Krónika, Népszava, 1880 (8. évfolyam, 1–52. sz.)

1880-05-23 / 21. szám

•SZXEI. évfolyam.. 21. szám. Budapest, ISBO. máj­us 23-án. Megjelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadó­hivatal külső d­ok­­utr­a .33. sz. Minden a lap szellemi ré­szére vonatkozó közlemények, valamint hirdetések ide in­tézendők. Hirdetések jutányosan számíttatnak. NÉPSZAVA Társadalmi és gazdászati néplap, a magyarországi általamos munkáspárt központi közlönye. Előfizetés: Egész évre . . 2 frt. 40 kr. Fél évre. . .­­ „ 20 „ Negyedévre. . — „ 60 „ Egy hóra . . — „ 20 „ Egyes példány ára 5 kr. Előfizetéseket minden posta­hivatal fogad el. Az országos munkás­gyűlés. A lefolyásában méltóságteljes, következ­ményeiben kiváló horderejű országos munkás­gyűlés nagy munkája befejeztetett. Jogosan mondhatjuk nagy munkának, nemcsak mivel előkészületei terhesek voltak, hanem különösen azért, mert a kormány min­den lehető akadályokat elénk gördített, hogy a gyűlés megtartását lehetetlenítse. Az első ízben bejelentett napirendet a miniszterelnök egyszerűen elutasította. Ennek következtében még egyrészt az előkészítő munkálatok is megzsibbasztattak, másrészt a napilapok azon közleményei által, hogy az országos munkás­gyűlés megtartását a kormány betiltotta, vi­déki elvtársaink is zavarba hozatván, a kül­döttek választásánál az érdekeltség alább szál­lott. Mindezen akadályok elhárítása nagy ne­hézségekkel járván, a kitartás szívósságát fö­löttébb igénybe vette. A módosítással bejelentett új napirend ellen kifogás felhozható nem lévén, a gyűlés engedélyeztetett,­­ de csaknem a legutolsó pillanatban. Két nap tartott a kongresszus és ennek tekintélyes magatartása, tiszteletet gerjesztő, érett és férfias komolysága meggyőzhették a hatósági képviselet útján a kormányt, a hír­lapok képviselői által a világot, különösen el­lenségeinket arról, hogy a lenézett, megalá­zott, elnyomott munkásosztály nemcsak hely­zetének súlyát érzi, hanem teljes öntudatra jutva, jogérzületét alapos indokolással bebi­zonyítani képes; a gazdászati, társadalmi és politikai kérdéseket beható részletességgel, sőt tudományos készültséggel fejtegetni birja és teljes önállósággal gondolkodva, a leghe­lyesebb, legjózanabb irányt felismeri s az ál­tala elfogadott elvek védelmezésére férfias bá­torsággal a síkra kilépni mer. A kormánybiztos legelső felszólalása a megalakult pártnak „szocziáldemokrata" czím felvétele ellen, Frankel Leó önérzetes megjegyzései folytán, méltóságteljes vissza­utasításra talált, mely jegyzőkönyvi tiltako­zásban nyert kifejezést. Evvel az országos munkás­gyűlés az adott viszonyok közt meg­elégedni kénytelen volt. A vidéki küldöttek bebizonyították, hogy ők sem maradnak hátra sem az elvek ismere­tében, sem lelkesülésben, sem a cselekvésben, és elismerésekre legyen mondva, lelkiismere­tesen képviselték megbízóikat. Örömünk azonban nem lehetett teljes, mivel a kormány sajátszerű felfogása, ehhez makacsul ragaszkodása, programmjavaslatunk nyolc­ pontját húzta keresztül. Ugyanis ki­böngétték azon pontokat, melyek politikai in­tézményekre vonatkoznak s azok tárgyalását egyszerűen betiltották. Nem keressük ezúttal az ily eljárás jogczimét, de utalunk azon kö­vetkezetlenségre, a mely kormányunknak fő jellemvonását képezi, — mely szerint a javas­lat bevezetése nem kifogásoltatott s az ebből levezetett következtetések egynémelyi­kének tárgyalása s programmpontul fölvétele meg nem engedtetett. Ilyen a mi kormányunk bölcsesége. Azt hiszik a jó urak, hogy a for­maiságban és nem a lényegben rejlik az üdv. Egy két pont hivatalos eltörlése nem törli ki az eszméket a nép lelkéből; a külső mez mit sem változtat a lényegen, a belső meggyőző­désen. Mi nem félünk a c­enzúrától, mert a mi elveink nem a puszta