Munkás-Heti-Krónika, 1876 (4. évfolyam, 1–53. sz.)

1876-12-03 / 49. szám

gatásunk és rendőrségünk. Oly pénz­­ügyi eljárás, milyent a legcivilizálatla­­nabb országban sem találhatni, napi­renden van , ugyanegy adót, ugyanegy évben végrehajtás útján többször is felveszik a szegény népen. Széll Kál­mán úr azt állítja, hogy újabb adóeme­lésről már szó sem lehet, de azért bur­­kolva mégis teszi és tenni akarja. Az állam az utakat átadta a megyéknek azon felhatalmazással, hogy a megye conserválja, s a vámsorompókat állítsák fel, tehát újabb adóemelés. A cataster rectificatiója: adóemelés. A házipénztár behozatala tisztán adófelemelés." — Magyar munkások keres­ménye. Nemcsak a kőris­takenyér „k. . . . ke-nyér", hanem a győri czizmadia segédeké is. Le­velezőnk értesítése szerint ott a cyzmadia segédek körében strike készül, minthogy munkabérük a lehető legszerényebb. Szerződés alapján arra kö­telezték, hogy egy évig dolgozzanak ugyanazon mesternél. Fizetésük pedig hetenként 3 forint, ezenkívül ebéd a munkaadó asztalánál s külön 2 fit 20 kr. reggeli és vacsora fejében. Tartoz­nak pedig ha törik, ha szakad, hetenként hat pár csizmát készíteni. Ellenkező esetben a munkaadó minden pár el nem készült csizma után egy forin­tot von le a segéd fizetéséből. Munkaidejük pedig reggel 4 órától esti 11-ig tart. Csoda-e aztán — kérni levelezőnk — ha az ujjonczozásnál ezren meg ezren képtelenek hadiszolgálatra ? ­ A zálogházi üzlet körül tapasztalt visszaélések meg­szüntetése céljából a kereskedelmi mi­­niszter rendeletet intézett a főváros közönségé­hez. A zálogházi közvetítő intézetek ugyanis újabb időben ijesztő mérvben elszaporodtak, még­pedig olyképen, hogy kétes jellemű és keresetnél­küli egyénére az iparszabadságra támaszkodva, a kerületi elöljáróságoktól 4 frt díj lefizetése mel­lett kieszközlött iparjegygyel, mint engedélyezett kir. zálogházi közvetítők léptek fel, a­nélkül,hogy ezen ügylet gyakorlására engedélylyel bírnának A főváros egész területén csak két k­özvetítő in­­tézet bír engedélylyel, a többiek tehát ezen üzle­tet kivétel nélkül törvényellenesen gyakorolják. A kereskedelmi miniszter rendeletében utasította a főváros közönségét, hogy az ily intézetek tulaj­donosait, a­menynyiben engedélylyel nem bírnak, ezen üzlet gyakorlásától szigorúan tiltsa el. A A nap tápszerei. .. A vacsora. (Vége.) Nincs oly kellemes óra, mint az esti óra végzett munka után, s igaza van a népnek, ha ezte munkaszünetnek — s mint a német mondja: Feierabend — nevezi, mert igazán valami ünne­pélyes és nyugalmas van ez órában, a mi a test és léleknek egyiránt jól esik. És sem a testnek élve­zése, sem pedig a vacsrának eledelei ez esti órák ünnepélyességét ne háborítsák a gyomor túlterhe­lésével. A esteli csak azt pótolja, mit a munkálkodás által erőben veszetünk, tehát nem eszünk előleget az újra kezdendő munkához , mi­vel az éjjeli nyugalom van előttünk, s ez csak akkor lehet zavartatalan, ha a gyomornak kevés emészteni valója van. Ki futó tekintetet vet alvókra, s a hoszszú lélegzetet és az izzadságot veszi észre, az bizo­nyosan azon véleményen van, hogy alváskor sok szénsavat és vizet veszit az ember, s ennek okáért jól lássa el testét eledellel lefekvés előtt. Az­­érbit. Az alvó lélegzete