Népszabadság, 2016. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-16 / 218. szám
POLITIKA ÉS GAZDASÁG LAPSZÉL Závecz Research: tartja hatalmas fölényét a Fidesz Stabilan tartja fölényét a Fidesz a többi párttal szemben a Závecz Research szeptemberi közvélemény-kutatása szerint. A kormánypárt tábora ezúttal 26 százalékos, a második helyen a Jobbik 13 százalékkal áll. Az MSZP híveinek aránya az utóbbi hónapokban ingadozott, most épp 11-ről 9 százalékra csökkent. A DK és az LMP támogatottsága nem módosult, előbbié 5, utóbbié 3 százalékos. Az Együtt 2, a Liberálisok 1 százalékon állnak. A választópolgárok 37 százaléka távolságot tart a pártoktól. B. I. Beszállt a kampányba a belügyminiszter is Az október 2-i népszavazáson egyebek mellett arra kell választ adnunk, hogy be akarjuk-e fogadni a migránsokat és kultúrájukat, akarjuk-e a későbbiekben velük tölteni a hétköznapjainkat - mondta a belügyminiszter a csütörtök esti, kormánypárti kampányfórumon Egerben. Pintér Sándor arról is beszélt, hogy az ENSZ menekültügyi szervezete szerint mintegy 36 millió ember tart jelenleg is Európa felé Közel-Kelet és Észak-Afrika felől. A miniszter felidézte: 2011-ben, az „arab tavasz” nyomán számos országban felbomlott a rend, nyugati típusú demokráciák helyett azonban fundamentalista társadalmi kép kezdett kialakulni, törzsi háborúk következtek. Ezek következményeként pedig jelentős tömegek indultak meg, elsősorban Európa felé. Közlése szerint 2015. október 15-ig 391 ezren lépték át a magyar zöldhatárt minden hatályos magyar és európai joggal ellentétes módon, és csak töredékük jött a háború sújtotta Szíriából. Nem szabad kockáztatni, nemet kell mondani a brüsszeli kényszerbetelepítési csomagra - mondta. MTI Máris megérkeztek az első levélszavazatok az NVI-be Az októberi népszavazásra megérkeztek az első levélszavazatok a Nemzeti Választási Irodába (NVI) - közölte az NVI. A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők levélben szavazhatnak az október 2-i népszavazáson, az NVI augusztus utolsó hetében postázta ki a szavazólapot és a választópolgár azonosításához szükséges nyilatkozatot tartalmazó levélcsomagokat a levélben szavazóknak. Összesen 266 ezer levélcsomag készült el, a választási iroda 224 ezer levélcsomagot küldött ki postán. A szavazatot tartalmazó borítékot csak a voksolás befejezése után bonthatják fel az NVI-ben, és akkor kezdődhet a voksok összeszámlálása is. MTI 2016. szeptember 16., péntek | NÉPSZABADSÁG A nemen kívül minden hazaárulás. MENCZER ERZSÉBET fideszes képviselő érvelése a kvótanépszavazás kampányában Migránsveszélyre készülnek Folytatás az 1. oldalról Kíváncsiak voltunk, Móring egyéni akcióba kezdett-e, vagy központi pártutasításra hívta össze a polgármestereket. A választókerületi elnök azt állította: szólózott. Azt mondta: „Még az aláírásgyűjtéskor merült fel Szőlősgyörökön, hogy a kastélyba vagy a kollégiumba hozhatnak migránsokat.” E pletyka után úgy gondolta Móring, elbeszélget a polgármesterekkel településeik ingatlanállományáról és a „valós veszélyekről”. Móring József Attila szavait igazolja, hogy több megkérdezett fideszes választókerületi elnök is azt mondta, nem kapott ilyen utasítást és így nem is küldött szét ilyen levelet választókerületében. Lázár János is azt mondta a Népszabadságnak, nem tud olyan központi rendelkezésről, hogy ilyesmire kérték volna a választókerületi elnököket, vagy az ország minden településén fel kellene mérni az ingatlanokat. Egy másik kormányzati forrás viszont