Népszabadság, 2009. szeptember (67. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-01 / 204. szám
2009. SZEPTEMBER 1., KEDD • NÉPSZABADSÁG www.nol.hu Lejárt a vakáció Kevesebb a gyerek A korábbi években megszokottnál kevesebb jogszabályváltozással kell megbirkózniuk a ma kezdődő tanévben a pedagógusoknak és a diákoknak. Ami az anyagiakat illeti: „feszesebb körülmények között” kell dolgozniuk az iskoláknak. Varga Dóra A tanítás minden év szeptember első munkanapján kezdődik, és június 15-én fejeződik be: ahogy az első, úgy az utolsó nap is keddre esik. E két dátum között 183 napot kell „ledolgozniuk” az általános iskolásoknak, a középiskolásoknak viszont csak a történelmi írásbelihez szükséges nap kiesése miatt - 182-t. Több mint 1 millió-háromszázezer diáknak kell ma beülnie az iskolapadba, az óvodákba csaknem 329 ezer gyerek jár majd. Utóbbiakhoz - bár az óvoda hároméves kortól kezdődik - már kétévesek is csatlakozhatnak. Az idei nevelési évben ugyanis a tízezer főnél kevesebb lakosú településeken, ha nincs egy csoport létrehozásához szükséges számú bölcsődés, sem 20 óvodáskorú gyermek, egységes óvoda-bölcsőde hozható létre. Ezekben az intézményekben azonban csak egyetlen csoportot lehet kialakítani, amelybe maximum az iskola és a pénz 20 gyermek járhat, és közülük is csupán öt lehet háromévesnél fiatalabb. Az általános iskola első osztályát kezdő diákok száma az idei tanévre 100 ezer alá csökkent, nagyjából 99 ezren vannak. Természetesen még mindig az általános iskolások teszik ki a közoktatásban tanulók legnagyobb részét: a nyolc évfolyamon összesen 775 820-an vannak. Vagyis mintegy 100 ezer főből áll egy-egy évfolyam, míg a közép- és szakiskolába járók több mint félmilliós létszáma - 203 360 gimnazista, 236 230 szakközépiskolás, 123 720 szakiskolás és 9770 speciális szakiskolás kissé bővebb évfolyamokat jelez. Ennek csupán egyik oka, hogy a demográfiai hullámvölgy még jobbára csak az általános iskolákat érte el. A másik ok, hogy egyre több középiskolában indítanak nulladik évfolyamot. Az idei tanévre felvételiztető 1096 középiskola csaknem fele, összesen 465 hirdetett meg nyelvi előkészítő évfolyamokat: 589 osztályban angol, 287 csoportban német nyelven kezdődik az alapozás. Ezek a diákok öt évig maradnak az iskola falai között, csakúgy, mint a legtöbb szakközépiskolai, illetve szakiskolai tanuló. Utóbbiak helyzete azonban változhat: az új tanév egyik legjelentősebb (egyelőre jogszabályi) újdonsága, hogy bevezetik az előre hozott szakképzést. Ez azt jelenti, hogy rögtön az általános iskola után, a 9. évfolyamon tényleges szakképzésben vehetnek majd részt a szakiskolai tanulók, és három év alatt szakmát kaphatnak a kezükbe. Eddig a szakiskolákban csak a 11. évfolyamon, 16 éves korban lehetett elkezdeni a tényleges szakképzést, az első két évben csupán közismereti és szakmai alapozó tárgyakat tanultak, pályaorientáción vettek részt a diákok. A szakemberek egy része szerint azonban, ha nem engedik a szakmához a többségében hátrányos helyzetű, a tanulás iránt nem igazán érdeklődő fiatalokat, akkor előbb-utóbb otthagyják az iskolát: a lemorzsolódási arányok 20-40 százalék között mozognak, főként az első évfolyamokon. A szakképzés előrehozásának másik indoka: a diákok családja sokszor nem engedheti meg magának, hogy öt évig állják gyerekük tanulmányait, hiszen a lehető legkorábban kenyérkeresőre van szükségük. Más oktatási szakértők viszont arra figyelmeztetnek: ezek a gyenge alapképzettséggel, de gyorsan végző gyerekek potenciális munkanélküliek. Mindebből az idei tanévben a szakiskolások még nem érzékelnek semmit, a módosítás egyelőre az iskolákra és fenntartóikra ró feladatokat, hiszen az előre hozott szakképzésre legkorábban a 2010-11-es tanévtől lesz mód. Amelyik intézmény viszont élni szeretne a lehetőséggel, annak már most el kell kezdenie cselekedni, hiszen a jövő évre vonatkozó felvételi tájékoztatókat október végéig közzé kell tenni. A korai szakképzés bevezetése komoly átszervezéseket kíván: a gyakorlatorientáltabb képzéshez gyakorlati helyszínt, tanműhelyt kell biztosítani, jóval több szakoktatóra is lesz szükség, a közismereti tárgyakat oktató pedagógusok egy részétől viszont jó eséllyel meg kell válni. Mindez nem kis feladat az iskolák számára, akiknek Tatai-Tóth András szavai szerint - és