Munkás-Heti-Krónika, 1875 (3. évfolyam, 1–52. sz.)
1875-05-23 / 21. szám
iui. BZ.O.U1. WB~r — ' CVIViyftUI, — — 1», 'jwji'.'tiob Munkás Heti Krónika. . . társadalu... es gazdászati nepiau . , fat A magyarországi munkások közlönye. Szerkesztőség és kiadóhivatal: .-A dob-utcza 67 -sz. a hová minden pénzküldemény intézendő Előfizetési ár: .negyedévre tf0 kr. — Szerkesztőségit«, iroda: I a«ou.»Id» utc.a 67. sz. Kéziratok vissza nem kUliönnek. Hirdetmények : legokeelltan szétuittatnak es az adiministráczióba. elfogadtatnak. · Megjelenik minden vasárnap «íi-iz war es német kiadásban. _______ Társadalmi s gazdászati szemle. , Szegeden — mint egy idő előtt , Bécsben — nemzetgazdászati gyűlést tartatott, mely üléseit május 11-én befejezte. E gyűlés határozataiból a következőket, mint említésre méltókat hozzuk olvasóinknak. A nemzetgazdászati gyűlés kinyilvánította, hogy az 1872-iki ipartörvény egyes pontjai a földm. ipar- s kereskedelmi ministerium által a következő, figyelembe veendő változást szenvedtek : 1. A tanonczok (inasok) oktatására nagyobb gond fordítandó s ugy az elméleti, mint a gyakorlati kiképzés felmutatása kötelezővé tétezik. 2. A segédekre nézve a „Munka-könyv" behozandó. Az első pont reájuk nézve előnyös, mivel tudjuk, hogy a tanonczok mai időbeni kiképzése az ő jövendőjük és az egész ipar kárára van. Majdnem minden üzletben arra törekednek a munkaadók, hogy a tanonczok által — kik nekik idővel derék munkásaivá lennének —a néhány tanulási év alatt mentől többön hasznot húzzanak, minek következtében az általános kiképzés lehetetlenné válik. Azt azonban, hogy ezáltal gyors segítség éressék el, alig hisszük, hanem annál inkább a második pont létesítését, mivel ebben a munkások irányában szabályszerű rend foglaltatik. Ha a „Munka-könyvek" behozatala a rend és szabályosság érdekében történik, ugy senkinek sem lehet ellenmondása, mivel a munkások tömege a jó rendszer mellett van ; — de itt ugy szólván a munkások kényszeréről és gyámkodásáról van szó. Tehát a munkás a munkaadók kezeibe egészen átadassák ? s ha részt vesz a munkás az ő javításán iparkodni, hűen vezettetik be a munkakönyvbe és a munkakeresőnek tűrnie kell a munkaadó általi elutasítását, jóllehet ő egyike a legszorgalmasabb s becsületes munkásoknak. A nemzetgazdászati értekezlet továbbá azon óhaját is nyilvánító, hogy az ipartörvényben említett ipartestületek minden — legalább 10.000 lakossal bíró — városban létesítessenek és az illető ministérium felhivassék, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslatot minél előbb a képviselőház elé terjeszsze, szintén, hogy az ipartörvény keresztülvitele úgy alól, mint fent végre valahára erélyesen végrehajtassák. Ami az ipartörvény végrehajtását illeti, különösen , ha ez által a munkások állása megnyerhető és ha a munkások érdeke abban áll, eléggé ismeretes. A belügyminiszter az egyletek ügyében május2 -a alatt egy rendeletet bocsátott ki a törvényhatóságokhoz miheztartás végett, melyből a következőket veszszük át: ,Az egyleti ügyek elintézése, illetőleg engedélyezése és ellenőrzése tekintetéből következő eljárás állapittatik meg: I. Mindennemű egylet megalakulhatásának fö kelléke, hogy alapszabály-tervezetét a m. kir. kormánynak illetékes törvényhatósága utján láttamozás végett felterjeszsze Ha az ilyképen fölterjesztett szabály-tervezet iránt a kir. kormányhoz tett tettleges beérkezéstől fogva 40 nap lefolyása alatt határozat, vagy észrevétel az illető egylet alapszabályaira nézve nem létetett, működését ideiglenesen megkezdheti — véglegesen megalakítottnak azonban minden egylet csak akkor teintetik, ha szabályosan felterjesztett alapszabályai a kir. kormány láttamozásával elláttattak. II Lényegesen különböző czélú egyletek egy czim alatt közös alapszablyokkal nem alakulhatnak , és így külön alapszabályivá kell alakíttatni a politikai, humanisztikus, nyerészkedési, közművelődési s gazdászati egyleteknek. Nemzetiségi egylet csak mint irodalmi és közművelődési egylet alakulhat. III. Politikai és munkás egyleteknél egyleti tag csak magyar honpolgár lehet. Tudományos czélu közművelődési és irodalmi egyleteknél — melyekhez a II. szerint a nemzetiségi egyletek is sorozvák, tiszteletbeli tagok