Népszabadság, 2016. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-25 / 47. szám

21 Politika és Gazdaság Lapszél Első körben 17 állami szervezet szűnne meg Az Index.hu megszerezte az el­ső körben megszűnő állami hát­térintézményekről szóló előter­jesztést. A listán 17 szervezet szerepel, amelyek július elsejé­től szűnnének meg, az intézmé­nyek feladatkörei kormányhiva­talokhoz és minisztériumokhoz kerülnének. Ezen a listán szere­pel többek között a Forster Gyu­la Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, a Türr István Képző és Kutató Intézet, az Országos Betegjogi, Ellátott­jogi, Gyermekjogi és Dokumen­tációs Központ, a Balassi Inté­zet, a Nemzeti Közlekedési Ható­ság, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. A végső szót a kormány mondja ki. (Hírösszefoglalónk) Nézőpont: csökkent az MSZP tábora Egyetlen ellenzéki párt sem tud­ta növelni támogatottságát a pe­dagógustüntetések hatására, sőt az MSZP-tábor még csökkent is - közölte a Nézőpont Intézet a leg­újabb kutatására hivatkozva, amit a Heti Válasz megbízásából készí­tett. Az elemzés szerint a Fidesz- KDNP továbbra is magabiztosan vezeti a pártversenyt. Februárban a teljes felnőtt népesség 31 száza­léka szimpatizált a kormánypár­tokkal. A Jobbik támogatottsága nem­ változott érdemben (ezúttal 11 százalékos a januári 10 száza­lék után), a szocialistákkal viszont a januári 11 százalék helyett most csak 8 százalék szimpatizál. A De­mokratikus Koalíció 6, az Együtt és a PM 1-1, az LMP pedig 3 szá­zalékos táborral bír. (Hírösszefog­lalónk) Letartóztatások kémkedés miatt Előzetes letartóztatásba került két férfi, aki a rendőrség gyanú­ja szerint az Egyesült Államok­nak és a Nemzetközi Valuta­alapnak (IMF) kémkedett Ma­gyarországon - értesült a Valasz. hu. A portál szerdai cikkében azt írta: egyikük Demján Sándor üzlettársa volt, másikuk az el­ső Orbán-kormány idején a Mi­niszterelnöki Hivatal munkatár­sa volt, majd 2006-ig az Egye­sült Államokban tanult és épí­tette karrierjét (egyebek mel­lett a Világbank-csoportnál), ezután a parlament gazdasá­gi bizottsága mellett tanácsadó­ként, majd a 2010-es kormány­­váltás után a fejlesztési tárca főosztályvezető-helyetteseként, 2015-ig a Magyar Nemzeti Ke­reskedőház stratégiai tanács­adójaként dolgozott. A rendőr­ség a nyomozás érdekeire hivat­kozva nem nyilatkozott. (Hírös­­­szefoglalónk) ERŐS MONDAT Nem lehet az egész magyar múltat baloldali érdekből ilyen módon beszennyezni. Hát nem marad senki! Boross Péter volt miniszterel­nök reakciója a Donáth György szobrának avatását megakadályozó akcióról NÉPSZABADSÁG 2016. február 25., csütörtök játszmában A kormányfő szerint a tét akkora, mint uniós csatlakozásunk idején volt Orbán: Népszavazást kezdeményez a kor­mány a kötelező uniós menekült­kvótáról - jelentette be Orbán Viktor. Schöpflin György fideszes brüsszeli képviselő a Népszabad­ságnak azt mondta: a referendum­nak nincs jogi hatása az unió dön­téseire, a miniszterelnök bejelen­tése politikai lépés. Csuhaj Ildikó „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampol­gárok Magyarországra történő kö­telező betelepítését?” - erről a kér­désről kezdeményez népszavazást a kormány. Rogán Antal már Orbán Viktor kormányfő erről szóló beje­lentése előtt benyújtotta a kérdést hitelesítésre a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A Magyar Idők cikke szerint a kabinetminiszter biztosra ment: személyesen győzte meg bi­zonyos Csabai Józsefet, hogy vonja vissza hasonló tárgyban benyújtott kezdeményezését. Ez ugyanis ko­rábban érkezett, így kizárta volna a kormány próbálkozását. Orbán sajtótájékoztatóján azt mondta, a kormány felfogása sze­rint a kötelező betelepítési kvótá­ról szóló döntést az Országgyűlés­től elvenni nem lehet. „A kvóta új­rarajzolná Magyarország és Euró­pa etnikai, kulturális és vallási ar­culatát is. Az emberek hozzájáru­lása