Népszava, 1900 (28. évfolyam, 1–147. sz.)
1900-01-04 / 1. szám
2. oldal. dik a magyar kvóta. Egy másik kézirat jelenti, hogy a király jóváhagta a delegácziók abbeli határozatát, mely a közös kiadások fedezésére négy havi indemnitást ad. Ez a fölhatalmazás az 1899. költségvetés alapján adódott, de a kiadások majd beillesztendők lesznek az 1900. évre megszavazandó költségvetés számszerinti keretébe. Közlik továbbá a bécsi és budapesti hivatalos lapok a bélyegegyezményre vonatkozó szentesítési záradékot; a magyar hivatalos lap közli egyeu Lukács pénzügyminiszter rendeletét, amelylyel közvetetten illetékekről, bélyegekről és fogyasztási díjakról intézkedő egyezményt január 1-től fogva életbe lépteti. Az osztrák hivatalos lap közli a császári rendeletet, mely az utóbbi időben oly sokat firtatott a fogyasztási adók átutalását lépteti életbe. Intézkedik a császári rendelet a birodalmi képviseletről szóló alaptörvény 10. §-a alapján a sör, ásványolaj és cukormennyiségek után fizetendő adók visszatérítése tárgyában, amelyek Ausztria, valamint Magyarország és Bosznia és Herczegovina között forgalomba kerülnek. A visszatérítés a közösen megállapított adótétel szerint történik. Ez a császári rendelet, amelyet a császáron kívül az egész minisztérium aláírt, 1900. január 1-én lép életbe. A bécsi hivatalos lap közli továbbá a félévi budgetprovizóriumról szóló császári rendeletet s a hírlap- és naptárbélyeg eltörléséről szóló törvényt. KÜLFÖLD. Olaszország. Umberto olasz király amnesztiát adott a közrend és a gyülekezési jog, továbbá a sajtótörvény, a munkaszabadság, a rendzavarásoknál közbenjáró közhatósági közegek ellen irányuló vétségekért, politikai bűntettekért, betudva a fegyveres bandák alakításával elkövetett vétségekért, végül oly vétségekért, amelyek a parlament működésének meghiúsítására irányultak. Az amnesztia által sok elvtársunk is kegyelmet kapott, főleg azok, kik a múlt évi földmivelő mozgalom következtében lettek elítélve. Németország. Választási győzelem. Münchenben most választották meg a városi tanácsosokat, s a választásnál Schmidt Ede elvtársunkat is megválasztották. Belgium: Földmivelő kongresszus. A belga földművelők vasárnap tartották harmadik kongresszusukat Brüsszelben. A kongresszus az előbbieket úgy a küldöttek száma, mint a tárgyalások színvonala tekintetében meszsze fölülmúlta. A kongresszuson fontos határozatokat hoztak, melyek közül felemlítjük a következőket: 1. Tanulmányoztassék a föld kollektivisztikus megművelése és hogy ebből mily előnyök származnak a földművelőkre nézve. 2. A falukon levő elvtársak kötelessége a már fennálló földmivelő egyletekbe belépni, hogy ott befolyást szerezzenek. 3. A párt egy szoczialista naptárt fog kiadni a földmivelők számára. 4. Ahol a nagybirtok a túlnyomó, ott földmivesmunkásszervezeteket alakitanak. 5. A szoczialista községi képviselők kötelessége odahatni, hogy a községek mezőgazdasági gépeket vegyenek s azokat a szegényebb sorsú földművelőknek használat végett rendelkezésükre bocsássák. 6. Ahol lehetséges, fogyasztási szövetkezetek alakitandók. 7. Egyes e czélra alkalmas községekben baromfi és tojás értékesítő szövetkezetek alapíttassanak. Végül Vandervelde elvtárs nagy tetszéssel fogadott beszédet tartott az agrárszoczializmusról. Szakegyesületi kongresszus. A földmivelő kongresszussal egy időben a belga szakszervezetek is tartottak kongresszust, melyen Anseele elvtárs elnökölt. A kongresszuson több mint 300 szervezet 437 küldött által volt képviselve. A napirend első pontja volt a munkás-biztosítás, melynél elhatározták, hogy követelik a rokkant-biztosítás kötelezővé tételét. A második pont a munkaidő megrövidítése volt. A kongresszus követeli a nyolcz órai munkaidőt, mely az állami üzemekben azonnal behozandó, míg a magánüzemekben a 10 órai minimális munkaidő átmenetileg meghatározandó volna a törvényhozás által. • HÍREK. — Választási győzelem. Dunapentelén elvtársaink szép győzelmet arattak a községi választásoknál. Kilencz képviselőt és 5 póttagot kellett választani. A 14 helyre 18 elvtársunk választatott meg, a 14-ik csak azért maradt ki, mert rosszul írták a nevét. Psendes