idegen állampolgárok is lehetnek — ha megválasztásuk a kit kormány által jóváhagyatik. IV. Politikai és munkás egyleteknél fiókegyletek alakítása meg nem engedtetik. Másnemű egyleteknél az egyletek czéljai hivatása és természetére való tekintettel fog az alapszabályok minőségéhez képest határozat hozatai. Munkásegyleteknek csak azok tekintetnek, melyek az 1872. évi ipartörvény értelmében alakittatnak is, csak oly tekintet alá esnek , mintha bármily nem munkával foglalkozó egyének által alapíttatnának. VI. A .nemzeti rezim használata egyleteknek nem engedtetik meg. VII. Hazai egyleteknek idegen állam czimerének színeinek vagy jelvényeinek használata nem engedtetik meg. VIII. Részvény egyletek kivételével, községek és testületeknek — la valamely egyletbe az alapszabályok szerint mint tagok be is léphetnek — képviselők által gyakorlatidó tanácskozási és szavazási jog részükre nem engedélyeztetik. IX. Minden egyleti alapszabályba felveendő , — hogy az esetben ha az alapszabályokban meghatározott czélt és eljárást illetőleg hatáskörét meg nem tartja — a kir. kormány által a mennyiben további működésének folytatása által az i " állam vagy az egyleti tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék, haladéktalanul felfüggeztetik s aelfüggesztés után elrendelő szabályos vizsgálat eredményéhez képest végleg fel is oszlattalak vagy esetleg az alapszabályok legpontosabb megtartására különbeni feloszlatás terhe alatt köteleztetik." i _ Lapunk mult számában közlöd !k Kovács Károlynak Ihrlinger A. civilen támasztott becsületsértési per tárgyalása e hó 15 h éit tartatott meg a terézvárosi járásbíróság előtt. Miután a vádló Kovács ügyvéde vádbeszédét előadta, az ügyészség a következőkre hivatkozott: Előre bocsájtva, hogy vádlónak nem 105 forint becsületsértési kárpótlásra, hanem csak mint „Polgár*)"-nak 40 forintra vann joga, de Kovácsnak e tulajdonságot be kell bizonyítania előbb s igy csak mint egy „közönséges" ember (?!) panaszát 20 frtra emelheti fel. -- Eltekintve attól, hogy az ügy állása egészen máskép áll, mint a vádbeszédben, melynek felvilágosítását ezúttal abbahagyjuk és melynek alaposságáról lemondunk, mivel a „rendőrbiztos" elnevezés becsületsértést egyátalán nem képez. Panaszló mindenesetre becsületsértésnek vehetné Ihrlinger azon állítását, hogy ötéves előadása folytán a rendőrségtől elbocsájtatott volna, ehez képest Shrlinger ezen utóbbi állítását oda módosítja, hogy Kovács rosz előadása végett, nem „dobatott" ki, illetőleg bocsájtatott el a rendőrségtől, hanem még mai nap is ott létezik. Erre a járásbíró Kovács Károly vádlót panaszával elutasította és tartozik a per,költséget viselni. Panaszló felebbezett. *) Kétségbe vonjuk, hogy Kovács fel van-e jogosítva ezen czimet használni. Egy polgárnak a polgári esküt le kellett tennie, amit, a bizonyosan , le nem tett. A szerk. Budapest, május 23-án 1875. LAPUNK ELÁRUSITÁSI HELYEI: Terézváros. Pollay dohánytözs, dobutcza 63. Brunner dohánytözs, királyutcza 52. Brichtu papirkereskedése, királyutcza 44. Kurzweil József, gyárutcza 19. Kaplan Mari, az osztr. állampálya dohánytözsében. Kauftbal dohánytözs, vácziut (London-szálloda. Lappert dohánytözs, vácziut, (kereskedelmi akadémia.) Steiner dohánytözs, királyutcza és vácziut sarkán. Mayhaum, dohánytözs, országút, (Orczy-ház.) Nagel dohánytözs, kerepesi ut, a nemz. szinházzal szemben. Józsefváros: Fektor dohánytözs, Berger vendéglője, Tömöuteza 29. Belváros: Briehta dohánytözs, mészárosutcza 8. Ferenczváros: Biedermann kiskereskedése, kétnyulateza 22. Benedek lottó, malomutcza 38. Brozman kereskedése, üllői út 35. Száz ház: Morvay kiskereskedése. Buda: Fischer, dohánytözs, viziváros, főutcza 211. Arad: Schrodt Lajos, Péterutcza 9. Eszék: Frölich György felsőváros, németutcza 384. Pécs: Schmiedl Ede, fater 2. Lugos: Kratochvil vendéglője a fehér farkashoz. Pozsony: Schwartz Nándor, nagy rostély-utcza 57. Pancsova: Lancsárevics Demeter, a „Copa Marie"-féle házban. Szigetvár: Welz Károly. Temesvár: Belváros: Wollakh Ferencz vendéglője az arany horgonyhoz. Gyár város: Vendéglő a három krumplihoz. Józsefváros: „Horgony"-vendéglő. Versetz: Len Kosta, Kudritzi utcza. Fejér templom: Pollak István, Wunder könyvnyomdájában.