Népszabadság, 2016. április (74. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-22 / 94. szám

21 Politika és Gazdaság Lapszél Közvélemény-kutatók: semmi sem változott A 2014-es parlamenti választás­sal közel azonos eredmény szü­letne egy most vasárnapi vokso­láson - mondta a Nézőpont Inté­zet ügyvezetője a Közvélemény­kutatók portál összesítésére hi­vatkozva egy budapesti konfe­rencián. Fodor Csaba közölte: az öt nagy hazai közvélemény-kuta­tó intézet, a ZRI/Ipsos, a Medián, a Nézőpont Intézet, a Századvég és a Tárki összesített negyedéves adatai szerint egy most vasárnapi választáson a Fidesz-KDNP 46, a baloldali pártok együttesen 24 (az MSZP 13, a DK 8, az Együtt 2, a PM 1­, a Jobbik 21, míg az LMP 5 százalékot szerezne. (MTI) Luxusautók a versenyhivatalnál 300 lóerős, négykerék-meghaj­tású prémium kategóriájú Vol­vót, és egy 250 lóerős Mazda lu­­xus-szabadidőautót is vásárolt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) - jelentette be Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szakszóvi­vője. Szerinte a GVH „dőzsölése és habzsolása” azért is felháborí­tó, mert több közbeszerzést - így mindkét luxusautó vásárlását is - úgy bonyolított le, hogy azon csak egy ajánlattevő volt. Az LMP po­litikusa említést tett arról is: ko­rábban szintén az egyetlen aján­lattevőnek ítélték oda annak a 10 millió forintos kampánykoncep­ciónak az elkészítését, amely ar­ról szólt, hogy nem maradhatnak titokban az üzleti szereplők ös­­­szebeszélései. Hadházy megje­gyezte: az, aki egy közbeszerzé­sen egy ajánlatból választ, az ab ovo retardált vagy szándékos kor­rupciót követ el. (MTI) Izrael nagykövete a Népszabadságnál Többek között a magyarok kultú­ra iránti érdeklődését, az újjáéle­dő budapesti zsidó negyedet és a turistalátványossággá lett rom­kocsmákat dicsérte Izrael bu­dapesti nagykövete csütörtökön lapunk szerkesztőségében. Ilan Mór Izraelről, Magyarországról, illetve a két ország kapcsolatai­ról beszélgetett a Népszabadság főszerkesztőjével, Murányi And­rással, és a lap szerkesztőivel, új­ságíróival. (Munkatársunktól) Murányi András és Man Mór ERŐS MONDAT Most lesz csak igazán a Jobbikból a puha­­pöcsűek pártja. C. Fodor Gábor üzenete a radikális szavazóknak NÉPSZABADSÁG 2016. április 22., péntek Sztrájk Kivár a Pedagógusok Szakszervezete - Kockás piknik és évzáró tüntetés jöhet Vihar utáni csend A tanárok tiltakozó hulláma legfel­jebb átmenetileg simul el a szerdai országos sztrájk után. A Pedagó­gusok Szakszervezete abban bízik, hogy 25 ezres akció hatására a kor­mány érdemi tárgyalásba kezd. A Pedagógusok Demokratikus Szak­­szervezete és civil mozgalmak vi­szont már jelezték: nem hagynak fel az akciókkal, amíg a kormány nem hajlandó valódi párbeszédre. Szalai Anna Ebben a pillanatban semmifé­le újabb tiltakozó akcióra nem ké­szülünk. Várjuk a Palkovics László oktatási államtitkár meghívását az újabb tárgyalásra - mondta Galló Istvánná, a Pedagógusok Szakszer­vezetének (PSZ) elnöke, s hozzátet­te: - A folytatás attól függ, hogy a tárgyalópartner mivel készül a kö­vetkező egyeztetésre. Az elnök elmondta, követeléscso­magban gondolkodnak, így a tár­gyalásokat nem csupán a sztrájk­­felhívásban megjelölt négy pontról folytatnák, hanem többek között a diákok és a tanárok túlterheltsége, valamint a tankönyv-liberalizáció kérdésében is. Galló Istvánné jelez­te, bízik abban, hogy a kormány ko­molyan veszi a tömeges tiltakozást. Mert tegnap nemcsak 25 ezer tanár, óvónő, dajka sztrájkolt, hanem sok ezer szülő is, akik a munkahelyükről hiányozva otthon tartották a gyere­keiket. Számos iskolába a gyerekek