Népszava, 1904. augusztus (32. évfolyam, 94–106. sz.)
1904-08-02 / 94. szám
1904. augusztus 2. NÉPSZAVA maskodásával, amely a népet megalázza és szabadságában korlátozza. A kragujeváczi véres összeütközésen, amelyen tisztek és polgárok öldösték és veszedelmesen megsebezték egymást, elkeseredetten kiabálták a parasztok : — Legyen vége a mostani társadalmi és állami rendnek ! Le a hadsereggel! Le a monarkiával! Oroszország: ínség Oroszországban. A keletázsiai háború borzalmas hatása mutatkozik Oroszországban. Az ipar, kereskedelem pang, a mezőgazdaságot a nagy szárazság tönkretette, az adókat felemelték és a háború czéljaira rövid úton be is hajtják, szóval nyomor, éhség ütött tanyát az enélkül is nyomorult porbasujtott orosz nép közt. A kétségbeejtő állapotról most a következőket jelentik Varsóból, Lodzban, Lengyelország egyik legfontosabb ipari központjában, csaknem az összes munkások munka és kenyér nélkül maradtak. Az utczákon mindenfelé kiéhezett, beteg és éhségtől összeeső alakokat lehet látni. A koldulás, lopás és rablás nagyon elhatalmasodott. A leggyakoribb esetek közé tartozik, hogy az anyák gyermekeiket, ha nem tudják őket eltartani, egyszerűen kiteszik. Hogy mily irtózatos a nyomor, legjobban mutatja az az eset, mely a múlt szombaton történt Lodzban. Egy elég jól öltözött munkásember járkált az utczákon, karján egy gyermeket vitt és megvételre kínálta a járókelőknek. Mikor a rendőrség letartóztatta, azt vallotta, hogy gyermeke két napja már nem evett és kénytelen eladni, hogy éhen ne haljon. Sokan az embert őrültnek tartották, mások azonban részvétet tanúsítottak iránta és megajándékozták. Tiraszpol városkából, mely Dél-Oroszország leggazdagabb vidékén fekszik, azt jelentik, hogy az egész vidéken az 1802. évi nagy nyomorúság megismétlődését, várják. Nemcsak az ipar, hanem a mezőgazdaság is a legszomorúbb állapotban van. Tavaly ősz óta az időjárás a lehető legroszszabb volt.. A múlt évi ősz rendkívüli szárazsága miatt nem lehetett rendes időben vetni. A reménység, hogy legalább a tél nedves lesz, nem teljesedett. Hó az egész tél folyamán alig volt. A nyár szintén teljesen száraz és két-három hónap alatt alig volt néhány jelentéktelen eső. A vidék mindenfelé egészen le van sülve. A marhákat már régóta tavalyi szalmával etetik. A lesoványodott marhákat nagy tömegben hajtják mindenfelé a piacra, de mert kevés a vevő, nevetséges áron kénytelenek eladni Akiknek módjukban van, mafháikat a szomszédos kormányzóságba, különösen Podoliába hajtják, ahol némileg jobb termésre van kilátás. Szintén igen rossz lesz a gyümölcs- és szőlőtermés is. A májusi fagyok alatt a gyümölcsfák teljesen elfagytak, sőt a gyöngébb fák egészen megfeketedtek. Mindenfelől csak panaszos hangokat lehet hallani. Az élelmiszerek ára — a hús kivételével — hallatlan magasra emelkedett. Ezzel szemben azonban a munkabérek nagyon leszállottak s az átlagos napszám 25 képek (60 fillér). Az ipar és kereskedelem mindenfelé pang és mindenki általános rettegéssel néz a tél elébe. A tartományi kormányzóság felhívta a kormány figyelmét, hogy a hadiköltségeken kívül igen jelentékeny összegeket kellene a nyomorban sínylődő lakosság fölsegítésére fordítani. Varsói lapok jelentik, hogy a háború által fölidézett gazdasági válság folytán Varsóban 36.000, Lodzban 10.000 és Kalisban 8.000 munkás maradt kenyér nélkül. Hasonlóan vigasztalanok a viszonyok a többi tartományokban. Az oroszok hóhéra. Budapest, augusztus 1. Még alig tudunk megbízható adatokat Plehve-nek, az oroszok hóhérának meggyilkolásáról. Az orosz lapokat a cenzura némítja el s az orosz rendőrség a legszigorúbban őrködik, hogy minél kevesebb részlet jusson nyilvánosságra. Még azt se tudjuk biztosan, hogy akit elfogtak, tényleg a merénylő-e. Több külföldi lapnak jelentik Pétervárról, hogy a rendőrség a letartóztatásokkal hamis nyomon jár, mert Plehve gyilkosa biztonságban van. Annak a fiatalembernek kilétét, akit a merénylet alkalmával