Népszabadság, 2015. július (73. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-15 / 164. szám
2 Magyarország Lapszél Több mint egy hónapig nem hoznak ítéleteket Az ország bíróságain - a korábban kialakult gyakorlat alapján - július 15-től augusztus 20-ig tart a törvénykezési szünet - tudatja az Országos Bírósági Hivatal. Halaszthatatlan ügyekben természetesen ezen idő alatt is folytatódik az ítélkezés, például ha a törvény soron kívüli eljárást ír elő. Az ügyeletet teljesítő büntetőbírók elrendelhetnek előzetes letartóztatást vagy szabadlábra helyezést. Működik a cégbíróság is, és a bírók eljárnak a végrehajtási ügyekben. (Munkatársunktól) Schiffer megpróbálja meggyőzni az MSZP-t Schiffer András, az LMP társelnöke (képünkön) arra szólította fel az MSZP parlamenti képviselőcsoportját, támogassák aláírásukkal, hogy alkotmányossági kontrollt kérhessenek az információszabadságról szóló törvényről. A frakcióvezető felidézte: a július elején elfogadott törvénymódosítás után pártjuk azonnal az ellenzéki frakciók támogatását kérte, az MSZP képviselői azonban eddig nem írták alá a kezdeményezést, így nincs meg a szükséges számú támogató képviselő. (MTI) Szocialisták, Jobbik: legyen népszavazás „Az MSZP egyetért a férfiak korkedvezményes nyugdíjáról szóló szakszervezeti népszavazással, amelyet kész akár szervezetileg is támogatni” - Gúr Nándor szocialista országgyűlési képviselő jelentette ezt be kedden. Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezete ügyvivő testületének tagja kezdeményezett népszavazást arról, hogy a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak 40 év munka után. A tervezett referendumot a Jobbik is támogatja, ezért az ellenzéki párt arra kéri a tagjait, hogy magánemberként segítsék az aláírásgyűjtést - jelentette be tegnap Sneider Tamás, a párt alelnöke. (Hírösszefoglalónk) ERŐS MONDAT A menekültügynek nincs nemzeti megoldása. Ha minden ország kerítést épít, mint most Magyarország, meghal a közös Európa álma. Reinhard Bütikofer, az Európai Zöld Párt társelnöke a Mandinernek NÉPSZABADSÁG 2015. július 15., szerda Bűncselekmény hiányában Érsek Zsolt Strasbourgban perli be a magyar államot „Nem kell félni! Rabosították, kihallgatásról kihallgatásra járt, öt év vegzálás után azonban immár jogerős határozata van arról: a hatvani szennyvízberuházás kapcsán nem követett el bűncselekményt. Érsek Zsolt, volt hatvani MSZP-s országgyűlési képviselő és polgármester meghurcoltatása miatt Strasbourgban perli be a magyar államot. Doros Judit - A 2010-es önkormányzati választás után a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség hatvani szervezete feljelentett 16-rendbeli jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság folyamatosan jelezte, hogy a bűncselekmény ténye nem állapítható meg, ám az ügyészség ezt figyelmen kívül hagyva újabb bizonyítékok bekérését rendelte el. A miértre magánbeszélgetésen adták meg a választ, mondván, én vagyok a Heves megyei Gyurcsány, s az az elvárás, hogy megakadályozzák a képviselő-jelöltségemet - e mondatokkal kezdte hatvani sajtótájékoztatóját Érsek Zsolt, aki 1994 és 2010 között, tizenhat éven át volt az MSZP országgyűlési képviselője, két cikluson át Hatvan polgármestere, jelenleg pedig az MSZP Heves megyei elnöke. A fideszes feljelentés szerint bűncselekményre utaló jeleket találtak a térségi szennyvízhálózat bővítésével kapcsolatban, amelyekre a hatvani szocialista városvezetés írta ki a közbeszerzési eljárást. A feljelentést követően közel öt évig húzódott a nyomozás, amelyet Érsek állítása szerint a rendőrség többször is le akart zárni, ám az ügyészség ezt megakadályozta. Tavaly év elején rabosították is, ami szavai szerint lehetetlenné tette számára, hogy elinduljon az országgyűlési választáson. - Most, hogy immár recseg-ropog a Fidesz, a végrehajtó hatalom bát rabban mer ellentmondani a politi kai megrendelésnek: ennek eredményeként nemrégiben jogerősen megszüntettek ellenem minden nyomozást, mert nem állapítható meg már maga a bűncselekmény ténye sem. Majdnem öt év, 48 tanú meghallgatása, több mint tízezer oldalas nyomozati anyag kellett ahhoz, hogy a fideszes politikusok emberi életekkel való játszadozása lezáruljon. De itt vagyok, és kiállok azért, hogy elmondhassam: nem kell félni! Szeretném megüzenni az önkényuralmi rendszert építő hatalomnak, hogy büntetlenül nem élhetnek vissza a választók bizalmával, ezért bejelentem, hogy Strasbourgban beperelem és kártérítésre köteleztetem a magyar államot az elmúlt öt év meghurcoltatásai miatt. Nem hagyhatjuk, hogy a hatalmat szolga módon kiszolgáló erők büntetlenül gázoljanak át becsületes embereken, nem lehet emberekkel szórakozni csak azért, mert valaki elhiszi magáról, hogy megteheti ezt - mondta Érsek Zsolt. Egyben azt is közölte: nem kíván elindulni sem a 2018-as országgyűlési, sem a 2019-es önkormányzati választásokon, mert épp a fentiek miatt túl sok benne a tüske, márpedig most olyan vezetőkre van szüksége az országnak, akik békét teremtenek és befejezik a háborúskodást. A szocialista Érsek Zsolt (jobbra) fel van háborodva a meghurcoltatása miatt fotó: