Népszava, 1881 (9. évfolyam, 1–52. sz.)
1881-01-09 / 1. szám
Az idő. Cseail s nyugalom mindenfelé; mégis az idő, e vén fának hulló levele, mely 1880-at irt, itt hagy bennünket anélkül, hogy számot tudnánk adni a jövőnek. Azaz, számot adhatunk. Sok család kesereg, a szoba tele nyomorral; a kemény zivatar dörömböl az ablakon, felébreszti a hidegtől didergő lakót, az anya könynyel telt szemmel ébred, az apa búval s zavart fővel, a gyermekek éhezve, mi siralmas ez! De még nagyobb fájdalom látni egyeseknek ravaszul szerzett boldogságát s diadalpálczával uralkodását ily nyomortól levert népen. Mi boldog nép az, ki e földön már megnyerte a mennyországot. Munkásnép, te soha sem vagy a magadé; mikor dolgozol, a munkaadóé; 03 csak mikor adakozol, a családodé és a nemzeté. Mivel mindig dolgozol s kezed mindig ad, az ég és az ur közt féltékenység támad, hogy melyiké légy, az égé, vagy a földé; végre is két szék közt a pad alá bukol. Hogy ez ne történjék, tanuljátok meg ti jámbor hivők e munkás-miatyánkat: „Mi atyánk, ki vagy a mennyben, szenteld meg egyetértéssel ezt a munkásnépet; jöjjön el aranykora, — legyen meg akaratja, miképpen most, ugy ezredévek múlva is; add meg nékünk a többé soha össze nem törhető boldogságot és bocsásd meg, ha a századokig tartó könnyek között néha zúgolódtunk, miképpen mi is megbocsátunk az eddig ellenünk küzdött minden ellenségünknek, ha megadja magát, és ne végy bennünket a gyűlölködések kisértetébe, — de megszabadul a nyomor és boldogtalanságtól, most és mindörökké ámen!" — Kívánok boldog újévet a boldogtalan munkásoknak ! Edl József. A budapesti nyomdász mozgalom és a sajtó. Ami a nyomdász-mozgalmat illeti, már ön veretes némileg a t. olvasó közönség előtt, de a napisajtó egy része oly sötét színben és elferdített alakban tünteti elő, hogy lehetetlen felszólamlás nélkül hagyni. Legelőször a mozgalom tényálladékát akarom röviden ismertetni az olvasóval: 1872-ben a nyomdászsegédek és nyomdafőnökök közt kölcsönös megegyezés folytán egy munkadíj-szabály dolgoztatott ki, melyet a főnökök sajátkezü aláírásukkal megerősitettek és elfogadtak, utólagosan a napi kilencz órai munkaidőt is , de a csakhamar bekövetkezett „krach"-os idő alatt az árszabály megcsonkult, ily állapotban maradt a jelenig ; a főnökök folyton azon állítása mellett, hogy : roszidőket élünk, nem díjazhatjuk jobban a munkást, de az utóbbi időkor és az ő szemlátomást növekvő anyagi gyarapodásuk megczáfolta, mert némelyek házat, nyári kéjlakot, könyvkereskedést, gépeket stb. vásároltak, míg a munkások, kik nekik ezt szerezték, családjaikkal együtt nyomorognak és nélkülözésekben szenvednek. Hogy legyen némi fogalma az olvasónak a munka és a díjazás felöl, nem találom fölöslegesnek néhány szóval megemlíteni, csak röviden . Vannak olyan nyomdai helyiségek, hogy egészségi szempontból a törvény szerint nem volna szabad megengedni, hogy 40 —60 ember 12 — 18 óra hosszat benne munkálkodjék, alacsony, szűk, zárt helyiségben, hol nemcsak 40 — 60 ember, de ugyanannyi lámpa kigőzölgése is rongálja a levegőt, itt éjjel-nappal, ünnep és vasárnap folyton dolgoznak, a munkás díjat írt 40—79 krg terjed naponta. Tehát a jelenlegi árszabálymozgalom, csakis annyira terjed ki, hogy amit már 1872-ben a főnökök elfogadtak, most újra életbeléptetni legyenek hajlandók, több előkelő nyomdában már bele is egyeztek