Népszabadság, 2014. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)
2014-09-16 / 217. szám
Nemzeti Kommunikációs Ügynökség Nagy neveket épít le a Magyar Nemzet Háború a médiatérben Valószínűleg új fejezetéhez érkezett Orbán Viktor és az „oligarchák” küzdelme, miután szinte bizonyos, hogy a kormányfő a kiegyezés feltételéül azt szabta, hogy Simicska Lajos mondjon le médiabirodalmának egy részéről, a Hír TV után a Magyar Nemzet is nagy leépítésbe kezdett. Bednárik Imre-Csuhaj Ildikó A jelenlegi elképzelések szerint nem Giró-Szász András kerül a Nemzeti Kommunikációs Ügynökség élére - tájékoztatták lapunkat kormányzati források, akik azt viszont valószínűsítették, hogy a miniszterelnök féléves szünet után ősztől számít a volt kormányszóvivőre valamilyen másik poszton. Forrásaink lehetségesnek nevezték, hogy a volt kormányszóvivő a miniszterelnök személye körüli kommunikációs vezető lesz, esetleg a miniszterelnöki kabinet vezetője, akár államtitkári poszton. Orbán Viktor a gazdaságihoz hasonlóan a kommunikációs fronton is az „erőegyensúlyra” figyel; Giró- Szász András távozása után például Dömötör Csaba lett a Kormányzati Információs Központ vezetője, akinek fideszesek szerint jó a kapcsolata Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetővel. Az állítólag Habony Árpád által megálmodott Nemzeti Kommunikációs Ügynökség valójában egy „hivatal” lesz. A jelenlegi elképzelések szerint nem a Simicska Lajos elleni küzdelem egyik frontembere, Seszták Miklós fejlesztési tárcájához kerül, hanem a Lázár János által irányított Miniszterelnökség hatókörébe ötven munkatárssal és közel ötvenmilliárdos büdzsével. A keret változhat, mivel a hivatalnak valamennyi, a központi költségvetés által finanszírozott minisztérium és háttérintézmény, állami többségi tulajdonban lévő társaság és cég kommunikációját, PR- és reklámfeladatait kell ellátnia. A hivatal felállításával szűkülne a Simicska Lajoshoz köthető, hasonló profilú ügynökség mozgástere, legalábbis ami az állami hirdetési piacot illeti. E ponton érdemes megjegyezni, hogy tegnap a Habony Árpád érdekeltségébe tartozó Századvég kutatója, G. Fodor Gábor arról írt, hogy az oligarchák, üzleti érdekcsoportok jelentik a fő veszélyt a demokráciára. Ez nyílt üzenet Simicska Lajosnak is. Idetartozik, hogy a Hír TV után most a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Magyar Nemzetnél is jelentős költségtakarékossági intézkedéseket vezetnek be. (A Hír TV-nél már szeptember elsejétől megszüntettek több műsort.) Ami a Magyar Nemzetet illeti: információink szerint megszüntették a lap brüsszeli tudósítói posztját, az eddigi tudósító, Lovas István várhatóan ezentúl is publikál, de már nem állandó munkatársként. A Magyar Nemzet szerkesztőségében tegnap bejelentették, hogy csaknem harminc újságírótól válnak meg, köztük olyan neves szerzőktől, mint Ugró Miklós, Lőcsei Gabriella, Torkos Matild, Ludwig Emil és Kulcsár Anna. Eddig két külön egységként működött a nyomtatott lapot, illetve az online tartalmat előállító szerkesztőség, információink szerint a lap vezetése ezeket integrálná. Úgy tudjuk, a nyomtatott lap szerkesztősége hozzávetőleg hetven, az online-gárda pedig 30 fős, ebből fognak egy körülbelül 70-80 újságíróból és fotóriporterből álló közös szerkesztőséget kialakítani. Az átszervezések miatt kerestük Liszkay Gábor igazgató-főszerkesztőt, aki lapunknak annyit mondott: a Magyar Nemzet belügyének tartja a változtatásokat, amelyekre a piaci körülmények tartós romlása miatt kényszerültek. A lap anyagi nehézségeit az is jelezte, hogy szeptember elején Liszkay Gábor a lap címoldalán jelentette be, hogy a nyomtatott lapok piacán tartósan érzékelhető, egyre kedvezőtlenebb körülmények miatt kénytelenek megemelni a lap árát. Az áruspéldányok ára októbertől a jelenlegi 145 helyett 195 forint lesz, a havi