Népszabadság, 2016. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-23 / 45. szám

21 Politika és Gazdaság Lapszél Újabb megbízás Rogán szomszédjának A Network 360 Reklámügynök­ség Kft. nyerte a Budapest Gyógy­fürdői és Hévizei Zrt. nettó 150 millió forintos tenderét, vagyis újabb megbízáshoz jutott Rogán Antal szomszédja, Csetényi Csa­ba cége - derül ki az Átlátszó cik­kéből. A portál szerint a Network 360 intézi majd a zrt. hirdetései­vel, PR-anyagaival kapcsolatos teendőket. (Hírösszefolgalónk) Ismét nekifut az MSZP a népszavazásnak Az MSZP kedden újra megpróbál­ja benyújtani a Nemzeti Választá­si Irodánál a vasárnapi zárva tar­tásról szóló népszavazási kérdését - közölte a párt alelnöke, Lukács Zoltán (képünkön). Emlékezetes, az MSZP már a múlt ősszel be­nyújtotta volna kérdését, ám ak­kor vitatható módon egy magán­­személy megelőzte a pártot, egy a szocialisták szerint értelmetlen, kizárólag időhúzásra alkalmas kérdéssel. Erről dönt ma a Kúria. Ha elutasítja a kérdést, akkor le­het másikkal a Nemzeti Választá­si Irodához fordulni. Lukács úgy fogalmazott: „meg lehet próbálni megint ellehetetleníteni a népsza­vazási intézményt, de ott leszünk és pontosan dokumentáljuk, hogy mi történik.” (MTI) Eltemetik a nyilasterror áldozatait Megoldás született abban az ügy­ben, amely öt éve húzódott: a Kozma utcai zsidó temetőben helyezik végső nyugalomra azo­kat a csontokat, melyeket a Mar­git híd 2011-es felújításakor talál­tak búvárok a folyóban. Mint ar­ról beszámoltunk, DNS-vizsgálat bizonyítja, hogy az 1944-1945-ös nyilasterror áldozatairól van szó, olyan zsidó emberek maradvá­nyairól, akiket a Dunába lőttek. Hétfőn a zsidó felekezetek, a Mi­niszterelnökség, a Nemzeti Örök­ség Intézete, valamint az Igazság­ügyi Szakértői és Kutató Intéze­tek részvételével tartottak egyez­tetést a maradványok ügyében. Ezt követően jelentette be Heis­­ler András, a Mazsihisz elnöke, hogy a maradványokat zsidó te­metőben hantolják el. Korábban a Nöri a Fiumei úti temetőt és ökumenikus istentiszteletet java­solt, amit zsidó szervezetek nem fogadtak el. (Hírösszefoglalónk) FORRÁS: MSZP.HU ERŐS MONDAT Aki nem fogyatékos, az tudja, hogy a mi politikai közösségünk Habony Árpádot ismeri. Tarlós István főpolgármester az ATM Start című műsorában NÉPSZABADSÁG 2016. február 23., kedd Nagy-Britannia A bevándorlók többsége nem tudja, hogyan működik az ellátórendszer Dolgoznak, nem kuncsorognak Különösebben nem rázta meg az Egyesült Királyságban dolgozó magyarokat, hogy a hétvégi EU-s alkumegállapodás értelmében el­eshetnek a szociális juttatások egy részétől az újonnan érkezett uniós állampolgárok. A lapunknak nyi­latkozó munkavállalók egyönte­tűen állítják: a magyarok dolgoz­ni mennek a szigetországba, nem a segélyekért, így a szigorítás vár­hatóan nem fogja csökkenteni a ki­utazási kedvet. Körösi Ivett Oxford egyik népszerű kávézójá­ban egy magyar férfi főzi a „feketét” a vendégeknek. Alig három hónap­ja, hogy a húszas évei közepén já­ró Balázs a sikeres állásinterjú után hátrahagyta Budapestet. Máris ki­csivel többet kap, mint a minimál­bér (a korábbi 7,50 font helyett 7,70 fontot, úgy háromezer forintot ke­res óránként), és a párja fizetését is beleszámítva jól kijönnek egy hó­napban, így nem igényelt semmi­lyen szociális támogatást. „Fogal­mam sincs, hogy milyen juttatáso­kat kaphatnék” - mondta lapunk­nak Balázs, aki a kinti magyarok­kal kapcsolatban azt tapasztalta: dolgozni érkeztek, „nem kuncso­rogni”. Hasonlóan gondolkodik szem­orvosként dolgozó párja, András, aki úgy véli, azokat a munkákat vállalják el a külföldiek, amelyekre nincs megfelelő szakmai felkészült­ségű ember, vagy nem végeznék el a helyiek. „Egy angol nem fog egy kávézóban dolgozni és takarítani a többi angol után, amikor munka­nélküli-segélyből ugyanolyan jól meg tud élni. Ráadásul egy brit ál­lampolgárnak bizonyos esetekben lényegesen nagyobb összegű szo­ciális juttatás jár, mint nekünk” - mondta a Népszabadságnak And­rás. David Cameron brit kormány­fő ennek ellenére sikerre vitte vá­lasztási ígéretét, és újratárgyalta az Egyesült Királyság és az Euró­pai Unió közti kapcsolat feltételeit. A hétvégén született megállapodás egyik legvitatottabb eleme az, hogy a szigetországban újonnan szeren­csét próbáló uniós állampolgárok csak négy év munkaviszony után igényelhetik a Cameron szerint oly csábító adókedvezményeket és a segélyek egy részét. Az otthon ma­radt gyermekek