Népszabadság, 2016. február (74. évfolyam, 26-50. szám)
2016-02-25 / 47. szám
21 Politika és Gazdaság Lapszél Első körben 17 állami szervezet szűnne meg Az Index.hu megszerezte az első körben megszűnő állami háttérintézményekről szóló előterjesztést. A listán 17 szervezet szerepel, amelyek július elsejétől szűnnének meg, az intézmények feladatkörei kormányhivatalokhoz és minisztériumokhoz kerülnének. Ezen a listán szerepel többek között a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, a Türr István Képző és Kutató Intézet, az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ, a Balassi Intézet, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. A végső szót a kormány mondja ki. (Hírösszefoglalónk) Nézőpont: csökkent az MSZP tábora Egyetlen ellenzéki párt sem tudta növelni támogatottságát a pedagógustüntetések hatására, sőt az MSZP-tábor még csökkent is - közölte a Nézőpont Intézet a legújabb kutatására hivatkozva, amit a Heti Válasz megbízásából készített. Az elemzés szerint a Fidesz- KDNP továbbra is magabiztosan vezeti a pártversenyt. Februárban a teljes felnőtt népesség 31 százaléka szimpatizált a kormánypártokkal. A Jobbik támogatottsága nem változott érdemben (ezúttal 11 százalékos a januári 10 százalék után), a szocialistákkal viszont a januári 11 százalék helyett most csak 8 százalék szimpatizál. A Demokratikus Koalíció 6, az Együtt és a PM 1-1, az LMP pedig 3 százalékos táborral bír. (Hírösszefoglalónk) Letartóztatások kémkedés miatt Előzetes letartóztatásba került két férfi, aki a rendőrség gyanúja szerint az Egyesült Államoknak és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kémkedett Magyarországon - értesült a Valasz. hu. A portál szerdai cikkében azt írta: egyikük Demján Sándor üzlettársa volt, másikuk az első Orbán-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa volt, majd 2006-ig az Egyesült Államokban tanult és építette karrierjét (egyebek mellett a Világbank-csoportnál), ezután a parlament gazdasági bizottsága mellett tanácsadóként, majd a 2010-es kormányváltás után a fejlesztési tárca főosztályvezető-helyetteseként, 2015-ig a Magyar Nemzeti Kereskedőház stratégiai tanácsadójaként dolgozott. A rendőrség a nyomozás érdekeire hivatkozva nem nyilatkozott. (Hírösszefoglalónk) ERŐS MONDAT Nem lehet az egész magyar múltat baloldali érdekből ilyen módon beszennyezni. Hát nem marad senki! Boross Péter volt miniszterelnök reakciója a Donáth György szobrának avatását megakadályozó akcióról NÉPSZABADSÁG 2016. február 25., csütörtök játszmában A kormányfő szerint a tét akkora, mint uniós csatlakozásunk idején volt Orbán: Népszavazást kezdeményez a kormány a kötelező uniós menekültkvótáról - jelentette be Orbán Viktor. Schöpflin György fideszes brüsszeli képviselő a Népszabadságnak azt mondta: a referendumnak nincs jogi hatása az unió döntéseire, a miniszterelnök bejelentése politikai lépés. Csuhaj Ildikó „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” - erről a kérdésről kezdeményez népszavazást a kormány. Rogán Antal már Orbán Viktor kormányfő erről szóló bejelentése előtt benyújtotta a kérdést hitelesítésre a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A Magyar Idők cikke szerint a kabinetminiszter biztosra ment: személyesen győzte meg bizonyos Csabai Józsefet, hogy vonja vissza hasonló tárgyban benyújtott kezdeményezését. Ez ugyanis korábban érkezett, így kizárta volna a kormány próbálkozását. Orbán sajtótájékoztatóján azt mondta, a kormány felfogása szerint a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést az Országgyűléstől elvenni nem lehet. „A kvóta újrarajzolná Magyarország és Európa etnikai, kulturális és vallási arculatát is. Az emberek hozzájárulása nélkül a betelepítési kvóta nem Ne éljünk együtt más, mint visszaélés