Népszava, 1883 (11. évfolyam, 1–52. sz.)

1883-01-14 / 2. szám

ZJCI. évfolyam. Megjelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadó­hivatal köleó dob-utcza 33. *«. Minden a lap szellemi ré­szére vonatkozó közlemények, valamint hirdetések ide in­tézendők. Hirdetések jutányosan­ számíttatnak. 1883. TÁRSADALMI ÉS GAZDÁSZATI NÉPLAP. A MAGYARORSZÁGI ÁLTALÁNOS MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Budapest, jaivu.á­r nió 1­4-én. •I­­j 2. szá­m. Előfizetés: Egész évre . . . frt. 40 kr. Félévre. . . 1 „ 20 „ Negyedévre. .­­ . 60 . Egy hóra . . —. 20 . Egyes példány ára 5 kr. Elő­zetéseket minden posta­hivatal elfogad. Ma vasárnap, 1883. január hó 14-én, délután fél 3 órakor MiefrCT&Z-n tartatik a BUZALKA-féle tánczteremben (VII. ker., akáczfa­ utcza 13. sz.) Napirend: Az országgyűlésen legközelebb felvetett szoczialisztikus eszmék és az általános választási jog megbeszélése. Az elvtársak számos és pontos megjelenésre kéretnek. A rendzavarás ellen gondoskodva van. (A gyűlés után a párttagok összejövetele a törzshelyiségben, Király-utcza.)­­A­z egrsz­ teei­i­ vák­. A garázda banda. Nem első ízben történt, hogy egy pár házsártoskodó garázda emberből álló banda megzavarta a közhasznú czélokból összehívott gyűléseket. Az, a­mely folyó év január 1­én a Járosai-féle sörcsarnokban megakadályoz­tatta egy népgyűlés tart hatását, és a­mely alig áll többől, mint tíz-tizenkét emberből és magát radikálisnak nevezi, hirhedt arról, hogy egyébhez nem ért, mint zavarokat előidézni. Miért ellenségei ezek a vizeszű emberek a magyarországi általános munkáspártnak ? Körülbelül csak oly okokat tudnának erre nézve fölhozni, mint, az aleppói arabok és enezik, midőn Bem török azt kérdezé, miért gyűlölik és üldözik az ottani keresztényeket, vagy mint ott nevezik, ezeket a maronitákat? Válaszuk az volt, hogy azért­, mivel először a maroniták gazdagabbak és jobb üzleteket csinálnak, mint a mohamedánok, másodszor azért, mert sárga papucsokat viselnek, mire csak a mohamedánoknak van joguk, harmad­szor, mert kevesebbet költenek családjuk fenn­tartására, m­ivel a keresztény vallás a sok nejűséget tiltja és igy kevesebb embert kell elt­artaztaniok, és még több eféle esztelen és indokolatlan okokat hoztak föl, hogy kegyet­lenkedéseiket igazolják. Így van ez ezekkel az emberekkel is. Gyűlölnek, mert nem fogadjuk be társasá­gunkba, gyűlölnek, mert senki róluk máskép nem szól, mint úgy, hogy őket korhelyeknek, izgágáknak, átalán véve haszontalan, félig bolond, félig pedig hitvány garázda emberek­nek tartja, kik csak azért, lármáznak, mert, azt várják, hogy a kormány nekik be fogja tömni szájukat. Előfordult már oly eset is, midőn a m­i pártunkból egy szónok azt kérdé: szükséges e a szabadság, jogaink kiszélesítése és ezen em­berek a gyűlésben azt ordították: „az nem igaz, nekünk az nem kell." Hát most mondja meg valaki, minő emberek azok, kik czégévül kiteszik a szabadságot, egyenlőséget és test­vériséget és a szabadság alatt a szabad bot­ránycsinálást, az egyenlőség alatt a cselszö­vényeket, a testvériség alatt az irigységet, kajánságot űzik egy párt ellen, mely tudja, mit akar, mely bizonyos czélra törekszik, de nem folyamodik oly eszközökhöz, a­melyek nem méltók egy higgadtan gondolkodó em­berhez ? Lapunk akkor, midőn legelősztve merült föl a kérdés, m­inő állást foglaljon el a ma­gyarországi általános munkáspárt, miután az országgyűlésen Apponyi Albert gróf képvi­selő azon beszédet tartotta, melyben szocziális olajról és arról szólott, hogy a gyengébbet védeni kell az erősebb ellen, egy czikket hozott ezen czím alatt: „A danauszok", mely­ben kimondottuk nézeteinket afölött, mit lehet vagyis inkább nem lehet remélni akár a kép­viselőháztól, akár a mágnásoktól és mi egyé­nileg nem sok reményt, fektettünk ezen nép­gyűlés sikerébe. Mintha sejtettük volna, hogy ott oly botrány fog