Népszabadság, 2015. október (73. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-09 / 237. szám
Fehérorosz dokumentarista író kapta a Nobel-díjat. Kultúra ^11 Szvetlána Alekszijevics nyomorunk krónikása Sport ^16 magáin I /*l TELEVÍZIÓITI CSATORNA +3 rádió műsora I | A MAI LAPBAN! ! Böde Dániel tágra nyitotta az ajtót Kétségből egység a Feröer szigetek ellen. Bénult szövetség Lándzsahegyről beszélnek a védelmi miniszterek, de eszközeik tompák Putyin lép, a NATO csak nézi Alaposan meglepte a NATO-t Oroszország masszív katonai beavatkozása a szíriai háborúba. Az atlanti szövetség egyelőre nem találja a megfelelő választ. Az biztos, hogy az amerikai vezetésű nemzetközi koalícióba nem küld egységeket a NATO, csak emelt számú kelet-európai hadgyakorlatokkal és rotációs csapattelepítésekkel próbál valamicske erőt mutatni Moszkva irányába. Dési András BRÜSSZEL Ködösítés, kétértelműség, kiszámíthatatlanság, zavarkeltés - Oroszország kapcsán sűrűn hallani e kifejezéseket a brüsszeli NATO-központban. Az alkalmi látogató számára is érzékelhető a rácsodálkozás, hogy az oroszok milyen sebességgel és hatékonysággal avatkoztak be a Szíriában dúló háborúba. Megnyúlt arcokat lehetett itt látni, amikor becsapott a hír: az orosz haditengerészet a Kaszpi-tengerről két tucat cirkálórakétát lőtt ki szíriai célpontokra, s a csapásmérő eszközök - Irán és Irak felett elszáguldva - 1500 kilométeres utat tettek meg. Az oroszok sokkal gyorsabbak, mint a NATO. Míg az észak-atlanti szövetségben huszonnyolc tagállamnak kell egyetértésre jutnia, a Kremlben egyetlen ember, Vlagyimir Putyin dönt, ezzel nehéz versenyezni - ismerte el Douglas Lute, az Egyesült Államok állandó NATO-képviselője. A nyugalmazott altábornagy, volt fehér házi tanácsadó nem tagadta, hogy ebben a versenyben rövid távon az oroszok állnak nyerésre. A NATO délkeleti határainál, Törökország szomszédságában látható orosz katonai felvonulás rányomta a bélyegét a szövetség védelmi minisztereinek csütörtöki brüsszeli tanácskozására. - Az orosz beavatkozás, az új fegyverek kipróbálása komoly aggodalmakat kelt - hangoztatta Jens Stoltenberg főtitkár. Ashton Carter amerikai védelmi miniszter Moszkvát szószegéssel vádolta, mert az ígértekkel szemben nem az Iszlám Államot, hanem leginkább a damaszkuszi rezsimmel szemben álló, nyugati támogatást élvező ellenfeleit támadja. Carter jóslata értelmében az orosz erők napokon belül veszteségeket fognak elszenvedni, miközben Washington és Moszkva egyeztet arról, hogyan lehet elkerülni a két rivális fél harci eszközeinek végzetes találkozóját. A tárgyalásokra valóban nagy szükség van, mert az elmúlt napokban több veszélyes helyzet is napvilágot látott. Amerikai F-16-os vadászgépek voltak kénytelenek dolgavégezetlenül visszafordulni támaszpontjukra, máskülönben nem tudtak volna kitérni orosz vadászgépek elől. A héten az is kiderült, hogy a török légtérbe átrepülő orosz pilóta szükségtelenül élezte a helyzetet azzal, hogy radarjával bemérte a Törökország védelmére felemelkedő vadászgépeket. Az ukrán válság, majd most a szíriai konfliktus ébresztőt fújt a NATO-ban, a hidegháború után sokáig identitásválsággal küszködő szervezet újra megtalálni látszik célját. Ez alapvetően Oroszország elrettentése - egyszerre két fronton, keleten és délen. A nyelvezet már most a hidegháború korszakát idézi, de a NATO illetékesei szerint Putyin gazdasági okokból sem akar közvetlen konfliktust a Nyugattal. Viszont újabb és újabb „csípésekkel” teszi próbára, meddig mehet el - ilyen kísérletnek tartják Brüsszelben a török légtér ismételt megsértését is. Stoltenberg arról is beszélt, hogy a NATO az új időkhöz igazodva jövőre már akár 40 ezer fős válaszadó erőt (NATO Response Force, NRF) is képes lesz megmozgatni. Gőzerővel dolgoznak a 48 órán belül bevethető, Lándzsahegynek nevezett és válságkezelésre tervezett gyors reagálású egységek felállításán - ezeket a Portugáliában, Spanyolországban és Olaszországban kezdődő, több mint 30 ezer katonát