Népszabadság, 2011. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-13 / 10. szám

Felsőzsolcát ismét védik Veszélyhelyzet a Sajónál Ez az esztendő sem múlik el a Sajó men­tén élők veszélyeztetése nélkül. A kor­mány tegnap rendkívüli intézkedéseket hozott a Felsőzsolca környékiek védel­mében. 5. oldal Kérelem katonai rangra Újra tábornok lesz Jány? A köztársasági elnök nevezze ki újra hon­véd vezérezredessé Jány Gusztávot - ezt kéri a világháborúban elpusztult 2. ma­gyar hadsereg kivégzett parancsnokának jogi képviselője. Az egykori tábornoknak 1947-ben nem adott kegyelmet az akko­ri államelnök, 1993-ban azonban a Leg­felsőbb Bíróság valamennyi vád alól fel­mentette. 2. oldal A zavargások rossz előjelek Éhséglázadás fenyeget A tunéziai és az algériai zavargások so­kak szemében a 2011-re előrejelzett éh­séglázadások előfutárai. A szélsőséges ingadozást mutató élelmiszerárak meg­fékezésére sürgős intézkedéseket szeret­ne elérni a G20 soros elnöke, Franciaor­szág. 6. oldal Utazási irodák biztosítéka Csőd után fizetnek Téves az Aeroviva iroda összeomlása után terjedőben lévő nézet, hogy csak valamilyen összeghatár fölött fizetnének a károsultaknak. Az út árától függetle­nül mindenkinek azonos arányban fizet a biztosító. 13. oldal Vevők a vezérelvűségre Közélet diákoknak Megyedem Köztársaság polgáraiként ismerkednek a közéleti szereppel a magyarmecskei diákok. Több felmérés is azt igazolja, szükség van nálunk a ci­vil mentalitás tanítására, hiszen például a demokráciát fontosnak tartó középis­kolások is hajlamosak a vezérelvűség el­fogadására. 5. oldal Jessica Szohr idelátogatna Nem mindig színjátszó A Piranha 3D főszereplője, Jessica Szohr már többször érezte úgy, ideje volna ősei földjére látogatni. Még a nagyszülei ván­doroltak ki Magyarországról. A lapunk­nak adott interjúban megígéri, nemsoká­ra pótolja mulasztását, és elárulja, a hor­ror remake-ben nem kellett sok művé­szettel bajlódnia. 18. oldal Zuschlagék érdekében Vádbeszéd vagy védelem Az egyik védőt arra figyelmeztette a bí­rónő a Zuschlag-per ítélőtáblái tárgyalá­sán, hogy ne egy el nem ítélt helyettes államtitkár ellen mondjon vádbeszédet, hanem a védence, a kilencedrendű vád­lott érdekében védőbeszédet. Az ügyvé­dek vitatták a bűnszervezetben való elkö­vetés tényét, és enyhítést kértek. 4. oldal UTAZÁS: 13. OLDAL 9 770133 175043 11010 Zavar az uniós erőtérben A néppárti frakcióelnök nyilatkozott a határon túli magyarok voksjogáról Egy utólag félreértésnek minősített értelmezés kapcsán tegnap egy ide­ig úgy tűnt, hogy súlyos kritikával illette az Orbán-kormány kettős ál­lampolgársággal kapcsolatos válasz­tójogi terveit az Európai Parlament néppárti frakciójának francia elnöke. Joseph Daul, aki annak a pártcsalád­nak az egyik vezetője, amelynek a Fi­desz is a tagja, egy sajtóreggelin úgy fogalmazott: ha a magyar kormány úgy döntene, hogy szavazati jogot ad az Európai Unió más országaiban élő magyar kisebbségek tagjainak, „az egyenlő lenne a határok el nem ismerésével, és ez elfogadhatatlan”. Antoine Ripoll, Daul szóvivője estére úgy pontosította a frakcióvezető sza­vait, hogy az a határon túli, magyar állampolgársággal nem rendelkező, de magyar származású személyek esetleges magyarországi szavazati jogára utalt elutasító értelemben. A téma az Európai Bizottság déli sajtó­­tájékoztatóján is felmerült: Viviane Reding igazságügyi EU-biztos szóvi­vője egy kérdésre kifejtette: az állam­­polgársággal kapcsolatos ügyekben a tagállamoké a felelősség, a brüsszeli bizottságnak nincs lehetősége fellép­ni ilyen kérdésekben. A szóvivő utalt a felmerülő kérdések kétoldalú ala­pon történő kezelésének fontosságá­ra, és szerinte magától értetődő poli­tikai igény, hogy az államok ebben fe­lelősségteljesen járjanak el. Tény, hogy az uniós tagorszá­gok többségében - ott, ahol van ket­tős állampolgárság - szavazati jogot is kaptak az