Népszabadság, 2016. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-27 / 227. szám
NÉPSZAVAZÁS 2016 TUDTA?▼ Gödöllő visszautasította a fideszes riogatást Gödöllő a jövőben sem tervezi menekültek befogadását - erről fogadott el határozatot a város Gémesi György (képünkön) polgármester vezette képviselő-testülete. A rendkívüli ülés egyetlen napirendi pontja Vécsey László fideszes országgyűlési képviselő tájékoztatója volt az egy héttel ezelőtti fórumán elhangzottakkal kapcsolatban. A képviselő azt mondta, akár 1500 migránst telepíthetnek Gödöllőre. A testület minden alapot nélkülöző hazugságnak minősítette szavait, ugyanakkor harmadszor is leszavazta azt a kormányoldal által javasolt határozatot, amely a Fidesz által elvárt formában utasította volna vissza a kötelező betelepítési kvótát. Hírösszefoglalónk FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS Levélszavazás: 63 ezren már voksoltak Megkezdte az október 2-i népszavazásra postán beérkezett levélszavazatok azonosító nyilatkozatainak ellenőrzését a Nemzeti Választási Iroda. Az iroda adatai szerint 274 ezer határon túli szerepel a választói névjegyzékben, és eddig csaknem 40 ezer levélszavazat érkezett vissza postán az NVI-hez, míg a külképviseleteken további 23 ezret adtak le. MTI Várhatóan lassabb lesz a szavazatok összeszámlálása Hétfőn 8 275145 választópolgár szerepelt a névjegyzékben, de ez a szám még a halálesetek miatt biztosan változni fog - jelentette közölte a választási iroda elnöke. Pálffy Ilona szólt arról is: az érvénytelen szavazatokról szóló vita elbizonytalanítja majd a szavazatszámláló bizottságok tagjait a voksok összeszámlálásakor, ezért lassulni fog az eredmények megállapítása, mégis arra számít, hogy este 10-11 óra körül már viszonylag magas lesz a feldolgozottság állása. MTI Fidesz: törvénybe ütközik az MSZP és a PM tüntetése A Nemzeti Választási Bizottsághoz fordult a Fidesz, mert törvénysértőnek tartja az MSZP és a Párbeszéd Magyarországért vasárnapra, a kvótanépszavazás napjára tervezett rendezvényét. Az MSZP a Vörösmarty térre várja szimpatizánsait, a PM az Országház elé, a Kossuth Lajos térre szervez tüntetést. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese azt mondta: mindkét rendezvény közvetlen összefüggésben áll a referendummal, ezért választási nagygyűlésnek minősül, amit a szavazás napjára tilt a választási eljárási törvény. Ezért a Fidesz arra hívta fel a két ellenzéki pártot, hogy ne valósítsa meg „azt a nyílt jogszabálysértést, amelyre készül” - közölte a kormánypárti politikus. MTI 2016. szeptember 27, kedd | NÉPSZABADSÁG A Fidesz önkényuralmi rendszert épített ki, de mégsem a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, és Orbán Viktor sem Adolf Hitler. Nincsenek haláltáborok KERÉK-BÁRCZY SZABOLCS, a DK-ból nemrég távozott politikus a Budapest Beacon hírportálnak adott interjúban Brüsszelnek hiába is üzennének Folytatás az 1. oldalról A kormányoldal azért akart mindenképpen népszavazást, mert csak a migrációval képes mozgósítani a társadalom jelentős részét. Szakmai megfontolásokat kár keresni - véli a nemzetközi jogász. Pedig érdemes lenne a jogi finomságokra is ügyelni, mert teljesen mindegy, hogy egy önkormányzati rendelet vagy maga az alaptörvény tartalmaz a közösségi normákkal ellentétes rendelkezéseket, ugyanúgy kötelezettségszegési eljárás lehet a dolog vége. Az uniós jogot végre kell hajtani, az pedig minősíthetetlen, ha egy tagállam azért nyúl hozzá a saját alkotmányához, hogy kibújjon e kötelezettsége alól - hangsúlyozta. Az alapító szerződésekből különben nem következik egyértelműen, hogy az unió kötelező kvótát vezethet be, de erről Lattmann szerint nincs is szó. Tavaly szeptemberben mindössze arról született határozat, hogy nem egészen 1300 ember esetében