tagoknak megválasztattak : Kincses István, Fintér Ignácz 79—79 szavazattal, Balázs István 78, Farkas Mihály 75, Farkas György 72, Nyuri György 70, Behenye György elvtársak 69 szavazattal. Molnár Imre elvtárs daczára 75 szavazatának formahiba miatt kiszorult. Póttagoknak megválasztattak: Gálás György 96, Fekete István 90, Csupity Tódor 90, ifj. Fekete 89, Nyuli István elvtársak 89 szavazattal. — Csizmadia összbüntetése. Mi is közöltük annak idején, a polgári lapok nyomán, hogy Csizmadia Sándor elvtársunkra összbüntetésként kiszabott 13 és félhavi fogházbüntetést a kir. tábla helybenhagyta. Mint mult héten, az itéletkihirdetés alkalmával kitűnt, ez téves, mert a tábla leszállította a büntetést 12 hónapra. Elvtársunk ismét felebbezett. — Elöljáró-választás Dunapentelén. Dunapentelei levelezőnk irja: A községi biró, pénztárnokok, közgyám és elöljárók választását deczember hó 28-i£ napjára tűzte ki a főszolgabíró. Az urak vállvetve a régi bírót és minden régi hivatalos közeget akartak megtartani s megmozdítottak minden követ, hogy e czért elérhessék alkalmazottaikat, aratóikat, fuvarosaikat, iparosaikat, szóval mindazokat, kikhez valami hatalmuk volt, mind lekötelezték erre a választásra. A főszolgabíró úr megérkezett a választás reggelén s azonnal egy mellékhelyiségbe összeült egy pár virilistával, ott maguk közt kandidálták a birót, törvénybirót, pénztárnokokat, köztryámot és elöljárót. Persze mind a régieket. Ezután kijöttek a törvényterembe. Először is üdvözölte a főszolgabíró az egybegyűlt képviselőtestületet és előterjesztette az ő nézeteit s ekkor beadtunk egy kérvényt 12 községi képviselő aláírásáral, akik kérik, hogy népszavazás útján történjék a választás ; azonfelül ajánlottunk a szolgabíró úrnak egy bírót, hogy vegye figyelembe a jelölésnél a nép óhaját s kandidálja azt az egyet is, akit a nép óhajt. A szolgabíró úr azonban nem vette figyelembe a nép óhaját, azt mondta, hogy a reá van bízva a kandidálás, neki semmiféle szocziáliták ne határozzanak, ugy lesz, a mint ő akarja! Jelölte a birói állásra a volt bírót, Nyuli Jánost, azonkívül Tóth Mihályt és Tóth Györgyöt. Elöljáróka, mind a régieket jelölte s nagy kérésre minden régi mellé egy ujat is jelölt. Erre a nép közé ment és kijelentette, hogy kit kandidált birónak. A nép nem fogadta el egyiket sem, hanem közfelkiáltással kikiáltották a mi jelöltünket Holenter János elvtársat. Erre a szolgabíró úr kijelentette, hogy birót csak ő ajánlhat, más nem, és így csak e három közül választhat a nép, s ekkor, hogy mégis változás történjen, egyhangúlag Tóth Györgyöt kiálltották ki, de mivel minden áron a régi birót akarta megtartani, félbehagyta a szavazást s megkezdődött a törvénybiró választás, a melyre Kádár Péter és Král Ferenczet kandidálta. A többség Král Ferenczre esett, ő azonban mégis Kádár Pétert írta be megválasztottnak. Ekkor elől kezdte az elöljárókat, egymásután 6 elöljáró lett felkiálltással megválasztva, de mind új, a régiek kiestek. Erre a szolgabíró úr félbehagyta a többi elöljáró megválasztását és a birót a pénztárnokokkal és közgyámmal együtt szavazásra bocsájtotta s igy a népnek 5 elöljárót, birót, pénztárnokot, közgyámot, tehát 10 név közül kellett kiválasztani, hogy melyiket akarja megválasztani. Ebben természetesen sokan megzavarodtak. A nép legnagyobb része, mivel már éhes volt és fázott is, meg karhatalommal ki is lett szorítva az utczára s elszéledtek és nem szavazhattak le. A volt birót igy is Csak 14 szótöbbséggel választottak meg, úgyszinte a pénztárnokot. Az elöljárók pedig a régiek mind megbuktak. — Egy rendőrtiszt gaztette. A „R. U." írja a következőket: A rendőrtisztviselőkkörében súlyos visszaélés története képezi most a közbeszéd tárgyát. Három héttel ezelőtt a m ik kerületben razzia volt, amely alkalommal a többek közt egy 13 éves leányt is előállítottak s csavargás czimén egy napi fogházra ítélték. Egy napról lévén szó, a leányt nem is vitték a tolovezkocsiba, hanem a kapitányság udvarán levő zárkába helyezték el. A kapitánysághoz beosztott egyik rendőrfelügyelőnek szemet szúrt a feltűnően csinos leány. Este, mikor egy budai korcsmában több