Népszabadság, 2011. február (69. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-14 / 37. szám
2011. FEBRUÁR 14., HÉTFŐ • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország RÖVIDEN A Jobbik az abortusz ellen A magzati élet védelméről szóló törvény módosítását kezdeményezi a Jobbik, az indítvány szerint csak orvosi indokok alapján lehetne abortuszt elvégezni, vagy akkor, ha a terhesség bűncselekmény következménye - közölte Hegedűs Lórántné jobbikos országgyűlési képviselő szombaton, budapesti sajtótájékoztatón. Azt szeretnék elérni, hogy „a törvényhozói szándék iránymutatói jelleggel foglaljon állást az élet mint legfőbb érték védelme mellett, annak méltóságát a fogantatástól a sírig oltalmazva” - fogalmazott Hegedűs Lórántné. (MTI) Felavatták a Nagytemplomot Ünnepi istentisztelettel avatták fel a belülről megújult Református Nagytemplomot vasárnap Debrecenben; a két hónapig tartó munkálatok során a patinás épületben turisztikai célú fejlesztéseket is végeztek. A 88 millió forintos beruházás részeként nyolcezer négyzetméteren renoválták a vakolatot, kicserélték a templom 37 nagyméretű ablakát és megújult a Kossuth-emlékhely. Az egyházközség történetét kiállításon mutatják be, a templomba látogató turistákat vizuális és audioeszközök kalauzolják, illetve a nyugati toronyban új kilátópontot alakítottak ki. (MTI) Érvénytelen választás Bödeházán A Zala Megyei Bíróság szombaton hozott döntése szerint jogerősen is érvénytelen a múlt vasárnapi, bödeházai polgármester-választás - közölte a bíróság helyettes szóvivője. Mentes Judit elmondta: két felülvizsgálati kérelem érkezett a bírósághoz az után, hogy szerdán a Zala Megyei Területi Választási Bizottság (ZMTVB) helybenhagyta a bödeházai voksolás eredményének megsemmisítését. A határozat szerint helyesen járt el a bödeházai választási bizottság, amely már múlt vasárnap érvénytelenítette az eredményt. (MTI) Elhunyt Szendrei Lőrinc újságíró Életének 59. évében elhunyt Szendrei Lőrinc újságíró. Budapesten született, Debrecenben végezte el a Kossuth Lajos Tudományegyetemet. Kiváló riporteri teljesítményét az olvasók a hajdani Magyar Nemzetben kísérhették figyelemmel először, később dolgozott a Népszabadságnál, élete végén pedig a Népszava munkatársa volt. Éles szemű, a valóság feltárásának elkötelezett kollégánkat veszítettük el. Temetéséről később intézkednek. www.nol.hu Elöljárók a falvak élén? Zongor Gábor: Először meg kellene határozni a minimumfeltételeket Az önkormányzati rendszer átalakítására készül a kormány, de a részletekről még keveset tudni. Az viszont tény, hogy a Fidesz ma sok mindent másként lát, mint ellenzékben, így nem tabukérdés többé a kis önkormányzatok megszüntetése és a társulási kötelezettség előírása sem. Lencsés Károly Pénzügyileg tiszta lappal indulhatnak jövőre az önkormányzatok, az állam még idén fel akarja számolni a szektor működési nehézségeiből fakadó adósságokat - nyilatkozta a közelmúltban Tállai András, a BM államtitkára. Miután a helyhatóságok teljes adósságállománya minden bizonnyal meghaladja az ezermilliárd forintot, a kilátásba helyezett 31 milliárd csak csepp a tengerben, így tiszta lapról szó sem lehet. Ez az összeg ugyanis legfeljebb arra elég, hogy azoknak a hátrányos helyzetű településeknek a gondjait enyhítsék, amelyek saját intézményeik közműszámláit sem képesek már kifizetni. Esetükben akár tíz-húszmillió forint már jelentős segítség. Ha a helyhatóságok összes tartozását a kormány nem is vállalja magára, bizonyos tekintetben mégis új időszámítás kezdődhet a települések életében 2012-től, mert a belügyi államtitkár korábbi szavai szerint a szétaprózódott és emiatt igen költséges rendszert alapjaiban változtatnák meg. Az egyik lehetséges elképzelés szerint a kisközségekben nem lenne sem polgármester, sem képviselőtestület, sem önkormányzati hivatal, hanem csak elöljáró állna a falu élén. Tállai közölte: az eladósodásnak azzal vetnének gátat, hogy az önkormányzatok hitelképességének