Népszabadság, 2015. szeptember (73. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-16 / 217. szám

2 Magyarország Lapszél Kikelt az LMP a martonfai tábor ellen Vissza kell vonni a martonfai menekülttábor létrehozásáról szóló kormánydöntést, annak ugyanis csupán a konfliktus szítása, a politikai haszonszerzés a célja - legalábbis ezt állítja az LMP. Az ellenzéki párt társelnöke, Schiffer András baranyai LMP-s politikusokkal együtt a helyszínen tájékozódott a martonfai tábor ügyében. Schiffer közölte: táborra ugyan szükség van a menekültek számára, de ezt nem lehet „a helyiek torkán erőből lenyomva” megvalósítani. (MTI) Megzavarták a Jobbik röszkei tájékoztatóját Rendőrök vezették el a Freedom Not Frontex, Vienna egyik aktivistáját tegnap Röszkén, miután az osztrák emberi jogi szervezet tagjai megzavarták Z. Kárpát Dánielnek, a Jobbik frakcióvezető-helyettesének sajtótájékoztatóját a műszaki határzárnál. A távirati iroda tudósítása szerint egyébként a Jobbik politikusa arról beszélt, azonnal rendezni kell a helyzetet, hogy Magyarországra ne lehessen visszatoloncolni ezrével, tízezrével az embereket, és kvóta szerint se lehessen elhelyezni hasonló nagyságú tömeget. (Hírösszefoglalónk) Kerítésen túli üzenet Gyurcsány Ferenctől Minden nemzetközi normát és emberiességi szabályt megsért a kormány a határzárral - jelentette ki tegnap Gyurcsány Ferenc Röszkén, a Szeged-Szabadka-vasút vagonzárjánál. A DK elnöke - aki párttársaival, Molnár Csabával és Oláh Lajossal együtt a határ szerb oldalán rekedt - közölte: a határzárral elvágták a belépési lehetőséget a Szegeden tanuló és dolgozó horgosiak elől is. „Teljesen értelmetlen hermetikusan lezárni a határt magyarlakta települések között” - tette hozzá Gyurcsány. (MTI) ERŐS MONDAT Azoknak mondom (...), a tisztességes hétköznapi embereknek Magyarországon, akik otthonaik biztonságából kilépve élelemmel, vízzel, ruhával kínálták, orvosi ellátást, segítséget biztosítottak, és igyekeztek megnyugtatni a Szíriából menekülő embereket: köszönöm, nagyon köszönöm, hogy így kimutatják emberségüket. Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt új vezetője NÉPSZABADSÁG 2015. szeptember 16., szerda Menekültválság Lázár János tévedett: mégis létrejöttek a tranzitzónák Statárium a határon Mégiscsak lettek tranzitzónák a déli határon, ahol a migránsok benyújthatják a menedékkérelmüket, de aki Szerbiából jött, azt akár órák alatt visszazavarják. Tisztességes eljárásról így aligha beszélhetünk. Lencsés Károly Ha nem is úgy, ahogy elképzelték, Lázár János miniszter múlt heti bejelentése ellenére mégiscsak létrejöttek tranzitzónák a magyar-szerb határon. A konténereket hétfőn fedezte fel szegedi tudósítónk Röszke közelében, de funkciójáról csak találgathattunk. A titokról a fátylat Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója lebbentette fel, nevén nevezve a barakkokat. Tájékoztatása szerint a tranzitzónák zárt rendszert képeznek, és azokba reggel 6-tól este 10-ig lehet biztonsági ellenőrzés után belépni. Aki menekültstátust kér, annak adatait és ujjlenyomatát rögzítik, fotót készítenek róla. Az országba kizárólag a sérülékeny csoportokhoz tartozó személyeket - a gyermekeket, a terhes nőket és a betegeket - léptetik be, őket az eljárás idejére gyermekvédelmi intézményben vagy befogadóállomáson helyezik el. A többiek a tranzitzónában maradnak, ahol ellátást kapnak, s ha 24 óra alatt nincs döntés, úgy is jut mindenkinek. Egy nap persze a jelenlegi szabályok szerint bőven elég, hiszen aki Szerbiából jön, annak a kérelmét automatikusan el kell utasítani. Úgy tudni, a rendszer gördülékenyen indult, néhány óra elteltével meg is születtek az első, a menedékkérelmet elutasító döntések. A határozat ellen felülvizsgálati kérelem nyújtható be, és azzal még legfeljebb nyolc napig lehet húzni az időt. Bár nem zárható ki, hogy a bíróság figyelembe veszi az ENSZ és jogvédő szervezetek álláspontját, amely szerint Szerbia mégsem biztonságos. De ezekben az ügyekben bírósági titkárok dönthetnek - akár az érintettek meghallgatása nélkül is -, és ők vélhetően nem mennek majd szembe a kormányzati állásponttal. A vége tehát így vagy úgy az lesz, hogy mindenki igen gyorsan - esetleg néhány órán belül - ott találja magát, ahonnan érkezett. Hogy erre mit lépnek a menekülők, kiszámíthatatlan. Nem kizárt, hogy botrányba fullad az egész, mert dolgozzanak az ügyintézők bármilyen gyorsan, napi néhány száz kérelemnél többet nem tudnak fogadni. Ezért a tumultuózus jelenetek elkerülhetetlennek tűnnek. Vagy sokan belátják, hogy a magyar szabályozás mellett a menekülőknek nem érdemes napokig sorban állni csupán azért, hogy megmerítkezzenek a tranzitzónák hangulatában. Ez egyébként akár rendben is lehet, hiszen az uniós jog lehetővé teszi a gyorsított