Népszabadság, 2015. október (73. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-09 / 237. szám

Fehérorosz dokumentarista író kapta a Nobel-díjat. Kultúra ^11 Szvetlána Alekszijevics nyomorunk krónikása Sport ^16 m­agáin I /­*l TELEVÍZIÓ­IT­I CSATORNA +3 rádió műsora I | A MAI LAPBAN! ! Böde Dániel tágra nyitotta az ajtót Kétségből egység a Feröer szigetek ellen. Bénult szövetség Lándzsahegyről beszélnek a védelmi miniszterek, de eszközeik tompák Putyin lép, a NATO csak nézi Alaposan meglepte a NATO-t Oroszország masszív katonai be­avatkozása a szíriai háborúba. Az atlanti szövetség egyelőre nem ta­lálja a megfelelő választ. Az biztos, hogy az amerikai vezetésű nem­zetközi koalícióba nem küld egy­ségeket a NATO, csak emelt szá­mú kelet-európai hadgyakorlatok­kal és rotációs csapattelepítések­kel próbál valamicske erőt mutat­ni Moszkva irányába. Dési András BRÜSSZEL Ködösítés, kétértelműség, kiszámít­hatatlanság, zavarkeltés - Oroszor­szág kapcsán sűrűn hallani e kifeje­zéseket a brüsszeli NATO-központ­­ban. Az alkalmi látogató számára is érzékelhető a rácsodálkozás, hogy az oroszok milyen sebességgel és haté­konysággal avatkoztak be a Szíriá­ban dúló háborúba. Megnyúlt arco­kat lehetett itt látni, amikor becsa­pott a hír: az orosz haditengerészet a Kaszpi-tengerről két tucat cirkáló­rakétát lőtt ki szíriai célpontokra, s a csapásmérő eszközök - Irán és Irak felett elszáguldva - 1500 kilométe­res utat tettek meg.­­ Az oroszok sokkal gyorsabbak, mint a NATO. Míg az észak-atlanti szövetségben huszonnyolc tagállam­nak kell egyetértésre jutnia, a Kreml­ben egyetlen ember, Vlagyimir Pu­tyin dönt, ezzel nehéz versenyezni - ismerte el Douglas Lute, az Egyesült Államok állandó NATO-képviselője. A nyugalmazott altábornagy, volt fe­hér házi tanácsadó nem tagadta, hogy ebben a versenyben rövid tá­von az oroszok állnak nyerésre. A NATO délkeleti határainál, Törökország szomszédságában lát­ható orosz katonai felvonulás rá­nyomta a bélyegét a szövetség védel­mi minisztereinek csütörtöki brüs­­­szeli tanácskozására. - Az orosz be­avatkozás, az új fegyverek kipróbá­lása komoly aggodalmakat kelt - hangoztatta Jens Stoltenberg főtit­kár. Ashton Carter amerikai védel­mi miniszter Moszkvát szószegés­sel vádolta, mert az ígértekkel szem­ben nem az Iszlám Államot, hanem leginkább a damaszkuszi rezsimmel szemben álló, nyugati támogatást él­vező ellenfeleit támadja. Carter jós­lata értelmében az orosz erők napo­kon belül veszteségeket fognak el­szenvedni, miközben Washington és Moszkva egyeztet arról, hogyan lehet elkerülni a két rivális fél harci eszközeinek végzetes találkozóját. A tárgyalásokra valóban nagy szükség van, mert az elmúlt napokban több veszélyes helyzet is napvilágot lá­tott. Amerikai F-16-os vadászgépek voltak kénytelenek dolgavégezetle­­nül visszafordulni támaszpontjukra, máskülönben nem tudtak volna ki­térni orosz vadászgépek elől. A héten az is kiderült, hogy a török légtérbe átrepülő orosz pilóta szükségtelenül élezte a helyzetet azzal, hogy radar­jával bemérte a Törökország védel­mére felemelkedő vadászgépeket. Az ukrán válság, majd most a szíriai konfliktus ébresztőt fújt a NATO-ban, a hidegháború után so­káig identitásválsággal küszködő szervezet újra megtalálni látszik cél­ját. Ez alapvetően Oroszország elret­tentése - egyszerre két fronton, ke­leten és délen. A nyelvezet már most a hidegháború korszakát idézi, de a NATO illetékesei szerint Putyin gaz­dasági okokból sem akar közvet­len konfliktust a Nyugattal. Viszont újabb és újabb „csípésekkel” teszi próbára, meddig mehet el - ilyen kí­sérletnek tartják Brüsszelben a tö­rök légtér ismételt megsértését is. Stoltenberg arról is beszélt, hogy a NATO az új időkhöz igazodva jö­vőre már akár 40 ezer fős válaszadó erőt (NATO Response Force, NRF) is képes lesz megmozgatni. Gőzerő­vel dolgoznak a 48 órán belül bevet­hető, Lándzsahegynek nevezett és válságkezelésre tervezett gyors rea­gálású egységek felállításán - eze­ket a Portugáliában, Spanyolor­szágban és Olaszországban kezdő­dő, több mint 30 