és gyakorolják az árszabályt, egy-két nyomda főnöke azonban tiltakozik azt életbeléptetni és ezért a szedők abbahagyták a munkát és mennek oda, ahol illően díjazzák, de remény van, hogy ezek is nem sokára követik a többi nyomdatulajdonosok példáját és elismerik a már általuk egyszer elfogadott igazságos árszabályt. Ezen jogos követeléssel teli ügyünk körül a sajtó is hallatta magát, de sajnos, az igazság ellen emelte mérges fegyverét A „Budapest" 360-ik számában a következő sorokat bocsátja szélnek: „Szedőink kijelentették, hogy ha lapunk kiadója bele nem egyezik abba, hogy ezután kevesebbet dolgozzanak és több fizetést kapjanak, ha akkor is fizetést nem kapnak, a midőn nem dolgoznak, ha minden kézirat kaligrafice nem lesz irva, ha minden — a szerző vagy a javinok által — ujonnan beirt szóért 1 frtot, nem kapnak, ha vasárnap és ünnepnapon a szerkesztőség nem maga szedi ki a lapot, ha minden 1000 német betű után 2 lrt borravalóban nem részülnek és igy tovább a 20-ik kivánságig, akkor ők egyetlen egy betűt sem fognak többé kiszedni." E sorok írójának aztán van fogalma a nép, a munkásosztály jogai felől, mégis érdemli, hogy a „Budapestet" pártold kedves olvasó, mert a bölcsesség csillaga ragyog feje fölött; aki e lapot olvassa, olyan okos lesz, mint a közlemény írója, ki fölött valóban sajnálkozásunkat kell nyilvánítanunk, hogy képes volt hitvány „borravalóért" hazugságokat koholni, mert jegyezze meg magának az illető író, hogy a munkás nem „borravalóért", hanem tisztességes munkája után megérdemlett dijért dolgozik. Megjegyzendő továbbá, hogy a „Budapest" szerkesztőségének tagjai is kezdetben helyeselték követelésünket és példánkat követve, szintén fizetésjavítást kértek a lap tulajdonosától, ki egyszersmind nyomdatulajdonos is élt. Wodianer F. ur. ki a követelésekre oly dühbe jött, hogy egy szedőjét rögtön elbocsájtotta üzletéből, azzal vádolva, hogy ő bujtogatta föl a többit, pedig ezen vádja teljesen alaptalan. Különben Wodiáner úr azt is megcselekedte, hogy amit 1872-ben az árszabályéba 9 órai munkaidő elfogadására tett sajátkezüleg irt nyilatkozatát megtagadta, melynek bebizonyítására a még meglevő kézirat a nyomdász szakközlönyben, a „Typographiá"-ban nyilvánosságrahozatott. A „Budapest" az, ki magát a nép jogai védőjének vallja, a nép túlnyomó része pedig a parikásosztály — ö, fogja fel az első fegyvert saját munkásai ellen, kikkel egy hajóban evez és egymás nélkül nem is létezítétnek, bizonyosan jó „borravalóért" gyártott ily badarul férezett közleményt! Az ilyen társadalmi közlöny, mely pletykákkal és hazugságokkal foglalkozik, ahelyett, hogy a „beteg társadalmat gyógyítaná, megmélyezi körülte a levegőt, döíbeletessé válik és megöli, nem méltó pártolásra. ' H.-t. KÜLÖNFÉLÉK. — Az „Uj Nemzedék" czimü havi folyóirat, melyet Pongrácz Béla elvtársunk s pártunk uj tagja szerkeszt és ad ki, a hét folyamában megjelenik érdekes tartalommal. Ajánljuk t. olvasóink szives figyelmébe ezen elveink szellemében vezetni igért vállalatot s reméljük, hogy annak terjesztésére az elvtársak minden lehetőt elkövetnek, — Uj bankó. E hó 3-ától kezdve uj 10 frtos bankjegyeket bocsájt forgalomba az osztrák-magyar bank s a „szabadalmazott osztrák nemzeti bank" — forgalomban levő 10 frtos bankói pedig visszahuzatnak. A bankjegyek fele magyar, fele német szöveggel láttatnak el. Ellenjegyzik