eljárást, a határon lefolytatott még gyorsabb eljárást, és ismeri a tranzitzóna meg a biztonságos harmadik ország fogalmát is. Csakhogy mindaz, amit nálunk kitaláltak, összességében szembemegy egy-két tételes előírással - például azzal, hogy a határozathozatalra „egyénileg, tárgyilagosan és pártatlanul kerüljön sor”, s vegyék figyelembe az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a biztonságos országokra vonatkozó álláspontját, és az uniós jog szellemével is. Konténer vagy tranzitzóna fotó: veres Viktor Honvédség Kirendelték az elitet Munkatársunktól A honvédség csúcseszközei, a Humvee terepjárók is feltűntek lövegtornyukban gépfegyverrel a szerb határnál. Korábban ezeket legfeljebb az Afganisztánban szolgáló magyar katonákról készült képeken láthattuk. A páncélozott járműveket az amerikai hadseregtől kaptuk a tálibok elleni küzdelem jegyében. Legutóbb 2011-ben kapott tizennégy Humveet a magyar hadsereg elitegysége, a Bercsényi László Zászlóalj. Ez arra utal, hogy a kormány a legjobban képzett, háborút is megjárt katonákat is kirendelte. A kommandósok Afganisztánban együttműködtek az amerikai hadsereg harcoló alakulataival, többször kerültek tűzharcba. Szeptember elején egy ellenzéki képviselőnek válaszolva Hende Csaba azóta lemondott honvédelmi miniszter elismerte, hogy a bercsényisek is feltűntek a határzár építésénél, de azt nem részletezte, milyen céllal. Kerestük a Honvédelmi Minisztériumot (HM), hogy miért vetették be a kommandósokat, de lapzártánkig nem kaptunk választ. Honvédségi forrásunk szerint a Humveek inkább „látványelemként” jelentek meg a határon: a kormányban arra számítottak, a képeket átveszi a nemzetközi sajtó, ez pedig segít elriasztani a menekülteket. Tudósítónk a kerítésépítők mellett este járőröző honvédeket is látott. Az új miniszter, Simicskó István szerint hétfőig 4300 katonát mozgósítottak. A kormány egyébként nem ismer pardont, forrásunk szerint a honvédeknek tilos ősszel szabadságra menni, hogy elegen legyenek a határ védelmére. Erre azért van szükség, mert kevés bevethető katona van. Továbbra sem világos viszont, hogy milyen felhatalmazás alapján járőröznek a katonák a határnál - fogalmazta meg kételyeit Lattmann Tamás nemzetközi jogász, akinek szakterülete a hadijog. Kedden ugyan válsághelyzetet hirdetett két megyében a kormány, ami lehetővé teszi a honvédek „közreműködését”, de hogy pontosan mit tehetnek mikor használhatnak lőfegyvert, gumilövedéket, elfogóhálót, őrkutyákat -, egy másik jogszabály határozná meg. A törvényt viszont még nem fogadta el a parlament, a kivételes eljáráshoz nem volt meg a négyötödös többség. A hiányzó felhatalmazást ezért Pintér Sándor és Simicskó úgy hidalta át kedden reggel - vagyis a katonák határra érkezése után -, hogy miniszteri utasítást adott a honvédeknek: segítsék a határra vezényelt rendőröket. Csakhogy törvényeket nem lehet felülírni miniszteri utasításokkal. Tordai Csaba alkotmányjogász szerint nem csak a katonák mostani bevetése, a honvédségről szóló törvény tervezett módosítása is alaptörvény-ellenes. Szerinte az alkotmány alapján a katonaság bevetésére az ország határain belül csakis különleges jogrend idején - például külföldi támadás, puccs, fegyveres zavargások esetén - van mód. De a válsághelyzet nem az, nem is illesztette be a parlamenti többség az alaptörvény szövegébe. Katonák a magyar-szerb határon, az ideiglenes biztonsági határzár mellett fotó: mti - mohai Balázs Már bűncselekmény a gyoda megrongálása Tegnap reggel a rendőrség elfogott egy 16 tagú csoportot, mert átvágták a gyodát, majd a határkerítést és átmásztak. Ezért mostantól akár börtönbe is kerülhetnek egytől öt évig. Ha valakinél egy bicskát találnak, nyolc évre is elítélhetik. Akik csak átmásznak a határzáron, három évre számíthatnak. A büntetés felfüggeszthető, így az elfogottaknak nem kell börtöntől tartaniuk, kiutasítják őket. De ha ismét megpróbálnak átmászni a kerítésen, börtönbe kerülnek. Az illegális határátlépőket fogdába zárhatják. Ha a képen láthatókkal ez történt, a velük lévő gyerekeket elszakíthatták tőlük. FOTÓ: MTI - ÚJVÁRI SÁNDOR Szinte kész a kerítés Belehúztak A HM úgy tájékoztatta a Népszabadságot, hogy a 3-4 méter magas kerítés szinte teljes hosszában elkészült a déli határon. Ugyan a 175 kilométeres távon még van egy 25-30 kilométeres szakasz, ahol csak drótkerítés, úgynevezett gyoda van, de ezek jellemzően mocsaras, nehezen járható részek. Ez azt jelenti, hogy a katonák belehúztak, hiszen múlt csütörtökön még csak 70 kilométernyi kerítés állt, ráadásul az alapanyagokból is hiány volt. A HM szerint Tompától a hármas határig, illetve Kelebia és Hercegszántó között a kész kerítésnek köszönhetően az „új időszámítás” kezdőnapján, kedd hajnalban már nem lehetett átjutni a mezőn. (Munkatársunktól)