érintettek, amellyel él­ni is szoktak; a román elnökválasz­tást például jószerével a külföldön élők döntötték el. Valki László nem­zetközi jogász is hangsúlyozta, hogy nincs az uniós jogrendszerben olyan előírás, amely tiltaná a szavazati jog megadását. „A néppárti frakcióelnök nyilatkozata ugyanakkor elég egyér­telmű politikai állásfoglalás” - tette hozzá még az első, utóbb pontosított jelentés ismeretében. Bővebben a 2. oldalon : Németh Zsolt külügyi államtitkár magyar állampolgárságot kérő erdélyi fiatalokkal Fotó: MTI Beliczay László Bérfeszültség a cégeknél Az új adótábla széthúzza a nettó kereseteket Az érdekegyeztető tanácsban elfo­gadott 4-6 százalékos, idei évre szó­ló ajánlásnál alacsonyabb, átlagosan 3,7 százalékos bruttó béremelésre lehet számítani azoknál a vállala­toknál, amelyek részt vettek a Hay Group tanácsadó cég felmérésében. A több mint 400 nagyvállalat vála­szai alapján készült kutatásból kide­rül, hogy a cégek tavaly nyáron még nagyobb béremelésre készültek. A legfontosabb tapasztalat azonban az, hogy a munkahelyeken minden korábbinál jobban megnézik, kinek milyen a jövedelmi helyzete, azaz a bérek megállapítása során eddig nem látott mértékben differenciál­nak a dolgozók között. Erre a személyi jövedelemadó­változások miatt van szükség. Az egykulcsos rendszer, amely jelentős előnyben részesíti a többgyermekes munkavállalókat, széthúzza a nettó béreket, ami helyenként bérfeszült­séghez vezethet. A szakértők szerint a vállalati kultúra függvénye, hogy mennyire tudják ezt a helyzetet ke­zelni. Lapunk megkeresett több nagy­vállalatot is, hogy tájékoztatást kér­jen az idei béremelésekről. A leg­több helyen a tárgyalások még fo­lyamatban vannak, de az már most látszik, hogy különbség lesz a növe­kedés mértékében attól függően, ki mennyit keres. A Széles Gábor vál­lalkozó érdekeltségébe tartozó Vi­deotonnál például bruttó 170 ezer forintnál húzták meg a határt, ez alatt megadják a hat százalékot, fe­lette nem. Sinkó Ottó vezérigazgató szerint fontosnak tartják a bérmeg­állapodás lezárását a februári bér­fizetésig, mert megítélése szerint az alacsony jövedelműek nincse­nek teljesen tisztában az adóválto­zások rájuk vonatkozó negatív össz­hatásával, így jó volna, ha a vonatko­zó emelések még a bérfizetés előtt megtörténhetnének. Attól viszont nem tart - s így nyilatkozott a Sie­mens vezetője is -, hogy a családi adókedvezmény szétzilálná a mun­kabékét a vállalatnál. Az autóiparban még nem szület­tek meg a megállapodások, több he­lyen nem is januártól változnak a bérek, de az már most látszik, hogy a szektorban amúgy is mostohagye­rekként kezelt cafeteria-rendszer nem idén nyeri el a munkaadók tet­szését. Ahol működik a béren kívü­li juttatás, ott is többnyire feltételes módban beszéltek a jelenlegi rend­szer jövőjéről. Cikkünk a 9. oldalon » Felelősségvita Budapesten „Ha össze is kell szorítanom a nagy­lábujjaimat, akkor se szólok hoz­zá többet. De kérem, ne provokál­janak!” Tarlós István főpolgármes­ternek nehéz napja volt tegnap, a közgyűlés ugyanis Budapest 2011-es költségvetési koncepcióját tárgyal­ta. Az üzenet címzettje a szocialis­ta frakció volt, amelyet Tarlós azért kárhoztatott, mert a főváros válság­­helyzetének okozója szerinte első­sorban az előző városvezetés. Az MSZP ezt másképp látja: a vezető fideszesek kijelentései miatt zuhanó árfolyam, a Rogán Antal-féle, az ide­genforgalmi adót újraosztó javaslat, az energiaadó, a BKV állami támo­gatásának elmaradása - a szocialis­ták szerint nyilvánvaló az összefüg­gés a kormány tevékenysége és a fő­város nehéz helyzete közt. „Buda­pest gazdasági helyzete nem annyira drámai, mint amennyire ez a költség­­vetésből kitűnik”, állítja ugyanakkor az LMP. Hanzély Ákos, a párt vezér­szónoka szerint a túlzott tartalék át­csoportosításával egy jóval humánu­sabb költségvetés készülhetne. Részletek a 4. oldalon »

Next