Munkás-Heti-Krónika, 1876 (4. évfolyam, 1–53. sz.)

1876-03-26 / 13. szám

lített cselekményekbeni részvételt s csak a Commune kebelében való politi­kai működését ismerte be, s hivatko­zott Anglia, Belgium és Holland példá­jára, mely államokban őt, midőn ott tartózkodott, csak politikai me­nekültnek tekintették. Dr. E­m­m­e­r Kornél, mfifivédő, föllebbezésében ki­­mutatta, hogy a bécsi rendőrség Fran­kéit csak boszúból fogta el, mivel ez a bécsi munkásmozgalomban részt vett, de büntetésre méltó cselekményt nem tudtak rábizonyítani. Védő törekedett még a párisi Commune állami jel­legét is bizonyítani. A kir. tábla követ­kező végzést hozta. Az elővizsgálat, mely ellen vádlott egyébbiránt nem is fellebbezett, helybenhagyatik, a vizsgá­lati fogság ellenben elvettetik, s Fran­kel szabadonbocsátása, a budapesti törvényszék által meghatá­­rozandó biztosíték mellett, e­­ r e m d e t t e t­i k. És megtörtént, mi eddigelé a ma­­gyar igazságszolgáltatás gyakorlása óta tán most először történt, t. i. az a csodálatra méltó gyorsaság, mely­­lyel a kir. tábla ítélete végrehajtatott! Csütörtökön, tehát a fenti ítélet ho­­zatala után két napra , déli 1 órakor Frankel Leo szabadláb­ra helyeztetett, miután atyja Dr. Frankel Albert ura kir. tör­vényszék által 5000 frtba megállapí­tott kaució jelzálogilag betábláz­­tatta volt. A ki ugy tudja mint mi, mily csigaléptekkel halad a magyar törvénykezés, bizonyára hálás köszö­nettel lesz Frankel társunk derék vé­­dője, Dr. E­m­m­e­r Kornél (orsz. képviselő és ügyvéd) ur ritka buzgól­kodása iránt, melylyel fogva volt elv­társunk ügyében eljárt, Frankel Leo barátunk pedig fogadja mindnyájunk üdvözletét s te­­kintse némi kárpótlásnak hosszú kinos fogsága alatti szenvedéseiért, hogy a magyarországi munkásoknak osztatlan rokonszenvét és tiszteletét birja, melye­ket ő az elnyomatott néposztályok föl­szabadításának dicső harcában magá­nak méltán kiérdemlett! — A fővárosban a nyomor majd állandó tábort fog ütni. A vizkárosultakért a segélypén­zek máris igen ritkán folynak be s az állam m­ég mindeddig el nem határozta magát állami segélyezésre. Hiszen tudjuk: a gazdagokon, ha baj megesik, rögtön milliomokkal segítenek, de a szegény népen ? Láttuk azt a mult évi június­­ban ránk rontott budai árvíz alkalmával. A ki tudja, mint mi,hogy a budai árvízkárosultak szá­mára tavaly begyűlt pár százezer fit. kenyörado­mányok miként kezeltettek — hogy a szerencsét­leneket miként classificálta az uri protectió, — vagy hogy csak mennyi volt már a többféle la­pokban is olvasható, annak lehetetlen aggodalom nélkül arra nem gondolni, várjon a mai napság beállott csapások enyhítésére addig összegyűlt segélyösszegek sorsa is nem e hasonló teend? — — Szerbiáról azt híresztelték az uri lapok, hogy »socialistikus forradalom" ütött vol­na ki Kragujevacban, mi azonban meg nem való­sult ; a szerb urak azonban e miatti rettegések­ben és nehogy a hír nyomban ténynyé váljék, hatvannégy ismert jelesebb socialistát záratott el, köztük 1 mérnök, íőszolgálaton kívüli hadnagy, 3 tanár, 2 közigazgatási hivatalnok 1 szerkesztő, 1 nyomdász, 1 lelkész, 2 kereskedő. Bizonyítja ezen statisztika eléggé, hogy mennyi­re meg van „mérgezve" az egész társadalom kommunista­ e­lm­ék által! A so­ialista közlö­nyök hevesebb szavakban beszélnek, mint