Népszava, 1900 (28. évfolyam, 1–147. sz.)

1900-01-04 / 1. szám

2. oldal. dik a magyar kvóta. Egy másik kézirat je­lenti, hogy a király jóváhagta a delegácziók abbeli határozatát, mely a közös kiadások fedezésére négy havi indemnitást ad. Ez a fölhatalmazás az 1899. költségvetés alapján adódott, de a kiadások majd beillesztendők lesznek az 1900. évre megszavazandó költ­ségvetés számszerinti keretébe. Közlik tovább­á a bécsi és budapesti hivatalos lapok a bélyegegyezményre vonatkozó szentesítési zára­dékot; a magyar hivatalos lap közli egye­u Lukács pénzügyminiszter rendeletét, amelylyel közvetetten illetékekről, bélyegekről és fogyasz­tási díjakról intézkedő egyezményt január 1-től fogva életbe lépteti. Az osztrák hivata­los lap közli a császári rendeletet, mely az utóbbi időben oly sokat firtatott a fogyasztási adók átutalását lépteti életbe. Intézkedik a császári rendelet a birodalmi képviseletről szóló alaptörvény 10. §-a alapján a sör, ásványolaj és c­ukormennyiségek után fize­tendő adók visszatérítése tárgyában, amelyek Ausztria, valamint Magyarország és Bosznia és Herczegovina között forgalomba kerülnek. A visszatérítés a közösen megállapított adó­tétel szerint történik. Ez a császári rendelet, a­melyet a császáron kívül az egész minisz­térium aláírt, 1900. január 1-én lép életbe. A bécsi hivatalos lap közli továbbá a félévi budgetprovizóriumról szóló császári rendeletet s a hírlap- és naptárbélyeg eltörléséről szóló törvényt. K­ÜLFÖLD. Olaszország. Umberto olasz király amnesztiát adott a közrend és a gyülekezési jog, továbbá a sajtótörvény, a munkaszabadság, a rendzavarásoknál közbenjáró közhatósági közegek ellen irányuló vétségekért, po­litikai bűntettekért, betudva a fegyveres bandák ala­kításával elkövetett vétségekért, végül oly vétségek­ért, a­melyek a parlament működésének meghiúsítá­sára irányultak. Az amnesztia által sok elvtársunk is kegyelmet kapott, főleg azok, kik a múlt évi földmivelő moz­galom következtében lettek elítélve. Németország. Választási győzelem. Münchenben most választot­ták meg a városi tanácsosokat, s a választásnál Schmidt Ede elvtársunkat is megválasztották. Belgium: Földmivelő kongresszus. A belga földművelők vasár­nap tartották harmadik kongresszusukat Brüsszelben. A kongresszus az előbbieket úgy a küldöttek száma, mint a tárgyalások színvonala tekintetében meszsze fölülmúlta. A kongresszuson fontos határozatokat hoztak, melyek közül felemlítjük a következőket: 1. Tanul­mányoztassék a föld kollektivisztikus megművelése és hogy ebből mily előnyök származ­nak a földművelőkre né­zve. 2. A falukon levő elvtársak kötelessége a már fennálló földmivelő egyletekbe belépni, hogy ott be­folyást szerezzenek. 3. A párt egy szoczialista naptárt fog kiadni a földmivelők számára. 4. A­hol a nagybirtok a túlnyomó, ott földmives­munkásszervezeteket alakitanak. 5. A szoczialista községi képviselők kötelessége odahatni, hogy a községek mezőgazdasági gépeket vegyenek s azokat a szegényebb sorsú földművelők­nek használat végett rendelkezésükre bocsássák. 6. A­hol lehetséges, fogyasztási szövetkezetek ala­kitandók. 