Népszabadság, 2014. november (72. évfolyam, 256-279. szám)
2014-11-08 / 261. szám
2 Népszabadság 2014. november 8., szombat Magyarország Lapszél Juhász Péter nem rágalmazta Rogánt Megszüntette a Juhász Péter elleni büntetőeljárást a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Az elsőfokú végzés szerint az Együtt politikusa nem rágalmazta meg a fideszes Rogán Antalt. A Belváros akkori polgármestere azért tett feljelentést, mert Juhász azt mondta, az önkormányzat üresen tart egy százmillió forint értékű foghíjtelket, hogy Habony Árpád, miniszterelnöki tanácsadó be tudjon hajtani Szerb utcai luxuslakásának teremgarázsába. Megemlítette, hogy Szentgyörgyvölgyi Péter alpolgármester ugyanott úgy jutott ingatlanhoz, hogy az önkormányzat a vásárlás előtt számára kedvezően módosította a feltételeket. A bíróság szerint Juhász az önkormányzat és a polgármester - állítása szerint - korrupciógyanús ügyeit hozta nyilvánosságra, ez pedig az önkormányzati intézményrendszer működésének bírálata, ami minden demokratikus társadalomban alkotmányosan védett magatartás. (B. D.) Csendes demonstráció a miskolci Boschnál Csendes, figyelemfelkeltő demonstrációt tartanak kedd délután a miskolci Bosch-gyár bejáratánál - jelentette be Fodor Tibor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei LIGA Szakszervezet elnöke az Eszakhirnok.hu-nak. Fodor szerint szakszervezetüket az elmúlt évben számos Bosch-munkavállaló kereste fel jogi problémájával. Elmondásuk szerint a gyárban hatalmas méreteket ölt a fluktuáció, indokolatlanul sok embert foglalkoztatnak rövid időtartamra kötött határozott idejű szerződésekkel, jelentős a túlmunka. Megmozdulásukkal szeretnék felhívni a Bosch dolgozóinak figyelmét arra, hogy a munkahelyi körülmények megváltoztatása egy erős munkavállalói összefogással indulhat meg. (D.J.) Sokan nem költöznek le Kecskemétre Várhatóan jövő év elejétől már Kecskeméten működik a Miniszterelnökség vidékfejlesztési államtitkársága, amely 100-110 főnek biztosít munkát - közölte a Magyar Nemzet megkeresésére Kis Miklós Zsolt, a területért felelős államtitkár. Tájékoztatása szerint a költözés bejelentése után az államtitkárság mostani munkatársai közül sokan jelezték, nem kívánnak lakóhelyet változtatni, ezért egyesek a tárcán belül, esetleg más minisztériumnál kerestek egyéb feladatot, mások pedig távozásukat fontolgatják. Emiatt jelenleg is sok állást hirdetnek. (Magyar Nemzet) ERŐS MONDAT Tudjuk, hogy az önök kultúrkörében a cinizmus és a gyűlölet, illetve ezeknek a gerjesztése a mérvadó, ettől érzik magukat tehetségesnek, na meg trendinek meg viccesnek meg mindennek. Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója Facebookon üzent Uj Péternek, a 444.hu főszerkesztőjének Budapest Tarlós István nem kér sem a Keletről, sem a Nyugatról érkező nagytestvérből Nyitány teljes harmóniában Tarlós István főpolgármester nem kér a nagytestvérből - se balról, se jobbról. Orbán Viktor miniszterelnök pedig méltatlannak tartaná, ha Magyarország vakon követné a valutaalap, az unió vagy a nagyhatalmak utasításait. Majd mindketten együttműködésre buzdították a tegnap megalakult Fővárosi Közgyűlést. Szalai Anna Tarlós István főpolgármester kétségtelenül „ellopta a show-t” Orbán Viktor miniszterelnök elől a Fővárosi Közgyűlés pénteki alakuló ülésén. Az „Isten engem úgy segéljen” eskü végszó után megdicsérte a megválasztott kerületi polgármestereket, hiszen jól vizsgáztak, majd kijelentette, hogy Budapest mindig is szuverén, szabad város volt. De mindig voltak nagy barátai. Volt már nekünk egy nagy kommunista barátunk, most van nagy demokrata barátunk - fejtegette a főpolgármester köszöntő beszédében. - Korábban is meg akarták mondani, hogy mit szeressünk és hogy szeressük, úgy tűnik, most is meg akarják mondani. Köszönjük szépen, de