vizsgálatában, a hitelek engedélyezésében valamelyik miniszternek vagy az Állami Számvevőszéknek is szerepe lehetne. Minderről szerettünk volna többet megtudni, de a minisztérium illetékesei szerint az önkormányzati rendszer átalakítását célzó előkészületek még nincsenek olyan stádiumban, hogy a részletekről beszéljenek. Annyi azonban máris kiderült, hogy a Fideszen belül sem teljes az összhang. Például Kósa Lajos, Debrecen polgármestere a gondolatát is visszautasította annak, hogy egy miniszter döntsön a helyhatóságok hitelfelvételéről. Senki nem vonhatja kétségbe egy ország demokratikus berendezkedését csupán azért, ha nem minden településnek biztosítja a saját önkormányzat létrehozásához való jogot - ez a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége főtitkárának szakmai álláspontja. Zongor Gábor utalt a svédországi rendszerre: ott, azon a településen jöhet létre önkormányzat, amely képes középfokú oktatási intézmény fenntartására. Ennek feltétele, hogy legyen elegendő diák és a tanintézet működtetéséhez rendelkezzenek forrásokkal. Ha egy-egy falu vagy város önállóan nem tud megfelelni ennek a feltételnek, a települések szabadon társulhatnak. A kilencmilliós Svédországban így alig több mint háromszáz önkormányzat működik, míg Magyarországon 3177 települési önkormányzat létezik. De a lakosságszámhoz viszonyítva Németországban is jóval kevesebb önkormányzati közösség létezik, ami nem elsősorban a településszerkezet különbözőségéből adódik, hanem abból, hogy a kisközségeket törvény kötelezi a társulásra - említ egy újabb példát Zongor. Amikor nemzetközi példákat említünk, nem szabad megfeledkezni az adott ország gazdasági-társadalmi és demokratikus állapotáról, ami jelentősen befolyásolja, hogy milyen mértékben lehet az egyes feladatellátást távolabbra vinni az adott településtől. Nincs általánosan alkalmazható jó megoldás, ennek igazolására példa, hogy a magas szintű közszolgáltatást biztosító Svájcban az egy átlagos önkormányzatra jutó lakosságszám lényegesen alacsonyabb (2100), mint Magyarországon (3200), vagyis nem a külföldi modellek másolása, hanem a magyar rendszer működőképességének megteremtése a sürgető feladat. A hazai rendszer átalakítása előtt meg kell határozni a települési önkormányzás minimumfeltételeit, vagyis azt: mitől válik egy lakóközösség alkalmassá arra, hogy a saját ügyeiben eljáró önkormányzatot, helyhatóságot hozzon létre - állítja Zongor. E tekintetben semmiképpen sem a lakosság száma a mérvadó, hanem az, hogy helyben képesek-e biztosítani az alapvető településüzemeltetési feladatokat, illetve más, minimális közszolgáltatásokat. A hatáskörök elosztása során darabról darabra számba kell venni, hogy mely szolgáltatásokat milyen szinten - helyben, társulás keretében vagy állami kézben - lehet magas színvonalon és a leghatékonyabban biztosítani. Azon is érdemes gondolkodni - véli Zongor -, mi történjék azokkal a néhány lakosú kistelepülésekkel, amelyek adottságaiknál fogva nem tudnak eleget tenni a minimumfeltételeknek. Esetükben szóba jöhet akár a kötelező társulás is, ám a szakember a kistelepülési önkormányzatok felszámolását megengedhetetlennek tartja, ezért mindent meg kell tenni a jelenleg működő önkormányzatok fennmaradása érdekében. A polgármester és a képviselőtestület ugyanis sokkal többet tehet például az elöregedő népesség vagy a nagyarányú munkanélküliség okozta problémák kezelése érdekében, mint egy távolabbi székhelyközségben működő központi szervezet. Ez nem azt jelenti, hogy önálló polgármesteri hivatalt kellene mindenhol fenntartani - teszi hozzá Zongor -, hiszen vagy ezer településen már ma sincs ilyen. A következő lépés a finanszírozás feltételeinek megteremtése. Ha valamilyen kötelező közszolgáltatást helyi vagy kistérségi szinten lehet a polgárok számára legkedvezőbben biztosítani, akkor az államnak ezt maradéktalanul finanszíroznia is kell. Ha ez megtörténik, az a főtitkár szerint valóban érdemi fordulatot jelent, mert a