papírra írt holt be­tűkben, hanem szíveinkben élnek és nincs a Tisza-kormánynak annyi hóhéra, hogy a már elhintett és megfogamzott eszméket kiirtani képes legyen! Ezt válaszoljuk azon Bachkor­szakhoz méltó eljárásra, melyet az országos gyűlés lefolyása alatt a kormánybiztosok ta­núsítottak; ezt feleljük a kém­rendszer hívei­nek és vitézeinek, kik a gyűlésen tartott be­szédeket legyorsítatták, a szónokok és összes küldöttek neveit feljegyeztették! Mit vélnek ezáltal elérni?! És ha a „fekete-könyvbe" feljegyzettek mind egy szálig rendőri felügye­let alá helyeztetnek is, azért mi elveink hirde­tésével és terjesztésével felhagyni nem fo­gunk ; és ha a százak egytől-egyig börtönbe kerülnek, vagy ha mind bitófára huzatnak is: azért az eszmék szülni fognak új embereket, a százak helyett ezereket, milliókat! Az a hit, hogy tanainkat megsemmisíteni lehet, a leg­nagyobb ábránd, ez az igazi­­ utópia. Az országos munkás­gyűlés megtartatott, a magyarországi általános munkáspárt meg­alakult és minden rémitgetés daczára ki­mondta a jelszót: „E pur si v­uove!" Határozati­ javaslat egy Munkás­párt alakítására vonatkozólag. Tekintve, hogy az uralkodó osztályokból alakult pártoknak egyike sem képviseli teljesen a munkásosz­tály érdekeit, tekintettel továbbá arra, hogy nálunk mindin­kább bizonyos reakc­ionárius irány kezd előtérbe lépni, mely a munkásosztálynak az őt lenyűgöző gazdászati­ és politikai bilincsekből leendő felszabadulási kísérle­teit meghiusítani igyekszik; tekintve végül, hogy a munkásosztálynak kiváló­lag érdekében fekszik erőit szét nem forgácsolni, ha­nem épen mint egységes, önálló párt szervez-­­kedni, mely csak azon legfőbb czélra törekszik, h­ogy a munkás néposztály gazdászati és politi­kai egyenjogúsitásban részesüljön. A Budapesten 1880. évi május 16. és 17. napjain megtartott országos munkás­ gyűlés elhatározza: 1. A politikailag jognélküli és gazdászatilag ki­zsákmányolt munkásosztályt képviselő — különböző árnyalatú fentállott pártok egy egységes vezetés alatt álló munkás­párttá alakulnak. 2. Az ilyképen létesült párt az uralkodó osztá­lyokból alakult minden egyéb párttól leendő megkü­lönböztetés tekintetéből „Magyarországi Ált­a­lános Munkás­párt" czímet veszi föl. IL A magyarországi szocziáldemokrata­párt PROGRAMM-JA­VASLAT­A. Bevezetés. A föld anyja, a munka pedig atyja minden anyagi és szellemi terménynek ; mindkettő ősforrása a gazdag­ságnak és kultúrának. Mindaddig azonban, míg a föld és mindennemű munkaeszközök a társadalom egy r­é­szének kizárólagos tulajdonait képezik, addig a művelődésnek minden áldása, a gazdagságnak minden gyarapodása csupán azon résznek szolgál javára, mely kiváltságos állása folytán urává lesz a többi résznek, a vagyontalan népnek. A munkaeszközök birtokosai, a földbirtokosok és tőkepénzesek gazdászati hatalmuk által egyszers­mind a p­o­l­i­t­i­k­a­i hatalomnak is tulajdonosai, mely a czenzus szerinti választási rendszer­ben tünteti föl monopolisztikus jellegét legkiválóbban, ezen hatalmat arra használják fel, hogy gazdászati uralmukat — mely leghűbb kifejezést viszont a bér­rendszerben talál­t fentarthassák, tovább fej­leszszék és egyesítsék. A társadalom birtokosokra és birtoktalanokra, gazdagokra és szegényekre, uralkodókra és uraltakra való osztályozása nem bir természettörténelmi alappal, csakis társadalmi állapot. A természet nem szül egyrészről munkaeszközökkel felruházott, másrészről csupán munkaerővel képesített osztályokat. Az emberi társadalomban uralkodó egyenlőtlenségek csak az em­berek művei, társadalmi produktum, és ami emberi munka, az az emberek által át is alakítható. Ezen alapelvekből kiindulva, a magyarországi szoc­iáldemokraták pártja minden törvényes eszköznek felhasználásával odatörekszik, hogy meg is valósíttas­sék az alábbi programm, mely bármi részben eszköz­lésbe venni óhajtandó változtatás esetén minden jöven­dőbeli kongresszus (országos­ gyűlés) alkalmából szava­zat alá bocsájtandó. Programm. 