Magyarországon kellene lefolytatni a menekültügyi eljárást, az már nemzetállami hatáskör, hogy a kérelmet - az ENSZ menekültügyi konvenciója és az uniós jog szabta keretek között - miként bírálják el. Ez tehát nem kötelező betelepítés, és a szakértő úgy látja, a kormány maga is tudja, hogy hazudik, mert a népszavazási kérdést úgy fordították angolra, hogy abban nem a betelepítés, hanem a relokáció - áthelyezés - fordulat szerepel. Ez utóbbi azonban szerinte belefér az uniós jogba. Ha a kormánynak ez sem tetszik, valóban kezdeményezheti az uniós jogi keretek korrekcióját, már ha sikerül minden tagállamot megnyernie ehhez. Ugyanakkor legitim vita tárgya lehetne - mondta Lattmann -, hogy a tavalyi határozatot jogszerű keretek között fogadták-e el. Magyarország és Szlovákia a minősített többséggel hozott döntést az Európai Unió Bíróságánál meg is támadta, mondván, egyhangú szavazásra lett volna szükség, ám itt meg kellett volna állni. A népszavazási kezdeményezés azonban nem is erről szól: nem Brüsszelnek, hanem a politikai cirkusszal saját híveinek akar üzenni a kormány - mondta a nemzetközi jogász. Lattmann azt gondolja, Orbán Viktort egyre inkább zavarja az EU „kekeckedése”, hiszen Brüsszelből mind többször fogalmaznak meg éles kritikát Magyarországgal szemben. S mivel a jelenlegi költségvetési ciklus lejárta, azaz 2020 után már jóval kevesebb pénzt kapunk, a kormány számára egyre kevésbé lesz fontos az unió. A szakértő ezért nem tartja kizártnak, hogy a referendum akár az EU-ból való kilépésről szóló forgatókönyv része lehet. Vélhetőleg emiatt nem zavar senkit - magyarázta -, hogy a kvótakampány hatására Magyarország nemzetközi megítélése még tovább romlik. A kormány hiába hangoztatja, hogy megvédi Európát akkor is, ha az beledöglik, a pozsonyi csúcson elszenvedett látványos kudarc a nemzetközi jogász szerint egyértelműen mutatja, fogy a türelem Budapesttel szemben. Azt gondolja, ezt a Fideszben is érzékelik, és amennyiben gazdasági érdek már nem fűződik majd az uniós tagsághoz, hajlamosak lehetnek rá, hogy legyintsenek az egészre. És akkor Budapest a maga sajátos útját járhatja. Kormányzati és kutyapárti plakát. Kockázatok, mellékhatások FOTÓ: földi Imre Robert Fico: A kvótáknak végük van BEVÁNDORLÁS A menedékkérők újraelosztását célzó kvótáknak politikai szempontból végük van - jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök a szlovák és a cseh kormány együttes ülése után Pozsonyban. Kérdésre válaszolva kifejtette: mivel a Magyarország és Szlovákia által jogi úton megtámadott kvóták megosztó kérdésnek számítanak az unión belül, azok nem kerültek terítékre az EU állam- és kormányfőinek pozsonyi csúcstalálkozóján, mert ott az egyesítő témákat keresték. Az MTI jelentése szerint Bohuslav Sobotka cseh kormányfő hozzátette: a közös kormányülés során abban egyetértés volt, hogy a kvóták zsákutcát jelentenek, így azokról nem lehet és nem is érdemes tovább tárgyalni, az csak időpocsékolás. A szlovák miniszterelnök szót ejtett arról, hogy a pozsonyi csúcstalálkozó eredményéről Orbán Viktor és Matteo Renzi olasz kormányfő - ellentétes nézőpontból -egyaránt kritikus hangnemben beszélt. Fico szerint azonban a kritika nem arról szólt, hogy elutasítanák az úgynevezett pozsonyi útitervben megfogalmazott terveket, hanem arról, hogy a dokumentumba nem elégséges mértékben kerültek bele a két kormányfő elképzelései. „Nem mentünk tovább, nem mondtuk ki a részleteket, de örülök, hogy ma az európai migrációs politika két pillérre épül, s ezek a külső határok védelme és a bevándorlók beáramlásának leállítása” - mondta Fico. A szlovák kormányfő ugyanakkor elutasította azt az újságírói felvetést, hogy a magyar kormányfő által megfogalmazott kritika komplikációk forrása lehetne a kétoldalú kapcsolatokban. Hírösszefoglalónk