a teljes ágazatra értve - amúgy is „szorosabb, feszesebb körülmények között” kell majd dolgozniuk. Az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője azt mondja: a 2010-es költségvetés biztosítja ugyan az alapfeladatok biztonságos ellátásának feltételeit, ám kevesebb forrást biztosítanak majd informatikai fejlesztésekre vagy tanártovábbképzésre. Úgy tudjuk, a fejenként 11 700 forintos pedagógus-továbbképzési normatíva folyósítását januártól fel is függesztenék, holott a tanároknak hétévente kötelező elmenniük valamilyen tanfolyamra. Januártól változik döntően a diákok száma, illetve az iskola által vállalt többletfeladatok alapján kiszámolt központi oktatási támogatás mértéke (szaknyelven fogalmazva: a normatívák mértéke). Hogy mennyivel, azt egyelőre nem tudni, mindenesetre tény, hogy az alapösszeg - amit az adott csoport létszámától függően, egy bonyolult képlet alapján még fölszoroznak - kevesebb, mint az előző tanévben: az eddigi évi 2,55 helyett 2,54 millió forint. Mivel azonban ennek nagy része a pedagógusok bérére megy el, a jövő évtől pedig csökkennek a járulékterhek. Tatai-Tóth András szerint nem lesz kevesebb az iskolák pénze, ha a különbözetet az állami költségvetés nem is adja oda a fenntartóknak. Az idei tanévben ezer forinttal csökkent a gyógypedagógiai nevelés többlettámogatása: ennek összege most 239 ezer forint diákonként. A többcélú kistérségi társulás fenntartásában működő egységes iskola 9-13. évfolyamára bejáró tanulók után viszont több pénz jár mostantól: az eddigi, diákonkénti 40 ezer forintos összeg 100 ezer forintra emelkedett. A társulások esetében szigorítások is életbe léptek mától. Nem vehető igénybe közoktatási feladatra támogatás, ha a társulás székhelye szerinti településen az általános iskolai feladatot is ellátó intézmény nyolc évfolyamnál kevesebbel működik. Akkor sem jár pénz, ha a társulásban ugyanarra feladatra két önálló intézményt is fönntartanak, azaz például két óvodát vagy általános iskolát. Mindezzel a jogalkotók a takarékosabb társulási formát kívánják ösztönözni, nem is sikertelenül. Az Oktatási Hivatal legfrissebb statisztikái szerint mától 3709 oktatási-nevelési intézmény nyitja meg kapuit, ez pedig azt jelenti, hogy a nyáron 48 óvoda és iskola szűnt meg. Közülük három végleg bezárta kapuit, a többiek viszont tovább működnek, de valamilyen társulásban. A feladatellátási helyek száma (egy iskola több helyen is működhet) is kevesebb lett azonban 114-gyel, ami arra utal, hogy a társulásokon belül is kénytelenek voltak a fenntartók összébb húzni a nadrágszíjat. Diákok megoszlása iskolatípusonként (2009/2010-es tanév) Forrás: OKM / Népszabadság-grafika Tegnap tanévnyitót tartottak országszerte Fotó: Kocsis Zoltán Dékán lesz Kepes András a BKF kommunikációs karán Munkatársunktól közös tanévnyitót rendez a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola és a Heller Farkas Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája szeptember 4-én. A két budapesti főiskola integrációja az első példa a magyar oktatási piacon magánintézmények egybeolvadására. A hallgatóinak számát 6200 főre növelő BKF Kommunikációs és Művészeti Karának dékánja Kepes András, a Heller Farkas főiskola turisztikai és gazdasági karának dékánja pedig Lengyel Márton lesz. A legnépszerűbb nyolc alapszakból négyet indító főiskola a 2010/2011-es tanévben hirdeti meg először közösen képzéseit. A kommunikációs és médiatudomány és az üzleti kommunikáció képzésben piacvezető Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, illetve a turizmus-vendéglátás szak oktatására fókuszáló Heller Farkas főiskola közös további munkáról döntött az idén, amelynek eredményeként a következő tanévben már egy intézményként szerepelnek majd a képzési piacon. Az új intézmény neve Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola lesz, a rektor továbbra is Vass László. Ez az első példa arra, hogy két magánintézmény önként egybeolvad. A főiskola kommünikéje szerint a BKF vezetői úgy látják: a magyar felsőoktatás drámai átalakulások előtt áll. Az érettségizők száma hat-hét éven belül negyedével csökken, így a már most is kihasználatlan kapacitások, valamint az egyre élesedő hazai és nemzetközi verseny miatt csak az erős, életképes főiskolák és egyetemek maradhatnak talpon. Bajnai és Hiller tanévnyitója