7. Egyes e czélra alkalmas községekben baromfi és tojás értékesítő szövetkezetek alapíttassanak. Végül Vandervelde elvtárs nagy tetszéssel foga­dott beszédet tartott az agrárszoczializmusról. Szakegyesü­leti kongresszus. A földmivelő kon­gresszussal egy időben a belga szakszervezetek is tartottak kongresszust, melyen Anseele elvtárs elnö­költ. A kongresszuson több mint 300 szervezet 437 küldött által volt képviselve. A napirend első pontja volt a munkás-biztosítás, melynél elhatározták, hogy követelik a rokkant-biz­tosítás kötelezővé tételét. A második pont a munka­idő megrövidítése volt. A kongresszus követeli a nyolcz órai munkaidőt, mely az állami üzemekben azonnal behozandó, míg a magánüzemekben a 10 órai minimális munkaidő átmenetileg meghatáro­zandó volna a törvényhozás által. •­­ HÍREK. — Választási győzelem. Dunapentelén elv­társaink szép győzelmet arattak a községi választásoknál. Kilencz képviselőt és 5 pót­tagot kellett választani. A 14­ helyre 18 elv­társunk választatott meg, a 14-ik csak azért maradt ki, mert rosszul írták a nevét. Psen­d­es tagoknak m­egválasztattak : Kincses Ist­ván, Fintér Ignácz 79—79 szavazattal, Ba­lázs István 78, Farkas Mihály 75, Farkas György 72, Nyuri György 70, Behenye György elvtársak 69 szavazattal. Molnár Imre elvtárs daczára 75 szavazatának formahiba miatt ki­szorult. Póttagoknak megválasztattak: Gálás György 96, Fekete István 90, Csupity Tódor 90, ifj. Fekete 89, Nyuli István elvtársak 89 szavazattal. — Csizmadia összbü­ntetése. Mi is közöltük annak idején, a polgári lapok nyomán, hogy Csizmadia Sándor elvtársunkra összbünte­tésként kiszabott 13 és félhavi fogházbünte­tést a kir. tábla helybenhagyta. Mint mult héten, az itéletkihirdetés alkalmával kitűnt, ez téves, mert a tábla leszállította a bünte­tést 12 hónapra. Elvtársunk ismét felebbezett. — Elöljáró-választás Dunapentelén. Duna­pentelei levelezőnk irja: A községi biró, pénztárnokok, közgyám és elöljárók választását deczember hó 28-i£ napjára tűzte ki a főszolgabíró. Az urak vállvetve a régi bírót és min­den régi hivatalos közeget akartak megtartani s megmozdítottak minden követ, hogy e czért elérhes­sék­­ alkalmazottaikat, aratóikat, fuvarosaikat, ipa­rosaikat, szóval mindazokat, kikhez valami hatal­muk volt, mind lekötelezték erre a választásra. A főszolgabíró úr megérkezett a választás regge­lén s azonnal egy mellékhelyiségbe összeült egy pár virilistával, ott maguk közt kandidálták a birót, törvény­birót, pénztárnokokat, köztryámot és elöljárót. Persze mind a régieket. Ezután kijöttek a törvényterembe. Először is üdvözölte a főszolgabíró az egybegyűlt képviselőtestületet és előterjesztette az ő nézeteit s ekkor beadtunk egy kérvényt 12 községi képviselő aláírásáral, a­kik kérik, hogy népszavazás útján tör­ténjék a választás ; azonfelül ajánlottunk a szolgabíró úrnak egy bírót, hogy vegye figyelembe a jelölésnél a nép óhaját s kandidálja azt az egyet is, a­kit a nép óhajt. A szolgabíró úr azonban nem vette figye­lembe a nép óhaját, azt mondta, hogy a reá van bízva a kandidálás, neki semmiféle szocziá­liták ne határoz­zanak, ugy lesz, a mint ő akarja! Jelölte a birói állásra a volt