magunktól is el tudjuk dönteni, hogy milyen demokráciát szeretnénk - tette hozzá, elvégre „milyen demokrácia az, ahol gúnyosan lehet arról írni, hogy csak nem képzeljük, hogy egyenrangú partnerek vagyunk akár a NATO-ban, akár az Európai Unióban”. Ezt követően hangsúlyozta az együttműködés fontosságát, kijelentette, hogy bíznak a kormányban, amellyel eddig is sikeresen dolgoztak együtt. - Az előttünk álló problémák eltörpülnek a lehetőségek mögött - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök köszöntőjében, majd az elmúlt négy év eredményei között említette a 4-es metrót, a felújított Ludovikát, a Várkert Bazárt és az FTC-stadiont. A kormányfő örömét fejezte ki, hogy többségében polgármesterek ülnek a közgyűlésben, mert ők közvetlen kapcsolatban állnak a néppel. Mert az első számú feladat a közösségépítés. A miniszterelnök ezután folytatta Tarlós István gondolatmenetét: „Csak a gyenge országnak nincsenek konfliktusai. Magyarország az elmúlt négy évben sikeresen védte meg az érdekeit. Sokkal többet értünk el azzal, hogy vállaltuk a nehéz küzdelmeket, mintha csendben maradtunk volna, és vakon követtük volna azt, amit a Nemzetközi Valutaalap, az unió vagy valamely nagyhatalom utasításba ad nekünk. Szuverén országhoz méltatlan dolog lett volna ez.” Orbán Viktor végezetül azt kérte a városvezetéstől, hogy hallják meg az emberek hangját, és ne féljenek a konfliktusoktól. „Miniszterelnök úr, ki nem mond igazat?” - kiáltotta egy sajtómunkás a távozó Orbán után a kitiltási ügyre utalva, de nem kapott választ. A közgyűlés rövid szünet és még rövidebb vita után megszavazta a főpolgármester által javasolt három helyettesét: Bagdy Gábor a gazdasági, Szeneczey Balázs a fejlesztési, Szalay-Bobrovniczky Alexandra pedig a humán területért felel. A legtöbbet Bagdy keresi hármójuk közül - 1,2 milliót -, Tarlós így kívánta honorálni a szakmai tapasztalatát, míg az újonc Szalay-Bobrovniczky kapja a legkevesebbet, havi egymilliót. A közgyűlés vita nélkül megszavazta Kocsis Máté józsefvárosi polgármester önkormányzati-rendészeti tanácsnoki kinevezését. Tarlós csupán egyetlen tanácsnok megválasztását javasolta - mindenki számára egyértelművé téve ezzel a közgyűlési erőviszonyokat. Nem zavarta fel különösebben az állóvizet a frakciók megszüntetéséről szóló előterjesztés sem. Bár Horváth Csaba (MSZP) képviselő és Karácsony Gergely (Együtt-PM) zuglói polgármester később hangot adott abbéli félelmének, hogy ez - különösen a kompenzációs listáról bejutottak esetében - megnehezítheti a szakmai munkát, mivel például szakértőket sem tudnak fogadni. A főpolgármesteri vétójogot viszont egyetlen ellenzéki párt képviselője sem tartotta rossz ötletnek. Karácsony Gergely egyúttal azt is megjegyezte, hogy az eddigi főpolgármesteri egyeztetések nagyon biztatóak voltak. S ez aligha meglepő. Az új közgyűlésben ugyanis nem ugyanannyit érnek a szavazatok. A sikeres döntéshozatalhoz a képviselők többsége mellett arra is szükség van, hogy az igennel szavazó polgármesterek legkevesebb Budapest teljes lakosságának a felét képviseljék. Minél nagyobb lélekszámú tehát egy városrész, annál többet ér vezetőjének szavazata, így Karácsony Gergely zuglói, Bús Balázs óbudai és Hoffmann Tamás újbudai polgármester együttműködése különösen fontos lesz Tarlós Istvánnak, hiszen a három kerületben összesen csaknem 400 ezren élnek. A főpolgármester ellopta a show-t a kormányfő elől fotó: Kurucz Árpád Pénzügyek Újabb terhek bevezetése helyett egy régi bevételt osztana újra Budapest Nincs napirenden a görényadó Szalai Anna Fortélyos adószakértőkre lesz szükségük az önkormányzatoknak jövőre. A 2015-re szóló költségvetés ugyanis két új adónem kivetésére is lehetőséget teremt, látszólag igen kevés megkötéssel. Az önkormányzatok saját illetékességi területükön helyi, illetve