Krónika, Népszava, 1880 (8. évfolyam, 1–52. sz.)
1880-05-23 / 21. szám
•SZXEI. évfolyam.. 21. szám. Budapest, ISBO. május 23-án. Megjelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal külső dokutra .33. sz. Minden a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, valamint hirdetések ide intézendők. Hirdetések jutányosan számíttatnak. NÉPSZAVA Társadalmi és gazdászati néplap, a magyarországi általamos munkáspárt központi közlönye. Előfizetés: Egész évre . . 2 frt. 40 kr. Fél évre. . . „ 20 „ Negyedévre. . — „ 60 „ Egy hóra . . — „ 20 „ Egyes példány ára 5 kr. Előfizetéseket minden postahivatal fogad el. Az országos munkásgyűlés. A lefolyásában méltóságteljes, következményeiben kiváló horderejű országos munkásgyűlés nagy munkája befejeztetett. Jogosan mondhatjuk nagy munkának, nemcsak mivel előkészületei terhesek voltak, hanem különösen azért, mert a kormány minden lehető akadályokat elénk gördített, hogy a gyűlés megtartását lehetetlenítse. Az első ízben bejelentett napirendet a miniszterelnök egyszerűen elutasította. Ennek következtében még egyrészt az előkészítő munkálatok is megzsibbasztattak, másrészt a napilapok azon közleményei által, hogy az országos munkásgyűlés megtartását a kormány betiltotta, vidéki elvtársaink is zavarba hozatván, a küldöttek választásánál az érdekeltség alább szállott. Mindezen akadályok elhárítása nagy nehézségekkel járván, a kitartás szívósságát fölöttébb igénybe vette. A módosítással bejelentett új napirend ellen kifogás felhozható nem lévén, a gyűlés engedélyeztetett, de csaknem a legutolsó pillanatban. Két nap tartott a kongresszus és ennek tekintélyes magatartása, tiszteletet gerjesztő, érett és férfias komolysága meggyőzhették a hatósági képviselet útján a kormányt, a hírlapok képviselői által a világot, különösen ellenségeinket arról, hogy a lenézett, megalázott, elnyomott munkásosztály nemcsak helyzetének súlyát érzi, hanem teljes öntudatra jutva, jogérzületét alapos indokolással bebizonyítani képes; a gazdászati, társadalmi és politikai kérdéseket beható részletességgel, sőt tudományos készültséggel fejtegetni birja és teljes önállósággal gondolkodva, a leghelyesebb, legjózanabb irányt felismeri s az általa elfogadott elvek védelmezésére férfias bátorsággal a síkra kilépni mer. A kormánybiztos legelső felszólalása a megalakult pártnak „szocziáldemokrata" czím felvétele ellen, Frankel Leó önérzetes megjegyzései folytán, méltóságteljes visszautasításra talált, mely jegyzőkönyvi tiltakozásban nyert kifejezést. Evvel az országos munkásgyűlés az adott viszonyok közt megelégedni kénytelen volt. A vidéki küldöttek bebizonyították, hogy ők sem maradnak hátra sem az elvek ismeretében, sem lelkesülésben, sem a cselekvésben, és elismerésekre legyen mondva, lelkiismeretesen képviselték megbízóikat. Örömünk azonban nem lehetett teljes, mivel a kormány sajátszerű felfogása, ehhez makacsul ragaszkodása, programmjavaslatunk nyolc pontját húzta keresztül. Ugyanis kiböngétték azon pontokat, melyek politikai intézményekre vonatkoznak s azok tárgyalását egyszerűen betiltották. Nem keressük ezúttal az ily eljárás jogczimét, de utalunk azon következetlenségre, a mely kormányunknak fő jellemvonását képezi, — mely szerint a javaslat bevezetése nem kifogásoltatott s az ebből levezetett következtetések egynémelyikének tárgyalása s programmpontul fölvétele meg nem engedtetett. Ilyen a mi kormányunk bölcsesége. Azt hiszik a jó urak, hogy a formaiságban és nem a lényegben rejlik az üdv. Egy két pont hivatalos eltörlése nem törli ki az eszméket a nép lelkéből; a külső mez mit sem változtat a lényegen, a belső meggyőződésen. Mi nem félünk a cenzúrától, mert a mi elveink nem a