1. A földbirtoknak, valamint mindennemű mun­kaeszköznek társadalmi­ tulajdonná átalakítása, a bér­munka-rendszer eltörlése és a társulati­ munkarendszer­nek behozatala által. 2. Általános szavazati és választási­ jog minden ,az államhoz tartozó 20 évet betöltött egyén részére, ugy az állami, megyei és községi választásokat, mint az esküdtszéki biróságok megválasztását illetőleg. 3. Általános, egyenlő és tudományos alapokon nyugvó népnevelés, különös tekintettel a szak­képzésre. Dijnélküli oktatás minden tanintézetben. A tananya­goknak az állam által ingyen szolgáltatása. 4. Az állandó hadseregek leszerelése ; a fegyveres­védelemnek és a haduri jognak a népre átruházása. 5. Az egyháznak az államtól legteljesebb mérvű elkülönitése. Eltörlése a szertartásos eskütételnek. A polgári házasság törvényesítése. A vallásnak magán­ügygyé nyilvánítása. 6. Eltörlése mindazon törvényeknek és rendele­teknek, melyek a gondolkozási-, szólás- és sajtószabad­­ságot, az egyesületi és gyülekezési jogot korlátozzá.-Eltörlése a hirlap-kaucziónak. 7. Ingyenes igazságszolgáltatás. Az általános vá­lasztási jogból eredő esküdtszéki biróságok illetékessé­gének az összes jogügyekben állandósítása. 8. Egyetlen fokozatos jövedelmiadó behozása, min­den fennálló és a dolgozó néposztályt legsúlyosabban terhelő adók helyébe. 9. A termelési viszonyoknak megfelelőleg törvé­nyesen állandósítandó munkanapnak meghatározása, egyelőre a munkanap 10 órai időre terjed. A vasárnapi és éjjeli­ munkaidő eltiltása mindazon iparágakban, me­lyek gyakorlása azt mulhatlanul nem követelik. 10. A 14 éves kor előtti gyermekmunkának be­tiltása minden iparvállalatnál. Az egészségre vagy er­kölcsiségre káros befolyással levő foglalkozási szakok­ban a női munkának eltiltása. Egyenlő munkaszolgál­tatásért egyenlő munkabérek férfiaknak és nőknek. 11. Szigorú törvények, melyek a munkaadókat kötelezik minden egészségügyi és óvintézkedések meg­tételére és mely felelősekké teszi őket minden a vállal­kozók hanyagsága által a munkásoknak okozott szeren­csétlenségért. A bánya­műhelyekben, gyárakban és minden egyéb ipar­telepben a birságpénzek eltil­tása. Munkások által választott tisztviselő utján min­den bányában, gyárban és műhelyben egézségügyi fel­ügyelet gyakorlása. 12. Az élelmiszerek hamisítása ellen szigorú tör­vények. A közvetlen csalásra mérendő büntetéssel súj­tandó az, ki az élelmiszereket minőségük tekintetében hamisítja és a szándékos testi sértésre háruló büntetésé­vel sujtassék az, ki az emberi szervezetre nézve káros módon hamisít. 13. A börtön­munka szabályozása oly módon, hogy a magánipar annak versenye által sérelmet ne szenvedjen. A magánvállalkozók általi kizsákmányolás eltörlése. 14. A bér­viszályok szabályozására felerészben munkásokból és másik fele részben munkaadókból ala­kuló választott biróságok alakítása. 15. Egyenes állami munkaközvetítő-intézetek fel­állítása férfi és női munkások részére. 16. A vasutaknak, bányáknak, hajóközlekedés­nek, biztositó-intézeteknek az állam által átvétele és kezelése, megszűnése az engedélynek vasútépítésekre stb. magántulajdonosokra nézve. 17. Minden a bányákban, vasuttársulatoknál stb. létező munkás-beteg- és rokkant­pénztárak a mun­kások kezeibe átadandók. 18. Megszüntetése az állami és községi tulajdon elidegenítésének , az állami és községi tulajdon kapita­lisztikus magánvállalkozók általi haszonbérlésének be­szüntetése. Átruházása azoknak a földmivelő és iparos munkásokból alakítandott termelő­ társulatokra állami ellenőrzés mellett.

Next