Népszabadság, 2010. január (68. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-13 / 10. szám

DOLÁNYI ANNA, A FOLTVARRÁS ELTERJESZTŐJE CSAKIS ÚTKÖZBEN ÉRZI JÓL MAGÁT » 20. OLDAL NEPSZABADSAG 2010. JANUÁR 13., SZERDA • LXVIII. ÉVFOLYAM, 10/2. SZÁM, 20 OLDAL • BUDAPESTI KIADÁS • WWW.NOL.HU • 160 FORINT, ELŐFIZETŐKNEK 121 FORINT Iraki invázió Törvénytelen volt? Nem volt törvényes a nemzetközi jog szempontjából Irak 2003 márciusában történt lerohanása egy független holland vizsgálóbizottság szerint, amely kedden Hágában tette közzé megállapításait. Mi­közben elhangzott az elmarasztaló ítélet, a londoni II. Erzsébet Konferencia-köz­pontban tegnap felújított meghallgatá­son Tony Blair volt brit kormányfő egyko­ri kommunikációs tanácsadója védelmébe vette egykori főnökének döntését. 6. oldal Lefagyás után Olvadozik az Europeana Bő egy esztendeje jól sikerült hírverés­sel indította útjára az Európai Bizottság az Europeana digitális könyvtárat (www. europeana.eu). A nagy érdeklődés miatt a szerver nyomban lefagyott. A biblioté­ka azóta megháromszorozta tartalmát, ám a tagországok érdektelensége és a szerzői jogi védelem közösségi rendezetlensége miatt még messze van az erre az évre kitű­zött céltól, a tízmillió „műtárgy” megjele­nítésétől. 9. oldal Élt hatvan évet Tönkrement az Omker Élt hatvan évet. Gyászosan ért véget a múlt év a legnagyobb és legrégibb hazai egészségügyi kereskedelmi cég, az Om­ker Zrt. számára. A Fővárosi Bíróság nem sokkal karácsony előtt elrendelte a válla­lat felszámolását. 16. oldal Diplomáciai protokoll Öt feleség is belefér Angela Merkel általában egyedül utazik külföldre, Hillary Clinton pedig már csak azért sem viszi magával a férjét, a koráb­bi elnököt, nehogy összekeverjék vele. A dél-afrikai Zuma viszont akár öt felesé­gével is mehet hivatalos látogatásra. A nők, az élettársi kapcsolatban élők és a meleg politikusok szerepvállalása válto­zásokat követel a diplomáciai protokoll­tól. Képünkön: diplomatamosoly - Hilla­ry Clinton és Guido Westerwelle német külügyminiszter 2009 novemberében Berlinben. 7. oldal Fotó: Reuters - Kai Pfaffenbach Bárca-, reform-, kéregjegy MÁV: csak egy maradhat Bárcajegy, reformjegy, kéregjegy - kala­uznak az menjen, aki fejben tudja tartani a magyar vasút valamennyi menet­jegy tí­pusát. A MÁV személyszállító cége egy­séges gépi jegykiadásra és egyforma je­gyekre váltana. Tucatnyi biléta helyett egy fajta maradhatna a MÁV-Startnál. A beruházás azonban még a szabad jelzés­re vár. 15. oldal KERÉKVILÁG: 19. OLDAL 9 770133 175036 10010 Nem látni a sztrájk végét Mindenki a másikat okolja - Napról napra milliárdos GDP-kieséssel lehet számolni Előbb-utóbb valaki mindig kilépett tegnap a budapesti busz- és villa­mosmegállókban álldogálók kö­zül, hogy megnézze, jön-e már va­lamelyik járat. Jobbára nem jött. Az­tán mégis­­ ha nem busz vagy vil­lamos, akkor egy személyautó, hogy elvigyen a legközelebbi metróig né­hány embert, mert a metrók leg­alább közlekedtek, Budapest meg­bénult. Mégis, tegnap legalább­is úgy tűnt, a BKV-szakszervezetek sztrájkja mintha elővarázsolt volna valamiféle közösségérzést a helyi­ekből - a lehető legritkább esetben lehetett hallani szitokszót. Mintha az a kiszolgáltatottság, amely rázú­dult a fővárosiakra és az agglomerá­cióból érkezőkre, valamiféle közös­ségbe kovácsolta volna őket, de nem lehet esküt tenni arra, hogy ez huza­mosabb ideig így is marad. Egy-egy napra mindenki meg tudja szervez­ni valamilyen módon az életét, egy elhúzódó sztrájkra azonban nem le­het életstratégiát építeni. Márpedig a sztrájk folytatódik, és egyelőre senki nem tudná megmon­dani, hogy meddig tart. A helyzetet súlyosbítja, hogy előbb-utóbb csat­lakoznak a Gaskó