Népszabadság, 2015. szeptember (73. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-11 / 213. szám
Hadd mutassuk be közös ősünket! Azonosították az emberré válás új láncszemét, a Homo nalegit. Tudomány ^>14 3100 ipari tabletet vesz vasutasainak a MÁV Karácsonyra szállíthatják le a 441 ezer forintos gépeket. Gazdaság :6 NÉPSZABADSÁG pmm magam 41 TELEVÍZIÓCSATORNA +3 rádió műsora A MAI LAPBAN! NÉPSZABADSÁG Egészségügy Hiába a fejlesztések, ritkábban érnek ki 15 percen belül, mint tavaly Lassulnak a mentők Lassabban érnek célhoz a mentők, mint tavaly: az elvárt 15 percen belüli érkezési arány rosszabb, mint egy évvel ezelőtt. Pedig a kormány hozzávetőleg 15 milliárd forint uniós pénzt hívott le arra, hogy a sürgős hívások 90 százalékánál negyedórán belül megérkezzen a segítség, ám a mentőszolgálat adatai szerint 72,5 százalékról 68-69 százalékra romlott ez a mutató. Danó Anna Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) saját, belső statisztikája szerint az év első felében a mintegy félmillió sürgősségi hívásra országos átlagban az esetek 68-69 százalékában sikerült tartani a 15 perces normaidőt. További 25 százalékban fél órán belül értek célhoz, a súlyos betegek hét százalékának viszont még ennél is többet kell várnia. Tavaly még 72,5 százalék volt a negyedórán belüli célba érkezések aránya. A megyei értékek összehasonlításakor az is kiderül, hogy e változás országszerte megfigyelhető. Az egyetlen kivétel Csongrád megye, ahol sikerült ezt a mutatót 1,3 százalékkal javítani. Mindössze nyolc olyan megye akadt, ahol a bázisnak tekintett 70 százalékos vagy annál kicsit jobb arányt sikerül teljesíteniük az idén. A legrosszabb helyzetben a közép-magyarországi régióban, a Bács- Kiskun és a Jász-Nagykun-Szolnok megyében élők vannak. Közép-Magyarországon minden tizedik betegnek fél óránál többet kell várnia a mentőre. Ez majd nyolc százalékkal rosszabb teljesítmény, mint volt egy évvel korábban. Szolnok megyében a mintegy 22 ezer sürgős hívásnak csak alig több mint a felében sikerült 15 perc alatt mentőt küldeni. A „lassulás” okairól lapunknak mentősök azt mondták: nincs elég ember és autó a feladatok zökkenőmentes teljesítéséhez. Hiába vásárolt a kormány százával mentőautókat, mert azok épphogy fedezik a 13 évesnél öregebb kocsik cseréjét. Egyre több orvos és mentőtiszt hiányzik a műszakokból, így nem lehet a sürgős esetekhez elegendő rohamkocsit küldeni. A romlás annak fényében különösen meglepő, hogy a kormányzat eddig hozzávetőleg 15 milliárd forint uniós pénzt költött el arra, hogy a mentők tíz esetből legalább kilencszer negyedórán belül odaérjenek a segítségre szorulókhoz. Az összegből részben a mentésirányítást modernizálták, valamint a lefedetlen területeken 22 új mentőállomásnak kellett volna megépülnie és további 60- nak megújulnia. Az uniós támogatás feltételei között szerepelt a 15 perces kiérkezési idő legalább 86,5 százalékra javítása és a 740 darab mentőautó korszerű informatikai eszközzel, tablettel való felszerelése. Egyelőre úgy tűnik, hogy mindkét uniós program teljesítése csak papíron áll jól. A miniszterelnök által is kiemelt projektként kezelt új mentőállomásokat az eredeti tervek szerint tavaly augusztusban át kellett volna adni, de van olyan kisváros, ahol csak az idén nyáron rakták le az alapkövet. A HVG júliusi gyorsleltára szerint az állomások jelentős része még csak félkész állapotban volt, a felújítandó épületek közül egytucatnyin épphogy csak elkezdték a munkát. A meg nem épült mentőállomások pedig aligha javíthatják a kiérkezési időket. A késésekben az is szerepet játszhat, hogy az új mentésirányítási CSUPÁN az esetek 68-69 százalékában sikerül a mentőknek 15 percen belül a helyszínre érkezniük, miközben a cél az: tízből kilencszer ezen az időhatáron belül maradjanak. rendszer a gyakorlatban még nem „százszázalékos”. Az uniós pénzből modernizált mentésirányítással