Moser A. kormányzó, Wodiáner főtanácsos, Leonhardt vezértitkár. Ilyen lesz az „uj magyar" bankó, amin nem igen legeltetheti szemeit ezután sem a proletárság ! — A hitfelekezetnélküliséget az „Egyetértés" bölcs újdonság-vadásza „pogányságnak" jelzette, e lapnak e héten megjelent egyik számában, mely alkalommal amúgy istenadta jámborságában elmondja a keresztyén anyaszentegyház egyetértésbeli híveinek, hogy Kauchmaul Károly fiát a hitfelekezet nélküliek polgári anyakönyvébe vétette fel. Szörnyűség! minő pogányság ez ! itt az isten átka már el nem maradhat! Romlott emberiség! Istentagadó szoczialisták! vadállatok! mindezt mondhatná páter Lonkai, de hogy az „Egyetértés" ezt a majdnem minden napon ismétlődő esetet „pogányságnak" nevezi, ez még nagyobb bolondgomba, mintha esetleg Lonkai a fentebbieket irta volna a „Magyar Államban". Külömben jegyezze meg magának az „Egyetértés" jámbor újdondásza, hogy a pogányság és hitfelekezetnélküliség közt akkora a külömbség, mint az ő áhitatos begykeséga és a tanult ember között. —1. — Verhovay Gyula ismert párbaj ügyében a királyi tábla helybenhagyta az első bíróságnak általunk is közölt ítéletét. Verhovay 2 heti fogságbüntetését, — mit e hó 12-én kezd meg — a váczi fegyházban töltendi ki. — A lutri, a lutri! Most, hogy városunk betételéről, annak minden intézménye ez évi működéséről számot kivántunk adni, — irja a „Veszprém", — utána néztünk ebbeli run-ünkben annak is, hogy vajjon a helyi főlutri, hogy „működött. Volt e szerint ez év folyamán 32.000 (harminczkétezer) resconto-tétel s erre nyeretett összesen 11 (tizenegy) ternó. Ott csakugyan a számok beszélnek. Valóban a 3000 perczentre dolgozó uzsorás, kisisten az állam ez uzsoráskodásához képest! — Zendülő község. Komorzan szatmármegyei román község lakossága a ryndmentességi adó behajtásának tettlegesen ellene szegült. Nem akar az adó törvényessége felől meggyőződni, s azt állitja, hogy ez adót csakis a községi elöljárók gondolták ki s önmaguknak szedik. A ker. sz.biró a zavargások megfékezése végett katonai karhatalom kirendelését kérte az alispántól. Vidék! levelezés. Eger, deczember 25-én, 1880. Az e hó 31-én kezdődő népszámlálásra vonatkozólag az elvtársaknak szorosan figyelmükbe ajánlom, hogy minden egyes figyelmessé tétessék, hogy az ivek kitöltése alkalmával, még a netalán előfordulható pressió ellenére is, minden elvtárs mint, felekezet nélküli jegyezze, vagy jegyeztesse be magát, nézetem szerint erre feltétlen szükség van már azért is, mert a vallás- és közoktatási miniszter úr a lelkiismeret-szabadság kérdése alkalmával mondott beszédjében azt állította, hogy a lelkiismeret szabadságának proklamálása végzetes következményekhez vezetne. Már ezzel szemben is okvetlenül szükséges, hogy minél nagyobb körben agitáció indítassék a fenti czélra, mert a múlt népszámláláskor Magyarországban alig néhányan jegyezték be magukat felekezet nélkülinek, míg ugyanakkor a kis Horvátországban feltűnően nagyobb számmal voltak ilyenek. Ezen sajnos körülménynek nem szabad volna ismétlődni, azért elvártam volna, hogy ez irányban az elvtársak által, amennyire lehet, más lapokban és más figyelmeztetések tétettek volna közzé, de ezért még a hátralévő napokban is sokat lehet tenni, ha mindenki megteszi kötelességét, melyet én részemről a legelső elmulaszthatlan kötelességnek tartok. Az első birtokvágy