letartóztattak, még nem tudták megállapítani. Kórházban fekszik, mert a véres esemény közben ő is súlyosan megsebesült. A bomba szilánkjai érték-e őt is, vagy öngyilkos kísérlete közben kapta sebét, nem tudni. Eddig már többször kihallgatták, de nem akar vallani semmit, még a nevét sem akarja megmondani. Azzal sem jöttek még tisztába, hogy a bombavető egyedül állott-e a merényletben, vagy voltak-e társai. De a rendőrség valóságos hajszát indított mindazok ellen, akikről hiszi, hogy a jelenlegi állapotokkal nincsenek megelégedve. A legutóbbi három nap alatt több száz embert letartóztattak és ezek egy részét a Péter-Pál-erődbe vitték, mert a törvényszéki börtönök már zsúfolva vannak. A denuncziálás fénykorát éli és a politikai rendőrséget valósággal ostromolják följelentésekkel. Száz és száz ember szívja ártatlanul, pusztán valamely ellenségének följelentése folytán a börtön dohos levegőjét. Nagy az öröm mindenütt a külföldön élő orosz menekültek között, akiket a zsarnokság kiüldözött hazájukból. New Yorkban egy oroszokból és lengyelekből álló ötezer főnyi tömeggyűlést tartott s ugy ünnepelte Plehve gyilkosát, mint a szabadság hősét, az igazságosság mártírját, aki egy szörnyetegtől szabadította meg a világot. Az újságok szerkesztőségei elé kiakasztott és Plehve meggyilkolásáról szóló táviratokat több ezer főre menő, oroszokból, finnekből és lengyelekből összeverődött tömeg állta körül. Ezek az emberek vad örömrivalgással fogadták a híreket, azután hazasiettek, ünnepi ruhába öltöztek s előkészületeket tettek fölvonulások és örömünnepek rendezésére. A lengyel- és zsidóegyesületek vezetői fölhívásokat küldöttek a tagoknak, hogy vegyenek részt a Plehve meggyilkolása alkalmából megtartandó hálaadó istentiszteleten. Genfben egy csoport orosz férfi és nő a „Tribüne de Génévé" nyomdája előtt verődött össze és várta az esti lap megjelenését. Hangosan olvasták a Plehve meggyilkolásáról szóló híreket, aztán az utczán végig tánczoltak és énekeltek. Berlinben német elvtársaink egy gyűlést tartottak, amelyen élesen ostorozták a német kormány ama eljárását, hogy mindenben szolgálatot igyekszik tenni az orosz kormánynak. A gyűlésen dr. Liebknecht elvtárs elhunyt nagy előharcosunk fia, többek között a következők mondotta: Pénteken az a hír érkezett, hogy Plehve, a vilnai véreb meghalt (Perczekig tartó viharos taps és helyeslés), hogy ezt az embert, akinek kezéhez százezer elnyomott munkásnak vére tapad, megérdemelt módon kivégezték. Berlinben egyetlen egy ember se volt, aki ne mondta volna: Hála Istennek, hogy ettől a lidércznyomástól megszabadultunk! A tett bizonyára borzasztó, de nem lehetséges, hogy miatta felháborodjunk. Láttam tegnap oroszokat, akik a hit hallatára egymást megölelték és megcsókolták és gyermekek módjára sírtak. Valamennyien érezték, hogy Plehve halála a szabadulás órájának közeledését jelenti. A merénylő, aki életét kockáztatta, egy népet mentett meg zsarnokától. Őrizzük meg ennek az embernek hálás és tiszteletteljes emlékét. Nekünk az a kötelességünk, hogy az orosz szoczialistákat támogassuk és kijelentem, hogy valahányszor csak tehetem, küldeni fogok nekik nyomtatványokat és az összes szoczialistákat felkérem, hogy ugyanezt tegyék. (Viharos helyeslés). Ezután más szónokok is ugyanebben az értelemben beszéltek és valamennyien azt mondták, hogy a német szoczialisták kötelessége orosz testvéreiket támogatni és nekik minden Németországban megengedett szoczialista nyomtatványt elküldeni. Erről egyébiránt értesíteni fogják a német kormányt is, úgy hogy jövőben nem lehet majd a szoczialisták ellen titkos szövetkezés miatt pert indítani. Valószínű, hogy az orosz zsarnokság nem okul s azt hiszi, hogy a jelenlegi rendszert a nép elnyomásával tovább is fenn lehet tartani. Mégis vannak jelek, amelyekből következtetni, hogy az orosz hatalmasok is remegni kezdenek. Cserikov, Varsó kormányzója beadta lemondását. Cserikovot Bobrikov finn kormányzó megölése valósággal idegbeteggé tette és most, hogy Piuhve miggyilkolásáról értesült, állapota ari nyír- ságosodott, hogy nem tudjt váld az állásával járó izgalmakat elviselni. Bizonyári még irtózatos áldozatokat fog követelni a zsarnokság elleni küzdelem, patakokként fog ömleni az orosz nép vére s az ugyons.ti.y.k.avott nép még már egyszer vesz véres boszut elnyomatásáért, de a küzdelem vége csak az orosz nép szabadsága lehet. 