alig tizede ment be. Másrészt Gal­loné ismét megerősítette: ellenszél­ben kellett megszervezni a sztrájkot, sokakat megrémisztettek a burkolt és nyílt fenyegetések. A folytatást illetően kevésbé vis­­­szafogott a Pedagógusok Demokra­tikus Szakszervezete (PDSZ). - Meg lennék lepve, ha a május tiltako­zó akció nélkül telne el - jelentette ki a Mendrey László elnök, aki egy­úttal mindenkit megnyugtatott, az írásbeli érettségi időszakát semmi­képpen nem zavarnák meg. De nem hagyhatják, hogy a kormány siker­rel alkalmazza időhúzó taktikáját. A Fidesz célja szerinte egyértelmű: a tárgyalásokkal kihúzni a nyári szü­netig, azt remélve, hogy akkor szét­széled gyerek, szülő, tanár, őszre pe­dig elsodorják a mozgalmat más ese­mények. Nem így lesz. A Köznevelé­si Kerekasztal - állította - egy belter­jes társulat, ahol a kormány képvise­lői és barátai ülnek, akik természete­sen mindenről készek tárgyalni, csak éppen megállapodásra nem jutnak. Mendrey László abban is bizonyos, hogy a szerdán tiltakozó 25 ezer ta­nárnál sokkal többen elégedetlenek a jelenlegi rendszerrel. Ez a szám, ami később - a pontos adatok be­érkezése után - jócskán emelked­het még, csupán azt mutatja, hogy hányan vállalták véleményüket név­vel és arccal. Ez pedig ilyen mértékű nyomásgyakorlás mellett, nagyon is jelentős szám. Mendrey László nem akarta ki­teríteni a kártyáit, de azt elárulta, korántsem biztos, hogy a követke­ző időszak tiltakozó akciói a szak­­szervezetektől indulnak el. Megle­het, a civil mozgalmak veszik át a stafétát. -A szerdai sztrájk, akárcsak a múlt pénteki kétórás munkabeszün­tetés, beleillett a Tanítanék Mozga­lom március 15-én meghirdetett ak­ciósorozatába - jelentette ki Tör­ley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője lapunk kérdésére. Mint emlékezhetünk, Pukli István, a Te­leki Blanka Gimnázium igazgatója, a mozgalom egyik vezetője arra szó­lította fel Orbán Viktort és Áder Já­nost, hogy kérjenek bocsánatot az el­múlt hat év során megalázott taná­roktól. Mivel ez nem történt meg, a civilek rendszeres és egyre hosszabb munkabeszüntetéseket helyeztek kilátásba. - A sztrájk része ennek, de kétségtelenül magasra tette a mér­cét, ami ezzel az ütemmel aligha folytatható - ismerte el Törley Ka­talin. De ez nem jelenti azt, hogy fel­hagynának a tiltakozásokkal. Május elején-közepén egy koc­kás pikniket rendeznének, a tan­évet pedig egy nagyobb - a Parla­ment vagy a szaktárca elé szerve­zett - demonstrációval zárnák le, s a mozgalmat a nyáron is életben tartanák. Hiszen a jövő év fenye­gető változásokat hozhat, például a szakképzés átalakítását. A Taní­tanék Mozgalom és a Civil Közok­tatási Platform nagy lépésnek tar­taná a szakszervezeti követelések kormányzati teljesítését, de ezenfe­lül ragaszkodnak az általuk megfo­galmazott 12 pontról szóló érdemi tárgyaláshoz is. A Tanítanék Mozgalommal szimpatizálók sztrájkja szerdán fotó: koncz györgy Nincs mit igazolni Pótolni kell a sztrájk miatt elma­radt órák tananyagát, a diákok hiányzását pedig a házirendben foglaltak szerint igazolni kell - kö­zölte a Klik csütörtökön az MTI-vel. Az igazolás követelése nem szolgál mást, mint hogy a szülőket a taná­rok ellen fordítsa - állította Mendrey László, a PDSZ elnöke. - Az iskolák házirendjében termé­szetesen nincs kitétel a sztrájk idejének számonkérésére, csupán a tanításról való hiányzás igazolá­sára. De szerdán nem tanítás volt, hanem törvényes munkabeszünte­tés. (Szalai Anna) Szakértők szerint óriási teljesítménynek számít, hogy 25 ezer embert sikerült mozgósítani A szakszervezetek szerint egyértel­műen siker, hogy 25 ezer