Népszabadság, 2016. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-27 / 227. szám

NÉPSZAVAZÁS 2016 TUDTA?▼ Gödöllő visszautasította a fideszes riogatást Gödöllő­ a jövőben sem tervezi me­nekültek befogadását - erről foga­dott el határozatot a város Gémesi György (képünkön) polgármester ve­zette képviselő-testülete. A rendkí­vüli ülés egyetlen napirendi pont­ja Vécsey László fideszes országgyű­lési képviselő tájékoztatója volt az egy héttel ezelőtti fórumán elhang­zottakkal kapcsolatban. A képvise­lő azt mondta, akár 1500 migránst telepíthetnek Gödöllőre. A testület minden alapot nélkülöző hazugság­nak minősítette szavait, ugyanakkor harmadszor is leszavazta azt a kor­mányoldal által javasolt határozatot, amely a Fidesz által elvárt formában utasította volna vissza a kötelező be­telepítési kvótát. Hírösszefoglalónk FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS Levélszavazás: 63 ezren már voksoltak Megkezdte az október 2-i népszava­zásra postán beérkezett levélszavaza­tok azonosító nyilatkozatainak ellen­őrzését a Nemzeti Választási Iroda. Az iroda adatai szerint 274 ezer hatá­ron túli szerepel a választói névjegy­zékben, és eddig csaknem 40 ezer le­vélszavazat érkezett vissza postán az NVI-hez, míg a külképviseleteken to­vábbi 23 ezret adtak le. MTI Várhatóan lassabb lesz a szavazatok összeszámlálása Hétfőn 8 275145 választópolgár sze­repelt a névjegyzékben, de ez a szám még a halálesetek miatt biztosan vál­tozni fog - jelentette közölte a válasz­tási iroda elnöke. Pálffy Ilona szólt arról is: az érvénytelen szavazatokról szóló vita elbizonytalanítja majd a szavazatszámláló bizottságok tagjait a voksok összeszámlálásakor, ezért lassulni fog az eredmények megál­lapítása, mégis arra számít, hogy es­te 10-11 óra körül már viszonylag ma­gas lesz a feldolgozottság állása. MTI Fidesz: törvénybe ütközik az MSZP és a PM tüntetése A Nemzeti Választási Bizottsághoz fordult a Fidesz, mert törvénysértő­nek tartja az MSZP és a Párbeszéd Magyarországért vasárnapra, a kvó­tanépszavazás napjára tervezett ren­dezvényét. Az MSZP a Vörösmarty térre várja szimpatizánsait, a PM az Országház elé, a Kossuth Lajos térre szervez tüntetést. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese azt mondta: mindkét rendezvény köz­vetlen összefüggésben áll a refe­rendummal, ezért választási nagy­gyűlésnek minősül, amit a szava­zás napjára tilt a választási eljárási törvény. Ezért a Fidesz arra hívta fel a két ellenzéki pártot, hogy ne való­sítsa meg „azt a nyílt jogszabálysér­tést, amelyre készül” - közölte a kor­mánypárti politikus. MTI 2016. szeptember 27, kedd | NÉPSZABADSÁG A Fidesz önkényuralmi rendszert épített ki, de mégsem a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, és Orbán Viktor sem Adolf Hitler. Nincsenek haláltáborok KERÉK-BÁRCZY SZABOLCS, a DK-ból nemrég távozott politikus a Budapest Beacon hírportálnak adott interjúban Brüsszelnek hiába is üzennének Folytatás az 1. oldalról A kormányoldal azért akart min­denképpen népszavazást, mert csak a migrációval képes mozgósítani a társadalom jelentős részét. Szakmai megfontolásokat kár keresni - véli a nemzetközi jogász. Pedig érdemes lenne a jogi finomságokra is ügyel­ni, mert teljesen mindegy, hogy egy önkormányzati rendelet vagy maga az alaptörvény tartalmaz a közössé­gi normákkal ellentétes rendelkezé­seket, ugyanúgy kötelezettségszegé­­si eljárás lehet a dolog vége. Az uniós jogot végre kell hajtani, az pedig mi­nősíthetetlen, ha egy tagállam azért nyúl hozzá a saját alkotmányához, hogy kibújjon e kötelezettsége alól - hangsúlyozta. Az alapító szerződésekből külön­ben nem következik egyértelmű­en, hogy az unió kötelező kvótát ve­zethet be, de erről Lattmann szerint nincs is szó. Tavaly szeptemberben mindössze arról született határozat, hogy nem egészen 1300 ember eseté­ben