Népszabadság, 2014. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

2014-09-11 / 213. szám

BKV A szakszervezetek úgy vélik, elmaradt a bérpótlékkal a főváros cége Perre hajtanak a sofőrök Próbaperek sorozatát indítaná el há­rom budapesti közlekedési szakszer­vezet. A tét több százmillió forint. Az érdekképviseletek szerint a BKV és a Budapesti Közlekedési Központ im­máron két éve nem a hatályos jogsza­bályok szerint számolja el a távolléti díjat. A BKK szerint igen. Szalai Anna közjegyzői fizetési felszólítást küld a jövő héten a Városi Tömegközle­kedési Dolgozók Szakszervezetének Szövetsége (VTDSZSZ) a BKV-nak, amennyiben nem kap érdemi választ a távolléti díj, illetve az ahhoz kap­csolódó bérpótlékok visszamenőle­ges elszámolását és kifizetését kérő levelére - erősítette meg a Népsza­badság információit Gulyás Attila, a VTDSZSZ elnöke. Az érdek-képviseleti vezető becs­lése szerint a visszatartott munka­bér összege több százmillió forintra rúghat, ám a pontos számokat csak az egyéni bérnaplók adatainak isme­retében lehet meghatározni. Ezeket viszont a munkáltató, vagyis a BKV vezeti. Az elmaradt bérpótlékok ös­­­szegét a mindenkori jegybanki alap­kamat is növeli. Az érintettek köre meglehetősen széles lehet. Beletarto­zik a cég csaknem valamennyi busz­vezetője és forgalmi szolgálattevője, valamint a szerelők és a karbantar­tók is. Gulyás Attila becslése szerint a BKV az elmúlt két évben legalább 6000 embernek nem fizethette ki a törvényesen járó bérpótlékot a távol­léti időre. A 2012 nyarán hatályba lépett új munka törvénykönyve meglehetősen rugalmasan kezeli a távolléti díj kér­dését, és gyakorlatilag a munkaadók és a munkavállalók viszonyát rendező kollektív szerződések hatáskörébe utalja. A BKV és a Budapesti Közle­kedési Központ (BKK) új kollektív szerződése - a jogszabály, illetve a cég gazdasági helyzetének változásához igazodva - néhány hónapos eltéréssel szintén 2012 nyarán lépett hatályba. A főváros közlekedési cégének, illet­ve közlekedésszervezőjének kollektív szerződése között egyébként nem sok eltérés mutatkozik. A cégek által jóváhagyott szerző­dések értelmében a munkavállalókat tíz különféle címen illeti meg távol­léti díj, így például szabadság, orvosi vizsgálat, kötelező ismeretfelújító ok­tatáson való részvétel esetén. A mun­ka törvénykönyve értelmében a mun­kavállalók erre az időre az irányadó munkaidő és munkabeosztás alapján járó bérpótlékra jogosultak. Ilyen le­het például az időbeosztáshoz - dél­utáni, éjszakai pótlék - vagy a csuk­lós buszokat vezetőknek fizetett von­tatási pótlék.­­ A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a több műszakban dolgozóknak többek között a szabadságuk idejé­re is jár a rendes beosztásuk szerin­ti bérpótlék. De információink sze­rint csak a távolléti díjat kapták meg, a bérpótlékot nem - magyarázza Sza­bó István, a Belföldi Tömegközleke­dési Dolgozók Szakszervezetének (BTDSZ) elnöke. Az érdekképviselet a BKV helyett a BKK-tól kérte a bér­pótlékban részesülők távolléti díjá­nak újraszámítását, illetve az eddig ki nem fizetett juttatások banki kama­tokkal megnövelt összegű kifizetését. S egyúttal felhívta a fővárosi közleke­désszervező cég figyelmét, hogy nem­leges válasz, illetve az érdemi válasz elmaradása esetén bírósághoz for­dul. A BTDSZ becslése szerint a BKK közel 800 dolgozója kapott keveseb­bet a távolléti díjak hibás elszámolása miatt 2012 nyarától. A Népszabadság információi sze­rint egy harmadik szakszervezet, a Jager István vezette Fővárosi Köz­lekedési Dolgozók Demokratikus Szakszervezete is levélben kért új