a hatalommal. Ezért Magyarország megkérdezi az embereket erről, ahogyan megkérdeztük őket az EU-hoz való csatlakozásról is” - fejtette ki a kormányfő. Majd hozzátette, ha a nemek kerülnek többségbe, a kormánynak el kell gondolkodnia arról is, hogy az európai politikára nézve milyen következménye lehet egy ilyen döntésnek. „De ez másodlagos szempont. Számomra alapvető kérdésről van szó: dönthet-e a magyar emberek helyett bárki más arról, hogy mi, magyarok kikkel éljünk vagy ne éljünk együtt.” Szerinte a magyar népszavazás azok hangját erősíti, akik az uniót szabad emberek szövetségeként, és nem Európai Egyesült Államokként képzelik el, ahogy a brit referendum is ezt teszi. Arra a felvetésre, hogy a kormány a vasárnapi zárva tartásról is kezdeményezhetne népszavazást, Orbán úgy válaszolt: nem keverik össze a szezont a fazonnal. Szerinte az általuk kezdeményezett „a magyar nemzeti közösség létezésének legfontosabb kérdése”, amit életmódkérdésekkel nem szabad összekeverni. A sajtótájékoztatón tehát a miniszterelnök nem beszélt arról, hogy egy magyar népszavazással, akár ha eredményes és érvényes lesz is a referendum és egy azt követő parlamenti döntéssel, Magyarország nem tudja érvénytelenné tenni az uniós döntést a kvóta alkalmazásáról. Orbán Viktort a „kérdező” Rogán Antal (balra) kíséri fotó: veres Viktor Schöpflin György: Jogi jelentősége nincs A miniszterelnök majd elmondhatja, milyen széles felhatalmazása van, ha sikeres lesz a népszavazás - értékelte a kormány kezdeményezését lapunknak Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő. Megítélése szerint Orbán húzása „érdekes lépés a játszmában”. Uniós jogi szempontból nincs különösebb jelentősége, vagy ha van, „én arról nem tudok”, most a politikai szál a fontos - magyarázta az EP-képviselő. Politológusok A miniszterelnök csak trükközik, de azt ügyesen teszi - mondják elemzők Elterelés, blöff, jogi nonszensz M. László Ferenc „Orbán Viktor emeli a tétet” - értékelte a népszavazásról szóló bejelentést Lakner Zoltán. A politológus szerint nem meglepő, hogy a miniszterelnök magasabb szintre emeli a menekülttémát, hiszen tavaly igencsak bejött a Fidesznek: visszahozta a kormánypártot a 2014-2015-ös népszerűségi mélypontról. Most, hogy a Fidesz ismét defenzívába került, egyszerű és hatékony megoldásnak tűnik az uniós kvótáról szóló népszavazás, hiszen a „betelepítésre” a nemzeti konzultáció keretében kétmillió ember nemet mondott - mondta Reiner Roland, a Republikon Intézet elemzője. Juhász Attila, a Political Capital elemzője szerint az egész akció előre kiterveltnek tűnik, hiszen a Nemzeti Választási Iroda már novemberben jelentős összeget különített el népszavazásokra. Pedig már a bejelentés után kiderült, hogy a kormányzati kezdeményezés alaptörvény-ellenes lehet. Másrészt nem egyértelmű a kérdés, hiszen nem derül ki belőle, hogy mire is kötelezi az Országgyűlést. Ezért Juhász jogi nonszensznek nevezte a beadványt, hiszen a kormány eddig is ellenezte a kvótát, a parlamentnek nem sok beleszólása van formailag az ügybe, az Európai Tanácsot pedig nem kötelezheti semmire egy magyar referendum. Ennek ellenére Lakner is arra számít, hogy a kérdés átengedése meg van már szervezve. Ennek ellenére a Fidesznek nem lesz könnyű dolga - mondta a Népszabadságnak Reiner Roland. Szerint ha mégsem járnak sikerrel a jogi teszten, még mindig módosíthatják az alkotmányt. Erre rendelkezésükre is áll a Jobbik indítványa, amelyet a párt kedden nyújtott be. Reiner szerint a Jobbik nem teheti meg, hogy szembefordul az ügyben a Fidesszel, hiszen maga is régóta szorgalmazza a kvótás népszavazást. Ha nem csak elterelni akarja a figyelmet a botrányokról a Fidesz, és győzelmet akar a referendumon, akkor el kell érnie, hogy eredményes legyen a népszavazás. A