Magyarországon kellene lefoly­tatni a menekültügyi eljárást, az már nemzetállami hatáskör, hogy a ké­relmet - az ENSZ menekültügyi kon­venciója és az uniós jog szabta kere­tek között - miként bírálják el. Ez tehát nem kötelező betelepí­tés, és a szakértő úgy látja, a kormány maga is tudja, hogy hazudik, mert a népszavazási kérdést úgy fordítot­ták angolra, hogy abban nem a be­telepítés, hanem a relokáció - áthe­lyezés - fordulat szerepel. Ez utób­bi azonban szerinte belefér az uniós jogba. Ha a kormánynak ez sem tet­szik, valóban kezdeményezheti az uniós jogi keretek korrekcióját, már ha sikerül minden tagállamot meg­nyernie ehhez. Ugyanakkor legitim vita tárgya le­hetne - mondta Lattmann -, hogy a tavalyi határozatot jogszerű keretek között fogadták-e el. Magyarország és Szlovákia a minősített többséggel hozott döntést az Európai Unió Bíró­ságánál meg is támadta, mondván, egyhangú szavazásra lett volna szük­ség, ám itt meg kellett volna állni. A népszavazási kezdeményezés azon­ban nem is erről szól: nem Brüsszel­nek, hanem a politikai cirkusszal sa­ját híveinek akar üzenni a kormány - mondta a nemzetközi jogász. Lattmann azt gondolja, Orbán Viktort egyre inkább zavarja az EU „kekeckedése”, hiszen Brüsszelből mind többször fogalmaznak meg éles kritikát Magyarországgal szem­ben. S mivel a jelenlegi költségveté­si ciklus lejárta, azaz 2020 után már jóval kevesebb pénzt kapunk, a kor­mány számára egyre kevésbé lesz fontos az unió. A szakértő ezért nem tartja kizártnak, hogy a referendum akár az EU-ból való kilépésről szóló forgatókönyv része lehet. Vélhetőleg emiatt nem zavar senkit - magyaráz­ta -, hogy a kvótakampány hatására Magyarország nemzetközi megíté­lése még tovább romlik. A kormány hiába hangoztatja, hogy megvédi Európát akkor is, ha az beledöglik, a pozsonyi csúcson el­szenvedett látványos kudarc a nem­zetközi jogász szerint egyértelműen mutatja, fogy a türelem Budapest­tel szemben. Azt gondolja, ezt a Fi­­deszben is érzékelik, és amennyi­ben gazdasági érdek már nem fűző­dik majd az uniós tagsághoz, hajla­mosak lehetnek rá, hogy legyintse­­nek az egészre. És akkor Budapest a maga sajátos útját járhatja. Kormányzati és kutyapárti plakát. Kockázatok, mellékhatások FOTÓ: földi Imre Robert Fico: A kvótáknak végük van BEVÁNDORLÁS A menedékkérők újraelosztását célzó kvótáknak po­litikai szempontból végük van - je­lentette ki Robert Fico szlovák mi­niszterelnök a szlovák és a cseh kor­mány együttes ülése után Pozsony­ban. Kérdésre válaszolva kifejtette: mivel a Magyarország és Szlovákia által jogi úton megtámadott kvó­ták megosztó kérdésnek számíta­nak az unión belül, azok nem ke­rültek terítékre az EU állam- és kor­mányfőinek pozsonyi csúcstalálko­zóján, mert ott az egyesítő témákat keresték. Az MTI jelentése szerint Bohuslav Sobotka cseh kormány­fő hozzátette: a közös kormányülés során abban egyetértés volt, hogy a kvóták zsákutcát jelentenek, így azokról nem lehet és nem is érde­mes tovább tárgyalni, az csak idő­­pocsékolás. A szlovák miniszterelnök szót ej­tett arról, hogy a pozsonyi csúcsta­lálkozó eredményéről Orbán Viktor és Matteo Renzi olasz kormányfő - ellentétes nézőpontból -egyaránt kritikus hangnemben beszélt. Fi­co szerint azonban a kritika nem ar­ról szólt, hogy elutasítanák az úgy­nevezett pozsonyi útitervben meg­fogalmazott terveket, hanem arról, hogy a dokumentumba nem elég­séges mértékben kerültek bele a két kormányfő elképzelései. „Nem mentünk tovább, nem mondtuk ki a részleteket, de örülök, hogy ma az európai migrációs politika két pil­lérre épül, s ezek a külső határok vé­delme és a bevándorlók beáramlásá­­nak leállítása” - mondta Fico. A szlo­vák kormányfő ugyanakkor elutasí­totta azt az újságírói felvetést, hogy a magyar kormányfő által megfogal­mazott kritika komplikációk forrá­sa lehetne a kétoldalú kapcsolatok­ban. Hírösszefoglalónk