bár­mikor ezelőtt. Mi több még most fenyegetnek ám igazán fel­eléssel, mely igen lehetségesnek tűnik fel, miután a negotini, kragujeváci, semendriai és nándorfehérvári kerületekben legalább 12 ezer em­ber szegődnék a vörös zászló alá. Nevetséges fel­­tenni, hogy 5000 rendes katona ezen mozgalmat képes legyen elfojtani. A nemzetőrség (milícia) pedig polgárháborúban nemm lesz alkalmazható. Ha a szerbb fejedelem nyugton marad, akkor ok­vetlen meggyűlik a baja egy somlistikus forra­dalommal, mely őt azonban le fogja győzni, minthogy Szerbiában eddig még miden for­radalom győzött és elkergette a „törvényes" fejedelmet. — Konstantinápolyból írják : Hogy mekkora itt nálunk a társadalmi nyomor, azt alig lehet leírni. A pénzhiány roppant nagy, a kereset igen kevés, vagy éppen semmi. És nem is csoda, ha ily körülmények közt a közbiztonsá­gi viszonyok a lehető legnyomorúságosabbak. Az amúgy is igen számos proletariátust szaporítja még az a sok állami hivatalnok, aki fizetését vagy épen nem, vagy csak igen nehezen bírja megkap­ni. Peruban (a török főváros egy része) a rendőr­ség kommunista összeesküvést fedezett fel és szá­mos „bűnrészest" fogott el; a szambuli (konstan­tinápolyi) lapok naponkint hasábszámra közlik a rablási és betörési kísérleteket És mivel fejétől szokott a hal bűzös enni, természetes, hogy a kis városok sem élnek paradicsoméletet. Így Adam Bazar nevű kisázsiai városkában a cserkeszek ost­rommal rohanták meg a börtönt és kiszabadítot­ták az összes fegyenceket. A cselédek, mezei munkások és napszámosokról a kormány által az országgyűlés elé terjesztett Törvényjavaslat. (Folytatás.) Külső cselédek. 60. §. Mezei vagy külső cselédek­ azok, kik kizá­rólag vagy legalább főleg mezei gazdasági külső munkákra fogadtatnak fel. 61. §. Ezek, ha a szolgálati szerződésben más világosan ki nem köttetett volna, egy egész évre szegődöttekül tekintendők, mely a szolgá­latba lépésnek napjától számítandó. 62. §. A felmondási idő külső cselédnél há­rom hónapban állapittatik meg, a szolgálati idő lefolyta előtt; ha a felmondási idő elmulasztatott azon jogi vélelemnek van helye, hogy a szerző­­dés még egy további évre meghosszabbíttatott volna. 63. §: A gazda halála esetében annak örö­kösei nem kötelesek a külső cselédet az egy év után számítandó kilépési napnál tovább megtar­tani, még az esetben sem, ha a szolgálati szerző­dés egy évnél hosszabb időre szólana. Ha azonban a gazda elhalálozása a felmondási idő lefolyta után következett volna be, akkor a külső cseléd­nek a szolgálati év utolsó napjától számítva még három havi bér fizetendő, ellátás vagy annak váltsága nélkül. Házi vagy belső cselédek. 64. §. Házi vagy belső cselédek azok, kik kizárólag vagy legalább főleg a házban és a kö­rül vagy a család egyes tagjainak szolgálatában teljesítendő munkálatokra fogadtatnak fel. 65. §. Ezek, ha a szolgálati szerződésben más világosan ki nem köttetett volna, 3 hóra szegődöttekül tekintendők, mely a szolgálatba lépés napjától számítandó. 66. §. A belügyminiszter felhatalmaztatik ezen törvényes szolgálati időt oly nagyobb váro­sokban, melyekben a belső cseléd­változás gyako­­ri és könnyebb, a városi törvényhatóság indokolt előterjesztésére, egy hóra leszállítani. 