felvonultató hadgyakorlaton is tesztelik. Emelt számban folytatódnak az ukrán válság nyomán elindított, a kelet-európai szövetségesek biztonságérzetét fokozó hadgyakorlatok. A kelet-európai NATO-jelenlét részeként a britek rotációs alapon egységeket telepítenek a balti államokba és Lengyelországba. Az Egyesült Államok dandárnyi nehéz harci eszközt hoz a régióba, a tankokkal és páncélozott harcjárművekkel váltásban fognak gyakorlatozni az egymást váltó amerikai egységek. Lute nagykövet szerint Magyarország is szerepel a kiszemelt helyszínek között, a védelmi miniszterek között most debütált új magyar tárcavezető, Simicskó István szerint bár volt informális megkeresés, ilyesmiről egyelőre nem tárgyaltak az amerikaiakkal. Putyin orosz államfő (fent) egyedül dönt, mire Stoltenberg NATO-főtitkár (lent középen) 28 ország véleményét gyűjti be válasz előtt fotók: Reuters Szombat reggel hétvége ► Búcsú elnökünktől, Göncz Árpádtól - Kis János írása. ► A nyomor és a Facebook tartja egyben a Szocsomát. ► Befogadó, menekülő Szíria: mi lesz, ha beköszönt a béke? Orosz rakéták hullottak Iránra Iránban zuhant le négy, Szíriára kilőtt orosz rakéta szerdán, közölték névtelenséget kérő amerikai védelmi minisztériumi illetékesek. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője nem erősítette meg a hírt. Az oroszok a hírre úgy reagáltak: szerdán minden, a Kaszpi-tengerre vezényelt hadihajójukról indított rakéta célba ért. A rakétáknak Irán és Irak felett átrepülve kellett volna elérniük Szíriát, ám feltehetően útközben lezuhantak. (Munkatársunktól) Rossz irányba megy Orbán Viktor, a szakadék felé - véli Iványi Gábor A jézusi mintát követve igyekszik fellépni az istenkáromló törvények ellen egyházával és intézményeivel Iványi Gábor. A lelkész úgy érzi, Orbán Viktor vele együtt mindenkit szeretne kitörölni az életéből, aki szabadelvű, szociálisan érzékeny múltjára emlékezteti. -A A béke jele: John Lennon Ma hetvenöt évvel ezelőtt született John Lennon. Özvegye, Yoko Ono emberek százaival hatalmas békejelet képezett a Beatles tagja emléke és munkásságának legfőbb üzenete előtt tisztelegve. ->13 FOTÓ:AFP NÉPSZABADSÁG , ÖTÖDIK HASÁB Tévednek A menekültekkel szemben szigorúbb bánásmódot kíván a magyarok 79 százaléka. A Medián erről szóló kutatása szeptember első felében készült, amikor még nem is csaptak össze a távolról jöttek Röszkénél a magyar rendőrökkel. És már akkor is Európa legridegebb menekültelhárító rendszerénél, legkevésbé együtt érző hatóságainál, a miénknél is keményebbet kívánt a magyarok túlnyomó többsége. Félnek. Most nem úgy, mint a pirézektől szoktak. Most tényleg. Félelmükben sokszorosnak érzik a nálunk lévő menekültek számát, elképesztően felülértékelik a veszélyeket, fertőző beteg terroristákat látnak maguk körül. Idegesek. Felpiszkálta őket a kormánypropaganda, és le vannak nyűgözve a jól látható idegen tömegtől, ami győzelmi vágyat is gerjeszt bennük, mintha valamiféle meccsen lennénk. Az vesse a 79 százalékra az első követ, aki idegen és dinamikusan viselkedő közegben még nem szorongott. Ilyenkor ritkán marad tiszta az ember gondolkodása. A kutatás szerint például Amerikára haragszanak a menekültek után a leginkább. Erre hogy jöttek rá? Atavisztikus emlékképek támadhatnak a múlt rendszerből. Nem tartják tiszteletben szokásainkat, gondolják olyan emberekről, akik egyáltalán nem érintkeztek az életünkkel, csak átszaladnak rajtunk, ahogy a lábuk bírja. Megértjük, hogy az itt élők többsége kimenekülne az együttérzési helyzetben megoldhatatlannak látszó parancsa alól, hogy nem látják a menekülő családok tízezreit, amint védik magukat és a gyerekeiket. Értjük, de bármennyire sajnáljuk, nem tarthatunk a többséggel. Most nincs igaza. (A szerk.) Vélemény Gördülő pénzek Ha Farkas Flórián vagy Gaskó István érdeke sérül, csak kibukik belőlük az (ön)érdekvédő - írja Tamás Ervin. ^9 Mese a tőkéről A technológiai innováció nem hoz demokratikusabb társadalmat - véli Pető Péter. ->9 9 770237 377053 15237