Népszabadság, 2014. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)
2014-09-11 / 213. szám
BKV A szakszervezetek úgy vélik, elmaradt a bérpótlékkal a főváros cége Perre hajtanak a sofőrök Próbaperek sorozatát indítaná el három budapesti közlekedési szakszervezet. A tét több százmillió forint. Az érdekképviseletek szerint a BKV és a Budapesti Közlekedési Központ immáron két éve nem a hatályos jogszabályok szerint számolja el a távolléti díjat. A BKK szerint igen. Szalai Anna közjegyzői fizetési felszólítást küld a jövő héten a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének Szövetsége (VTDSZSZ) a BKV-nak, amennyiben nem kap érdemi választ a távolléti díj, illetve az ahhoz kapcsolódó bérpótlékok visszamenőleges elszámolását és kifizetését kérő levelére - erősítette meg a Népszabadság információit Gulyás Attila, a VTDSZSZ elnöke. Az érdek-képviseleti vezető becslése szerint a visszatartott munkabér összege több százmillió forintra rúghat, ám a pontos számokat csak az egyéni bérnaplók adatainak ismeretében lehet meghatározni. Ezeket viszont a munkáltató, vagyis a BKV vezeti. Az elmaradt bérpótlékok összegét a mindenkori jegybanki alapkamat is növeli. Az érintettek köre meglehetősen széles lehet. Beletartozik a cég csaknem valamennyi buszvezetője és forgalmi szolgálattevője, valamint a szerelők és a karbantartók is. Gulyás Attila becslése szerint a BKV az elmúlt két évben legalább 6000 embernek nem fizethette ki a törvényesen járó bérpótlékot a távolléti időre. A 2012 nyarán hatályba lépett új munka törvénykönyve meglehetősen rugalmasan kezeli a távolléti díj kérdését, és gyakorlatilag a munkaadók és a munkavállalók viszonyát rendező kollektív szerződések hatáskörébe utalja. A BKV és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) új kollektív szerződése - a jogszabály, illetve a cég gazdasági helyzetének változásához igazodva - néhány hónapos eltéréssel szintén 2012 nyarán lépett hatályba. A főváros közlekedési cégének, illetve közlekedésszervezőjének kollektív szerződése között egyébként nem sok eltérés mutatkozik. A cégek által jóváhagyott szerződések értelmében a munkavállalókat tíz különféle címen illeti meg távolléti díj, így például szabadság, orvosi vizsgálat, kötelező ismeretfelújító oktatáson való részvétel esetén. A munka törvénykönyve értelmében a munkavállalók erre az időre az irányadó munkaidő és munkabeosztás alapján járó bérpótlékra jogosultak. Ilyen lehet például az időbeosztáshoz - délutáni, éjszakai pótlék - vagy a csuklós buszokat vezetőknek fizetett vontatási pótlék. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a több műszakban dolgozóknak többek között a szabadságuk idejére is jár a rendes beosztásuk szerinti bérpótlék. De információink szerint csak a távolléti díjat kapták meg, a bérpótlékot nem - magyarázza Szabó István, a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének (BTDSZ) elnöke. Az érdekképviselet a BKV helyett a BKK-tól kérte a bérpótlékban részesülők távolléti díjának újraszámítását, illetve az eddig ki nem fizetett juttatások banki kamatokkal megnövelt összegű kifizetését. S egyúttal felhívta a fővárosi közlekedésszervező cég figyelmét, hogy nemleges válasz, illetve az érdemi válasz elmaradása esetén bírósághoz fordul. A BTDSZ becslése szerint a BKK közel 800 dolgozója kapott kevesebbet a távolléti díjak hibás elszámolása miatt 2012 nyarától. A Népszabadság információi szerint egy harmadik szakszervezet, a Jager István vezette Fővárosi Közlekedési Dolgozók Demokratikus Szakszervezete is levélben kért