nélkül a betelepítési kvóta nem Ne éljünk együtt­ más, mint visszaélés a hatalommal. Ezért Magyarország megkérdezi az embereket erről, ahogyan megkér­deztük őket az EU-hoz való csatla­kozásról is” - fejtette ki a kormány­fő. Majd hozzátette, ha a nemek ke­rülnek többségbe, a kormánynak el kell gondolkodnia arról is, hogy az európai politikára nézve milyen kö­vetkezménye lehet egy ilyen döntés­nek. „De ez másodlagos szempont. Számomra alapvető kérdésről van szó: dönthet-e a magyar emberek helyett bárki más arról, hogy mi, magyarok kikkel éljünk vagy ne él­jünk együtt.” Szerinte a magyar népszavazás azok hangját erősíti, akik az uni­ót szabad emberek szövetségeként, és nem Európai Egyesült Államok­ként képzelik el, ahogy a brit refe­rendum is ezt teszi. Arra a felve­tésre, hogy a kormány a vasárna­pi zárva tartásról is kezdeményez­hetne népszavazást, Orbán úgy vá­laszolt: nem keverik össze a sze­zont a fazonnal. Szerinte az általuk kezdeményezett „a magyar nemzeti közösség létezésének legfontosabb kérdése”, amit életmódkérdésekkel nem szabad összekeverni. A sajtótájékoztatón tehát a mi­niszterelnök nem beszélt arról, hogy egy magyar népszavazás­sal, akár ha eredményes és érvé­nyes lesz is a referendum­­ és egy azt követő parlamenti döntéssel­­, Magyarország nem tudja érvényte­lenné tenni az uniós döntést a kvó­ta alkalmazásáról. Orbán Viktort a „kérdező” Rogán Antal (balra) kíséri fotó: veres Viktor Schöpflin György: Jogi jelentősége nincs A miniszterelnök majd elmondhatja, milyen széles felhatalmazása van, ha sikeres lesz a népszavazás - értékel­te a kormány kezdeményezését la­punknak Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő. Meg­ítélése szerint Orbán húzása „érde­kes lépés a játszmában”. Uniós jogi szempontból nincs különösebb jelen­tősége, vagy ha van, „én arról nem tudok”, most a politikai szál a fontos - magyarázta az EP-képviselő. Politológusok A miniszterelnök csak trü­kközik, de azt ügyesen teszi - mondják elemzők Elterelés, blöff, jogi nonszensz M. László Ferenc „Orbán Viktor emeli a tétet” - ér­tékelte a népszavazásról szóló beje­lentést Lakner Zoltán. A politológus szerint nem meglepő, hogy a minisz­terelnök magasabb szintre emeli a menekülttémát, hiszen tavaly igen­csak bejött a Fidesznek: visszahoz­ta a kormánypártot a 2014-2015-ös népszerűségi mélypontról. Most, hogy a Fidesz ismét defen­zívába került, egyszerű és hatékony megoldásnak tűnik az uniós kvótá­ról szóló népszavazás, hiszen a „be­telepítésre” a nemzeti konzultáció keretében kétmillió ember nemet mondott - mondta Reiner Roland, a Republikon Intézet elemzője. Ju­hász Attila, a Political Capital elem­zője szerint az egész akció előre ki­­terveltnek tűnik, hiszen a Nemzeti Választási Iroda már novemberben jelentős összeget különített el nép­szavazásokra. Pedig már a bejelentés után ki­derült, hogy a kormányzati kezde­ményezés alaptörvény-ellenes lehet. Másrészt nem egyértelmű a kérdés, hiszen nem derül ki belőle, hogy mire is kötelezi az Országgyűlést. Ezért Juhász jogi nonszensznek ne­vezte a beadványt, hiszen a kormány eddig is ellenezte a kvótát, a parla­mentnek nem sok beleszólása van formailag az ügybe, az Európai Ta­nácsot pedig nem kötelezheti sem­mire egy magyar referendum. En­nek ellenére Lakner is arra számít, hogy a kérdés átengedése meg van már szervezve. Ennek ellenére a Fidesznek nem lesz könnyű dolga - mondta a Nép­­szabadságnak Reiner Roland. Sze­rint ha mégsem járnak sikerrel a jogi teszten, még mindig módosíthatják az alkotmányt. Erre rendelkezésükre is áll a Jobbik indítványa, amelyet a párt kedden nyújtott be. Reiner sze­rint a Jobbik nem teheti meg, hogy szembefordul az ügyben a Fidesszel, hiszen maga is régóta szorgalmazza a kvótás népszavazást. Ha nem csak elterelni akarja a figyelmet a botrá­nyokról a Fidesz, és győzelmet akar a referendumon, akkor el kell