István vezette vas­utasok is, de még mindig nem lehet tudni, mikor. Mint ahogyan azt sem, hogy van-e egyáltalában bármifé­le esély arra, hogy a BKV menedzs­mentje megállapodjon a dolgozói érdekképviseletekkel. A jelek egye­lőre nem erre utalnak, úgy tűnik, a sztrájkolók és a menedzsment is ki­tart mindaddig, amíg csak lehet. Nehéz lenne megjósolni, hogy meddig lehet. Bár kérdésünkre a KSH nem mert vállalkozni arra, hogy megbecsülje, mekkora GDP- kieséssel jár egy-egy sztrájknap, szakírónk becslése szerint ez több milliárd forintra tehető. És bár igaz, hogy a nagyvállalatok és a szolgálta­tók - ki így, ki úgy - egy napra meg­oldották a munkahelyre való eljutás nehézségeit, előbb-utóbb azonban ezek a „házi” megoldások elégtelen­né válnak. A még elégséges szolgáltatásról sincs megállapodás. Holott Szabó Máté ombudsman újra és újra szó­vá teszi annak szükségességét, hogy ne lehessen sztrájkolni úgy, hogy az indokolatlanul és mértéktelenül be­folyásolja a vitában kívülállók életét és érdekeit. Az ombudsman újra ezt kéri, de nem valószínű, hogy felhí­vása ezúttal célt ér. Miként a sztrájk kapcsán megszólaló politikusoké sem: a Fidesz az MSZP-t okolja a helyzetért, az MSZP a sztrájkolókat ítéli el, a sztrájkolók a menedzsmen­tet - minden körbeér. Közlekedni viszont nem lehet. A jelenlegi helyzetben lapzártánk idején csak egyetlen dolgot lehetett bizonyosan állítani: az, aki ma reg­gel időben akar a munkahelyére ér­ni, jó, ha a megszokottnál sokkal ko­rábban indul. Úgy esetleg odaérhet. » Részletek: Magyarország Nem jön­­ Budapest, Nyugati tér Fotó: Szabó Bernadett Meglódulnak az állami kiadások A választások előtt kifizetik a keresetkiegészítést a közszférában Magas labdát dob a kozmetikázott költségvetéstől, trükkök százai­tól tartó, emiatt aggódó Fidesznek a Bajnai-kormány. Minden jel arra mutat, hogy meglódulnak az állam kiadásai. A kifizetéseket több tétel is megdobja, így a kórházak finan­szírozásának változása 40 milliárd forinttal növeli a költségeket az el­ső negyedévben, a MÁV 20 milliár­dos támogatása is ekkor aktuális, a kamatkiadásokra pedig 55 milliárd­­dal kell többet fordítani, mint egy éve. A 13. havi nyugdíjak első részle­tével ugyan már nem kell számolni, s kevesebb kiadással járnak a lakás­­építési támogatások is, ám a bevéte­lek is máshogy alakulnak, mint ta­valy. A vagyonadóból ekkor még alig várható bevétel, a társaságok mű­ködéséhez kapcsolható közvetlen adók - mint a társasági vagy a kü­lönadó - pedig inkább az év máso­dik felében folynak be. A pénzügy­­miniszter szerint azonban nincs mi­ért aggódni. Oszkó Péter szerint így is tartani lehet az egész évre terve­zett­­ önkormányzatokkal együtt­­, a hazai össztermékhez viszonyítva 4,0 százalékos deficittervet. Az ellenzéki politikusok arra is biztosan harapni fognak, hogy még a választások előtt kifizetik a köz­szférában azt a keresetkiegészítést, amellyel bizonyos fizetési kategó­riáig a megvont 13. havi illetményt kompenzálják. Tavaly havonta utal­tak az alkalmazottak számláira, ám az idén két részletben, februárban és áprilisban folyósítják az összeget az arra jogosultaknak. Lapunk meg­kérdezte a pénzügyminisztert, miért döntöttek így, ez ugyanis óhatatlanul azt a látszatot kelti, hogy a választá­sokra időzítve juttatnak pluszpénzt a dolgozóknak. Oszkó Péter a tegna­pi tájékoztatóján azt felelte: nem a Pénzügyminisztérium döntése volt, ezért nem is kívánja kommentál­ni azt. Mindazonáltal a kiegészítés időzítése is hozzájárul, hogy az idén három hónap alatt összegyűlhet az egész évre várt államháztartási hi­ány csaknem háromnegyede. A ke­resetkiegészítések ugyanis tízmilli­­árd forintot visznek el a kasszából. » Részletek a 17. oldalon

Next