Robert Fico nem készül népszavazásra: nyíltan beszél arról, hogy a kvótarendszer a múlté Őrült beszéd, nincs ellene orvosság KAMPÁNY Tehetetlen a jog a kormányzati rémhírterjesztéssel és a nyílt uszítással szemben. De vannak, akik próbálnak határt szabni a riogatásnak. LENCSÉS KÁROLY Rendkívüli testületi ülést hívott össze Csepelen a Fidesz, a két alpolgármester egyetlen napirendi pontot terjesztett elő: felkérik a polgármestert, hogy minden lehetséges módon mozgósítson a kvótanépszavazásra. Indoklásukban egy megdöbbentő „érv” is előkerült: Csepelen 1475 önkormányzati lakás van, kvóta alapján ezek lakóit is az utcára tehetik, helyükre pedig illegális határátlépőket költöztethetnek. Fideszes lakossági fórumokon más fenyegetések is elhangzottak: elvehetik vagy csökkenthetik a rászorulók segélyét, nem szólva arról, hogy a gyűlöletkampány alapján a migránsok nőket erőszakolnak meg. Ez nem más, mint rémhírterjesztés és uszítás. Csakhogy e fogalmak a jog nyelvén ezek mást jelentenek - int óvatosságra Magyar György ügyvéd. Rémhírt terjeszteni ugyanis kizárólag közveszély - például egy gyújtogatás vagy robbantás - helyszínén lehet. A közösség elleni uszítás is legfeljebb elviekben vethető fel, bár a büntető törvénykönyv erre vonatkozó rendelkezését nagyjából kimeríti a kampány. De ehhez arra lenne szükség, hogy az erőszak konkrét és reális veszélye álljon fenn. Amíg nem vonulnak utcára felbőszített tömegek, hogy menekülteket verjenek, nincs jogsértés - hangsúlyozta az ügyvéd. Felvetődhet a választás rendje elleni bűncselekmény, hiszen egyértelmű, hogy a választókat megtévesztő információkkal akarják befolyásolni. De Magyar úgy látja, ezzel sem lehet fogást találni a kormányon, mert a megtévesztés legfeljebb akkor lenne szankcionálható, ha konkrét személyt próbálnak közvetlenül hamis információkkal rábírni arra, hogy nemmel szavazzon. A mindenkit megcélzó félrevezető kampány ehhez kevés. Vagy éppen hogy túl sok. Magyar ezért úgy látja: ezt a piszkos kampányt a jog eszközeivel nem lehet megállítani. Másként véli két ügyvéd, Ésik Sándor és Csire Balázs. Az ügyészséghez címzett közérdekű bejelentésük szerint ha Magyarországot a kormány „nyilvánvalóan objektív tényeken alapuló” tájékoztató kampánya szerint meg kell védeni, akkor „Magyarország biztosan veszélyben van, ami fogalmilag kizárólag közveszély tud lenni”. Úgy látják, ebben az esetben „alaposan ki kell vizsgálni, hogy történhetett-e bűncselekmény”, mert a csepeli alpolgármesterek előterjesztése nyugtalanságot kelt. Ami nyilvánvalóan megalapozatlan vélik mert a kormány állhatatos küzdelmet folytat „Magyarország, Európa és a kereszténység védelmében”, így kizárt a lakástörvény olyan módosítása, amely magyar állampolgárokat hozna kedvezőtlen helyzetbe migránsokkal szemben. Az ügyvédek azt gondolják, a csepeli alpolgármesterek saját környeztükben megválasztott képviselőként nem tehetik meg, hogy az önkormányzati bérlakásokban élőket megalapozatlanul riogassák. Nem akarnak mindenkit feljelenteni, aki szembejön - jelentette ki Csire Balázs-, csupán arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy egyes politikusok olyan határt lépnek át, amely nemcsak morálisan kifogásolható, hanem a büntetőjogi felelősség kérdését is felveti. Ha van tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, az a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti, ami csak közveszélyt jelenthet. Ekkor az ügyvédek szerint már szóba jöhet a rémhírterjesztés, s a két csepeli fideszes akár ennek bűnébe is eshetett. Maguk is érdeklődéssel várják, mit szól a bejelentésükhöz az ügyészség. Magyar György úgy véli, hogy a piszkos kampányt nem lehet jogi eszközökkel megállítani Csire Balázs szerint nemcsak morális határokat lépett át a propaganda, hanem jogot is sért