táblagépek is kerültek volna az autókba, hogy a mentéssel kapcsolatos információkat ezeken gyűjthessék, és rajtuk keresztül történjen a riasztás is. Ezeken rendelkezésre állna a beteg összes adata, hozzáférhető volna az is, hogy a pácienst honnan hová kell vinni, továbbá, hogy melyik a leggyorsabb útvonal, és hol van szabad ágy. Ám ez a rendszer azóta sem „lépett szolgálatba”. Az új mentésirányítási központ elkészült, de informatikai rendszere továbbra is csak döcögve működik, mint ahogyan a mai napig nem szerelték fel tabletekkel a mentőket. Az uniós pénzből vásárolt gépek lassan két éve várakoznak a raktárban. Lapunk úgy tudja: az elmúlt néhány hétben Nógrád megyében zajlott próbaüzem, így az ott futó kocsikra kerültek tabletek, de az eredmények „nem nyilvánosak”. A kocsizó mentők szerint megbukott a rendszer, mert „informatikai” problémák miatt nem jutott el az információ a kocsikhoz. Az adatátvitelt bonyolító mobilszolgáltató nem tudott kellő lefedettséget biztosítani. Kerestük az ügyben a mentőszolgálatot is, de kérdéseinkre lapzártánkig ezúttal sem válaszolt. Betegért indul a mentő. Az adatok szerint többet kell várni a segítségre, mint korábban fotó: veres Viktor 69% Szombat reggel hétvége ► Testközelből: meneteltünk a menekültekkel a Balkánon át. ► Csernobili halálraítéltek jutalomutazása Paksra. ► A teremtés és megtisztulás napja: Zsidó újév: 5776. 2015. szeptember 11., péntek • LXXIII. évfolyam • 213. szám, 16 oldal • 270 forint, előfizetőknek 150 forint • www.nol.hu Aknavetőket is szállítanak az oroszok a szíriai kormányerőknek Kiderítette az orosz sajtó, hogy Moszkva aknavetőkkel és páncélozott szállítójárművekkel is ellátja a szíriai kormányerőket. A hivatalos magyarázat úgy szól: a fegyvereladások nem sértik a nemzetközi jogot, ám erősítik az Iszlám Állam terrorja elleni nemzetközi harcot. ->8 Gyalogosan szabad az út Nem enyhül a menekültkrízis, vonatstop volt Ausztria felé, a migránsok Hegyeshalomtól sétáltak a határig, beszélt Lázár János, Röszkére pedig továbbra is ezrek érkeznek gyalog. ^2-3 FOTÓ: KONCZ GYÖRGY ÖTÖDIK HASÁB Szorítóban Igazuk van azoknak - így Orbánnak is -, akik szerint a menekültkrízist annak forrásánál kellene megoldani. A szírek áradatát a szíriai béke állíthatná meg. Jó-e hát, ha Oroszország beavatkozik katonai erővel az ottani harcokba? Putyin elnök eldöntötte: megakadályozza a vele szövetséges diktatúrák bukását. A dzsihadisták számára Szíria és Irak káoszba döntése csak egy lépcsőfok. A Kaukázus orosz területei is a kalifátus térképén vannak a muzulmánok lakta Tatárfölddel és Baskíriával, nem szólva az egykor szovjet Közép-Ázsiáról. Putyin nemcsak a fanatikusok, hanem a demokrata mozgalmak ellen is zár. A színesnek nevezett forradalmak után eltökélte, ilyeneket nem enged többé. Szerinte a demokrácia álcája alatt a Nyugat az orosz érdekszférát foglalja el. Szíria ezért kapott az ENSZ-ben támogatást, a hadserege meg rengeteg fegyvert. A harc elhúzódott, ma már feltehetően a frontvonalon is szükség van orosz kiképzőkre és alvállalkozókra. Ezt mutatják a bizonyítékok és az amerikai ellenkezés. Hogy az aggodalom jogos-e, nehéz kérdés. Az orosz jelenlét mindent átír. Aszaddal - bármennyire gonosz és gyenge - számolni kell. Az ő erői még mindig inkább harcképesek a dzsihadista gyilkosok ellenében, mint a Nyugat-barátnak mondott felkelők. Az orosz hatalom akcióinak nem örülünk, de az IS elsöprését fontosnak tartjuk. Tudjuk, az eddigi eszközökkel ez nem ment. Úgy látszik, a diktatúrákat védő autokrata Irán és Oroszország itt és most nélkülözhetetlen. (A szerk.) Menekültválság WITiüNBLAhETI ORGENBLADET ELPAIS I ö DIEAZEIT ♦ ^ NÉPSZABADSÁG ^ laRepubblica “ Information »Wb »HEACHMEPINH2 Közös felhívásunk A Népszabadság európai társaival az EU vezetőihez fordul. 3 Egy közléshez Esélyt az emberségre - ezt kéri Murányi András főszerkesztő. ->9 9 770237 377053 15213