szimpatizált az elgondolással és röviden csak annyit mondott munkatársunknak: „Jó ötlet!" A polgármesterek megnyerése remekül belepasszolna a fideszes kvótakampányba. Az országszerte 200 fórumot tartó kormánypártiak igyekeznek tudatosítani az emberekben, hogy szerintük az a népszavazás tétje, elözönlik-e az országos a migránsok. Mint csütörtöki cikkünkben megírtuk, Orbánék hatásos fegyvernek tekintik a félelemkeltést, a fórumokon központi utasításra játszanak rá a fideszesek az emberek félelmeire. „Ott kevéssé érzik a veszélyt, ahol nem találkoztak migránsokkal” - magyarázta Móring. Hozzátette, a polgármesterek tájékoztathatnák az embereket a „veszélyről”, így a településvezetők sokat segíthetnének a kormánynak: ha közösségük megbecsült tagjaként elkezdik hangoztatni az állami propagandát, megfejelve azzal, hogy akár az ő településkre is telepíthetnek migránsokat, azzal közelebb kerülne a kormány a célként kitűzött népszavazási érvényességi küszöb megugrásához. Már csak azért sem lenne meglepő, ha magasabb szinten is ráugranának Móring ötletére, mert a miniszterelnök szezonnyitó parlamenti felszólalásában arról beszélt, a népszavazás tulajdonképpen 3200 kis szavazás, amelyen minden település dönt arról, együtt akar-e élni bevándorlókkal. Orbán szavait többen visszhangozták: Lázár aktuális heti sajtótájékoztatóján, Kocsis Máté budapesti Fidesz-elnök egy csömöri fórumon ismételték el a gondolatot. De rajtuk kívül sokan mások is használták a panelt. A közjogi értelemben értelmetlen retorikai fordulatot még a szimpatizánsok is zsarolásnak fogták fel, egy óbudai fórumon rá is kérdeztek Rogán Antal miniszternél, tényleg odatelepítik-e a migránsokat, ahol kevés a nem szavazat. Rogán tagadta a vádat. A baloldali polgármestereknek viszont egyenesen üzent Orbán, amikor közölte: Szegedre, Salgótarjánba és Zuglóba küldenék a migránsokat, ha elvérezne a népszavazás. Védtelen ház. Fideszesek szerint ide is jöhetnek migránsok FOTÓ: teknős Miklós Móring József Attila választókerületében készíti fel a polgármestereket a kampányra Lázár: Több menekült, kevesebb segély KORMÁNYINFÓ Nemcsak nemzetpolitikai vízióról van szó, anyagi következményei vannak annak, ha Magyarországra betelepítés lesz. Százszázalékosan biztos, hogy a magyar állampolgárok pénztárcájában kevesebb marad, ha sok migránst kell befogadni. Amikor Merkel kancellár azt mondja, hogy szolidaritást vár el mindenkitől, az magyarra lefordítva azt jelenti, hogy ha Makóra betelepítenek 200 családot, róluk a magyar államnak és Makónak kell gondoskodni - ezt Lázár János mondta tegnap a Kormányinfón a Népszabadság kérdésére. Ahol betelepítés van, ott a költségeket az országnak viselnie kell. Németországban is a német költségvetésből fizetik az általuk befogadottak szociális ellátását, és „ahogy olvasta” - tette hozzá a miniszter -, az üdültetésüket is. Munkatársunk közbevetésére, hogy az 1294-es kvóta alkalmazásakor az unió 6000 eurót biztosít minden egyes befogadott migráns esetén, azaz közel 2 millió forintot, Lázár János azt mondta: ha lesz betelepítés, akkor lesz családegyesítés is. Ez pedig azt jelenti, hogy ha „jön egy ember", azt a német tapasztalat szerint néggyel-öttel kell megszorozni. Szabó Tamás jászberényi fideszes polgármester félelemkeltéses kijelentése kapcsán, miszerint a romák segélye csökken, ha jönnek a „muszlimok”, Lázár János kérdésünkre úgy reagált: Ha most száz egység jut segélyezésre száz emberre, akkor kevesebb jut mindenkinek a helyi önkormányzati segélyből, ha 150 ember lesz, vagy tíz-húsz-harmincezer vagy százezer. Lázár János tegnap már azzal állt elő, hogy a például Makóra telepített migránsoknak „praktikusan négyszer-ötször annyi támogatás jár majd, mint amennyit most cigány honfitársainknak tudunk biztosítani”. Ha valaki bevándorló, kap 300 eurót, ha roma, akkor kap 30 eurót - osztottszorzott a miniszter. Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz EP- képviselője, a párt alelnöke a Népszabadságnak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy az egész menekültszétosztásnak Brüsszel szerint akkor van értelme, ha minden országban ugyanolyan mértékű szociális juttatásban részesülnek a migránsok. „Természetes, hogy ha többen leszünk, az többe kerül, és az elosztás során a szociális kiadások mértéke nyilván csökken, mert többnek kevesebb jut.” Az Európai Parlament alelnöke szerint kérdéseket vethet fel, miért kapnak ugyanannyi szociális támogatást a bevándorlók, mint az adott ország polgárai, Pelczné szerint ez a briteknek sem tetszett. A kacelláriaminiszter felvezetőjében valamilyen számsorról beszélt a települések, illetve a kvótanépszavazás kapcsán, de cáfolta, hogy a kormány azokra a településekre tervezi küldeni a migránsokat, ahonnan kevesen mentek el szavazni vagy sokan voksoltak igennel. Szerinte lesz vita, hogy hova kerüljenek, de kétezer olyan település van, amelyik közigazgatási határozattal nyilvánították ki, hogy oda ne telepítsenek be migránsokat. A kormányzati és a Fidesz-kampány kapcsán arra, hogy Soltész Miklós KDNP-s államtitkár és Gelencsér Attila fideszes politikus például ugyanazon a fórumon kampányolt, kérdéseinkre adott válaszaiból az derült ki: nem tudja, hogy Soltész Miklós államtitkárként a hivatali autójával ment-e kampányolni közpénzen, de - tette hozzá - hogy ha ő az utcán kiállna egy standhoz, akkor valószínűleg a saját autójával menne. (Bár kértük, a Fidesz mindeddig nem bocsátotta lapunk rendelkezésére a 200 állomásos kvótakampány eseménynaptárát.) Arról, hogy a korrupciós gyanúba keveredett Mengyi Roland is kampányol, úgy reagált, ez óriási lehetőség a választóknak, mivel így megkérdezhetik az „ügyéről”, s az szerinte jelzésértékű, hogy a politikus nem bujdokol. Csuhaj Ildikó Lázár János az állította, a bevándorló 300 eurós, a roma viszont csak 30 eurós segélyt kap A szociális kiadások mértéke nyilván csökken a migránsok miatt - mondta Pelczné Gáli Ildikó Republikon: kérdéses a kvótareferendum érvényessége A Republikon Intézet felmérése szerint továbbra is magas a részvételi hajlandóság az október másodikai kvótanépszavazásra, a választók 48 százaléka biztosra ígéri részvételét, további 23 százalék pedig valószínűnek tartja, hogy voksol. Árnyalja a képet: a Fidesz-KDNP támogatóinak 71 százaléka, a Jobbik támogatóinak 58, a baloldali és liberális pártok támogatóinak csak 36 százaléka ígéri biztosra a részvételét. A részvételi hajlandóságot ráadásul - emlékeztetnek a felmérés készítői - érdemes fenntartással kezelni, mert a tényleges részvételt még számos tényező, például az időjárás befolyásolja. A népszavazás eredménye nem tűnik kérdésesnek. Az összes választópolgár 73 százaléka nemmel, 4 százaléka igennel, 6 százaléka érvénytelenül tervez szavazni, míg további 17 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni. Még erőteljesebb a nem szavazatok fölénye a népszavazáson biztosan vagy valószínűleg részt vevők körében: 87 százalékuk nemmel, 4 százalékuk igennel, 2 százalékuk pedig érvénytelenül készül szavazni. Munkatársunktól