hosszú és mély , de na­­gyon lassú, és az izzadság nem nagyobb mennyi­ségű víztől ered, melyet alvásnál vesztünk, ha­nem attól, hogy a test a zárt szoba és paplan ál­tal óva van a léghuzamtól, mert ez a bőr párolgá­sát eltávolítja és ébrenlétünkkor az izzasztást oly könnyen gyülemleni nem engedi. Sőt ellenkező­leg, mondhatni, hogy alváskor kevesebb erőt igénylünk testünktől, mint ébrenlétünkkor, és éj­jel azért éhséget sem érezzük magunkban, mint oly sok órai böjtölés után lennünk kellene. Ebből is következik, hogy estebéd nem éjjel, hanem a nap utósó óráinak való eledel , tehát nem pronumerando, hanem postnumerando étel legyen. Vacsorának tehát csak könnyen tápláló eledelek választandók, s ezeknek is, ha álmunk háborútlan legyen, könnyen emészthetők legyenek és lega­ább 2—3 órával lefekvés előtt élvezendők. Meleg vacsora egészséges embernek okvet­­lenül nem szükséges; mivel az ebéd csak azért élveztetik melegen, hogy az eledelek zsiradéka és enyve­kig maradjon; este a meleg ételek tehát mellőzhetők, s a szegény gazdasszonyt kelletén túl terhelnék, ha még a vacsorával is a konyhá­ba száműznék. A­ki azonban vajaskenyérrel és egy pohár bor vagy sörrel be nem elégszik, az, ha úgy akarja, egyen egy kis sajtot; de őrizked­jék zsiradék-sajtot enni, mert minden zsiradék a gyomorban nehezen oldható; ellenben minden aludt tej - sajtfélék, mint a mi tehénsajtféléink, nem csak könnyebben emészthetők, hanem egy­­szersmind ingerlik a gyomrot, s ha keménymag­gal és sóval jól elláttatnak, mint valami fűszerféle elősegítik a gyomornedv elkülönítését; e tulajdon­nak köszönheti az édestej­ sajt is kedveltségét, hogy a gazdagon ellátott asztal után köröztetik ; mert ha magába véve nehezen emészthető is, kis adagokban fogyasztva a gyomor ingerlése által ennek nedvét szaporítja és ez által a többi étkek emésztését segíti elő. Ha minden áron valami táplálót akarunk vacsorálni, higan főtt tojás kitűnően megteszi szolgálatát ; mert tápgazdagságban a tojás a húss­sal egy arányban áll. Tyúktojásaink a hús min­den előnyeit magukban öszpontosítják ; igen, mert a h­ú­s­t adó a húsban a fehérnye, mely nevét a tojás fehérétől kölcsönözte. Miután a keményre főzött tojások nehezen emészthetők, azért a félig főtt tojás a leghasznosabb, ezeket pedig legjobban miniszter egyúttal, miután az engedélyezett zá­logházi közvetítő intézeteket részletes szabályzat­­tal kívánja ellátni, felhívta a főváros közönségét, hogy azon bizottságba, mely ezen szabályzatot kidolgozni lesz hivatva, a maga részéről is egy szakértő képviselőt küldjön ki. — A hódmezővásárhe­lyi sikkasztásról. Gallay a hódmezővásárhelyi takarékpénztár pénztárnoka ez intézetnek megalaku­lásától hivatalnok volt. E hó 18-án, midőn egész váratlanul számadásra szólították, a könyvek szerint 25.566 frtnak kellett volna a pénztárban len­­ni, s rögtön gyanút keltett, hogy Gul­­lay a 10-es és 5 ös bankjegyeknek át­­kötött csomagját vonakodott fölbonta­­ni, hanem 100—100 darabból álló cso­­magonkint akart számolni. Alig bon­­tották föl az első csomagot, mindjárt kitűnt, hogy csak felül és alul van benne bankjegy, a többi értéktelen pa­pírdarab. Konstatálva lévén a sikkasz­­tás, legott birói eljárás vétetett igény­­be. Gallay bekisértetett, s lakásán