Népszabadság, 2015. március (73. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-26 / 72. szám

2015. március 26., csütörtök • www.nol.hu NÉPSZABADSÁG Budapest Eddig 330 ezren használták a közbringát, 21 új állomást építenek nyárra Trendi a BuBi A pályafelújítások és a beruházá­sok összeérése miatt kialakult fővá­rosi közlekedési káosz újabb lökést adott a Mol BuBinak: a hét első há­rom napján kétszázzal többen bé­reltek biciklit, mint egy héttel ko­rábban. Kár, hogy a hálózat bővíté­se még nem készült el, igaz, nyárra megépül a 21 új állomás. Szalai Anna Bár tavaszra ígérték, de várható­an csak nyárra adják át a Mol BuBi új állomásait. A közbringarendszer részben a BuBit használók javasla­tai alapján 21 új gyűjtőállomással és 50 kerékpárral bővül. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) már a BuBi átadásakor jelezte, hogy a ké­sedelmes teljesítés okán befolyt te­temes, 180 millió forintos kötbért a rendszer fejlesztésére költik. Tavaly novemberben pedig azt válaszolták a Népszabadság kérdésére, hogy az új dokkolók helyszínét az érintett ke­rületi önkormányzatokkal egyeztet­ve heteken belül véglegesítik. Akkor úgy tűnt, hogy jövő tavaszig meg­épülhetnek az új gyűjtőállomások és addigra megérkeznek az új közbi­­ciklik is. Vitézy Dávid, a BKK vezér­­igazgatója ugyanis a cég tájékoztatá­sa szerint addigra már intézkedett a vállalkozói szerződésben szereplő 50 darabos opció lehívásáról. Azóta lepergett több mint három hónap, de a végleges helyszínekről folytatott egyeztetést, illetve az en­gedélyeztetést még nem sikerült le­zárni. A BKK csak ezek után ad tá­jékoztatást végleges helyszínekről. A korábbi elképzelések szerint a háló­zat Pesten elérné a II. János Pál pápa teret, a Corvin sétányt és a Millen­niumi városközpont térségét. Budán pedig a Kosztolányi Dezső tér, a Mil­lenáris környéke kapcsolódhat be a közbringarendszerbe, de a szüksé­ges engedélyek beszerzése után a Margit hídtól északra is épülhet új gyűjtőállomás a Komjádi Béla uszo­da és a Kolosy tér térségében. A Mól BuBi közbringarendszer eredeti ter­vei egyébként mára maradéktalanul megvalósultak, sőt az előzetes vára­kozásokat is meghaladja a zöld ke­rékpárokat igénybe vevők száma. A hálózat tavaly szeptemberi átadása óta több mint 330 000 alkalommal használták, csúcsidőszakban, illet­ve ha jó az idő, rendre napi 4000 fe­letti a bérlések száma. 2015. február végéig 4111 jegyet értékesítettek, ugyanezen időszakban 7707-en vál­tottak bérletet. A BKK tavasszal to­vábbi forgalomnövekedésre számít, de pontos adatokat későbbre ígér­tek. A Mal megbízásából készített kutatásából kiderül, hogy a legtöbb budapesti ismeri és kedveli a BuBit. Sőt a vidékiek többsége is trendinek tartja. Minden második felhasználó a közösségi közlekedés hagyományos eszközeiről pártolt át a kerékpáro­zásra, 24 százalékuk autó helyett vá­lasztotta. De főként az alkalmi bicik­lisek (59 százalék) és a turisták (50 százalék) számára ideális, akik vagy nem akarnak egy-két megállóra tö­megközlekedési eszközre szállni. A kerékpárokat üzemeltető alvál­lalkozó a szerződésnek megfelelően folyamatosan végzi a zöldbringák karbantartását. A leggyakoribb hi­bának eddig a csomagrögzítő gumi megnyúlása számított, ezt azóta or­vosolták: az összes kerékpáron lecse­rélték ezt az „alkatrészt”. Az elektro­nikus lakat mechanikai meghibáso­dását és a csomagtartókosár defor­­málódását a nem rendeltetésszerű használat okozza, de javítják. Ha­marosan a kormányon lévő haszná­lati információkat tartalmazó táblá­kat is jobb konstrukciójúra cserélik. Minden második ember a tömegközlekedés