ezer katonát fel­vonultató hadgyakorlaton is teszte­lik. Emelt számban folytatódnak az ukrán válság nyomán elindított, a kelet-európai szövetségesek bizton­ságérzetét fokozó hadgyakorlatok. A kelet-európai NATO-jelenlét ré­szeként a britek rotációs alapon egy­ségeket telepítenek a balti államok­ba és Lengyelországba. Az Egye­sült Államok dandárnyi nehéz har­ci eszközt hoz a régióba, a tankokkal és páncélozott harcjárművekkel vál­tásban fognak gyakorlatozni az egy­mást váltó amerikai egységek. Lute nagykövet szerint Magyar­­ország is szerepel a kiszemelt hely­színek között, a védelmi miniszterek között most debütált új magyar tár­cavezető, Simicskó István szerint bár volt informális megkeresés, ilyesmi­ről egyelőre nem tárgyaltak az ame­rikaiakkal. Putyin orosz államfő (fent) egyedül dönt, mire Stoltenberg NATO-főtitkár (lent középen) 28 ország véleményét gyűjti be válasz előtt fotók: Reuters Szombat reggel hétvége ► Búcsú elnökünktől, Göncz Árpádtól - Kis János írása. ► A nyomor és a Facebook tartja egyben a Szocsomát. ► Befogadó, menekülő Szíria: mi lesz, ha beköszönt a béke? Orosz rakéták hullottak Iránra Iránban zuhant le négy, Szíriára kilőtt orosz rakéta szerdán, közölték névtelenséget kérő amerikai védel­mi minisztériumi illetékesek. Az amerikai külügyminisztérium szóvi­vője nem erősítette meg a hírt. Az oroszok a hírre úgy reagáltak: szer­dán minden, a Kaszpi-tengerre vezé­nyelt hadihajójukról indított rakéta célba ért. A rakétáknak Irán és Irak felett átrepülve kellett volna elérni­ük Szíriát, ám feltehetően útközben lezuhantak. (Munkatársunktól) Rossz irányba megy Orbán Viktor, a szakadék felé - véli Iványi Gábor A jézusi mintát követve igyekszik fellépni az istenkáromló törvények ellen egyházával és intézményei­vel Iványi Gábor. A lelkész úgy ér­zi, Orbán Viktor vele együtt min­denkit szeretne kitörölni az életé­ből, aki szabadelvű, szociálisan ér­zékeny múltjára emlékezteti. -A A béke jele: John Lennon Ma hetvenöt évvel ezelőtt született John Lennon. Özvegye, Yoko Ono emberek százaival hatalmas békejelet képezett a Beatles tagja emlé­ke és munkásságának legfőbb üzenete előtt tisztelegve. ->1­3 FOTÓ:AFP NÉPSZABADSÁG , ÖTÖDIK HASÁB Tévednek A menekültekkel szemben szi­gorúbb bánásmódot kíván a magyarok 79 százaléka. A Medi­án erről szóló kutatása szeptem­ber első felében készült, amikor még nem is csaptak össze a tá­volról jöttek Röszkénél a magyar rendőrökkel. És már akkor is Európa legridegebb menekült­elhárító rendszerénél, legkevés­bé együtt érző hatóságainál, a miénknél is keményebbet kívánt a magyarok túlnyomó többsége. Félnek. Most nem úgy, mint a pirézektől szoktak. Most tény­leg. Félelmükben sokszorosnak érzik a nálunk lévő menekültek számát, elképesztően felülérté­kelik a veszélyeket, fertőző beteg terroristákat látnak maguk kö­rül. Idegesek. Felpiszkálta őket a kormánypropaganda, és le vannak nyűgözve a jól látható idegen tömegtől, ami győzelmi vágyat is gerjeszt bennük, mint­ha valamiféle meccsen lennénk. Az vesse a 79 százalékra az első követ, aki idegen és dinamiku­san viselkedő közegben még nem szorongott. Ilyenkor ritkán marad tiszta az ember gondol­kodása. A kutatás szerint pél­dául Amerikára haragszanak a menekültek után a leginkább. Erre hogy jöttek rá? Atavisztikus emlékképek támadhatnak a múlt rendszerből. Nem tartják tiszteletben szokásainkat, gon­dolják olyan emberekről, akik egyáltalán nem érintkeztek az életünkkel, csak átszaladnak rajtunk, ahogy a lábuk bírja. Megértjük, hogy az itt élők többsége kimenekülne az együttérzés­i helyzetben meg­oldhatatlannak látszó parancsa alól, hogy nem látják a menekü­lő családok tízezreit, amint vé­dik magukat és a gyerekeiket. Értjük, de bármennyire sajnál­juk, nem tarthatunk a többség­gel. Most nincs igaza. (A szerk.) Vélemény Gördülő pénzek Ha Farkas Flórián vagy Gaskó István érdeke sérül, csak kibu­kik belőlük az (ön)érdekvédő - írja Tamás Ervin. ^9 Mese a tőkéről A technológiai innováció nem hoz demokratikusabb társadal­mat - véli Pető Péter. ->9 9 770237 377053 15237

Next