új elszámolást. Az érdekképviseletek külön-külön indítanának próbapereket a közjegyzői felszólítások sikertelensége esetén. Bár Magyarországon nincs precedensjog, szakszervezeti vezetők úgy vélik, aligha kell több ezer pert lebonyolítani és évekig jogi csatározásokat folytatni ahhoz, hogy a BKV és a BKK belássa: fizetnie kell. Ez az idő azonban még nem jött el. A Népszabadság érdeklődésére a BKK sajtókommunikációs irodája azt közölte, hogy „a BKK és a BKV Zrt. a távolléti díjak számítása során a munka törvénykönyve és a kollektív szerződés alapján jár el, a bérpótlékok az előírásoknak megfelelően a távolléti díjban elszámolásra kerülnek”. A délutáni, az éjszakai műszakban vagy a csuklós buszok vezetéséért kapott pótlék az érdekképviseletek szerint a szabadság idejére is jár fotó: Kurucz árpád Péntek reggel ►Tökéletes hang: Schwarzkopf, Dietrich Fischer-Dieskau. ► Nagy Sándor testét ellopták - Valódi sorsok mítoszok nélkül. ► A történelem Atlantisza: Székely Jeruzsálem öröksége. Nem veszett el, csak átalakult a józsefvárosi kínai piac A józsefvárosi piac bódéinak maradékát már bontják, a területen épülhetne a sportpálya is. A boltosokat azonban nem kell sokáig keresni: a szomszédba költöztek. ^4 ELSZÁMOLTATÁS A KÖZÉPPONTBAN A szeszipari államosításra utaló demonstrációval fogadták az Együtt aktivistái a Fidesz-frakció tapolcai ülésére igyekvőket. A párt képviselői a következő hónapok feladatait tekintik át, az önkormányzati választás előtt a fő téma a bankok elszámoltatása lesz. ->5 FOTÓ: M. SCHMIDT JÁNOS ÖTÖDIK HASÁB Nem vicc Jean-Claude Junckernek sajnos nincs humorérzéke. Ha lenne, akkor nem az oktatási-kulturális tárca élére kérte volna fel Navracsics Tibort, hanem alapjogi biztosnak. Emlékeznek ugye, a területet a magyarfaló Viviane Reding irányította eddig. Budapestről senki sem panaszkodhatott volna, hogy ez picos dolog, amely leértékeli a magyar politikát. Az ellenzéki sajtó sem fanyalgott volna, hogy ez a lehető legjelentéktelenebb portfolio, hiszen az oktatás köztudottan nemzeti hatáskör - hogy mennyire, arról a magyarok elég sokat tudnának mesélni. Mennyivel jobb húzás lett volna az alapjogi biztosi poszt. Képzeljük csak el, hogy a Juncker-bizottság ezzel öt évre elegendő borsot törhetett volna a magyar kormány orra alá. Uniós biztosként éppen Navracsicsnak - Viviane Reding és Neelie Kroes egykori ádáz ellenfelének jutott volna a feladat, hogy emlékeztesse itthoni elvtársait arra: Európában jogok és kötelességek is vannak, nem csak egy irdatlan pénzcsap. Üzenhette volna rögtön Orbán Viktornak, hogy a fák Európában sem nőnek az égig, és ha már a botanikai hasonlatoknál tartunk, hozzátehette volna, hogy a vadhajtásokat előbb-utóbb le kell metszeni. De hát Juncker nem akart borsot törni - adott valami olyat, ahol nem sok vizet zavarhat a magyar EU-biztos. A kormány magyarázhatja, hogy a norvégok fellármázták Európát, tiltakozhat, hogy a magyarokat nem tisztelik, ám egyvalamit nem tehet: nem állíthatja, hogy már megint a kis keleteurópai országokkal toltak ki. Történetesen a lett, az észt és a bolgár biztos is befolyásos tárcát kapott, gazdasági és pénzügyi kompetenciákkal, mindegyikhez alelnöki poszt is társul. Navracsicsot ezek alá sorolták be. Vannak csapatvezetők és vannak csapatjátékosok - magyarázta Juncker. És van a futottak még”. (A szerk.) Két összeillő ember Aki meg akarja érteni a NER-t, érdemes számba vennie a zoltaizmust is - ajánlja Vári György. ^9 Matolcsy rendszere Matolcsy speciális elszámolásának következményeiről ír Soós Károly Attila. ^10