helyett használja a BuBit fotó: veres Viktor Ingatlanügy Észnél kell lenni, hogy foglalót vagy előleget fogadunk el szerződéskor Rémálom lett a szimpla adásvételből Kácsor Zsolt DEBRECEN Mi a különbség a foglaló és az előleg között? Az alábbi ügy szereplői ez­zel nem voltak tisztában, de örökre megtanulták, igaz, az „oktatás” kissé sokba kerül: több mint tízmillió fo­rintjuk bánja. Több mint tíz évvel ezelőtt kez­dődött az a debreceni ingatlanügy, amelynek érintettjei a történteket immár nem annak nevezik, aminek indult, azaz adásvételnek, hanem rémálomnak. Mivel az akták évek óta járják a bíróságokat alapfoktól a Kú­riáig, az érintetteket terhelő fizetési kötelezettségek a késedelmi kama­tokkal együtt több mint tízmillió fo­rintra rúgnak. Az íráshoz a szereplők nem vállalták a saját nevüket, a törté­netüket mégis szeretnék megosztani a nyilvánossággal, méghozzá azzal a céllal, hogy mások okuljanak belőle. A szerteágazó ügy tanulsága ugyanis az, hogy az érintettek arra fizetnek rá, amire álmukban sem gondoltak vol­na: a foglaló és az előleg közötti kü­lönbségekre. Debrecenben egy azóta megszűnt részvénytársaság - a továbbiak­ban nevezzük Átverő Rt.-nek­­, meg akart vásárolni több, egymás mellett fekvő telket, hogy azokat később ös­­­szevonja, és ingatlanfejlesztést való­sítson meg. Az adásvételi szerződése­ket 2004-ben írták alá, ám a vevőt, azaz az Átverő Rt.-t képviselő ügyvéd a szerződés aláírása előtt pár perc­cel közölte, hogy elfelejtette magá­val hozni a foglalót, de az eladók le­gyenek nyugodtak, írják alá a szerző­dést, és a pénzt egy későbbi időpont­ban megkapják. A telektulajdonosok egyike gyanút fogott, és nem írta alá a szerződést, mondván: csak akkor látja el kézjegyével az iratot, ha azon­nal megkapja a foglalót. A többiek azonban jóhiszeműek voltak, aláír­ták a szerződést, sőt pár nappal ké­sőbb boldogan át is vették az össze­get. Akkor még nem sejtették, hogy ezzel súlyos hibát követtek el. Egy évvel később kiderült, hogy az Átverő Rt. mégsem képes megvalósí­tani a területre tervezett beruházást, ezért tájékoztatta az eladókat, hogy eláll a szerződéstől, és egyúttal felszó­lította a telektulajdonosokat, hogy a cég által a szerződés aláírása után átvett pénzt - fejenként hatmillió fo­rintot - fizessék vissza. Az érintettek erre nem voltak hajlandók, elvég­re úgy tudták: ők foglalót vettek át, nem pedig előleget, a foglaló pedig nem jár vissza. Később, immár a bí­róság előtt, ahová alperesként kerül­tek a szóban forgó összeg meg nem fizetése miatt, hideg zuhanyként ér­te őket az a jogi érvelés, miszerint az adásvételi szerződés aláírása után átadott összeg nem foglalónak, ha­nem előlegnek minősül, azaz vissza­jár. A foglalót ugyanis minden eset­ben a szerződés aláírásának pillana­tában fizetik ki, míg az előleget utá­na. Ekkor értették meg, hogy annak idején az Átverő Rt. ügyvédje miért „felejtette el” magával vinni a fogla­lót: a cégnél belekalkulálhatták a te­lekvásárlásba, hogy az oda tervezett beruházás meghiúsul. Nem akarták elbukni a foglalót, ezért csináltak be­lőle trükkösen előleget. A telektulajdonosok 2007 óta jár­ják a bíróságokat, hiszen nem akar­nak fizetni. Nem is tudnának, az eredetileg hatmilliós összeg ugyan­is mára 12 millióra duzzadt. Hajme­resztőnek tartják, hogy ügyükben a bíróságokon egymásnak teljesen el­lentmondó határozatok születnek. 