megállapitá a vallási kényuralmat, mely minden kényuralomnak alapja és ezek közt a legveszélyesebb, amennyiben egy senki által nem személyesített, így senkinek nem felelős, mindenütt jelenlévő zsarnokságot képvisel. Ezért nem szabad egyetlen alkalmat sem elmulasztanunk, hogy ezen hatalom ellen ne demonstráljunk. Elvárom tehát a központban levő minden egyes elvtárstól hogy a még hátralevő pár napok alatt iparkodni fognak mindent megtenni, mi körükben megtehető. Szabó Sándor. gel ur dohánytözsében, a nemzeti szinház épületében. — Fanta ur lottó-gyüjtődésében, váczi-ut, „Páris szálloda". — „London kávéház", váczi-körut, az osztrák államvaspálya közelében — Briehtaur papirkereskedésében, király-utcza, a Teréztemplom átellenében. — Jochum Keresztély sebészeti-műtermében, hajós-utcza 8. szám. — Wayandt János, akáczfa-utcza 64. sz. — Trencsányi ur sebészeti-műtermében, akáczfa-utcza 16. sz. — Farkas Kálmán ur fodrász-termében, akáczfa- és dohány-utcza sarkán. — Budán Jochum Keresztély urnái, Tabán 14. sz. — Ó-Budán Weyer János urnái. — A bizottság. .1. Ma vasárnap, 1881. január hó 2-án, délután 3 órakor, Ó Budán a „KORONA" termében népgyűlés tartozik a következő napirenddel: 1. Az uj fogyasztási adók; 2. az általános választási jog. Szoczialisztikai irodalom. Ajánljuk olvasóinknak a következő nyomtatványokat melyek a „Népszava" szerkesztősége és kiadó-hivatala által, úgyszintén minden fővárosi és vidéki könyvkereskedés útján kaphatók : „Magyar Munkás-Naptár" 1881. évre. (IV. évfolyam.) Egyes példány ára 26 kr. (postaküldéssel 30 kr.) — Tartalom : Becsüljétek meg a munkást (költemény. ) - Csillagászat. — Naptári rész. — Munkás-szózat (költ.). — Amerika alkotmánya. — Munkás-marseillaise (költemény). — New Hampshire alkotmánya. — Munkások egyesüljetek ! (költemény). — Egy kép a munkáséletből. — A munkások riadója (költemény). — Időjóslatok. — Palota és kunyhó (költemény). — A nyomor oka. — Keserű hangok. — A katona esküje (költemény). — Az egyletek czélja és haszna. — A magyar nemes (költemény). — Visszapillantás az elmúlt évre. — A kommunisták riadója (költemény). — A gyémánt melltú. — Béranger legújabb dala (költemény). — Szoczialista aranyszabályok. — Hogyan érdemlik ki a feleséget? — Adomák. — Útmutatás perlekedőknek. — Alt. munkás-betegsegélyző- és rokkantpénztár. — Vásári kalauz. — Tudnivalók, hirdetések. „A demokratia mint a közjólét megvalósítója és biztositéka." Irta Csorba Géza. Első és második füzet ára 50 kr., a 3-ik füzet 30 kr., a 4-ik füzet ára 40 kr. A munkásegyletek czéljai. Kiadta a „Népszava" szerkesztősége, ára 20 kr. Arbeiter-Yochen-Chronik, a pártnak német nyelvű közlönye. Előfizetési ára negyedévre 60 kr, egy hóra 20 kr. EGYLETE "R. — A budapesti asztalossegédek önképző -egylete 1881. év január 8-kán, hétfőn este fél 8 órakor rendes választmányi ülést tart. Kéretnek a választmányi tagok, pontosan megjelenni. — Schmid János jegyző. — A budapesti czipész-segédek önképző-egyletének választmányi tagjai vasárnap, január 2-án, délután 3 órakor kéretnek az egyleti helyiségben pontosan megjelenni. — Az elnökség: A budapesti czipészek beteg-segélyző-egylet számvizsgáló bizottsága, Januárius hó 2-án, azaz vasárnap délután 3 órakor számvizsgálást tart melyhez a bizottság tagjai ezennel meghivasnak - az elnök. — A budapesti czipészek betegsegélyző egylete