Robert Fico nem készül népszava­zásra: nyíltan beszél arról, hogy a kvóta­­rendszer a múlté Őrült beszéd, nincs ellene orvosság KAMPÁNY Tehetetlen a jog a kormányzati rémhírterjesztéssel és a nyílt uszítással szemben. De vannak, akik próbálnak határt szabni a riogatásnak. LENCSÉS KÁROLY Rendkívüli testületi ülést hívott ös­­­sze Csepelen a Fidesz, a két alpol­gármester egyetlen napirendi pon­tot terjesztett elő: felkérik a polgár­­mestert, hogy minden lehetséges módon mozgósítson a kvótanépsza­vazásra. Indoklásukban egy meg­döbbentő „érv” is előkerült: Csepe­len 1475 önkormányzati lakás van, kvóta alapján ezek lakóit is az utcá­ra tehetik, helyükre pedig illegális határátlépőket költöztethetnek. Fi­deszes lakossági fórumokon más fe­nyegetések is elhangzottak: elvehe­­tik vagy csökkenthetik a rászorulók segélyét, nem szólva arról, hogy a gyűlöletkampány alapján a migrán­­sok nőket erőszakolnak meg. Ez nem más, mint rémhírter­jesztés és uszítás.­­ Csakhogy e fo­galmak a jog nyelvén ezek mást je­lentenek - int óvatosságra Magyar György ügyvéd. Rémhírt terjeszteni ugyanis kizárólag közveszély - pél­dául egy gyújtogatás vagy robbantás - helyszínén lehet. A közösség elle­ni uszítás is legfeljebb elviekben vet­hető fel, bár a büntető törvénykönyv erre vonatkozó rendelkezését nagy­jából kimeríti a kampány. De eh­hez arra lenne szükség, hogy az erő­szak konkrét és reális veszélye áll­jon fenn. Amíg nem vonulnak utcá­ra felbőszített tömegek, hogy mene­külteket verjenek, nincs jogsértés - hangsúlyozta az ügyvéd. Felvetődhet a választás rendje el­leni bűncselekmény, hiszen egyér­telmű, hogy a választókat megté­vesztő információkkal akarják be­folyásolni. De Magyar úgy látja, ez­zel sem lehet fogást találni a kormá­nyon, mert a megtévesztés legfel­jebb akkor lenne szankcionálható, ha konkrét személyt próbálnak köz­vetlenül hamis információkkal rá­bírni arra, hogy nemmel szavazzon. A mindenkit megcélzó félrevezető kampány ehhez kevés. Vagy éppen hogy túl sok. Magyar ezért úgy látja: ezt a piszkos kampányt a jog eszkö­zeivel nem lehet megállítani. Másként véli két ügyvéd, Ésik Sándor és Csire Balázs. Az ügyész­séghez címzett közérdekű bejelen­tésük szerint ha Magyarországot a kormány „nyilvánvalóan objektív té­nyeken alapuló” tájékoztató kampá­nya szerint meg kell védeni, akkor „Magyarország biztosan veszélyben van, ami fogalmilag kizárólag köz­veszély tud lenni”. Úgy látják, ebben az esetben „alaposan ki kell vizsgál­ni, hogy történhetett-e bűncselek­mény”, mert a csepeli alpolgármes­terek előterjesztése nyugtalanságot kelt. Ami nyilvánvalóan megalapozat­lan­­ vélik mert a kormány állha­tatos küzdelmet folytat „Magyaror­szág, Európa és a kereszténység vé­delmében”, így kizárt a lakástörvény olyan módosítása, amely magyar ál­lampolgárokat hozna kedvezőtlen helyzetbe migránsokkal szemben. Az ügyvédek azt gondolják, a csepe­li alpolgármesterek saját környez­tükben megválasztott képviselő­ként nem tehetik meg, hogy az ön­­kormányzati bérlakásokban élőket megalapozatlanul riogassák. Nem akarnak mindenkit felje­lenteni, aki szembejön - jelentette ki Csire Balázs-, csupán arra kíván­ják felhívni a figyelmet, hogy egyes politikusok olyan határt lépnek át, amely nemcsak morálisan kifogá­solható, hanem a büntetőjogi fele­lősség kérdését is felveti. Ha van tö­meges bevándorlás okozta válság­­helyzet, az a közbiztonságot közvet­lenül veszélyezteti, ami csak közve­szélyt jelenthet. Ekkor az ügyvédek szerint már szóba jöhet a rémhírter­jesztés, s a két csepeli fideszes akár ennek bűnébe is eshetett. Maguk is érdeklődéssel várják, mit szól a beje­lentésükhöz az ügyészség. Magyar György úgy véli, hogy a piszkos kampányt nem le­het jogi eszközök­kel megállítani Csire Balázs szerint nemcsak morális határokat lépett át a propaganda, ha­nem jogot is sért

Next