katonatiszt társaságában mulatott, elbeszélte a fiatal leány történetét, nem győzvén magasztalni annak szépségét. A katonatisztek nógatták, hozza el a szép fogoly leányt egy pohár borra. És a rendőrfelügyelő felkötötte a kardját, bement a kapitányság udvarára, az ügyeletes altiszttel kinyittatta a czella ajtaját , elvitte a leányt mulatni. Kegyeire tértek haza, a leány vissza a czellába, a rendőrfelügyelő pedig fáradtan, mámorosan a lakására. Mikor a leány, aki különben egy budai virágüzletben van alkalmazva,hogyan lehetett akkor ,,csavargásért" letartóztatni és — elítélni ?! — aznap délután kiszabadult, apjának, a kijev malomban gépmunkás, sirva beszélte el a vele történteket, hozzátévén, hogy a rendőrfelügyelő kényszeritette a mulatozásra. Az apa erre egyenesen a főkapitányságra sietett s ott panaszt emelt. Rudnay Béla főkapitány azonnal elrendelte a vizsgálatot s a rendőrfelügyelőt felfüggesztette állásától. A vizsgálat során a virágárus leány vádja beigazolást nyert, de mielőtt a fegyelmi ítéletet meghozták volna, a rendőrfelügyelő lemondott állásáról A lemondást a főkapitány elfogadta ugyan, de az ügyet áttette a bünfenyitő törvényszékhez. * A budapesti közúti vaspálya-társaságnak 1899. évi deczember hónapban 251.059 frt 69 kr. bevétele volt. Az 1899-ik évi összes bevétele,232.250 forint 22 kr. volt, holott az 1898-ik évben 2 938.949 forint 7árra rúgott. NÉPSZAVA Végül foglalkoztak a szervezkedéssel és munkásttkárságok alapításával német mintára. Végül Anseele elvtárs buzdította a küldötteket, hogy igyekezzenek a határozatokat meg is valósítani. Olvasóinkhoz! Elvtársak, munkások! Az új év kezdetével megjelenésének huszonnyolczadik évfolyamába lép a NÉPSZAVA. A munkásság érdekeiért folytatott huszonhétévi nehéz küzdelem áll immár mögötte. A munkásságért küzdött a munkássággal ! Így kell annak mindenkor fokozott erővel a jövőben is lenni. Ezért hozzátok fordulunk munkások, hogy sorakozzatok a Népszava mögé és segítsétek magasra emelni azt a lobogót, mertt alatt az egész világ tettre kész öntudatos proletáriátusa harczol. Terjesztetek a Népszavát, gondoskodjatok róla, hogy ne legyen munkásember, kinek asztaláról hiányozzék! Előfizetési árak a háromszor hetenkint megjelenő Népszavára: (Korona értékben.) Egész évre . . . 8.80 j Negyedévre . . 2.20 Félévre 4.40 j Egy hóra . . . —.80 Csupán a csütörtöki kiadásra: Egész évre . . 2.20 j Negyedévre . . —.80 Félévre .... 1.60 j Egy hóra ... —.30 A szerkesztőség és kiadóhivatal (VII., Erzsébet körút 16.) 1900 FÖLDMIVELŐK ÉRDEKE. Mezőgazdasági munkaközvetítés A földmivelésügyi miniszter a napokban adta ki rendeletét a mezőgazdasági munkaközvetítés szervezése ügyében. A rendelet, amelyre még visszatérünk, egész terjedelmében a következő : I. KÉSZ. A gazdasági munkaközvetítés. 1. §. Rendezett tanácsú városokban és nagyközségekben a községi munkásközvetítet s helyettesét rendszerint az elöljáróság (tanács) vagy a segéd- és kezelőszemélyzet tagjai közül a képviselőtestületnek, a körjegyzőségi munkásközvetítet s helyettesét pedig a szövetkezett községet képviselőtestülete egyetemének kell kirendelni. A vármegye alispánjának jóváhagyásával egyes kis községek külön községi közvetítőt alkalmazhatnak. A vármegye alispánjának jóváhagyásával közvetítőül közhivatalban nem álló magánügyének is megválaszthatók. A községi, körjegyzőségi munkásközvetitő közvetlenül a járási főszolgabíró (polgármester) hatósága alatt áll. A munkásközvetitési feladatok ellátása a megbizott községi tisztviselőnek hivatalos kötelességét képezi s annak elhanyagolása fegyelmi vétséget képez. A megbizás bármikor visszavonható. 2. §. A képviselőtestület a közvetítőnek külön tiszteletdíjat állapíthat meg. A felek felkérése folytán itt minden levél és távirat megírásáért a közvetítő a fértől 20 fillért szedhet. A vármegye alispánjának jelentése alapján a m. kir. földmivelésügyi miniszter, függetlenül attól, hogy a közvetítő a község részéről kap-e vagy sem tiszteletdíjat, egyes községi munkásközvetítőknek a kiváló szolgálatokért jutalmat utalványozhat. 3. §. A községi, vagy körjegyzőségi munkásközve-títőnek az a feladata, hogy :