előfizetés pedig 2990 forintra emelkedik. Liszkay szerint ritkán fordulnak az olvasóhoz ilyen rossz hírrel, majd hozzátette: „utoljára csaknem napra pontosan tizenkét éve, 2002. augusztus 31-én értesítettük Önöket áremelésről, akkor azért, mert a Medgyessy-kormány megvonta a Magyar Nemzettől az állami hirdetéseket”. A Magyar Nemzet a második legolvasottabb politikai napilap, eladott példányszáma átlagosan 37,5 ezer. Az elmúlt hónapokban a Magyar Nemzetnek és a Hír TV-nek is szembesülnie kellett azzal, hogy a kormány a reklámadóval mélyen belenyúlt a tulajdonosok zsebébe. A Magyar Nemzet azóta rendszeresen bírálja a kormány egy-egy intézkedését: hétfőn egy interjúban Gulyás Gergely, a parlament fideszes alelnöke, akit a kormánypárton belül Kövér László házelnök egyik bizalmasának tartanak, elfogadhatatlannak nevezte, hogy Lázár János miniszterelnökségi miniszter Zoltai Gusztávot kérte fel főtanácsadójának. 2011 januárjában a magyar médiatörvény ellen demonstráltak EP-képviselők - már akkor megérezték? fotó: reuters -vincentkessler Rezsicsökkentés helyett októbertől akár gázáremelés is jöhet Október 1 -jétől emelkedik a lakossági gázdíj - ez vezethető le egy a Magyar Közlönyben tegnap megjelent rendeletből. E szerint az úgynevezett „elosztási forgalmi díj” nőne. az Navracsics ellen kampányolnak az Európai Parlamentben Szavazzanak nemmel Navracsics Tibor EU-biztosi jelölésére - kéri Barbara Spinelli, az EP olasz tagja. A baloldali politikus Strasbourgban győzködi a többi frakciót is. a8 ELHÚZÓDHAT AZ ÁRVÍZI VÉDEKEZÉS A Dunán, a Zalán és a Sajón csaknem 150 kilométeren első-, a Rábán, a Pinkán, a Murán, a Principáliscsatornán pedig 56 kilométert meghaladó szakaszon harmadfokú árvízvédelmi készültség volt érvényben tegnap. Tudósítónk kitelepítettekkel találkozott Zalában. ^5 FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON ÖTÖDIK HASÁB Fair csata „Jogállami és demokratikus küzdelemben akarunk győzni” - fejtegette a miniszterelnök annak kapcsán, hogy több alsóbb szintű bírói tanács a devizahitel-szerződések ügyében az Alkotmánybírósághoz fordult. Ezzel kétségbe vonták a legfelsőbb bírói fórum, a Kúria korábbi jogegységi döntését is, amit Orbán Viktor furcsának, de jogszerűnek minősített. Hangsúlyozta, hogy a kormány most azt várja, jöjjön el a fair bankok korszaka, amit csak fair küzdelemben szabad kikényszeríteni. Elég nehéz azonban ilyesmiről beszélni, hiszen az alkotmányosság legfőbb őreként emlegetett testületbe ismét a kormányoldal jelölt három embert. Ezzel a tizenöt fős grémiumban hamarosan jelentős többségbe kerülnek azok, akiket 2010 óta a kétharmad támogatott. Amúgy a jelölési procedúrának nagyjából semmi értelme, hiszen a bírák kiválasztásában közreműködő eseti bizottság öt tagját négy éve a Fidesz adja, míg a többi négy parlamenti erő - beleértve a KDNP-t is - egy-egy személyt delegálhat. Vágyás: a fideszesek ellenében senkinek nincs esélye, így maradéktalanul érvényesülhetnek a hatalom érdekei, s csak megbízható káderek lehetnek a taláros testület tagjai. A többi csak színjáték. Gulyás Gergely parlamenti alelnök sajnálkozva széttárhatja persze a karját, hiszen ellenzéki jelöltekről is szavaztak a bizottságban, de ők sajnos nem kapták meg a szükséges öt szavazatot. Igaz, csak az LMP próbálkozott, de pontosan tudhatták, kár bárkit kínos helyzetbe hozni, és az egész szemforgató procedúrát legitimálni. Saját útjukat járó, önállóan gondolkodó, csak érvekkel meggyőzhető és más politikai erők számára is elfogadható szakemberekre ugyanis most biztosan nincs igény. A fair küzdelem Fidesz diktálta szabályai már csak ilyenek. (A szerk.) A csodafegyverek N. Kósa Judit bölcsnek tartja az utat, amin az MSZP elindulni látszik, de van benne bizonytalanság. a9 Az ellophatatlan nincs Kácsor Zsolt találkozott egy emberrel, aki semmit nem lopott. a9