történni, mint, az volt­, mely január elsején csakugyan szinre is lett hozva. És e sejtelmünk valósult is. Midort a Járosai féle sörcsarnokba be­léptünk, megpillantottuk ezt, a számmal cse­kély garázda bandát és mint­ a madarat a tolláról, úgy ismertünk rájuk kalapjaikról, többen közülök úgynevezett kalabriai kalapo­kat viseltek, hosszú bozontos, piszkos szöke­ségű, szöszke hajú, ágynélküli koponyáikon, csak ruházataik szennyessége volt hasonló lelkületük szennyességéhez. Láttuk, mint dugdossák össze fejüket, mint torzul el képük kárörömtől, hogy a gyűlést megzavarhatják. Tudtuk előre, mi fog következni és sejtel­meinkben nem csalódtunk. Miután a gyűlés megkezdődött és meg­alakulni akartunk, legelébb is az elnökvá­lasztás került szóba. A garázda banda egy nevet hangoztatott és a gyűlés rendezői elég legálisan szavazás alá bocsátották az elnök választásának kérdését. A nagy többség dr. Csillag Zsigmond mellett nyilatkozott, a napirend ki lett mondva és Kürschner Jakab mint előadó magyar nyelven kezdett szólani, de alig mondott kevés szót, midőn a garázda banda félbeszakasztotta őt azzal az éktelen orditozással, hogy elnököt kell választani holott az már meg volt választva. Kürschner több izben megkisérlette beszédét folytatni, de a botránycsinálók túlordították őt, ugy hogy szóhoz sem juthatott, m­ig végre az el­nök a gyűlést föloszlatta és a jelenlevő ható­sági közeg, Batiz városkapitány úr is kijelen­tette, hogy miután az elnök a gyűlést, fölosz­latta, mindenki r­enjen haza, mert különben kiürítteti a termet, mire azután a gyűlést rendezők és az egész párt, mely azért jött oda, hogy a napirendhez szóljon, ott hagyta a botrány színhelyét. Most már azon kérdés merül föl, mit tegyenek a higgadtabban gondolkozók ezen garázda banda ellen, hogy ha ugyanezen vagy más a munkások érdekében fölvetendő kér­désekről népgyűléseken akarnak tanácskozni? A tanácskozmányi teremnek vagy bármely más helyiségnek népgyűléseknél nyitva kell maradni mindenki előtt, ki abban a népgyű­lésben részt akar venni. De lehet-e remélni, hogy ezentúlra békében fogunk vitatkozhatni, ha ez a banda, ez a törpe kisebbség a többsé­get ismét meg akarja zavarni és minket ter­rorizálni? Ha a nyers erőszak ellen, melyet ez a banda ellenünk használ, mi is azon erőszakkal élnék, erre az önvédelmi jognál fogva szabad­ságunkban állana felelni. Ez azután gyakor­latilag illusztrálná az ezen garázda banda által kitűzött prograramot, az anarchiát. Mi lapunkban gyakran szólottunk arról, hogy az emberiségnek arra kell törekedni s a népnevelés által oda jutni, hogy az embe­rek annyira neveltessenek, hogy magukat kormányozhassák és ne legyen szükség se kormányra, se törvényekre, mert minden ember belátandja, hogy a jó ép úgy mint a rossz magában viseli a jutalom magvát. Van­nak már most is egyes emberek, kik nem azért vétenek a fennálló törvények ellen, mert jutalmat várnak, vagy rettegnek a bün­tetéstől, hanem mivel lelkük megnyugvását találják abban, ha senkinek nem ártanak, ha a Groot, Hugo által kimondott természet törvényéhez alkalmazkodnak, mely szerint: ne tegyünk semmit, a­mit nem akarunk, hogy mások ellenünk cselekedjenek. És ezen érte­lemben törvény mindig fog létezni mint léteznek törvények a mindenségben, melyek soha sem fognak megváltoztathatni. Ha ezt­ az aranykort el akarjuk érni, akkor mindaddig, míg minden egyes ember ezt föl nem bírja fogni, engedelmeskedjünk az irott törvényeknek, a­ki a czélt akarja, annak az ahhoz vezető eszközöket is kell akarni. Ha azt az aranykort el akarjuk érni, mely, ha irott törvények nélküli társadalmat anarchiának akarunk nevezni, akkor még mi is sokkal inkább vagyunk anarchisták, mint ez a garázda banda, mely még nincsen tisztá­ban magával, mit akar. A rendetlenség még nem anarchia, és ők valóságban nem azt a békés anarchiát, hanem cháoszt akarnak. Hilu­tra, a­­ Át

Next