bírót, Nyuli Jánost, azonkívül Tóth Mihályt és Tóth Györgyöt. Elöljáróka, mind a ré­gieket jelölte s nagy kérésre minden régi mellé egy ujat is jelölt. Erre a nép közé ment és kijelentette, hogy kit kandidált birónak. A nép nem fogadta el egyiket sem, hanem köz­felkiáltással kikiáltották a mi jelöltünket Holenter János elvtársat. Erre a szolgabíró úr kijelentette, hogy birót csak ő ajánlhat, más nem, és így csak e három közül választhat a nép, s ekkor, hogy mégis változás történjen, egyhangúlag Tóth Györgyöt kiáll­tották ki, de mivel­­ minden áron a régi birót akarta megtartani, félbehagyta a szavazást s megkezdődött a törvénybiró választás, a melyre Kádár Péter és Král Ferenczet kandidálta. A többség Král Ferenczre esett, ő azonban mégis Kádár Pétert írta be megválasz­tottnak. Ekkor elől kezdte az elöljárókat, egymás­után 6 elöljáró lett felkiálltással megválasztva, de mind új, a régiek kiestek. Erre a szolgabíró úr félbe­hagyta a többi elöljáró megválasztását és a birót a pénztárnokokkal és közgyámmal együtt szavazásra bocsájtotta s igy a népnek 5 elöljárót, birót, pénz­tárnokot, közgyámot, tehát 10 név közül kellett kiválasz­tani, hogy melyiket akarja megválasztani. Ebben ter­mészetesen sokan megzavarodtak. A nép legnagyobb része, mivel már éhes volt és fázott is, meg kar­hatalommal ki is lett szorítva az utczára s elszéledtek és nem szavazhattak le. A volt birót igy is Csak 14 szótöbbséggel választottak meg, úgyszinte a pénz­tárnokot. Az elöljárók pedig a régiek mind meg­buktak. — Egy rendőrtiszt gaztette. A „R. U." írja a következőket: A rendőrtisztviselők­­körében súlyos visszaélés története képezi most a közbeszéd tárgyát. Három héttel ezelőtt a m­­ ik kerületben razzia volt, a­mely alkalommal a többek közt egy 13 éves leányt is előállítottak s csavargás czimén egy napi fog­házra ítélték. Egy napról lévén szó, a leányt nem is vitték a tolovezkocsiba, hanem a kapitányság ud­varán levő zárkába helyezték el. A kapitánysághoz beosztott egyik rendőrfelügyelőnek szemet szúrt a feltűnően cs­inos leány. Este, mikor egy budai korcsmában több katonatiszt társaságában mulatott,­­ elbeszélte a fiatal leány történetét, nem győzvén magasztalni annak szépségét. A katonatisztek nó­gatták, hozza el a szép fogoly leányt egy pohár borra. És a rendőrfelügyelő felkötötte a kardját, bement a kapitányság udvarára, az ügyeletes al­tiszttel kinyittatta a czella ajtaját , elvitte­ a leányt mulatni. Kegyeire tértek haza, a leány vissza a czellába, a rendőrfelügyelő pedig fáradtan, mámoro­san a lakására. Mikor a leány, a­ki különben egy budai virágüzletben van alkalmazva,­­hogyan lehe­tett akkor ,,csavargásért" letartóztatni és — elítélni­­ ?! — aznap délután kiszabadult, apjának, a ki­jev malomban gépmunkás, sirva beszélte el a vele tör­ténteket, hozzátévén, hogy a rendőrfelügyelő kény­szeritette a mulatozásra. Az apa erre egyenesen a főkapitányságra sietett s ott panaszt emelt. Rudnay Béla főkapitány azonnal elrendelte a vizsgálatot s a rendőrfelügyelőt felfüggesztette állásától. A vizsgá­lat során a virágárus leány vádja beigazolást nyert, de mielőtt a fegyelmi ítéletet meghozták volna, a