párt által kidolgozott új törvény ugyanis a választásra jogosultak felében határozta meg a küszöböt, ami csaknem négymillió polgár részvételét teszi szükségessé. Juhász Attila szerint az európai színtéren akar ismét zavart kelteni a miniszterelnök, ezzel is növelni akarja azt a befolyását, amelyre részben visegrádi szövetségesei segítségével szert tett az utóbbi időben. Lakner úgy véli, Orbán már akkor is komoly sikert ér el, ha 3-3,5 millióan elmennek voksolni, mert bizonyítaná, hogy hatévnyi kormányzás után még mindig jelentős a tömegbázisa. Lakner szerint az ellenzéknek három választási lehetősége van. Ráhagyja a dolgot Orbánra, kivárja a népszavazási kampány végét, és ott folytatja politikáját, ahol abbamaradt. Esetleg megpróbálja bizonyítani, hogy Orbán blöfföl a referendummal, érvel a Fidesz kérdése ellen, és beleáll a kampányba. Lakner úgy véli, a harmadik lehetőség a bojkott, de a politológus szerint nagy valószínűséggel ezzel sem érnék el, hogy Orbán veszítsen, legfeljebb egy érvénytelen népszavazással kisebb győzelmet söpörhetne be. Nem a semmiből jött Lapunk január 11 -i számában arról írtunk: bár az ellenzéki oldalon egyre többen tartanak egy előre hozott választástól, valószínűbbnek tűnik, hogy a kormány készít elő a kötelező betelepítési kvóta ellen. Erre utalt, hogy a választási iroda nettó másfél milliárd forintos keretszerződést kötött a népszavazások és választások lebonyolításához szükséges nyomdai termékek és szolgáltatások beszerzésére. Elemzésünkben azt írtuk: a kvóta elleni népszavazás mellett szólhat a Fidesz aláírásgyűjtő akciójának sikere. Forrásaink már akkor arról beszéltek: a referendum amellett, hogy jó időre napirenden tarthatná a migrációs krízist, ellenzéki témák, népszavazási kezdeményezések - így a vasárnapi zárva tartásról szóló - gyengítésére is jó lenne. Nemzetközi jog Nincs menekvés az uniós jog elől A kormány nincs kivételes helyzetben, ha népszavazást akar. Nem kerülheti meg a Nemzeti Választási Bizottságot, és nem mentesül az alkotmányos kontroll alól sem. Az Alkotmánybíróságnak, ha erre sor kerül, mindenképpen vizsgálnia kell azt is, hogy a referendum tárgya nem érinti-e az ország nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségeit, amelyekről az alaptörvény szerint nem lehet népszavazást tartani. Ha az NVB átengedi is a kérdést, a határozatot bárki megtámadhatja. Ebben az esetben a Kúrián a sor. A választási bizottságnak 30 napja van a hitelesítésre, majd további 15 nap áll rendelkezésre a fellebbezéshez. Amennyiben ez megtörténik, a Kúriának 90 napon belül kell döntenie. Az eddigi gyakorlat szerint ezeket a határidőket ki is szokták használni. Ha ezúttal is így lesz, akkor a kormány hosszú hónapokon át kampányolhat majd a betelepítési kvóta ellen. Csakhogy van egy komoly jogi akadály is. Nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet népszavazást tartani - jelentette ki kérdésünkre Valki László nemzetközi jogász (képünkön). Ez akkor is igaz, ha a kötelezettség nem közvetlenül valamilyen szerződésből, hanem az annak alapján működő intézményrendszer egyik szervének döntéséből következik. Az EU Tanácsának tavaly szeptemberi határozatait tehát Magyarországnak végre kell hajtania. Ezen az sem változtat - hangsúlyozta Valki -, hogy a határozatot a magyar kormány az Európai Unió bíróságánál megtámadta, mert ez nem halasztó hatályú. Brüsszelből nézve amúgy a népszavazási kezdeményezés teljesen irreleváns - tette hozzá -, mert bármi is legyen az eredménye, az nem írhat felül közösségi normákat. Akkor tehát, ha a kabinet egy esetleges eredményes referendumra hivatkozva nem fogad be meghatározott számú menekültet, Valki szerint kötelezettségszegési eljárást kockáztat, amelyben megint csak az Európai Bíróság mondhatja ki a végső szót.