puszta papírra írt holt betűkben, hanem szíveinkben élnek és nincs a Tisza-kormánynak annyi hóhéra, hogy a már elhintett és megfogamzott eszméket kiirtani képes legyen! Ezt válaszoljuk azon Bachkorszakhoz méltó eljárásra, melyet az országos gyűlés lefolyása alatt a kormánybiztosok tanúsítottak; ezt feleljük a kémrendszer híveinek és vitézeinek, kik a gyűlésen tartott beszédeket legyorsítatták, a szónokok és összes küldöttek neveit feljegyeztették! Mit vélnek ezáltal elérni?! És ha a „fekete-könyvbe" feljegyzettek mind egy szálig rendőri felügyelet alá helyeztetnek is, azért mi elveink hirdetésével és terjesztésével felhagyni nem fogunk ; és ha a százak egytől-egyig börtönbe kerülnek, vagy ha mind bitófára huzatnak is: azért az eszmék szülni fognak új embereket, a százak helyett ezereket, milliókat! Az a hit, hogy tanainkat megsemmisíteni lehet, a legnagyobb ábránd, ez az igazi utópia. Az országos munkásgyűlés megtartatott, a magyarországi általános munkáspárt megalakult és minden rémitgetés daczára kimondta a jelszót: „E pur si vuove!" Határozati javaslat egy Munkáspárt alakítására vonatkozólag. Tekintve, hogy az uralkodó osztályokból alakult pártoknak egyike sem képviseli teljesen a munkásosztály érdekeit, tekintettel továbbá arra, hogy nálunk mindinkább bizonyos reakcionárius irány kezd előtérbe lépni, mely a munkásosztálynak az őt lenyűgöző gazdászati és politikai bilincsekből leendő felszabadulási kísérleteit meghiusítani igyekszik; tekintve végül, hogy a munkásosztálynak kiválólag érdekében fekszik erőit szét nem forgácsolni, hanem épen mint egységes, önálló párt szervez-kedni, mely csak azon legfőbb czélra törekszik, hogy a munkás néposztály gazdászati és politikai egyenjogúsitásban részesüljön. A Budapesten 1880. évi május 16. és 17. napjain megtartott országos munkás gyűlés elhatározza: 1. A politikailag jognélküli és gazdászatilag kizsákmányolt munkásosztályt képviselő — különböző árnyalatú fentállott pártok egy egységes vezetés alatt álló munkáspárttá alakulnak. 2. Az ilyképen létesült párt az uralkodó osztályokból alakult minden egyéb párttól leendő megkülönböztetés tekintetéből „Magyarországi Általános Munkáspárt" czímet veszi föl. IL A magyarországi szocziáldemokratapárt PROGRAMM-JAVASLATA. Bevezetés. A föld anyja, a munka pedig atyja minden anyagi és szellemi terménynek ; mindkettő ősforrása a gazdagságnak és kultúrának. Mindaddig azonban, míg a föld és mindennemű munkaeszközök a társadalom egy részének kizárólagos tulajdonait képezik, addig a művelődésnek minden áldása, a gazdagságnak minden gyarapodása csupán azon résznek szolgál javára, mely kiváltságos állása folytán urává lesz a többi résznek, a vagyontalan népnek. A munkaeszközök birtokosai, a földbirtokosok és tőkepénzesek gazdászati hatalmuk által egyszersmind a politikai hatalomnak is tulajdonosai, mely a czenzus szerinti választási rendszerben tünteti föl monopolisztikus jellegét legkiválóbban, ezen hatalmat arra használják fel, hogy gazdászati uralmukat — mely leghűbb kifejezést viszont a bérrendszerben talált fentarthassák, tovább fejleszszék és egyesítsék. A társadalom birtokosokra és birtoktalanokra, gazdagokra és szegényekre, uralkodókra és uraltakra való osztályozása nem bir természettörténelmi alappal, csakis társadalmi állapot. A természet nem szül egyrészről munkaeszközökkel felruházott, másrészről csupán munkaerővel képesített osztályokat. Az emberi társadalomban uralkodó egyenlőtlenségek csak az emberek művei, társadalmi produktum, és ami emberi munka, az az emberek által át is alakítható. Ezen alapelvekből kiindulva, a magyarországi szociáldemokraták pártja minden törvényes eszköznek felhasználásával odatörekszik, hogy meg is valósíttassék az alábbi programm, mely bármi részben eszközlésbe venni óhajtandó változtatás esetén minden jövendőbeli kongresszus (országos gyűlés) alkalmából szavazat alá bocsájtandó. Programm. 