pedagógus sztrájkolt szerdán, a kormány ugyan­akkor azt emelte ki, a tanárok döntő többsége, ötből négy a munkát vá­lasztotta. Megközelítés kérdése te­hát, hogy a húszszázalékos részvételi arány nagy vagy kicsinek számít. Bár a más területeken dolgozó szakszer­vezeti vezetők óva intettek attól, hogy bárki számháborúba kezdjen, azt azért leszögezték: óriási teljesít­ménynek számít az, hogy 25 ezer embert sikerült mozgósítani egy olyan méretű, annyira széttagolt - munkahelyek ezreit magába foglaló - ágazatban, mint a közoktatás, így a húszszázalékos részvételi arányt a kívülállók is igen jónak tartják. Ér­dekvédők hangsúlyozták azt is, hogy ennél több embert egyszerre eddig talán csupán a vasútnál sikerült megmozdítani még a kilencvenes években. Bár ott egyetlen nagy cég­ről van szó, tehát a szakszervezetek dolga sokkal egyszerűbb, 35 száza­léknál mégsem tudtak nagyobb rész­vételi arányt elérni. (Lencsés Károly) Bíróság Csak a fedett nyomozó beszélt kenőpénzről, a szocialista képviselő mindvégig hárított Felmentették Hiszékeny Dezsőt Hírösszefoglalónk Első fokon bizonyítottság hiányá­ban felmentette Hiszékeny Dezső szocialista politikust (képünkön) a vesztegetés vádja alól a Főváro­si Törvényszék. A másodrendű vád­lott, Sz. Sándor befolyással üzérke­dés miatt két év, öt évre felfüggesz­tett börtönbüntetést és egymillió fo­rintos pénzbüntetést kapott. Az ügyészség azzal vádolta Hi­székeny Dezsőt - aki 2014 óta szo­cialista országgyűlési képviselő -, hogy 2013-ban XIII. kerületi alpol­gármesterként ötmillió forint kenő­pénzt kért egy vállalkozótól egy ön­­kormányzati tulajdonban lévő üz­lethelyiség bérleti jogáért. Az ügyész két hete többéves bör­tönbüntetést kért a szocialista poli­tikusra, a védelem viszont bűncse­lekmény hiányában felmentést in­dítványozott. Hiszékeny mindvégig tagadta bűnösségét, maga kérte mentelmi joga felfüggesztését a parlamenttől 2014-ben, miközben az ellene folyó eljárást törvénytelennek, koncepci­ósnak nevezte. Csütörtökön az ítélet háromórás indoklásakor a bíró elmondta: az el­járás adatai szerint Hiszékeny De­zső soha nem mondta, hogy pénzt kér. Az ügyészség szerint a vádat fő­ként az bizonyítja, hogy az elsőren­dű vádlott a fedett nyomozóval foly­tatott egyik beszélgetésen bóloga­tott, amikor a kenőpénzt a másik szóba hozta, egy másik beszélge­tés közben pedig öt ujját felmutat­ta, ami az ügyészség szerint ötmilli­ós kenőpénzt jelentett. A bíró azt mondta: szóbeli vagy írásos bizonyíték hiányában ráuta­ló magatartás is bizonyíthatja a kor­rupciós cselekményt, ha az egyértel­mű, kétségbevonhatatlan. Ebben az ügyben azonban ilyen nem történt. A vádlott a bólogatásról koráb­ban azt mondta, hogy az önkénte­len, reflexszerű mozdulat volt, csak nyugtázta az elhangzottakat, jelezte, érti, miről van szó, az öt ujját pedig biztos nem mutathatta fel, mert kis­ujját egy sérülés miatt nem is tudja kinyújtani. Az ügyész felvetésével kapcsolat­ban, hogy tudniillik a vádlott miért nem utasította vissza a kenőpénzt, amikor szóba került, a bíró emlékez­tetett arra: az „öt gurigát”, „öt gom­bócot”, azaz az ötmilliós kenőpénzt mindig a fedett nyomozó hozta szó­ba, Hiszékeny Dezső pedig az egyik beszélgetésen kilencszer hárította el a felvetést például úgy, hogy „ez elég durva”, „nincs ilyen”, „soha semmit ne adjon”, „ez egy irreális történet”. A bíróság szerint tehát koránt­sem olyan egyértelmű a lehallgatá­si anyagok értelmezése, mint aho­gyan azt az ügyészség igyekezett be­állítani. Emlékeztetett továbbá ar­ra is, hogy az ügyben sokat beszél­tek ugyan a pénzről, de pénzmozgás soha nem történt.

Next