Népszabadság, 2013. május (71. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-30 / 124. szám
2013. május 30., csütörtök • LXXI. évfolyam • 124. szám, 20 oldal • 230 forint, előfizetőknek 150 forint • www.nol.hu PSZABADSÁG „Azért akarunk összefogást, mert meg akarjuk nyerni a következő választást” ► Mesterházy Attila: Ebben a küzdelemben az ezüstéremnek nincs értéke. ► A pártelnök szerint a Fidesz az MSZP létét támadja. Magyarország ^6 Költségvetés A kormány kiigazította a túlzott hiányt A mérce most jót mutat Munkatársainktól Magyarországon megtörtént a túlzott hiány kiigazítása - ennek a határozatnak az elfogadását javasolja az Európai Bizottság az Európai Tanácsnak. Két - technikai - lépésre vagyunk attól, hogy mindez hivatalossá is váljon. Júniusban az uniós pénzügyminiszterek vitatják meg a javaslatot, majd ezt követően kerül a kormányfői döntéshozó szerv elé, amely kimondja a végső szót. A bizottság idén már csak 2,7 százalékos, 2014-re pedig pont a határértéken belüli 2,9 százalékos költségvetési hiánnyal számol Magyarország esetében. Tavasszal még 3 százalékot, illetve 3,3 százalékot jósoltak ugyanerre az időszakra - a testület azonban most már figyelembe vette az új intézkedéseket is. Álláspontja szerint a Varga-csomag 2013-ban a GDP 0,3, 2014-ben pedig a nemzeti össztermék 0,7 százalékát kitevő bruttó megtakarítást hoz. A nettó, vágyis a valódi spórolás az értékelés szerint jövőre ennél azért kisebb lesz, csak 0,4 százaléka a GDP-nek. Mindez annyit is jelent, a bizottságnak elegendő volt Varga Mihály csomagjának első két lépcsője, hogy kiengedje Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás alól. Az idei - és a jövő évi büdzsébe is beépülő - kiadáscsökkentésekkel 93 milliárd forintot takarít meg a kormány. Ehhez jön még az egyes nagyberuházások finanszírozásának átalakításával megtakarítani szándékozott 60 milliárd forint. További megtakarítást jelent az itthon már nem annyira emlegetett, ám az EU-nak többször beígért költségvetési szférában elrendelt bérbefagyasztás. Itt azonban még nem feltétlenül érnek véget az intézkedések - ahogy a Magyarország számára megfogalmazott ajánlások is fennmaradtak. Az Európai Bizottságnál például arra is felhívták a figyelmet, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése után Magyarországnak a középtávú célkitűzésével összhangban lévő költségvetési irányvonalat kell fenntartania, „beleértve a kiadásnövelési referenciaérték tiszteletben tartását, és megfelelő előrehaladást kell tennie az adósságkritérium teljesítése felé”. Vagyis: nem lehet a kiadásokat növelni, ügyelni kell az adósságráta folyamatos csökkentésére is. Magyarul: a mozgástér nem igazán bővült. A testület például a Varga-csomag ellenére is körülbelül egy százalékponttal magasabb államadósságot jelez előre 2013-ra és 2014-re, mint a magyar kormány. Úgy látják: az adósság-GDP arány a 2010-ben közel 82 százalékot kitevő csúcsról 2012-ben ugyan 79,2 százalékra csökkent, ám ez nem csupán a konszolidációs intézkedéseknek, hanem a „kötelező magánnyugdíjpénztári pillér megszüntetéséhez kapcsolódó jelentős egyszeri tőketranszfereknek” is köszönhető. Mint Olli Rehn pénzügyi biztos a bizottsági állásfoglalást ismertető sajtótájékoztatón ki is fejtette: mostantól Magyarország számára a középtávú költségvetési terv a mérvadó, így lehet biztosítani az államháztartás fenntarthatóságát. Ha ezt követi az ember, akkor meg lehet erősíteni a növekedést, és lehet munkahelyeket teremteni, ha viszont nem, akkor az adott ország visszakerül a túlzottdeficit-eljárás alá - fogalmazott általánosságban. A kormány sietett is bejelenteni, hogy ennek meg fog felelni. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a deficit csökkentése csak eszköze volt az adósság mérséklésének, ami a kormányzat hosszú távú célja. Vagyis: nem lesz választási költségvetés, a hiány 2014-ben és az után is a háromszázalékos küszöbérték alatt marad. Akár adóemelések árán is így lesz, amelyek nem feltétlenül kerültek le a napirendről - csak nem tárgyaltak még róluk. A reklámadó terve is megmaradt az uniós döntés után, holott már az erről szóló, munkaanyagként aposztrofált tervezet címe is az volt, hogy „Törvény a túlzottdeficit-eljárás lezárása érdekében meghozandó intézkedésekről”. Az ügy>4, 9 Barroso értékel: a bizottságnak elegendő volt a Varga-csomag első két lépcsője fotó: reuters- Francois lenoir Péntek reggel NÉPSZABADSÁG magáin ► Carl Bernstein ült fel a tandemre Varró Szilviával. ► Hogyan bukott meg Nixon? Watergate: az elnök emberei. ► Rákosi: Kádár: Orbán a műteremben drMáriás képein. Újabb „botrányos” gázárítélet: ismét pert nyertek a szolgáltatók Az E.ON és a Főgáz is győzött másodfokon az energiahivatallal szemben az energiadíj-határozatok miatt indított eljárásban. Mindez azonban nem befolyásolja a tarifákat. ^10 BEUGRATOTT NAGYBANKOK A nagy érdeklődés miatt másfélszeresére emelte a növekedési hitelprogram keretét az MNB, közölte Matolcsy György jegybankelnök. A hitel keresettségében ugyanakkor szerepe lehetett annak is: egy jegybanki trükk miatt túlvállalták magukat a nagybankok.>9 FOTÓ: MÓRICZ SIMON TENGERNYI KÉPERNYŐ FABRIZIO PLESSI ÁLMA Rivalda ^20 ÖTÖDIK HASÁB Pengeés Magyarország jobban teljesít. Az idei első három hónapban a hazai össztermék (GDP) 0,7 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest, a héten a forint idei csúcsára erősödött az euróval szemben. A jegybanki alapkamat megállíthatatlanul csökken tizedik hónapja, az állampapírhozamok pedig soha nem tapasztalt szintre süllyedtek. A kormány által várt növekedési fordulatnak már a bankok sem kerékkötői: a reméltnél lényegesen nagyobb érdeklődés miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az eredetileg tervezett másfélszeresére, 750 milliárd forintra emelte hitelprogramjának keretösszegét. A túlzottdeficit-eljárásból szabaduló kabinet egyre optimistább, pedig buborékok között pengeélen egyensúlyozni nem megnyugtató. A kedvező adatok elsősorban annak a pénzbőségnek köszönhetők, amelyet a nagy jegybankok teremtettek az utóbbi hónapokban. Az amerikai Fed havonta 85 milliárd dollárt pumpál a piacokba, az EKB százmilliárd eurókat áldoz, hogy a nehéz helyzetű uniós országok állampapírjait is vásárolják, áprilisban pedig a Bank of Japan indított el egy több százmilliárd dolláros programot. Ebből az olcsó pénzből profitál most Magyarország is, ám a bankópréseket sem lehet a végtelenségig csúcsra járatni. Ez a csillogás pont olyan talmi, mint a jegybank növekedési programja. A nagybankok nem azért jelentkeztek be a vártnál jóval több pénzre, mert bíznak a gazdaság fellendülésében, hanem mert az MNB elhitette velük, hogy a kis piaci szereplőket preferálja majd velük szemben, és így piacot vesztenek. Nem így lett, viszont a magukat túlvállaló bankok nem tudnak majd ennyi pénzt kihelyezni. Ülnek rajta, aztán visszaadják, mi pedig várunk tovább a növekedési fordulatra. (A szerk.) Ki győzött? Az Európai Bizottság nyert, mert elérte, hogy Orbán Viktor betartsa a szabályokat - véli Zalán Eszter. ^11 Egy angol Pesten Roger Scruton tévedéseiről és a nemzetállamok integritásáról ír Friss Róbert. ^11 9 770237 377046 13124