Annak, hogy az ország képes lesz-e integrálni a roma kisebbséget, döntő szerepe lesz abban, hogy Magyarország hogyan fejlődik a következő húsz évben - jelentette ki Bajnai Gordon a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Encsen, a Zrínyi Ilona Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanévnyitó ünnepségén, hétfőn. Az oktatás továbbra is kiemelt területe marad a kormányzásnak -ezt Hiller István oktatási miniszter az országos közoktatási tanévnyitón, a fővárosi Radnóti Miklós Gimnáziumban jelentette ki hétfőn. Kiemelte: folytatódik az Új tudás program, a magyar közoktatás átfogó korszerűsítésének programja, amelyre tízmilliárdokat biztosítanak hazai és uniós forrásokból. A pénzt jórészt tehetséggondozásra, esélyegyenlőségi programokra, iskolafelújításokra fordítják. A tárca 2009-ben is meghirdette a hátrányos helyzetűeket felkaroló Arany János tehetséggondozó programot, és folytatódik az Útravaló ösztöndíjprogram. A XXI. század iskolája program keretében több tízmilliárdos beruházással újulnak meg iskolaépületek, idén mintegy kétszáz intézmény. A felújítások minden esetben az intézmények tartalmi korszerűsítésével együtt valósulnak meg. Ütközőpontban az egyházi pénzek Hírösszefoglalónk A kormány jövőre nem ad pénzt hitoktatásra és a kistelepüléseken szolgálatot teljesítő papok, lelkészek bérkiegészítésére - állítja Semjén Zsolt, a KDNP elnöke és a fideszes Balog Zoltán. Az egyházak az elmúlt években 3,3 milliárd forintot kaptak hitoktatásra és 1,5-1,7 milliárd közötti összeget az ötezer főnél kisebb lélekszámú településeken szolgálatot végző papok és lelkészek jövedelempótlékára. A jobboldali politikusok tegnapi tájékoztatójukon bemutattak egy dokumentumot, amely szerint e célokra egyetlen forintot sem szán jövőre a büdzsé egyházakat érintő tervezete. - Nem a papságtól von el forrást a kormány, hanem az iskolai hitoktatást végző, ötezer családos embertől - jelentette ki Semjén Zsolt. - A kormány ismét azokat a vidéki közösségeket, szervezeteket akarja megfojtani, amelyek az emberekhez a legközelebb vannak - mondta Balog Zoltán, hozzátéve: az adatokat „felelősségteljes állampolgárok” juttatták el hozzájuk. Reagálásában Szabó Zoltán MSZP-s politikus arra kérte az ellenzéki képviselőket: óvatosabban bánjanak a „minisztériumokból kilopott” dokumentumokkal. A parlament oktatási bizottságának elnöke hangsúlyozta: nem igaz, hogy a 2010-es költségvetésben nem lesz pénz hitoktatásra és a bérkiegészítésre. Más kérdés, hogy a 8-10 százalékkal csökkenő költségvetési bevételek miatt nyilván nem lehet azt mondani, hogy az egyházak finanszírozása egyetlen fillérrel sem csökken. A csökkenés várható mértékére, amely a jobboldali politikusok szerint több mint 26 százalékos lesz, Szabó nyilatkozata nem tért ki. MDF: a családi pótlék kerüljön az iskolákhoz Hírösszefoglalónk Egyeztetést kezdeményez a Magyar Demokrata Fórum a parlamenti pártok vezetőivel az egész napos ingyenes iskola ügyében - jelentette be tegnap Herényi Károly, a demokrata fórum politikusa. Az országgyűlési képviselő javaslatuk részleteit ismertetve azt mondta: ők ennek lehetőségét úgy teremtenék meg, hogy a gyerekek után járó családi pótlék összegét nem a szülők, hanem az iskolák kapnák meg a jövőben. Pusztai Erzsébet, az MDF népjóléti kabinetjének a vezetője a sajtótájékoztatón mindehhez hozzátette: azt szeretnék elérni a javaslatukkal, hogy az egész napos iskolában napi négyszeri étkezés járjon a gyerekeknek, és a diákok ingyen kapják a tankönyvek és taneszközök zömét. Az ellenzéki politikus kifejtette: az MDF szerint alapvetően meg kell változtatni a gyerekek és a gyerekes családok támogatásának módszereit. Ezért indítványozzák azt is, hogy az óvodáskor utolsó évéig járjon minden gyerek után a családi pótlék, utána pedig valamennyi gyerek 14 éves koráig alanyi jogon az egész napos iskola. E kor felett pedig csak akkor járna a családi pótlék, ha a gyerek tanul. Pusztai Erzsébet elmondta továbbá: az MDF azt is indítványozza, hogy minden olyan normatívát, amely szétaprózva, külön-külön címeken, egyébként rengeteg adminisztrációval jut el az iskolákba, valamint az iskoláskorú gyerekek után járó családi pótlék összegét juttassák el az iskoláknak az állami normatíva megemelése formájában. Ez a jelenlegi normatívát 50-60 százalékkal növelné.