akár több települési adót is bevezethetnek. Megadóztathatnak mindent, amit nem tilt törvény, illetve az állam már nem terhelte meg korábban, másrészt a vállalkozókat és a szervezeteket nem sújthatják az új sarccal. Kizárásos alapon maradnak a magánzók. Nagy kérdés azonban, hogy mi legyen az adó tárgya. Elméletileg bármi lehet, a gyakorlatban jóval kevesebb dolog jöhet számításba. Az építményeket, a telkeket és a kocsikat már korábban megadóztatták, sarcolják a kutyatartókat is. Az ebadó után esetleg jöhet a macska-, mókus-, görényadó. Ezek viszont nehezen lennének behajthatók, ráadásul tömegével kerülnének ki az utcákra a kisállatok. Ugyanakkor meg lehetne adóztatni például a medencéket, a kerteket, a kerítéseket, esetleg a kerti teraszokat. A garázsok után már most is fizetni kell több fővárosi kerületben. Az önkormányzati találékonyság végtelen. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) főtitkára a Hír24-nek példaként felvetette, hogyha akad valamilyen közös cél, amire a helybéliek szívesen áldoznának, akkor az új adókivetési jog lehetővé teszi, hogy a megvalósításhoz szükséges forrás megteremtésébe beszálljanak a lakosok is. (Ez a közös cél akár a 3-as metró felújítása is lehetne.) A lakosság terhelhetősége azonban a vége felé jár, így csak a tehetősebb települések - Budapesten jellemzően a budai önkormányzatok - engedhetik meg maguknak, hogy éljenek a kormány adta lehetőséggel. A főváros egész területére már sokkal nehezebb lenne igazságos, illetve beszedhető adónemet találni. S ha találnak is ilyet, a bevezetés első évében akkor sem fial majd sokat. Csakhogy Budapestnek jövőre jelentős saját bevételre lenne szüksége ahhoz, hogy a beharangozott, illetve szükségessé vált fejlesztéseket megvalósítsa. A Népszabadság információi szerint a városvezetés egyelőre nem új adókban, hanem a meglévők elosztási metódusának megváltoztatásában látja a megoldást. Nem lenne példa nélküli megoldás. Rogán Antal 2010 decemberében egy módosító javaslattal elérte, hogy az idegenforgalmi adót ne a fővárosi önkormányzat kapja, hanem a kerületek dönthessék el, maguk szedik-e be az adót, vagy átengedik a fővárosnak, és a forrásmegosztás keretében kapnak belőle vissza. A kerületek kaptak az alkalmon, és a főváros elesett 1,4 milliárd forinttól. „A javaslat felrúgta a főváros és a kerületek közti korábbi status quót” - mondták akkor fideszesek. Az idei évre egyébként alig 8 millióra olvadt le az ebből származó bevétel, míg az ehhez kapcsolódó állami támogatásból 33 millióra tettek szert. Tarlós István akkor felvetette, hogy a gépjárműadóból származó bevételeket akkor kapja a főváros, de nem járt sikerrel. Az iparűzési adó - szintén Fideszjavaslatra átalakított - újraelosztási gyakorlata további 4,7 milliárdot vett ki az előző ciklusban a fővárosi önkormányzat zsebéből. A forrásmegosztást eredetileg egy 2006- os törvény szabályozta, de azt szinte évente módosítják. A 2014 januárjától hatályos rendelkezések értelmében a fővárosi önkormányzat az idén 51 százalékot kap a megosztott bevételekből, míg a kerületek részesedése 49 százalék. A fővárosnak az őt megillető részből 4 százalékot kötelezően a helyi közösségi közlekedésre kell fordítania. A szétosztható 189,5 milliárdból így 96,6 milliárdot kap a főváros, míg a kerületek 92,8 milliárdot dobhatnak szét egymás között. A Népszabadság információi szerint ezen az elosztási arányon változtatna most a városvezetés. Csakhogy a kerületeknek is ez jelenti a legnagyobb biztos bevételt, amelyhez várhatóan foggal-körömmel ragaszkodnak majd. Úgy tudjuk, már meg is kezdődött a polgármesterek közötti puhatolózás. A felvetés azonban korántsem kockázatmentes. Egy elhúzódó forrásmegosztási vita a fővárosi költségvetés elfogadását is megakadályozná. Akár jöhet a medenceadó is FOTÓ: KOVÁCS BENCE