el­számolást. Az érdekképviseletek külön-külön indítanának próbapereket a közjegy­zői felszólítások sikertelensége ese­tén. Bár Magyarországon nincs pre­cedensjog, szakszervezeti vezetők úgy vélik, aligha kell több ezer pert lebo­nyolítani és évekig jogi csatározáso­kat folytatni ahhoz, hogy a BKV és a BKK belássa: fizetnie kell. Ez az idő azonban még nem jött el. A Népszabadság érdeklődésére a BKK sajtókommunikációs irodája azt közölte, hogy „a BKK és a BKV Zrt. a távolléti díjak számítása so­rán a munka törvénykönyve és a kol­lektív szerződés alapján jár el, a bér­pótlékok az előírásoknak megfele­lően a távolléti díjban elszámolásra kerülnek”. A délutáni, az éjszakai műszakban vagy a csuklós buszok vezetéséért kapott pótlék az érdekképviseletek szerint a szabadság idejére is jár fotó: Kurucz árpád Péntek reggel ►Tökéletes hang: Schwarzkopf, Dietrich Fischer-Dieskau. ► Nagy Sándor testét ellopták - Valódi sorsok mítoszok nélkül. ► A történelem Atlantisza: Székely Jeruzsálem öröksége. Nem veszett el, csak átalakult a józsefvárosi kínai piac A józsefvárosi piac bódéinak maradékát már bontják, a te­rületen épülhetne a sportpálya is. A boltosokat azonban nem kell sokáig keresni: a szom­szédba költöztek. ^4 ELSZÁMOLTATÁS A KÖZÉPPONTBAN A szeszipari államosí­tásra utaló demonst­rációval fogadták az Együtt aktivistái a Fidesz-frakció ta­polcai ülésére igyek­vőket. A párt képvise­lői a következő hóna­pok feladatait tekintik át, az önkormányzati választás előtt a fő téma a bankok elszá­moltatása lesz. ->5 FOTÓ: M. SCHMIDT JÁNOS ÖTÖDIK HASÁB Nem vicc Jean-Claude Junckernek sajnos nincs humorérzéke. Ha lenne, akkor nem az oktatási-kulturális tárca élére kérte volna fel Navra­csics Tibort, hanem alapjogi biztos­nak. Emlékeznek ugye, a területet a magyarfaló Viviane Reding irá­nyította eddig. Budapestről senki sem panaszkodhatott volna, hogy ez picos dolog, amely leértékeli a magyar politikát. Az ellenzéki sajtó sem fanyalgott volna, hogy ez a lehető legjelentéktelenebb portfo­lio, hiszen az oktatás köztudottan nemzeti hatáskör - hogy mennyire, arról a magyarok elég sokat tudná­nak mesélni. Mennyivel jobb húzás lett volna az alapjogi biztosi poszt. Képzeljük csak el, hogy a Juncker-bizottság ezzel öt évre elegendő borsot tör­hetett volna a magyar kormány orra alá. Uniós biztosként éppen Navracsicsnak - Viviane Reding és Neelie Kroes egykori ádáz el­lenfelének­­ jutott volna a feladat, hogy emlékeztesse itthoni elvtár­sait arra: Európában jogok és kö­telességek is vannak, nem csak egy irdatlan pénzcsap. Üzenhette volna rögtön Orbán Viktornak, hogy a fák Európában sem nőnek az égig, és ha már a botanikai hasonlatok­nál tartunk, hozzátehette volna, hogy a vadhajtásokat előbb-utóbb le kell metszeni. De hát Juncker nem akart bor­sot törni - adott valami olyat, ahol nem sok vizet zavarhat a magyar EU-biztos. A kormány magyaráz­hatja, hogy a norvégok fellármáz­ták Európát, tiltakozhat, hogy a magyarokat nem tisztelik, ám egyvalamit nem tehet: nem állít­hatja, hogy már megint a kis kelet­európai országokkal toltak ki. Tör­ténetesen a lett, az észt és a bolgár biztos is befolyásos tárcát kapott, gazdasági és pénzügyi kompeten­ciákkal, mindegyikhez alelnöki poszt is társul. Navracsicsot ezek alá sorolták be. Vannak csapatve­zetők és vannak csapatjátékosok - magyarázta Juncker. És van a­­ futottak még”. (A szerk.) Két összeillő ember Aki meg akarja érteni a NER-t, érdemes számba vennie a zoltaizmust is - ajánlja Vári György. ^9 Matolcsy rendszere Matolcsy speciális elszámo­lásának következményeiről ír Soós Károly Attila. ^10

Next