után járó brit csa­ládi pótlék megnyirbálása szintén sokakat felháborított. A változta­tások azonban csak akkor lépnek életbe, ha az uniós tagságról szóló június 23-i népszavazáson az EU- pártiak kerülnek fölénybe. Szakértők szerint azonban még így is másfél évbe telhet, míg a vál­toztatáshoz szükséges EU-s jogsza­bály-módosítások lezajlanak. A bri­tek ezek után hét évig húzhatják be a „vészféket”. Ez idő alatt egy ma­gyar állampolgár a kint­léte első négy évében eleshet minden olyan juttatástól, amely most minden brit és EU-s munkavállalónak jár. Egye­bek között a lakhatási támogatás­tól, a jövedelemkiegészítési támo­gatástól, az adókedvezményektől és egy sor más juttatástól. Az állás­­keresési támogatást (munkanélkü­li-segélyt) ugyanakkor nem érinti a szigorítás, ahogy az ingyenes köz­egészségügyi ellátást sem. A tory párt élén Cameron ugyan jó ideje riogat a más uniós orszá­gokból - főképp Kelet-Európából - érkező munkavállalókkal, a szá­mok azt mutatják, hogy a lapunk­nak nyilatkozó magyar fiatalokhoz hasonlóan csak kevesen igénylik a szociális juttatásokat: 2014-ben a juttatások 92,6 százalékát brit ál­lampolgárok igényelték, 5 százalé­kát az unión kívülről érkezett kül­földiek, s mindössze 2,5 százalékát (!) EU-s állampolgárok. Ezt tapasztalta Jonathan Portes, a brit Országos Gazdasági és Tár­sadalmi Kutatóintézet vezető ku­tatója. „A külföldi munkavállalók többsége azért jön ide, hogy dol­gozzon, és ez nagyon jó a brit gaz­daságnak” - mondta lapunknak Portes, aki szerint a szociális ellátó­­rendszer nem bír olyan nagy vonz­erővel, mint azt a konzervatív kor­mány állítja: „A bevándorlók több­sége azt sem tudja, hogyan műkö­dik a rendszer.” A hat éve Aberdeenben élő Si­mon Enrico sem ismer olyat sze­mélyesen, aki segélyért folyamo­dott volna. A Skócia egyetlen ma­Az első három hónapban min. 57,90 font/fő/hét utána max. 109,30 font/fő/hét Egy gyermek esetén 20,70 font/család/hét; minden további gyerek: +13,70 font/család/hét gyár éttermét vezető férfi csupán a közösségi oldalakon olvasott olyat, hogy a frissen érkezettek egyből a szociális juttatások felől érdeklőd­tek. Ám a jelenlegi felfokozott po­litikai klímában sem tapasztalta, hogy a szigorítás nyugtalanítaná a magyarokat: „Nem is a juttatások kérdése foglalkoztatja az embere­ket, hanem a Brexit, illetve az, hogy miként befolyásolja majd az itt élők mindennapjait. Én azonban biztos vagyok benne, hogy az Egyesült Királyság nem lép ki a EU-ból. Ez öngyilkosság lenne. Megindítana egy olyan folyamatot, amely során Skócia újra kitűzné a függetlensé­gi népszavazást, s ehhez szerintem Észak-Írország is csatlakozna.” EU-s állampolgárok csak akkor igényelhetnek szociális juttatásokat az Egyesült Királyságban, ha bizonyítani tudják, hogy ott laknak és van munkaviszonyuk, illetve aktív álláskeresők. A font középárfolyama: 394 forint. forrás: gov.uk / népszabadság-grafika Sok tényezőtől függ, egy egyszobás lakásért max. 260 font/hét Londoni kapcsolatteremtő fesztivál az ott élő magyarok számára fotó: mti-deme Dániel Az Egyesült Királyságban élő EU-s állampolgárok által igényelhető főbb szociális juttatások Foglalkoztatási és támogatási juttatás Akik betegek vagy fogyatékkal élők és emiatt nem tudnak dolgozni Munkavállalás A szigorítások nem veszik el a magyarok kiutazási kedvét Egymillióval érdemes szerencsét próbálni Körösi Ivett A szigorítások nem fogják csilla­pítani a magyarok kiutazási ked­vét - véli Tanay Marcell, a kül­földi munkaerő-közvetítéssel fog­lalkozó EUwork Kft. ügyvezetője (képünkön). A lapunknak nyilat­kozó szakember tapasztalatai azt mutatják, hogy a magyarok több­sége a jó fizetések és az alacsony adók mi­att próbál szerencsét az Egyesült Király­ságban, ahol „annyi­ra nem is bőkezűek a juttatások, mint Svédországban vagy Németországban”. Tanay szerint mos­tanság valamivel ne­hezebb munkát talál­ni, mint 12 évvel ez­előtt, ám nem lehetet­len. „Az embernek úgy kell készülnie, hogy egy hónap, míg munkát ta­lál, és még egy hónap, míg fizetést kap, vagy­is két hónap indulótő­kével kell rendelkez­ni, ami Angliában elég sok pénz, félmillió vagy egymillió forint” - hangsúlyozza Tanay, aki­nek a cége havi 60-70 embert köz­vetít ki az Egyesült Királyságba. A szakember szerint a korábbi évek­hez hasonlóan még mindig a ven­déglátóiparban a legkönnyebb el­helyezkedni, ám alkalmi munká­kat - csomagolás, szórólapozás - is viszonylag gyorsan lehet ta­lálni.

Next