választmánya 1881. év Január hó 4 este 8 lírakor rendes választmányi ülést tart, miről a választmány tagjai értesittetnek az elnök. A budapsti borbély- és fodrász-segédek önsegélyző-és temetkezési-egylete 1881. évi januárius hó 3-án a Schuster-féle sörcsarnokban (osztrák állam-vaspálya régi indóháza) tánc-vigalommal egybekötött alapító - ünnepélyét tartja. Pénztárnyitás esti 8 órakor. Ünnepély kezdete 9 órakor. Előreváltott jegyek 50 kr., a pénztárnál 60 kr. Gyermekek számára fél jegy érvényes. — Jegyek kaphatók : Na Szerkesztői üzenet. Pécs M. A. Elkésve érkezett. — Helyben. J. . Hasonlóképen. — B. E. A huzamos időn át szünetelt polémiát nem ujithatjuk föl. Elég volt ebből két füzet, igy gondolkozik a szerkesztőségi bizottság is. — L. M. A „Rajz" helyszűke miatt jövőre.jő. — Czipészek ünnepély-bizottsága Szintén. — Komárom. K. Gy. Az ígéret nem marad tán szép szó ? ! A kiadó-hivatal üzenetei. Kaposvár. Iparos ifj. egylet. A lapot rendesen küldjük, a hiba nem rajtunk múlik ; jó lenne ha egyleti helyiségüket tudatnák velünk, legalább teljes és biztos czim alatt küldhetnék. Előfizetések már lejárt.— Gruber István Győr. Ha a megrendelt tárgyakért az összeget előlegesen beküldi, akkor szívesen útnak indítjuk, a „Népszava" megy. — Ferdinand helyben, Barkovits 60 krral tartozik, sziveskedjék ezt vele tudatni. Nyilt tér.*) Zábrák Géza s Macker János között felmerült viszály kiegyenlítésére 14 szaktársunkból egy becsületbíróság állíttatott fel. — Az említett ügy elintézésére mind két részről felkért társak megjelenvén, az ügy barátságos úton vélt kiegyenlítésére, megalakult. Az Ügy érdemleges tárgyalásánál felvett jegyzőkönyvből kitűnt, miszerint Zábrák Géza a „Népszava" 47. és 49. számában megjelent rágalmazásai Makker János irányában alaptalanok. — Annál is inkább mi aldliottak Zábrák Gézát elitéljük, mivel az ő általa kinevezett bizottság közül egy egyén gáncsot keresve, az ügy tökéletes befejezése előtt érezve turpisságukat s négyen közülök eltávoztak. Ennélfogva alólirottak becsületbeli kötelességünknek ismerjük, Makker János szaktársunknak a t. olvasó közönség előtt becsületét s jellemét megvédeni , és ajánljuk a nagyérdemű olvasó közönség figyelmébe, hogy Zábrák Gézát a jótétemények irányában mint háladatlan egyént bélyegezni. Társas körünkből elitéljük és kiküszöböljük. Budapest, deczember 19-én, 1880. A becsületbíróság tagjai. Mailar István, Kövesy Béla, Pap József, Domján Gáspár, Wonnák István, Ferk Lajos, Kádár Lajos, Nyulassy László. ®) L. a mult számban közölt szerkesztői üzenetet. Szerk. Feldsberg Zsigmond, a tajték és borostyán-áruk készítője.v tajték DOHÁNY IV borostyán-áruk készítője. SZIVAR-ÁRUD A BUDAPESTEN' ker.. kigyó nicza 3. Ajánlja mindennemű valódi tajtékpipák és borostyánkő-szipkákból álló raktárát; vállalkozik czimerek, monogrammok, jelvények stb. legfinomabb kivitelére; választékot tart minden, emu agyag-, fa- és porczellán-pipákból és divatszerü legyezőkből s valamennyi dohányzó-szerekből, elvállal minden esztergályos-munkát, úgyszintén e szakba vágó tajték- és borostyánkő-áruk, hölgylegyezők és sétabotok stb. javítását, valamint minden még a legfinomabb minőségű műesztergályos munkákat is jutányos árak mellett. Alkalmas karácsonyi és újévi ajándékok. Itt Vidéki megrendelések postai utánvét mellett pontosan teljesítetnek. Felelős szerkesztő: Csorba Géza.