2011-ben első fokon pert nyertek, ám a megszűnt cég követelését kép­viselő felperes fellebbezett. Az ítélő­tábla 2011-ben helybenhagyta az el­sőfokú határozatot, mire a felperes felülvizsgálati kérelemmel fordult az akkor Legfelsőbb Bíróságnak neve­zett Kúriához. Az alperesek szerint a formai követelményeknek sem fe­lelt meg beadvány, ennek ellenére a tanács hatályon kívül helyezte a jog­erős ítéletet, és az ügy visszakerült a Debreceni Törvényszékre. Itt várat­lan fordulat történt: habár korábban mind az első fok, mind az ítélőtábla az átvert telektulajdonosoknak adott igazat, a megismételt eljárást az al­peresek elbukták. Most abban bíz­nak, hogy felülvizsgálati kérelmüket a Kúria számukra kedvezően bírál­ja el. Az ügy sajnálatos pikantériája, hogy az ingatlantulajdonosok egyike időközben elhunyt, és az ügyről ko­rábban mit sem sejtő örökösök meg­örökölték a fizetési kötelezettséget is. Mint mondták, igazi rémálom, ami velük történik - csakhogy bár­mennyire is szeretnének, nem tud­nak belőle felébredni. Gyanút kell fogni, ha a vevő elfelejti elhozni a foglalót fotó: teknős Miklós Magyarország i 5 Tiltakozás Másfél órás hídblokád Rab László Lezárta szerda délután a budapes­ti Szabadság hidat a Demokratikus Magyarországért Civil Társaság. A Büki Zoltán vezette Facebook-cso­­port az év elején szerveződött, és nemrég a Lánchidat torlaszolták el az autósok elől. Most a Szabadság hídra esett a választás, a tiltakozók öt-öt autóval álltak meg a híd pes­ti és budai hídfőjénél. Az összesen húsz tiltakozó ezúttal a vasárna­pi boltbezárások kiterjesztése ellen emelte fel hangját. A mintegy más­fél órás blokád azzal ért véget, hogy a rendőrség felszólította Bükiéket a demonstráció abbahagyására. Ők pedig szépen elvonultak. Ezért nem indult ellenük eljárás. Az eredeti tervben az szerepelt, hogy vagy az Erzsébet, vagy a Sza­badság hidat zárják le. A résztvevők a Lurdy Ház előtt gyülekeztek, és a Nemzeti Együttműködés Rendsze­re elleni feliratokat (Delete Viktor, Orbanisztán , Kleptokrácia stb.) helyezték el az autókon. A szervező Büki Zoltán, aki piackutatással fog­lalkozik Szlovákiában, kiadta a pa­rancsot: irány a Szabadság híd. Út­közben az keltett számára aggodal­mat, hogy a rendőrség minden bi­zonnyal megneszelte az akciót, a Műegyetem előtt már egy roham­kocsi várakozott. - Szóltunk az új­ságíróknak - mondta Büki -, de így mások is megtudhatták, hová ké­szülünk. Azért belevágunk. Az utat lezáró tiltakozók elen­gedték a villamosokat, és nyilat­kozatukban azt fogalmazták meg, hogy az akció nem az autósok el­len van. - A Szabadság híd lezárá­sa éppen lehet jelképes is - mondta Büki -, hiszen Orbánék, akik nem akarnak velünk szóba állni, lábbal tapossák a szabadságot. A boltbe­zárásokat ki akarják kiterjeszteni, ami felháborító. A rendőrök, akik ismerősként köszöntötték Büki urat, kicsit túl­reagálták az akciót, voltak vagy szá­zan, ami a tiltakozók malmára haj­totta a vizet, mert ebből mindenki azt szűrte le, hogy valami történik a hídon. - Gyertek velünk blokádol­ni! - ajánlotta a villamosablakon kihajolva érdeklődő egyetemisták­nak a szervező, akik győzelmi jelet mutattak neki vissza. - Nem hagyjuk abba - szögezte le Büki Zoltán a demonstráció vé­gén. - Legközelebb április 3-án vo­nulunk az utcára, autók nélkül, gya­logosan megyünk, a sajtó- és a szó­lásszabadságért demonstrálunk. Megkérdeztük a résztvevőket, hogy mi lett az útdíj elleni tiltako­zással - ami miatt létrejött a cso­port. Hol van az már! - legyintett egyikük, és a Quaestor-ügy miatt kezdett háborogni. Másikuk azt je­gyezte meg, hogy naponta több kor­mányintézkedés vagy botrány miatt is tüntethetnének, akár folyamato­san is az utcán lehetnének, de erre nincs energiájuk, dolgozni is kell. A tiltakozók ellen nem indult eljá­rás, mert a rendőri felszólításra távoztak fotó: Mirkó István

Next