czímer tamás Európai Parlament Minden elvesztegetett nap nehezíti a Kovács Béla elleni vádemelést Egy elkésett-sikeres Polt-beszámoló Halmai Katalin Leghamarabb ősszel dönthet az Európai Parlament jogi bizottsága arról, javasolja-e a képviselő-testületnek a jobbikos Kovács Béla független képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését. A bizottság kedden zárt ajtók mögött hallgatta meg Polt Péter legfőbb ügyészt, de ő sem osztott meg minősített információkat a jelen lévő képviselőkkel. Kovács Béla nem vehetett részt az ülésen. „Úgy gondolom, hogy megnyugtató választ tudtam adni arra a kérdésre, hogy miért van szükség Kovács Béla mentelmi jogának a felfüggesztésére” - mondta a meghallgatás után magyar újságíróknak Polt Péter. Kifejtette: az EP jogi bizottságának nem azt kell eldöntenie, hogy megalapozott-e a gyanú Kovács Béla ellen, hanem azt, hogy érte-e sérelem a mentelmi jogát vagy sem. Szerinte sikerült meggyőznie a hallgatóságát arról, hogy az információgyűjtés törvényes volt, felhasználható a további büntetőeljárás során, és nem sértette Kovács mentelmi jogát. Lapunk kérdésére válaszolva kifejtette: a hosszadalmas európai parlamenti eljárás nem segíti az ügy tisztázását, még sok adatra, bizonyítékra lenne szükség, és a gyanúsított kihallgatására is csak akkor kerülhet sor, ha megfosztják mentelmi jogától. „Minden elvesztegetett nap elvesz abból a lehetőségből, hogy megalapozott vádat lehessen emelni” - tette hozzá. A DK alelnöke, Niedermüller Péter EP-képviselő úgy vélekedett, hogy Polt Péter meghallgatása elkésett volt, és nem segítette a tisztánlátást. A legfőbb ügyész bizonytalan válaszokat adott, és csak olyan információt osztott meg a parlamenti bizottsággal, amely a sajtóban már egyébként is napvilágot látott. A fideszes Szájer József szerint viszont Polt Péter beszámolója „nagyon sikeres volt”. Szájer elismerte: példátlan az EP történetében, hogy egy olyan ügyben foglaljon állást a képviselő-testület, amelyben még a bűncselekmény megnevezése sem történhet meg hivatalosan. A képviselők nem akarnak bíróságot játszani, nem kívánnak olyan kérdésekben dönteni, amely a bíróság dolga - közölte Szájer, hozzátéve: valamennyien politikai felelősséget viselnek a döntésükért, szabadon mérlegelhetik, hogy megalapozott-e vagy sem a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem. A Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló eljárás éppen egy éve tart az Európai Parlamentben. A képviselők legközelebb ősszel foglalkozhatnak az üggyel. Tadeusz Zwiefka lengyel néppárti képviselő várhatóan akkorra készíti el a jelentését, amelyről a jogi bizottság, majd annak ajánlása alapján az EP plenáris ülése szavaz. Polt Péter maga is türelmetlen FOTÓ: VERES VIKTOR Brüsszel Újhelyi István a nyilvánosság kormányzati elfoglalása miatt a bizottsághoz fordult Figyelik a médiakockázatot Bednárik Imre Az orbáni rezsim politikai építkezésének egyik fontos pillére a médiapluralizmus megszüntetése, a nyilvánosság teljes elfoglalása, a kritikus szereplők megfojtása, vagyis egyfajta médiadiktatúra kialakítása, amelyet az Európai Bizottság is érzékel - nyilatkozta lapunknak Újhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője. A politikus annak kapcsán fogalmazta meg ezt a véleményét, hogy Günther Oettinger, a bizottság digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosa válaszolt a magyar médiahelyzettel kapcsolatos levelére. Újhelyi azután fordult a német kereszténydemokrata politikushoz, hogy a magyar sajtóban megjelent hírek szerint Orbán Viktor miniszterelnök korábban arról tájékoztatta egyes kormánypárti médiumok vezetőit: átalakítja a hozzá lojális sajtó felépítését, és a jövőben az állami cégek hirdetéseit túlnyomórészt már nem ők, hanem az állami média kapja. Újhelyi a bizottságtól kért tájékoztatást arról: „a médiaszerkezet kormányzati eszközökkel való táplálása” megfelel-e az európai értékeknek, és nem ütközik-e például a tiltott állami támogatás körébe. Günther Oettinger válaszában az szerepel: bár a közszolgálati műsorszolgáltatók megszervezése és finanszírozása tagállami hatáskör, a bizottság kiemelten figyeli a felmerülő kockázatokat. Oettinger felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió által finanszírozott, a média sokszínűségét és helyzetét vizsgáló - néhány hónapja megjelent - független kutatás azt állapította meg, hogy Magyarország esetében „a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét súlyos kockázat fenyegeti”. Újhelyi elmondta, hogy a Központ a Médiapluralizmusért és a Sajtószabadságért (CMPF) monitoringjelentés kilenc tagállamban vizsgálta a nyilvánosság helyzetét. A Magyarországról szóló jelentésben közepes, az átlagnál nagyobb kockázati mutató szerepel többek között az információszabadság, az információhoz való hozzáférés, a médiapluralizmus, a sajtómunkatársak jogainak biztosítása területén. Kiemelten magas kockázatot mutattak ki, amikor a médiafelügyeleti hatóságok függetlenségét (függőségét), a közszolgálati médiában bemutatott híranyagok objektivitását és az irányító pozícióban lévő személyek kiválasztását vizsgálták.