3. oldal. Ostromállapot Esztergommegyében. Tokod, július 30. Esztergommegyében ostromzár alá vették az összes bányafalvakat. Valamennyit katonasággal és csendőrökkel szállták meg. Ezek mindent elkövetnek, hogy a tömeget a végsőkre provokálják. A toloncozás és elfogatás százszámra folyik. Akit megtalálnak, aki valamiért szemet szúr, azt se kérdés, se beszéd elfogják, ahol találják és viszik. Két-három embernek sem szabad összejönni, mert vagy elfogják őket, vagy széjjelvernek közöttük. Az elkeseredés már oly óriási, hogy Albert Ferencz bányabiztost, akinek ezen állapotok felidézésében nagy része van, Csolnokon a nők kőzáporral fogadták. A munkások el vannak szánva akár meghalni, de nem engedni. Ezzel szemben nem használ semmiféle erőszak. A bányafelügyelő betiltotta a „Népszava" árusítását — hogy mi jogon, azt csak ő tudja. Az a joga a hatalom, amely a kezében van és az a sok száz szurony, mely mögötte áll. Ezekre támaszkodva mindent szabad ezeknek az uraknak! A bányatársaság kitért minden békés megegyezés elől s mindent elkövetett, hogy az elkeseredést a végsőkig fokozza. Most ki vannak élesedve az ellentétek — bármi történjék is, a felelősség a kapzsi társaságot és a mindig szolgálatára kész hatóságokat terheli ! * Más oldalról a következő tudósítást kapjuk: Az annavölgyi sztrájkban nem történt változás. A hatóságok és különösen a bányakapitányságok mindent elkövetnek, hogy a munkások ellenállását megtörjék. Első dolguk volt, hogy Grabner Henrik elvtársunkat kiutasították az annavölgyi telepről. Grabner erre lakást bérelt magának Sárisápon, de a csendőrök csakhamar kiszimatolták ezt és innen meglánczolva mint egy rablógyilkost, börtönbe kisérték. Egy napig ott tartották és azután erős fedezet mellett eltolonczolták. Grabner 21 évig állott a munkásnyuzó társaság szolgálatában. — Józsa i, s sok más elvtársat más községekből tolonczoltak ki. Szóval, működik a Tisza-rendszer. A julius hó 30 ára egybehívott gyűlést a következő ostoba indokolással tiltották be: 5129/1904. Esztergomi járás főszolgabírójától. Másolat: Tekintetes Főszolgabiróság ! Alulírottak tisztelettel bejelentjük, hogy az összes bányamunkások 1904. évi julius hó 30-án, délután 2 órakor a magasi kemenczéknél Csolnoknál nyilvános gyűlést tartanak. Napirend: 1. A sztrájk okai. 2. A társláda-igényekről. Tisztelettel kérjük ezen bejelentésünket szívesen tudomásul venni. Tisztelettel: Pfluger Mihály s. k., Koll János s. k., Stoll József s. k., Liener József s. k., Puts Pál s. k. Végzés: Pfluger Mihály és társainak ezen bejelentését tudomásul nem veszem, s a fentjelzett gyűlésnek megtartását nem engedélyezem. Mert: A bejelentésben a szónokok nevei megnevezve nincsenek, valaminthogy az sem foglaltatik benne, hogy a rend fentartásáért a felelősséget kik vállalják el. De különben is, az annavölgyi bányamunkások között kiütött sztrájk már befejezést nyert f. hó 27-én reggel, amely határidővel mindama munkások, akik addig munkába nem állottak, — a m. kir. bányakapitányság idevonatkozó, s kellőleg közhírré tett hirdetménye szerint, — a bányaszolgálatból, a társládára való igényük elvesztése mellett, elbocsájtattak. A sztrájk tehát ily módon befejeztetvén, — s a békéltető tárgyalások újból fel nem vétethetvén, merőben felesleges, hogy a munkások, ez idő szerint, e tárgyban ujabb tanácskozásokat tartsanak , sőt az elbocsájtott munkások összegyülekezése csakis a közrend megbontására vezethet, aminthogy erre a közelmúlt napokból példáim is vannak, amidőn ugyanis a munkából elbocsájtott.