mo­tozás eszközöltetett. Készpénz sehol sem találtatott. A délután tartott szi­gorú pénztárvizsgálatnál, mely a biró­­ság közbelépése és felügyelete mellett ment végbe, kiderült, miszerint az ösz­szes sikkasztás a pénzkészletben 10.664 frt 63 krajcrárra rúg. A csomagon­­ként 1000 frtot jelző 5 csomag tízfo­­rintos bankjegy 5000 frt helyett csu­­pán 200 frtot s ugyancsak a 10 cso­mag 5 frtos bankjegy szintén 5000 fo­rint helyett csupán 200 forintot tartal­­mazott. Az elsikkasztott összeg többi fölöslege különböző czímeken vagy hi­­árnyokból jött tudomására a vizsgáló­bizottságnak. Az intézet igazgatóvá­­lasztm­ánya és felügyelő bizottsága ez eset folytán még a délutáni órákban együttes ülést tartott, egyhangúlag azt a végzést hozta, hogy a fenforgó sik­kasztásból az intézetre háramolható ká­­rok megtérítéséért az igazgatóválaszt­­mány és felügyelő­bizottság in­solidum szavatosságot vállal.­­ A lapok aztán erre az úri zsiványra azt mondják, hogy becsületes ember volt. No de hi­szen nem is remélhető különben! Az, ki a számos szegény ember megtakart­ tott filléreit elcseni, hogy magának ké­nyelmet és jólétet szerezzen s kedve sze­rint tivornyázhasson, a tőzspolgárság ál­tal fizetett közvéleménycsinálói becsüle­tes embernek mondják! No de egyik kutya, másik eb. — „M­űveltséggel szabad­ságra!" Hogy mikép hordozza fennen a tőzs.­polgárság eme saját frázisát, mutatják a követ­kező esetek: Tökölében azon körülmény folytán szüntették be az oktatást, mert a község a szükséges fűtési anyagot nem fárja előteremteni • Sziget. Szt. - Mártonban azért nem oktatnak, mert az iskolaudvarban koszorú nélküli kut van ; S­z­i­g­e­t - U­j­f­a­l­u­n az oktatást egy 16 éves, éretlen gyerek végzi az első és máso­dik osztályban ; Ráczkevén vallási menyé­s­dörgés üt le néha a tanítók közé és k­i­l­e­n­c­z felekezeti osztály létezik ott; a róm. kath. isko­lában mint tanító egy kádármester működik. Gyönyörű állapotok!­­ Sajtószabadság Ausztri­­ á b a n. A Reichenbergben megjelenő .Arbeiter­ freund" czímű munkáspártközlöny utolsó száma három czikk miatt ismét betiltatott. ­ A vallás- és közoktatás­ügyi miniszter ma egy nagy terjedel­mű — 463 lapra terjedő — jelentést terjesztett az országgyűlés elé a hazai közokta­t­á­s, s avval kapcsolatban az emberbaráti és közművelődési intézmények állapotáról. A jelen­­tés első része : a népoktatási intézetek 1874-iki állapotáról szól, részletes kimutatásokat szolgál­tat az egyes megyékről, illetőleg tankerületekről, s e kimutatásokból az eredmények a „tankötele­sek", „iskolába járók", „iskolák száma" és az „iskola jövedelmei" rovatok alatt vannak az egész országra nézve áttekinthetőleg összeállítva. Az összesített eredmények szerint népoktatásügyünk állapota egy év alatt meglepő (?) haladást tett. A tankötelesek száma a megelőző évekhez képest 2 százalékkal emelkedett, s hogy e részben folyto­­nos az ügy haladó fejlése, kitűnik abból, hogy a közelebb lefolyt öt év alatt az iskolába járók szá­ma 22,1 % al emelkedett. A tanítók száma is szaporodást mutat, s különösen a tanítók fizetése szembetűnően gyarapodott.­­ E czélra 1874-ben 792.230 forinttal fordíttatott több, mint a megelőző évben. A tanítók fizetése e szerint egy év alatt 13,9%-al emelkedett.

Next