67. § A felmondási idő belső cselédnél hat hétben állapíttatik meg, a szolgálati idő lefolyta előtt A megelőző §-ban említett városokban a törvényes felmondás minden bő 15-ét eszközlen­ i­dő. Ha a felmondás elmulasztatott­a a jogi vé­­­lelemnek van helye, ho­l a szolgálati szerződés­­ további három illetőleg egy hóra meghosszabbí­t­tatott. 68. § A gazda vagy azon családtagnak elhalálozása esetében, kinek különös szolgálatára a cseléd fogadva volt az örökösök nem kötelesek a belső cselédet a három, illetőleg egy hónap után számítandó kilépési napnál tovább megtar­tani, még az esetben sem, ha a szolgálati szerző­dés hosszabb időre szólana. Ha azonban a gazda vagy említett család­tag elhalálozása a felmondási idő lefolyta után következett volna be, akkor a 3 hónapos belső cse­lédnek a szolgálati idő utolsó napjától számitva még 6 heti, hónapos cselédnek pedig 15 napi bér fizetendő, ellátás vagy annak váltsága nélkül. A szolgálati cselédkön­y­vek­ről. 69. §. Minden cselédnek egy szolgálati (cseléd-) könyvvel kell ellátva lennie, melynek alakját, rovatait s kiállítási módozatait a bel­ügyminiszer rendeleti úton állapítja meg. 70. § Ezen szolgálati könyveket a jelen törvény végrehajtására rendelt azon elsőfokú ha­tóság (115. §.) adja ki, törvényes akadály nem létében, az egyszerű kiállítási költség és bélyeg­illeték megtérítése mellett,­­melynek területén a cseléd illetőségi községe fekszik. 71. §. Ha a cseléd a területen kívül, más hatóság területén szándékozik elszegődni, az eset­ben, ha törvényes akadály fenn nem forog, ezen első fokú hatóság állíthat ki szolgálati könyvet, mivel azonban a cseléd illetőségi első fokú ható­ságot azonnal értesíteni tartozik ; ha pedig tör­vényes akadály vagy aggály adná magát elő, ak­kor a cseléd ez utóbbi hatósághoz utasítandó ké­relmével. Ugyanezen szabályok alkalmazandók akkor is, ha a cseléd oly országból való, hol a szolgálati könyvek nem szokásosak. 72. § A kiállított szolgálati könyvekről minden elsőfokú hatóság folyó­számmal ellátan­dó — mely a könyvre is ráírandó, — pontos jegyzéket vezetni tartozik. 74§: Ily szolgálati könyv nélkül cselé­det szolgálatba fogadni 25 frtig terjedhető birság alatt tilos. 74. §. A szolgálatba lépés alkalmával a gazda a könyvet a cselédtől elveszi és megőrzi, kilépésekor pedig a cselédnek viszaadja. 75. §. A gazda köteles ez alkalommal a könyv egyes rovatait lelkiismeretesen, az igazság­nak teljesen megfelelőleg kitölteni, a cselédnek pedig az esetben, ha magát a gazda által beírt minősítés által alaposan sértve érzi, jogában áll hatósági vizsgálatot kérni, mely meg nem tagad­ható s melynek eredménye szerint a minősítés hatóságilag kiigazítandó s e körülmény könyvbe bejegyzendő. 70. §. A gazda, ki tudva valótlan minősí­tést ad, az abból eredő kárér­t felelős s ezenfelül 5­­ frtig terjedhető birsággal fenyítendő, mennyi­ben az eset körülményei bűnvádi eljárást nem igényelnének. 77. §. A szolgálati könyvek nyilvános ok­iratok, melyeknek bárminemű meghamisítása vagy nem az illető személyek által való haszná­lata, bünfenyitő eljárást von maga után. 78. §. Ha egy szolgálati könyv elvész, az az illető hatóságnak, mely ezt kiállitá, azon­nal feljelentendő, mely az eset körülményeit meg­vizsgálja, szükség esetében körözteti s ha ez iránt kétség nem marad fen, ujat állit ki, melyre fel­jegyzi, hogy másodlat. Ha egy szolgálati könyv a.­l

Next