rendőrfelügyelő lemondott állásáról A lemondást a főkapitány elfogadta ugyan, de az ügyet áttette a bünfenyitő törvényszékhez. * A budapesti közúti vaspálya-társaságnak 1899. évi deczember hónapban 251.059 frt 69 kr. bevétele volt. Az 1899-ik évi összes bevétel­e,232.250 forint 22 kr. volt, holott az 1898-ik évben 2 938.949 forint 7­árra rúgott. N­É­P­S­Z­A­V­A Végül foglalkoztak a szervezkedéssel és munkás­ttkárságok alapításával német mintára. Végül Anseele elvtárs buzdította a küldötteket, hogy igyekezzenek a határozatokat meg is való­sítani. Olvasóinkhoz! Elvtársak, munkások! Az új év kezdetével megjelenésének hu­szonnyolczadik évfolyamába lép a NÉPSZAVA. A munkásság érdekeiért folytatott huszon­hétévi nehéz küzdelem áll immár mögötte. A munkásságért küzdött­ a munkássággal ! Így kell annak mindenkor fokozott erővel a jövőben is lenni. Ezért hozzátok fordulunk munkások, hogy sorakozzatok a Népszava mögé és segítsétek magasra emelni azt a lobogót, mertt alatt az egész világ tettre kész öntudatos proletáriá­tusa har­czol. Terjesztetek a Népszavát, gondoskodjatok róla, hogy ne legyen munkásember, kinek asz­taláról hiányozzék! Előfizetési árak a háromszor hetenkint megjelenő Népszavára: (Ko­rona értékb­en.) Egész évre . . . 8.80 j Negyedévre . . 2.20 Félévre 4.40 j Egy­ hóra . . . —.80 Csupán a csütörtöki kiadásra: Egész évre . . 2.20 j Negyedévre . . —.80 Félévre .... 1.60 j Egy hóra ... —.30 A szerkesztőség és kiadóhivatal (VII., Erzsébet­ körút 16.) 1900 FÖLDMIVELŐK ÉRDEKE. Mezőgazdasági munkaközvetítés A földmivelésügyi miniszter a napokban adta ki rendeletét a mezőgazdasági munka­közvetítés szervezése ügyében. A rendelet, a­melyre még visszatérünk, egész terjedel­mében a következő : I. KÉSZ. A gazdasági munkaközvetítés. 1. §. Rendezett tanácsú városokban és nagyközsé­gekben a községi munkásközvetítet s helyettesét rendszerint az elöljáróság (tanács) vagy a segéd- és kezelőszemélyzet tagjai közül a képviselőtestületnek, a körjegyzőségi munkásközvetítet s helyettesét pedig a szövetkezett községet képviselőtestülete egyetemé­nek kell kirendelni. A vármegye alispánjának jóvá­hagyásával egyes kis községek külön községi közve­títőt alkalmazhatnak. A vármegye alispánjának jóvá­hagyásával közvetítőül közhivatalban nem álló ma­gánügyének is megválaszthatók. A községi, körjegy­zőségi munkásközvetitő közvetlenül a járási főszolga­bíró (polgármester) hatósága alatt áll. A m­unkás­közvetitési feladatok ellátása a megbizott községi tisztviselőnek hivatalos kötelességét képezi s annak elhanyagolása fegyelmi vétséget képez. A megbizás bármikor visszavonható. 2. §. A képviselőtestület a közvetítőnek külön tisz­teletdíjat állapí­that meg. A felek felkérése folytán itt minden levél és távirat megírásáért a közvetítő a fértől 20 fillért szedhet. A vármegye alispánjának jelentése alapján a m. kir. földmivelésügyi miniszter, függetlenül attól, hogy a közvetítő a község részé­ről kap-e vagy sem tiszteletdíjat, egyes községi munkásközvetítőknek a kiváló szolgálatokért jutal­mat utalványozhat. 3. §. A községi, vagy körjegyzőségi munkásközve-­­títőnek az a feladata, hogy :

Next