települések a saját forrásaikat attól kezdve szabadon használhatják. Új időszámítás? A csődben lévő Kiskunfélegyházának bizonyosan jól jön a támogatás Fotó: Kovács Bence • Ellenzékben a jobboldal zsigerből elutasította például a főállású polgármesterek vagy helyi képviselők számának csökkentése érdekében megfogalmazott elképzeléseket, amelyeket utóbb maguk valósítottak meg - emlékeztet Gyenesei István volt önkormányzati miniszter. Akkoriban heves indulatokat váltott ki az önkormányzati hivatalok összevonásának gondolata is, miközben most jóval tovább mennének: nyolcszáz-ezer településen a képviselő-testületet is megszüntetnék, polgármester helyett pedig legfeljebb elöljárót választatnának. Ami azt jelentené - állítja -, hogy számos település kiszolgáltatott helyzetben levő társközséggé válhat. A közigazgatás átalakítására vonatkozó világos koncepció bemutatása helyett nyilatkozatokkal üzengetnek az önkormányzatoknak - így értékeli Tállai bejelentését egy másik korábbi miniszter. Lamperth Mónika, az MSZP közjogi kabinetjének vezetője szerint mindenekelőtt a kormány és az önkormányzatok közötti új munkamegosztásra vonatkozó olyan konkrét javaslatokkal kellene előállni, amelyek alapos hatásvizsgálaton alapulnak. A politikus aggályosnak tartja azt is, hogy a „falusi önkormányzatok önállóságának védelmezője szerepében tündöklő” Fidesz ma felszámolna helyi képviselő-testületeket, s megszüntetne polgármesteri posztokat. Danó Anna A fővárosi, meglehetősen balul sikerült kórházigazgató-váltási akció után most az állami intézmények vezetőire hozza rá a frászt a Fidesz. Az állami kórházak főigazgatói a közlönyből tudták meg: a tárca pályázatot írt ki az állásaikra. Erre egyébként egy jogszabály alapján van joga a minisztériumnak, a zavart az eljárás módján felül az keltette, hogy nem mindenkit mozdítana el a miniszter, akire vonatkozik a rendelkezés. Információink szerint Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a jövő héten találkozik az országos intézetek főigazgatóival, vélhetően akkor kaphatnak részletes tájékoztatást az érintettek arról, hogy mi is történik valójában. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium ugyanis a 15 országos intézetből 13 főigazgatói posztjára írt ki pályázatot. A meghirdetett főigazgatói posztok mellett a gazdasági és más helyettesi pozíciókra is lehet pályázni. A pályázat furcsasága, hogy például a Stomatológiai Intézet főigazgatói posztját a főváros és a minisztérium is saját intézeteként pályáztatta. S bár a 2010-ben, már a Fidesz-kormány alatt módosított közalkalmazotti törvény lehetővé teszi, hogy az intézménytulajdonos a határozatlan időre szóló vezetői megbízásokat felülvizsgálhassa és azokat február 28-ig határozott idejűekre írja át, vagy új vezetői pályázatot írjon ki, ám a szabályt ezúttal nem következetesen alkalmazták. Ha így történt volna, akkor nem kettő - az Országos Idegtudományi Intézet és az Országos Onkológiai Intézet - maradt volna ki, hanem csak az idegtudományi. Az Országos Onkológiai Intézetnek viszont benne kellett volna lennie, hiszen főigazgatójának határozatlan idejű közalkalmazotti munkaszerződése van. Lapunknak több országos intézetvezető is azt mondta: péntek délután véletlenül értesültek arról, hogy a nemzeti erőforrás miniszter meghirdette az állásukat. Ráadásul a szakmai közlöny, amelyből mindez kiderült, munkaidő után került fel a világhálóra. S bár volt olyan főigazgató, akit Szócska Miklós szombat reggel személyesen is felhívott, mondván, puszta formalitásról van szó, ám ez a fővárosban történtek után, ahol nagyon is hasonló eljárás zajlott, keveseket nyugtatott meg. A főigazgatóknak 30 napjuk van arra, hogy pályázzanak. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke lapunkkal közölte: már a rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezi, mert a főigazgatók ekkora arányú cseréje már veszélyezteti az áprilisra tervezett közgyűlés programját. Kórházszövetség: rendkívüli elnökségi ülés