1. A földbirtoknak, valamint mindennemű munkaeszköznek társadalmi tulajdonná átalakítása, a bérmunka-rendszer eltörlése és a társulati munkarendszernek behozatala által. 2. Általános szavazati és választási jog minden ,az államhoz tartozó 20 évet betöltött egyén részére, ugy az állami, megyei és községi választásokat, mint az esküdtszéki biróságok megválasztását illetőleg. 3. Általános, egyenlő és tudományos alapokon nyugvó népnevelés, különös tekintettel a szakképzésre. Dijnélküli oktatás minden tanintézetben. A tananyagoknak az állam által ingyen szolgáltatása. 4. Az állandó hadseregek leszerelése ; a fegyveresvédelemnek és a haduri jognak a népre átruházása. 5. Az egyháznak az államtól legteljesebb mérvű elkülönitése. Eltörlése a szertartásos eskütételnek. A polgári házasság törvényesítése. A vallásnak magánügygyé nyilvánítása. 6. Eltörlése mindazon törvényeknek és rendeleteknek, melyek a gondolkozási-, szólás- és sajtószabadságot, az egyesületi és gyülekezési jogot korlátozzá.-Eltörlése a hirlap-kaucziónak. 7. Ingyenes igazságszolgáltatás. Az általános választási jogból eredő esküdtszéki biróságok illetékességének az összes jogügyekben állandósítása. 8. Egyetlen fokozatos jövedelmiadó behozása, minden fennálló és a dolgozó néposztályt legsúlyosabban terhelő adók helyébe. 9. A termelési viszonyoknak megfelelőleg törvényesen állandósítandó munkanapnak meghatározása, egyelőre a munkanap 10 órai időre terjed. A vasárnapi és éjjeli munkaidő eltiltása mindazon iparágakban, melyek gyakorlása azt mulhatlanul nem követelik. 10. A 14 éves kor előtti gyermekmunkának betiltása minden iparvállalatnál. Az egészségre vagy erkölcsiségre káros befolyással levő foglalkozási szakokban a női munkának eltiltása. Egyenlő munkaszolgáltatásért egyenlő munkabérek férfiaknak és nőknek. 11. Szigorú törvények, melyek a munkaadókat kötelezik minden egészségügyi és óvintézkedések megtételére és mely felelősekké teszi őket minden a vállalkozók hanyagsága által a munkásoknak okozott szerencsétlenségért. A bányaműhelyekben, gyárakban és minden egyéb ipartelepben a birságpénzek eltiltása. Munkások által választott tisztviselő utján minden bányában, gyárban és műhelyben egézségügyi felügyelet gyakorlása. 12. Az élelmiszerek hamisítása ellen szigorú törvények. A közvetlen csalásra mérendő büntetéssel sújtandó az, ki az élelmiszereket minőségük tekintetében hamisítja és a szándékos testi sértésre háruló büntetésével sujtassék az, ki az emberi szervezetre nézve káros módon hamisít. 13. A börtönmunka szabályozása oly módon, hogy a magánipar annak versenye által sérelmet ne szenvedjen. A magánvállalkozók általi kizsákmányolás eltörlése. 14. A bérviszályok szabályozására felerészben munkásokból és másik fele részben munkaadókból alakuló választott biróságok alakítása. 15. Egyenes állami munkaközvetítő-intézetek felállítása férfi és női munkások részére. 16. A vasutaknak, bányáknak, hajóközlekedésnek, biztositó-intézeteknek az állam által átvétele és kezelése, megszűnése az engedélynek vasútépítésekre stb. magántulajdonosokra nézve. 17. Minden a bányákban, vasuttársulatoknál stb. létező munkás-beteg- és rokkantpénztárak a munkások kezeibe átadandók. 18. Megszüntetése az állami és községi tulajdon elidegenítésének , az állami és községi tulajdon kapitalisztikus magánvállalkozók általi haszonbérlésének beszüntetése. Átruházása azoknak a földmivelő és iparos munkásokból alakítandott termelő társulatokra állami ellenőrzés mellett.