országos közoktatási tanévnyi­tón, a fővárosi Radnóti Miklós Gim­náziumban jelentett­e ki hétfőn. Kiemelte: folytatódik az Új tudás program, a magyar közoktatás át­fogó korszerűsítésének programja, amelyre tízmilliárdokat biztosíta­nak hazai és uniós forrásokból. A pénzt jórészt tehetséggondozásra, esélyegyenlőségi programokra, is­kolafelújításokra fordítják. A tárca 2009-ben is meghirdette a hátrá­nyos helyzetűeket felkaroló Arany János tehetséggondozó programot, és folytatódik az Útravaló ösztön­díjprogram. A XXI. század iskolája program ke­retében több tízmilliárdos beruhá­zással újulnak meg iskolaépületek, idén mintegy kétszáz intézmény. A felújítások minden esetben az intézmények tartalmi korszerűsíté­sével együtt valósulnak meg. Ütközőpontban az egyházi pénzek Hírösszefoglalónk A kormány jövőre nem ad pénzt hitoktatásra és a kistele­püléseken szolgálatot teljesítő papok, lelkészek bérkiegészíté­sére - állítja Semjén Zsolt, a KDNP elnöke és a fideszes Ba­log Zoltán. Az egyházak az elmúlt évek­ben 3,3 milliárd forintot kaptak hitoktatásra és 1,5-1,7 milliárd közötti összeget az ötezer főnél kisebb lélekszámú települése­ken szolgálatot végző papok és lelkészek jövedelempótlékára. A jobboldali politikusok teg­napi tájékoztatójukon bemutat­tak egy dokumentumot, amely szerint e célokra egyetlen forin­tot sem szán jövőre a büdzsé egyházakat érintő tervezete. - Nem a papságtól von el forrást a kormány, hanem az is­kolai hitoktatást végző, ötezer családos embertől - jelentette ki Semjén Zsolt. - A kormány ismét azokat a vidéki közössé­geket, szervezeteket akarja megfojtani, amelyek az embe­rekhez a legközelebb vannak - mondta Balog Zoltán, hoz­zátéve: az adatokat „felelősség­­teljes állampolgárok” juttatták el hozzájuk. Reagálásában Szabó Zoltán MSZP-s politikus arra kérte az ellenzéki képviselőket: óvato­sabban bánjanak a „miniszté­riumokból kilopott” dokumen­tumokkal. A parlament oktatási bizottságának elnöke hangsú­lyozta: nem igaz, hogy a 2010-es költségvetésben nem lesz pénz hitoktatásra és a bérkiegészítés­re. Más kérdés, hogy a 8-10 szá­zalékkal csökkenő költségveté­si bevételek miatt nyilván nem lehet azt mondani, hogy az egy­házak finanszírozása egyetlen fillérrel sem csökken. A csökke­nés várható mértékére, amely a jobboldali politikusok szerint több mint 26 százalékos lesz, Szabó nyilatkozata nem tért ki. MDF: a családi pótlék kerüljön az iskolákhoz Hírösszefoglalónk Egyeztetést kezdeményez a Magyar Demokrata Fórum a parlamenti pártok vezetőivel az egész napos ingyenes iskola ügyében - jelentette be tegnap Herényi Károly, a demokrata fórum politikusa. Az ország­­gyűlési képviselő javaslatuk részleteit ismertetve azt mondta: ők ennek lehetőségét úgy teremtenék meg, hogy a gyerekek után járó családi pót­lék összegét nem a szülők, hanem az iskolák kapnák meg a jövőben. Pusztai Erzsébet, az MDF népjóléti kabinetjének a vezető­je a sajtótájékoztatón mindeh­hez hozzátette: azt szeretnék elérni a javaslatukkal, hogy az egész napos iskolában napi négyszeri étkezés járjon a gyerekeknek, és a diákok in­gyen kapják a tankönyvek és taneszközök zömét. Az ellenzéki politikus kife­jtette: az MDF szerint alapve­tően meg kell változtatni a gyerekek és a gyerekes csalá­dok támogatásának módsze­reit. Ezért indítványozzák azt is, hogy az óvodáskor utolsó­­ évéig járjon minden gyerek után a családi pótlék, utána pe­dig valamennyi gyerek 14 éves koráig alanyi jogon az egész napos iskola. E kor felett pedig csak akkor járna a családi pót­lék, ha a gyerek tanul. Pusztai Erzsébet elmondta továbbá: az MDF azt is indítvá­nyozza, hogy minden olyan normatívát, amely szétapróz­va, külön-külön címeken, egyébként rengeteg adminiszt­rációval jut el az iskolákba, va­lamint az iskoláskorú gyerekek után járó családi pótlék össze­gét juttassák el az iskoláknak az állami normatíva megeme­lése formájában. Ez a jelenlegi normatívát 50-60 százalékkal növelné.

Next