érnie, hogy eredményes legyen a népsza­vazás. A párt által kidolgozott új tör­vény ugyanis a választásra jogosul­tak felében határozta meg a küszö­böt, ami csaknem négymillió polgár részvételét teszi szükségessé. Juhász Attila szerint az euró­pai színtéren akar ismét zavart kelteni a miniszterelnök, ezzel is növelni akarja azt a befolyását, amelyre részben visegrádi szö­vetségesei segítségével szert tett az utóbbi időben. Lakner úgy véli, Orbán már akkor is komoly sikert ér el, ha 3-3,5 millióan elmennek voksolni, mert bizonyítaná, hogy hatévnyi kormányzás után még mindig jelentős a tömegbázisa. Lakner szerint az ellenzéknek há­rom választási lehetősége van. Rá­hagyja a dolgot Orbánra, kivárja a népszavazási kampány végét, és ott folytatja politikáját, ahol abbama­radt. Esetleg megpróbálj­a bizonyíta­ni, hogy Orbán blöfföl a referendum­mal, érvel a Fidesz kérdése ellen, és beleáll a kampányba. Lakner úgy vé­li, a harmadik lehetőség a bojkott, de a politológus szerint nagy valószínű­séggel ezzel sem érnék el, hogy Or­bán veszítsen, legfeljebb egy érvény­telen népszavazással kisebb győzel­met söpörhetne be. Nem a semmiből jött Lapunk január 11 -i számában arról írtunk: bár az ellen­zéki oldalon egyre többen tartanak egy előre hozott választástól, való­színűbbnek tűnik, hogy a kormány készít elő a köte­lező betelepítési kvóta ellen. Erre utalt, hogy a választási iroda nettó másfél milliárd forintos keretszerző­dést kötött a népszavazások és vá­lasztások lebonyolításához szükséges nyomdai termékek és szolgáltatások beszerzésére. Elemzésünkben azt írtuk: a kvóta elleni népszavazás mel­lett szólhat a Fidesz aláírásgyűjtő akciójának sikere. Forrásaink már akkor arról beszéltek: a referendum amellett, hogy jó időre napirenden tarthatná a migrációs krízist, ellenzé­ki témák, népszavazási kezdeménye­zések - így a vasárnapi zárva tartás­ról szóló - gyengítésére is jó lenne. Nemzetközi jog Nincs menekvés az uniós jog elől A kormány nincs kivételes hely­zetben, ha népszavazást akar. Nem kerülheti meg a Nemzeti Válasz­tási Bizottságot, és nem mentesül az alkotmányos kontroll alól sem. Az Alkotmánybíróságnak, ha erre sor kerül, mindenképpen vizsgál­nia kell azt is, hogy a referendum tárgya nem érinti-e az ország nem­zetközi szerződésekből eredő köte­lezettségeit, amelyekről az alaptör­vény szerint nem lehet népszava­zást tartani. Ha az NVB átengedi is a kérdést, a határozatot bárki megtámadhat­ja. Ebben az esetben a Kúrián a sor. A választási bizottságnak 30 napja van a hitelesítésre, majd további 15 nap áll rendelkezésre a fellebbezés­hez. Amennyiben ez megtörténik, a Kúriának 90 napon belül kell dön­tenie. Az eddigi gyakorlat szerint ezeket a határidőket ki is szokták használni. Ha ezúttal is így lesz, ak­kor a kormány hosszú hónapokon át kampányolhat majd a betelepí­tési kvóta ellen. Csakhogy van egy komoly jogi akadály is. Nemzetközi szerződés­ből eredő kötelezettségről nem le­het népszavazást tartani - jelen­tette ki kérdésünkre Valki László nemzetközi jogász (képünkön). Ez akkor is igaz, ha a kötelezettség nem közvetlenül valamilyen szer­ződésből, hanem az annak alapján működő intézményrendszer egyik szervének döntéséből következik. Az EU Tanácsának tavaly szeptem­beri határozatait tehát Magyaror­szágnak végre kell hajtania. Ezen az sem változtat - hangsúlyozta Valki -, hogy a határozatot a magyar kor­mány az Európai Unió bíróságánál megtámadta, mert ez nem halasztó hatályú. Brüsszelből nézve amúgy a népszavazási kezdeményezés telje­sen irreleváns - tette hozzá -, mert bármi is legyen az eredménye, az nem írhat felül közösségi normá­kat. Akkor tehát, ha a kabinet egy esetleges eredményes referendum­ra hivatkozva nem fogad be meg­határozott számú menekültet, Val­ki szerint kötelezettségszegési el­járást kockáztat, amelyben megint csak az Európai Bíróság mondhat­ja ki a végső szót.

Next